2023. március 14., kedd

AZ ÉS 2023/10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.03.10.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán
Neveljük a finneket


Az ukrajnai orosz invázió miatt Finnország és Svédország tavaly nyáron beadta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A szándék mögött nyilvánvalóan az orosz fenyegetés veszélye áll, az ukrajnai invázió tükrében ma már semmi sem életszerűtlen. Ma már, vagy százezer reguláris katona és ki tudja, hány ezer civil áldozat ismeretében talán a jobboldali vezérpublicista is elhiszi, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A NATO-tagok mindegyike jóváhagyta a ratifikációt, két ország még nem: Törökország és Magyarország.

Magyarország esetében hiába nyújtotta be a kormány már július közepén azt a javaslatot, ami jóváhagyná a két ország csatlakozását, Kövér László házelnök azóta sem volt hajlandó napirendre venni. A Fidesz egy ideig nem is foglalkozott a kérdéssel, később azt a semmire se jó, értelmezhetetlen választ adta, hogy az országban társadalmi vita zajlik. Társadalmi viták idején pedig, ha jól értjük, minden erő a vitára összpontosul, a jogalkotás menete is ehhez igazodik. Emlékeztetőül: ez a társadalmi vita az úgynevezett nemzeti konzultáció keretében zajlott, a kormány buta és sunyin megfogalmazott kérdésekre várt választ. Az eredmény mélyen a remélt alatt maradt, de arra kiválóan alkalmas, hogy a kormány megfogalmazhassa: a magyarok 97 százaléka elítéli a brüsszeli szankciókat. Fölvetődik, milyen kormány az, amelyik fontosabbnak tart egy országos méretű hazugságkommunikációt, mint a több mint egy éve tartó háborús konfliktus fenyegetettségében élő két ország kinyilvánított szándékát arra, hogy katonai védettségben érezhessék magukat.Tovább

A szerző további cikkei






Kardos András
A lélek és a tormák

(Tóth Árpád ismeretlen verse Lukács Györgyről)

A szerző további cikkei



Bod Péter
Lázár János: szavak, tettek, tények


Parlamenti bizottsági meghallgatásán Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt bombasztikus kijelentések sorát tette tavaly május közepén. A legemlékezetesebbek egyike szerint a cél, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb helye legyen. Rejtély, ez mit takar, mérni biztosan nem lehet. A szerénységgel soha nem vádolható politikus egyszerre láttatta magát országépítőnek és annak az embernek, aki új sebességbe kapcsolja az itthoni beruházásokat. Nem utolsósorban: a hazai, valamint az uniós források felhasználásával megoldja Magyarország százötven éves felzárkózási dilemmáját. Azt, ami 1867 óta sok nekifutásra sem sikerült.Tovább

A szerző további cikkei



Molnár Erzsébet
Selyemút



F E U I L L E T O N

Ménes Attila
Szaggatott emlékek Tar Sándorról 


I R O D A L O M

Tamás Zsuzsa
Invisible


Amikor a kávé hörögni kezd, beindul a nap, és nincs megállás. Tejet melegít, előveszi a kávésbögréket, a férje bögréjébe cukrot kanalaz. A macska ilyenkor már veszettül takarít, ételmaradékát egy használaton kívüli gumipapuccsal próbálja elfedni. Ne zörögj már, Petruska, szól rá suttogva, és mikor a két bögrével elindul befelé, a macska követi. Hat óra tizenhat perc. Megissza a kávét. Beállítja az órát fél hétre, biztos, ami biztos, és bevackolódik a takaró alá, hogy kihűlt lábát melengesse. Van tizennégy perce, hogy átgondolja a napi teendőket. Általában a kávé és az átgondolás megteszi a hatását, hat huszonkilencnél nem bírja tovább, kipattan az ágyból. Szól a gyerekeknek, hogy fél hét van, az egyik morog, a másik meg sem moccan. A gyerekek is szakaszosan ébredeznek, ha nem szólna félkor, aztán majd negyvenkor, negyvenötkor, nem tudnának kimászni az ágyból hétkor.Tovább

A szerző további cikkei

Bódis Kriszta
Istenhegy


Ezeket a felsőbb leányiskolákat, melyek száma az egész országban nem haladta meg a harmincötöt, többségében magyar nemzetiségű tehetős, vagyis a magas tandíjat fizetni tudó, tisztviselő és értelmiségi szülők leányai látogatták.

