A MATRJOSKA-MODELL: HOGYAN MŰKÖDIK AZ EMBER, ÉS MIÉRT CSALHATÓ OLYAN KÖNNYEN CSAPDÁBA?

QUBIT
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2023.03.19.

A modern ember egymásra épülő evolúciós rétegekből tevődik össze, és ahogy a történelemben sokszor, ma is megesik, hogy egyes politikusok vagy cégek a számukra kívánatos rétegek előhívásával manipulálják a tömegeket, írja Marosán György.

A Jótékonysági vásár című, néhány éve bemutatott francia minisorozat egy a 19. század végén Párizsban bekövetkezett borzalmas tragédiát idéz fel. A zsúfolt vásáron, amit 1897-ben egy fából épült raktárépületben rendeztek meg, váratlanul tűz ütött ki, ami halálos csapdába ejtette a látogatókat, és 126 ember halálát okozta. A tragédián túl az eset érdekessége, hogy az áldozatok között csak 6 férfi volt, és az összes többi nő, amiről az embernek eszébe jut egy 2010-es tudományos publikáció, ami a Lusitania és a Titanic katasztrófájának következményeit elemzi. Amikor össze vetették az utasok és az életben maradottak névsorát, a svájci közgazdász, Bruno Frey és társai meghökkentő eredményre jutottak: a Titanic esetén jóval több gyerek, nő és magas társadalmi státuszú személy maradt életben, mint a Lusitania katasztrófája után. A felkínált magyarázat: a Lusitania 18 perc alatt süllyedt el, ami alig adott esélyt feljutni a fedélzetre, ezért mindent felülírt a túlélés ösztöne; a Titanic viszont 2 óra 40 perc alatt merült a hullámsírba, így lehetőség adódott akár a morális mérlegelésre is.

Ez a rendkívüli kutatási eredmény késztetett az ember működését magyarázó sajátos modell, a matrjoska-modell megalkotására. Abból a 20. század második felében sokak által felismert tényből indultam ki, hogy az élőlények az evolúció által barkácsolt, komplex szerkezetű konstrukciók. Felépítésük és részegységeik – a lábak és a szárnyak, a tüdő és a szív, a szemek és az agy –, valamint az őket működtető viselkedés-programok – az élelemkeresés, a partnerválasztás, az utódgondozás – egyaránt az evolúció során kikísérletezett túlélési eszközöknek tekinthetők. A lények emeletes építményre emlékeztető konstrukcióját az őket körülvevő jellegzetes körülmények, az úgynevezett evolúciós adaptáció környezete (environment of evolutionary adaptedness, EEA) formálja ki. Ennek a környezetnek két alapvető jellegzetessége van: egyrészt a korábbitól lényegesen eltérő és ezért adaptációra kényszerítő kihívásokat teremt, másrészt elegendő időt is hagy lényeknek a megoldásként szolgáló új evolúciós konstrukciók kikísérletezésére.

Az élőlények viselkedését tehát olyan konstrukcióik működési programjai vezérlik, amiket a környezet jelzései hoznak működésbe, és a különböző kutatók saját szakmai érdeklődésük alapján szemlélték az élőlények viselkedési programjának szerkezetét. A közgazdasági Nobel-díjas pszichológus, Daniel Kahneman 2011-es könyvében, a Gyors és lassú gondolkodásban a fejlett lények kétszintű viselkedésszabályozási rendszerét azonosította: a gyorsan, intuitív módon és automatikusan működőt, és az erre épülő, lassú, az akarat által vezérelt, logikus szemléletűt. Paul MacLean amerikai pszichológus és idegtudós a múlt század hatvanas éveiben az agy különböző evolúciós korban létrejövő, egymásra épülő és eltérő funkciójú háromszintű modelljét vetette fel, míg az ugyancsak amerikai filozófus, Daniel Dennett négyszintű és szintenként eltérő logikát követő viselkedésprogramok rendszerének modelljével írta le az emberi agy működését...

ITT OLVASHATÓ