Szerző: FRANK ZSÓFIA
2023.03.28.
„Sajnos nagyon nehéz olyan kérdést megfogalmazni, ami át tud menni, mert nagyon erős következményei vannak egy ilyen kérdésnek” – mondta Gönczi Gergely a Nemzeti Választási Bizottság múlt keddi ülésén, ahol tíz népszavazási kezdeményezést bíráltak el.
A Momentum delegáltjának szavait a statisztika is alátámasztja, számításaink szerint 2019 és 2023 eddig elbírált országos népszavasára szánt kérdések csupán 4,3 százalékát hitelesítette a bizottság. Kilenc továbbjutott kérdés közül még így is csak négy ért célt, ez volt a kormány gyermekvédelmi népszavazása, amelyet a 2022-es választások napján tartottak. A népszavazás érvénytelenül zárult, nem érte el az 50 százalékos küszöböt.
A kilencből három kérdést végül a Kúria alaptörvény-ellenesnek minősített, köztük Karácsony Gergely által benyújtott Fudan Egyetemről, és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló kezdeményezéseit is. További kettő esetén nem történt aláírásgyűjtés.
A hitelesítési folyamat során (amennyiben elfogadják a kezdeményezést, és a bizottság elé kerül az ügy) több kritériumnak kell megfelelni. Többek közt nem hitelesítik,
ha alaptörvény-ellenes, ha a kérdés nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik vagy, ha a kérdést nem találja egyértelműnek a bizottság.
Az NVB múlt keddi ülésén hozott határozatok esetén is megfigyelhető volt, hogy a benyújtott kérdések egy-két kivétellel az alaptörvény tiltott tárgykörébe tartoztak, burkolt alkotmánymódosítást tartalmaznak. Ahogy lapunk is beszámolt róla az LMP által benyújtott akkumulátor üzemek létesítésével kapcsolatos kezdeményezés esetén is az egyik indoklás a hitelesítés megtagadására, a burkolt alaptörvény módosítás volt. Ezt nevezték többen „erőltetett indoklásnak” az ülésen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.