Szerző: MAGYARICS TAMÁS
2023.03.27.
Az Egyesült Államok számára Magyarország mindig másod-harmadlagos szerepet játszott. A két ország aszimmetrikus kapcsolatait Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél fogva a huszadik és a huszonegyedik században is Washington stratégiai ellenfeleihez való viszony határozta/határozza meg. Mindez kimondva-kimondatlanul azt is jelenti, hogy az érdekek ebben a kétoldalú viszonylatban mindig előnyt élveztek és élveznek most is, a hivatalos amerikai retorikával szemben.
Röviden áttekintve, az első világháború után a potenciális német szövetséges meggyengítése és a Szovjetunió elleni biztonsági, elkülönítő övezet (cordon sanitaire) határozta meg az amerikai csekély érdeklődés kereteit Magyarországgal szemben. A második világháborúban Németország szövetségesének meggyengítése, illetve a normandiai partraszállás előtt bizonyos német erők lekötésének szerepét osztották Magyarországra az amerikai fővárosban. A világháború után a legitimnek tartott szovjet biztonsági érdekeknek, valamint az Egyesült Államok számára számos előnnyel járó bipoláris világrend fenntartásának rendelték alá az amerikai-magyar érdekeket. A hidegháború után a közép- és kelet-európai biztonsági struktúra és stabilitási zóna kialakítása volt az amerikai prioritás, és ennek megfelelően hol felértékelődött Magyarország – például a nyugat-balkáni válságban az 1990-es években mint egyfajta korai támogató nemzet a hivatalos NATO-hadműveletek során -, hol leértékelődött, főleg Lengyelország és Románia javára, amikor a biztonsági kihívások keletebbre tolódtak.
A fenti vázlatszerű felsorolásban ugyancsak benne van, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokat alapvetően – és természetszerűen, ha a két ország adottságait tekintjük – az Egyesült Államok határozza meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.