A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS CSAK A PEDAGÓGUSOK ÖNKIZSÁKMÁNYOLÁSÁT NÖVELI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.04.

Miután a Belügyminisztérium kiküldte a pedagógusértékelési rendszer koncepcióját az iskoláknak, hamarosan kérdőíves felmérést indít a pedagógusok körében, hogy elmondhassák véleményüket arról az új, várhatóan az idén szeptembertől bevezetendő értékelési rendszerről, amellyel a tanárok teljesítményét vizsgálnák. A PSZ is saját felmérést indított, hogy megismerhesse a pedagógusok véleményét. Azt, hogy maguk az érintettek mit gondolnak, még nem sok bejegyzésből tudhatjuk. Azt viszont már igen, hogy a szakszervezetek és a szakemberek szerint a kormány teljesítményértékelési koncepciója egy elavult, XIX. századi, büntető-jutalmazó módszerre épít, amivel még nagyobb önkizsákmányolásra akarják kényszeríteni a pedagógusokat.

A Belügyminisztériumtól szerdán kipostázott pedagógusértékelési rendszer koncepciójából kiderül, a tanárok teljesítményének értékelésekor tíz szempontot vesznek figyelembe, ezekért pontokat lehet kapni. Az összegyűjtött pontok alapján állapíthatják meg, hogy átlagos, átlag alatti, esetleg átlag feletti teljesítményt nyújt munkájában az érintett. Az értékelés többek közt az alábbi szempontok szerint zajlik:

• A pedagógus által tanított tanulók érdemjegyeinek alakulása az előző évhez és az intézményi átlaghoz viszonyítva.

• A továbbtanulási eredményesség alakulása az intézmény egészéhez viszonyítva.

• Túlórák, helyettesítések száma.

• Nem kötelező programokon való aktív részvétel aránya.

• Digitális pedagógiai megoldások-

• Tanítási órák, foglalkozások pontos megkezdése és befejezése.

• Szakmai eseményeken, belső megbeszéléseken, rendezvényeken való elvárt részvétel teljesítése.

• Kommunikációs stílus, viselkedés.

• Gyengén teljesítő, lemaradó tanulók számára szervezett korrepetálások.

• Lemorzsolódással veszélyeztetett gyermekek arányának csökkentése érdekében tett pedagógiai aktivitások, intézkedések.

• Kommunikáció rendszeressége a szülőkkel.

• Kulturált, a közszolgálati feladatellátásnak megfelelő viselkedés.

Az eredményességre, hatékonyságra 18 pontot lehet kapni, a munkaterhelés után 10 pont járhat, a pedagógiai szakmai minőség 6 pontot ér, csakúgy, mint az egyedi intézményi értékelési szempontok. 5-5 pont kapható a tanulók értékelése, a kommunikáció minősége, a munkafegyelem, a tehetséggondozás, a tanulókkal, szülőkkel kialakított kapcsolat, valamint a motiváció, elkötelezettség után. E szempontok alapján legfeljebb 70 pont gyűjthető össze. Az értékelésnél a tanárok esetében mind a tíz szempontot figyelembe veszik, az intézményvezetőknél nyolcat. Ezen kívül extra feladatokat, úgynevezett teljesítménycélokat határoznak meg. A tanárok esetében hármat, az intézményvezetők esetében négyet. A tanárok így az említett 70 pont mellé további 30-at szerezhetnek, vagyis összesen 100 pontot gyűjthetnek össze.

A pedagógusok teljesítményértékelésének eredménye azért fontos, mert a jól teljesítő tanárok ez alapján több pénzt kaphatnának, mint a rosszabbul teljesítők. Bár a korábban nagy ellenállást kiváltott tervet – a 25 százaléknyi legrosszabbul teljesítő pedagógusoktól elvett pénzből jutalmaznák a legjobban teljesítő 25 százalékot – elvetették, kötelezően nem vesznek el majd pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul szerepelnek a teljesítményértékelésen. Persze, azért mégsem vetették el az ötletet teljesen, csak átfogalmazták. Ha ugyanis az intézmény vezetője úgy ítéli meg, hogy valaki annyira rosszul teljesít, akkor van lehetősége a pénzelvételre. Az a 25 százalék, amelyik teljesítményértékeléskor a legjobb minősítést érdemli, mindenképpen kap valamilyen többletjuttatást. Jutalmat még azok is kaphatnak, akik 70 százalékos teljesítményt értek el, a jutalom nagyságát is az intézményvezető döntheti el.

A rendszert már több iskolában tesztelik, de majd csak szeptembertől vezetnék be általánosan...

ITT OLVASHATÓ