Szerző: MILLEI ILONA
2023.02.14.
A Becsület napján több, különböző típusú megemlékezés is volt, és nem mindenki vall neonáci nézeteket azok közül, aki részt vett ezeken a rendezvényeken. Vannak, akik a katonai teljesítményt próbálják valahogy értelmezni – véli Ungváry Krisztián történész. De voltak kifejezetten neonáci megemlékezések is. Magyarország pedig elsősorban azért válhatott az újjáéledő nácizmus „törzshelyévé”, mert a kormányzat ezt támogatja.
A szélsőjobboldal számára február 11. az úgynevezett „becsület” vagy „kitörés” napja. Ilyenkor nyilas, neonáci és más szervezetek is emlékeznek arra, hogy 1945-ben ezen a napon a budai Várba szorított német katonák és magyar szövetségeseik megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. Az idén sem volt ez másképp. A budai Várban eleinte csak párszázan gyülekeztek, de a később onnan indult - a „Becsület napja” szellemiségével rokon - kitörés teljesítménytúrán már több ezren vettek részt. Miért mozgathat meg még ma is tömegeket a „Becsület Napja”?
A kérdés annyiból egy picit félrevezető, hogy nem tudjuk, mi mozgatja meg az embereket. A Becsület Napja az egyik interpretációja ennek a történetnek, és különböző emberek különböző dolgokat látnak ebbe bele. Azt gondolom, hogy azok, akik ezeken a programokon részt vesznek, nem mind azt a neonáci típusú nézetrendszert vallják, mint amit a „Becsület Napja” jelent...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.