ZELENSZKIJ NEM KÖVETELT, HANEM KÖSZÖNETET MONDOTT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.02.10.

Nem követelőzött Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben, hanem köszönetet mondott, és arról beszélt, hogy sorsközösségben vagyunk, ha az oroszok legyőzik Ukrajnát, akkor nem csak ők semmisülnének meg, mert a háború az európai létforma ellen indult. A csúcs fő témája azonban a migráció, Magyarország több falat akar. Az EU mindkét témát a közeledő EP-választások fényében ítéli meg. A mesterséges intelligenciát egyre növekvő mértékben alkalmazzák a menedékkérők olyan szűrésére, amelynek során előre betáplált rasszista előítéletek alapozzák meg a vizsgált személy értékelését. Ez veszélyes! Nemzetközi lapszemle.

Az ukrán elnök szerepléséről a brüsszeli EU-csúcson, azt írja a dpa német hírügynökség, hogy aki azt várta, hogy Volodimir Zelenszkij az EU 450 millió polgárához intézett nagy beszédében harci repülőgépek és más csapásmérő fegyverek szállítása érdekében argesszíven szónokol majd, az csalódott. Az ukrán elnök ugyanis egy szót sem ejtett csütörtökön az Európai Parlamentben arról, hogy hadserege nélkülözhetetlennek tartja a modern nyugati gépeket a győzelemhez az Oroszország elleni háborúban. Attól is eltekintett, hogy országa EU-felvételének a gyorsítását követelje, viszont megköszönte az elmúlt hónapokban nyújtott támogatásokat.

Arról beszélt, hogy miért érdeke az európaiaknak is a segítségnyújtás – azért, mert totális háborúval akarják lerombolni az európai életformát. A dpa szerint világos az üzenet: most már sorsközösségben vagyunk, legyőzése esetén nem csak Ukrajna semmisülne meg.

Az elkövetkező hónapokban nehezebb lesz biztosítani Ukrajna támogatását – vélekedik a német hírügynökség. Az Unióban a döntések nem születnek meg olyan egyszerűen, mint egy nemzetállamban. „Van olyan ország, mint Magyarország, amely nem akar lemondani az orosz olajról és az orosz atomerőművekről, illetve van olyan, mint Németország, amely nem akar adni Ukrajnának harci repülőgépeket” – példálózik a lap, és emlékeztet arra: jövőre európai parlamenti választások lesznek, és az Ukrajna mellett álló pártoknak legkésőbb addigra világosan el kell magyarázniuk, miért és milyen mértékben kell tovább támogatni Kijevet.

A Financial Times előzetes kommentárja szerint Zelenszkij brüsszeli szereplése elterelheti a figyelmet az EU-csúcs eredetileg tervezett fő témájáról, a migrációs kérdésről. A brit elemzés – a némettel ellentétben – egy meg nem nevezett ukrán tisztségviselőt idézve – azt írja, hogy Zelenszkij londoni, párizsi és brüsszeli útjának elsősorban a fegyverbeszerzés a célja.

A Reuters brüsszeli tudósítása részletesen beszámol a migrációs témában elhangzottakról is, kiemelve azt az elemet, hogy az uniós tagországok vezetői meg kívánják erősíteni a határvédelmet a növekvő számban érkező bevándorlók ellen. Sorra véve az egyes tagállami megszólalásokat, a Reuters Magyarországról azt írja, hogy több falat szeretne.

A Les Echos című párizsi lap ezzel kapcsolatban ismerteti az Európai Parlament azon jelentését, amely szerint ma már 2 ezer kilométernyi uniós határ mentén létezik épített fizikai akadály az átkelés ellen. Ez hatszorosa a 2014-ben ily módon védett határszakasznak.

Az EUObserverben a migrációs nyomás elleni védekezés egyik újszerű vetületéről, a mesterséges intelligenciának az alkalmazásában rejlő veszélyekről ír négy – részben civilszervezeti – európai elemző, Alyna Smith, Caterina Rodelli, Sarah Chander és Petra Molnar. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligenciát egyre növekvő mértékben alkalmazzák a menedékkérők olyan szűrésére, amelynek során előre betáplált rasszista előítéletek alapozzák meg a vizsgált személy értékelését, a róla készülő kockázati előrejelzést. Az Európai Uniónak szerintük a mesterséges intelligenciáról készülő jogi szabályozás kialakításakor figyelnie kell erre, és a hangoztatott értékeihez igazodva meg kellene gátolnia a legártalmasabb technológiák alkalmazását – így tiltania kellene a személyes és érzékeny adatok felhasználását az egyéni kockázatelemzés készítésekor, nem lenne szabad hazugságvizsgálót alkalmazni migrációs ügyekben, el kellene tekinteni a prediktív analízistől a visszatoloncolás alátámasztása érdekében, valamint fel kellene hagyni a távoli biometrikus azonosítás és kategorizálás gyakorlatával a nyilvános helyeken.

Az Egyesült Államokban tegnap tartották a Nemzeti Pizza Napot. A pizza európai drágulásáról a Reuters közöl áttekintést. Eszerint az Európai Unióban tavaly decemberben átlagosan 16 százalékkal kerültek többe a hivatalos kategorizálás szerint a pizza- és quiche-termékek, mint egy évvel korábban. A szóródás azonban elég jelentős: az egyébként méregdrága Luxemburgban csak 7, az olasz őshazában 10, Franciaországban pedig 13 százalékos volt a pizza-infláció. A skála másik végén Bulgáriában 37, Litvániában 39, Magyarországon pedig 46 százalékkal emelkedett az ár.

A Bloomberg beszámolt arról: a magyar miniszterek lemondtak egyetemi kuratóriumi tagságukról, annak érdekében, hogy megoldódjék az Európai Unióval fennálló konfliktusok egyike. A cikk kiemeli Gulyás Gergely kabinetminiszter bejelentéséből azt az elemet, hogy Magyarország „a lehető leghamarabb” el akarja érni a zárolt uniós támogatás feloldását. Az Erasmus-ösztöndíjprogramra és a kulcsfontosságú egyetemi kutatási programokra szánt pénz visszatartását az EU azzal indokolta, hogy Magyarországon politikai befolyás érvényesül a felsőoktatásban – írja a hírügynökség. (A témában Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke a Klubrádióban kijelentette: Hiába hívják vissza az egyetemek kuratóriumainak éléről a fideszes politikusokat, ha a törvényt nem változtatják meg, a helyzet sem változik.)

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