Szerző: GULYÁS BALÁZS
2023.03.24.
Lányi András az egyik legfontosabb kortárs közgondolkozója hazánknak. Figyelni kell arra, ha megszólal – különösen, ha olyan nagyívű, saját maga által is programadónak szánt esszét jelentet meg, mint nemrég a Válasz Online-on.
Lányi kiinduló axiómájával – közállapotaink Erdogan Törökországával, Lukasenka Belaruszával kerültek egy színvonalra, azzal a lényeges különbséggel, hogy a magyar társadalom semmi jelét nem mutatja annak az eltökéltségnek, amellyel ezek a népek szembefordultak elnyomóikkal – nehéz volna vitatkozni. Ám akkor kérdés, hogy mi a csudáért és kinek ad az írás hátralévő részében programot a szerző. Lányi három részre tagolja dolgozatát. Ezek: a célcsoport, a médium és a tartalom kérdése. Magam leginkább a „kinekre” kívánok reagálni, főképp, mert az üzenet, a tartalom megfogalmazását a hírlapíró feladatától idegennek érzem. Ez is egy szakma, meg a politikusé is.
Megfeledkezni a Lányi által 15 százalékra taksált befogott orrúakról bizony könnyelműség még akkor is, ha 15 százaléknál én jóval kisebbnek érzem e közeg méretét.
Ám ez egy harmadik szakma, az előző kettőnél nem kevésbé rossz állapotban lévő közvélemény-kutatóké...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.