Zsömi szegény családból származott. Apja szűcsmester volt, mégpedig azok közül a felszabadult jobbágyok közül való, akik már iparággá fejlesztették a bőr feldolgozását. A gazdasági viszonyok hanyatlása a szűcsmunkára is kihatott, és Zsömi apja a hosszadalmas selyemhímző vékony fonalról a kiadósabb gyapjúfonalra tért át, növényi anyagokból maga festette, maga szabta a ködmönöket, subákat, szűröket, maga applikálta az irhadíszítményeket, hogy majd belevakult a rengeteg munkába, alkalmazottja nem lévén csak a szűr anyagát gyártatta le a csapómesterrel. Hamarosan megkedvelte a lánya barátnőjét, ezt a különös Tüdős kislányt, aki elmélyülten figyelte munka közben.

– A juhászok a hasítékhoz a bőrt a macskáról nyúzzák – mondta egyszer csak rezignált képpel.

– Hát ezt meg honnan tudja, Tüdős kisasszony? – lepődött meg Zsömi apja.

– Hát honnan. A juhászoktól – vágta rá Klára. – Maga is tőlük tanulta, Zsömi bácsi?

Az öreg erre már úgy nevetett, hogy könnybe lábadt a szeme.

– Még hogy Zsömi bácsi! Van ám nekem tisztességes nevem is! Na de nem baj, kisasszony, hívjon, ahogy akar.Tovább

A szerző további cikkei

Kávai Katalin
Pitypangok


Gyémánt Ilonka lett a szeme fénye egy öregecske, jómódú házaspárnak. Taníttatták, öltöztették, nyaralni vitték a Balatonra, ami abban az időben ritkaságszámba ment. A legtöbben a faluból egész életükben csak a közeli Kiskunfélegyházáig vagy Kecskemétig jutottak bevásárolni. A kilencvenes évek elején a helyi kultúrház programszervezője pályázatot nyert egy budapesti kirándulásra. A betakarítási munkálatok miatt alig akadt jelentkező. Helyi iskolásokkal töltötték fel a létszámot, de csak alsósokkal, mert a tízévesnél idősebbek egész nyáron dolgoztak a kárpótlási jeggyel nehezen visszaszerzett földeken szakadásig.Tovább

A szerző további cikkei

Bálity Csaba
Ötszög


A fiú, aki minden erejével arra koncentrált, hogy ne fakadjon sírva a tehetetlen dühtől, végül kénytelen volt máshoz fordulni segítségért. Egy közelben ücsörgő férfitól kérdezte meg, hogy ugye, ő a Bonifác, miközben ujjával az egyik komótosan úszkáló fókára mutatott. A nővére is várakozásteljesen nézett a negyvenes évei vége felé járó, galléros pólót viselő idegenre. A döntőbírónak felkért személy bennfentesnek tűnt, hasonló ruhát viselt, mint az állatkert alkalmazottai. Csupán a logó hiányzott a ruhadarabról, de ez az apróság mindenki figyelmét elkerülte. Készségesen válaszolt a gyerekeknek, akik újabb és újabb kérdésekkel bombázták.Tovább

A szerző további cikkei


Z. Fekete Sándor
Október
(Néhány kőris)


A szerző további cikkei





Orcsik Roland
Dead but pretty



V I S S Z H A N G

Novák Zoltán
A dolog természete


A szerző további cikkei



K R I T I K A

Várkonyi Benedek
Ötvenhatan Párizsban


► Nyissuk ki az ajtót. 55 párizsi beszélgetés. Az interjúkat készítette Cserba Júlia. Kijárat Kiadó, Budapest, 2022, 449 oldal, 5500 Ft

Nagy munka van e könyv mögött; sok-sok kutatás, keresés, sok óra, rengeteg ismeret. De nem biztos, hogy érdemes ennyi és ilyen beszélgetést visszahozni a múltból, hogy érdemes könyvvé kötni mindazt, ami talán régi társalgásban jó volt. A könyv rögzíti a pillanatot; csakhogy ezek a beszélgetések korábban folyóiratokban, hetilapokban jelentek meg, amelyek jól tűrik a múlandóságot. A „dolgozik valami új alkotáson?”–jellegű kérdések viszont húsz év elmúltával már megöregednek.Tovább

A szerző további cikkei

Gregor Lilla
Milyen festő lenne Arvo Pärt?


