Szerző: ZUBOR ZALÁN
2023.03.27.
„Megkerüli” a magyar kormány blokkolását a NATO, és összehívja a NATO-Ukrajna közös tanácsot – olvashattuk a múlt héten. De hogyan hívhajták össze a testületet, ha Magyarország továbbra is blokkolja a döntést? A bizottsági ülést 2018 óta sikeresen blokkolta a kormány – mi változott azóta? Visszavontuk a vétót, vagy a szövetség vezetése úgy döntött, hogy ignorálja a magyar tiltakozást? Jogi lehetőség az utóbbira is van, de példátlan lépés lenne a NATO történetében.
Megerősítette a NATO főtitkára, hogy összehívják a külügyminiszteri szintű NATO-Ukrajna bizottságot – azt nem cáfolta, és meg sem erősítette, hogy a magyar kormány blokkolni próbálta ezt. Bár a NATO-alapszerződésekben nincs olyan előírás, hogy egy hasonló bizottsági megbeszélést csak minden tagország beleegyezésével lehet összehívni, mégis példátlan, hogy egy tagország ellenkezését figyelmen kívül hagyják.
Beleegyezett vagy nem?
Március 21-én Szijjártó Péter külügyminiszter egy közleményben azt írta, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt közölte vele, hogy „különböző okok miatt, amelyeknek részletezése nem az én tisztem, össze fogja hívni a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését az április 4-én tartandó külügyminiszteri tanács alatt, dacára a magyar elutasító álláspontnak.”
Ez a külügyminiszter állítása szerint annak ellenére történt, hogy a magyar kormány vétózta a bizottság összehívását (hasonlóan ahhoz, ahogy más, Ukrajnát és Oroszországot érintő ügyekben, például a Putyin háborús bűnök miatti körözéséről szóló közös Európai Uniós nyilatkozat ügyében járt el).
Március 21-én Szijjártó Péter külügyminiszter egy közleményben azt írta, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt közölte vele, hogy „különböző okok miatt, amelyeknek részletezése nem az én tisztem, össze fogja hívni a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését az április 4-én tartandó külügyminiszteri tanács alatt, dacára a magyar elutasító álláspontnak.”
Ez a külügyminiszter állítása szerint annak ellenére történt, hogy a magyar kormány vétózta a bizottság összehívását (hasonlóan ahhoz, ahogy más, Ukrajnát és Oroszországot érintő ügyekben, például a Putyin háborús bűnök miatti körözéséről szóló közös Európai Uniós nyilatkozat ügyében járt el).
A NATO-Ukrajna-bizottság célja a katonai szövetség és Ukrajna együttműködésének egyeztetése, amely hosszú távon Ukrajna NATO-csatlakozásával érhet véget.
Szijjártó viszont hangsúlyozta, hogy „semmilyen érdemi integrációs közeledést a NATO vagy az Európai Unió irányába Ukrajna vonatkozásában mindaddig nem fogunk támogatni, amíg Ukrajnában helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.