► Joonas Sildre: Két hang között – Arvo Pärt zenei útkeresése. Fordította Segesdi Móni. Polar Könyvek, Budapest, 2022, 222 oldal, 13 500 Ft

A történet világában rendszeresen visszatérő elemek a fekete pontok, amelyek egyaránt jelentenek hangjegyeket és tükröznek lelki állapotokat, de ugyanezek a fekete pontok ábrázolnak bombázást is, olykor ilyenekre egyszerűsödnek az emberfigurák, sokszor pedig háttérként működve segítik a szöveges részek kiemelését. Ha magunktól nem is lenne rá igényünk, hogy a Két hang között olvasása közben Arvo Pärt zenéjét hallgassuk, ez a mindent átszövő, elsősorban a hangábrázoláshoz kötődő motívum akkor is egységessé simítja össze a képregényt, mintha csak lapozgatás közben szólna a tintinnabuli. (Ennek ellenére meggyőződéssel ajánlom Pärt zenéjének hallgatását olvasáshoz is, általában is.)Tovább

A szerző további cikkei

Nyerges Gábor Ádám
„Válogatott és új”


► Szöllősi Mátyás: Szabad. Vá­lo­gatott és új versek. Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 179 oldal, 3999 Ft

A Szabad lapjain valamiféle óvatos elmozdulási szándék érhető tetten a korábbi kötetek rideg(ebb) szemléletű, kontemplatív lírájától, mégpedig valamiféle szentimentalizálódás (a szótári értelemben vett „líra”) felé. Szöllősi, aki idáig fegyelmezetten homogén lírai univerzumot teremtett, nagy rizikót vállal a jól (szinte önműködő módon) kitaposott ösvényről le-lelépegetve. Ez a – manapság egyre ritkábban, keveseknél megfigyelhető – kísérletező törekvés mindenképp tiszteletet érdemel.Tovább

A szerző további cikkei

Domján Edit
Bűntelen bűneink


► Réz Anna: Mardos. A bűntudatról kilenc fejezetben. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2022, 206 oldal, 4399 Ft

Réz Anna minden tárgyalt bűntudattípust tágabb összefüggésbe helyez. Rávilágít arra, hogy lelkiismereti görcseink ugyan a személyes értékrendünkből fakadnak, ám az egyén értékrendje a társadalom erkölcsi normáihoz, szabályrendszeréhez igazodik. E „külső tekintélyt” pedig ideológiák, gazdasági lobbik, társadalmi, politikai mozgalmak bármikor befolyásolhatják, ha elég erősek érdekeiket érvényesíteni – például a médián keresztül. Így történhet meg az, hogy a legtermészetesebb dolgaink miatt (a kinézetünkért, a testi- szellemi működésünkért) is bűntudatot, szégyent érezhetünk. Mert mondjuk nem vagyunk elég hatékonyak, tettre készek, és nem hasonlítunk a divat- és kozmetikaipar modelljeihez sem. Élni merészelünk, miközben nem vagyunk tökéletesek. Megbocsáthatatlan. A környezetvédelem céljaival azonosulva (és ki nem azonosul ezekkel klímaválság idején?) szintén örökös bűntudatunk lehet. De hiába méricskéljük ökológiai lábnyomunkat, ha a hatalmon lévőket nem izgatja a dolog, a vég bekövetkeztéig klímaszoronghatunk.Tovább

A szerző további cikkei

Isztray Simon
A történelem első, nyers vázlata


► Craig Whitlock: Afganisztán-iratok. A háború titkos története. Fordította Sóskuthy György. Park Könyvkiadó, Budapest, 2022, 399 oldal, 4999 Ft

► Craig Whitlock: Afganisztán-iratok. A háború titkos története. Fordította Sóskuthy György. Park Könyvkiadó, Budapest, 2022, 399 oldal, 4999 Ft

Amikor az USA és szövetségesei bevonultak, az akkor az ország nagy részét uraló tálibok uralmát hamar megdöntötték, a tálibok és az al-Káida tagjai a szomszédos Pakisztánba menekültek. A szövetségesek segítettek az ország újjászervezésében, egy új, Amerika-barát, demokratikus kormányhatalomra juttatásában. Ez abban a helyzetben helyesnek tűnt egy szegény, háború sújtotta, kaotikus országban. De az amerikai vezetők még ekkor sem tervezték azt, amit a politikai zsargonban „nemzetépítésnek” neveztek, vagyis az új afgán állam hosszútávú katonai és anyagi támogatását.Tovább

A szerző további cikkei


(Vékony Dorottya Az elengedés rítusai című kiállítása április 23-ig látható a Budapest Galériában.)

A megélt idő teszi a néző számára is átélhetővé a tájban álló, a képből kitekintő fotós és az előtte térdelő, fejét a nő pólója alá rejtő meztelen férfi jelenének és jövőjének közösségét. Amikor pedig a látogató (ha jobban belegondolunk, a kiállítás kontextusában ez is milyen fogalom) térdet hajtva belép a hosszú hajfüggönnyel leválasztott barlangba, akkor szintén egy közös jelenhez és elképzelt jövőhöz csatlakozik. A részvét vezeti be, kényelmetlen úton, és részvételre berendezkedve helyezi magát kényelembe a kis üregben elhelyezett széken. A magánrítus legalábbis a képzeletben közössé, oszthatóvá válik, s kiemeli a nézőt a kiállítás idejéből is.Tovább

A szerző további cikkei

György Péter
Küldetés teljesítve: Belanciege, 2019


(Küldetés teljesítve: Belanciege, Trafó, megtekinthető május 7-ig.)

Amit Steyerl felismert, az az ellenállás formáinak, módjainak, műfajainak, radikális medializálódásának folyamata, amelyben a Balenciaga átírása Belanciege-re megfelelő választ kínált annak a cégnek, amelynek grúziai, batumi üzemeiben a munkások napi 6 eurónál kevesebbet kerestek, függetlenül attól, hogy valódi vagy hamis Balenciaga termékeket gyártottak-e. Tamás Gáspár Miklós Hernando de Soto nevezetes művére (The Mystery of Capital, alcíme: Miért diadalmaskodik a kapitalizmus Nyugaton és miért vall kudarcot máshol mindenütt?) utal a Mércén közölt cikkében (2019. szeptember 14.). Írásának, amely Rajk László és Konrád György halála után született meg, címét nehéz idéznem. Meghaltatok – ez volt az ő szövegének címe. S ez ma már mást jelent. S mind a hárman itt vagytok.Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Mindent Lydiáról


(Todd Field: Tár)

Cate Blanchett előkelő szépsége, méltóságot sugalló gesztusai, nyugodt mély hangja úgy ad testet a művésznő fegyelmezettségének, nagyvonalú műveltségének és magabiztosságának, hogy le nem lehet venni róla a szemünket, vonzó szörnyetegként áldozataival együtt minket is elcsábít, ugyanakkor a színésznő remegő, zavarodott tekintetétől, kontrollálatlanul indulatos viselkedéséből a tudattalanba száműzött szorongások, az elfojtott bűntudat is intenzív erővel bontakoznak ki. A film stílusán keresztül is Tár karakterét éljük át. Todd Field rendezésének minden beállítása éppolyan gondosan kidolgozott, mint főszereplője minden karrierlépése.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Térdig vízben


(Kárpáti Péter: Szaturnusz Gyűrűje, Örkény Stúdió)

Ha majd nem lesz többé nálunk olyan, hogy független színház, az olyan alkotók számára, mint Kárpátiék, biztosan maradnak kőszínházi óvóhelyek. Veszélyeztetett vadak számára állatkertek. Az Örkény pedig kockázatvállaló, valódi szellemi műhely, amely tágasra tárja az ajtaját. De meddig vezethetnek ezek az ajtók?Tovább

A szerző további cikkei

Rákai Zsuzsanna
Az elemek


(Várdai István – Művészetek Palotája, 2023. március 5.)

Mindezt egyetlen csellóra redukálni szinte túlságosan is komplex vállalkozás, ráadásul technikai értelemben is az, így Bach ötlete egészen biztosan nem tekinthető takarékos, a zenekart fenntartani nem tudó polgárság lehetőségeihez igazított elképzelésnek. Inkább a tánc valamiféle eszményi megmutatkozásai ezek a szvitek, amelyek önmagukban hordozzák az értelmüket: sem arra nem valók egyértelműen, hogy táncoljanak rájuk, sem arra, hogy közönség előtt szólaltassák meg őket. Olyan módon legalábbis biztosan nem, ahogyan Várdai István tette: valamiféle gyönyörű jegyzékként, hangzó tudástárként, a múlt identitásformáló kulturális értékeiből készített leltárként szólaltatva meg a darabokat, egyiket a másik után. Ez a felfogás Bach korától minden bizonnyal igen távol állt volna, sőt a modern kori koncertéletbe is a hangfelvételekből szivárgott be alighanem, de Várdai mindenesetre következetes figyelemmel tartott ki emellett az értelmezés mellett.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Nyáj, kutya, pásztorbot


(Passacalle de la Follie – Warner, 2023)

Nem muszáj meghallani, de aki akarja, észreveheti, hogy lassan, de biztosan alkonyodik Jaroussky hangja fölött az ég. A magasságok kilógnak már a hang általános színéből és szépségéből, mintha benne felejtették volna a gombostűket egy szépen omló bársonyban. Ami elmúlik, egyúttal valami gazdagodást is hoz, Jaroussky intenzíven, színesen énekel, dolgozik, anélkül, hogy az interpretáció nagyon munkásnak hatna. Tudja ő is, hogy már látni a sötétséget az alagút végén, nyilván nem véletlenül vezényel egyre többet, de most még épp azt az utolsó vagy utolsó előtti pillanatot halljuk, amikor még szól minden.Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Mulatási


(Kylie Minogue: Sydney WorldPride Opening Concert 2023, YouTube)

Nem nyugtatott meg, hogy arrafelé is meg vannak bolondulva az emberek, engem nem vigasztal a távoli szomszéd betegeskedő tehene. Annál többet árultak el a profi koncertvideó közönségképei. Legalább három kamera kóborolt a táncoló tömegben, és kettő figyelte fentről a rajongókat. Boldog, kedves, önfeledt emberek táncoltak a nézőtéren, hatvan, hetven pluszosak is, sokan, nem számítottak bolondnak, kuriózumnak, amire persze lehet azt mondani, egy régi előadóval együtt öregszik a közönsége, de ez is általánosítás lenne, az ausztrál főváros koncertjén temérdek fiatal táncolt, kihívó ruhákban vagy szelíden.Tovább

A szerző további cikkei


Csehy Zoltán
Csak, csak, csak


► Bánki Éva: Át. Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2022, 114 oldal, 2490 Ft

Persze, a vers csak a legritkább esetben lehet a magabiztosság terepe: a nyitó költeményben például maja indiánok kötnek ki a XIII. századi Portugália partjain, akik elhűlve, egy antropológus egzaktságával, de fölöttébb kritikusan csodálkoznak rá az európaiak tudatlanságára, könyörtelenségére, szomorúságára, magára a szánalomra méltó másságra. Az egzakt jelek azonban mégsem vezetnek egzakt felismeréshez: „De nekünk, Tulum fiainak / nincs tőlük semmi félnivalónk” – összegez a vers, mely kavafiszi értelemben teszi nyilvánvalóvá, hogy a jelek félreértelmezése a történelem egyik ismétlődő alaphelyzete. A jelek olvasása és félreolvasása életfogytig tartó kényszertevékenység és kényszerhelyzet: ez talán a kötet egyik költői alaptézise.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Szilágyi-Gál Mihály
Ex libris


Jan Patocka: Platón és Európa
Isabell Lorey, Gundula Ludwig, Ruth Sonderegger: Foucault jelenléte
Földes László esztétikai előadásai
Tamás Gáspár Miklós: Antitézis

A szerző további cikkei

Zsembery Borbála
„ég és test között”


►Gerevich András: Lég­zés­gya­­kor­latok. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 54 oldal, 2500 Ft

A kötet legtöbb szövege a test és az azt körülvevő világ elmosódó határvonalait kutatja. A hosszú, négy részre tagolt nyitóvers a határ fogalmát járja körül. Határt képez ember és táj között a bőr, ez a vékony, sérülékeny, rugalmas anyag, ami mintegy összetartja a testet, kijelöli a külső és a belső értelmezési kereteit: „Nyári este volt, kánikula, zümmögtek / és búgtak a bogarak, csíptek és csiklandoztak, / viszketett a bőröm, véresre kapartam.” (Határok) Gerevich szövegeiben a felszínre kerülő belsőségek erős szimbólumként vannak jelen, számtalan versben a vér vagy a belső szervek kibuggyanása jelzi a végső határátlépést.


I N T E R J Ú

Hegedűs Claudia
„A kizökkent idő mindig problematikus”
Beszélgetés Jon McGregorral


P Á R A T L A N 

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.