SZABAD-E VÍZIGÉNYES AKKUMULÁTORGYÁRAKKAL ELÁRASZTANI AZ ASZÁLYOKTÓL SÚJTOTT MAGYARORSZÁGOT?

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2023.02.14.

Az akkumulátortéren piacvezető kínai cég, a CATL debreceni gyárának építése egyes számítások szerint Magyarország történetének legnagyobb külföldi beruházása lenne, ráadásul a 3000 milliárd forintos projekt finanszírozásából a magyar kormány is jócskán kiveszi a részét, miközben a teremtett munkahelyek jelentős hányadát külföldi munkaerővel töltenék fel.

Csakhogy a nemzeti konzultációk kormánya a jelek szerint úgy igyekszik akkumulátor-nagyhatalommá tenni Magyarországot, hogy erről meg sem kérdezi a helyieket, akik már csak a tájékoztatás hiányában is jogos félelmekkel közelítik meg az egyes gigaberuházásokat. Mennyire terhelik meg a környezetet az épülő üzemek? Lesz-e belőlük haszna a városnak, vagy inkább csak viszik a pénzt és elfoglalják a földeket? Jönnek-e tömegesen vendégmunkások, akik felborítják a helyi élet megszokott rendjét? Tényleg erre kell felhasználni az ország vízkincsét, miközben évről évre egyre nagyobb aszály sújtja a mezőgazdaságot, ami végül az élelmiszer-inflációban mutatkozik meg?

Ezekre a kérdésekre az érintettek máig nem kaptak megnyugtató válaszokat, cserébe a debreceni gyár kiemelkedően magas vízhasználatáról szóló tanulmányt eltüntették a kormányhivatal honlapjáról, Szijjártó Péter külügyminiszter nem győzi hangsúlyozni, hogy a gyárépítések ellen tiltakozók idegen érdekeket szolgálnak, és persze a hatóságok is immunisak mindenféle társadalmi vitára: február 13-án, hétfőn a gödi Samsung-gyár megkapta az engedélyt a bővítésre a tűzvédelmi szabálytalanságok miatt szót emelő lakosok tiltakozása ellenére, és ugyanezen a napon a debreceni CATL-üzem is megkapta a kormányhivataltól a környezethasználati engedélyt...

ITT OLVASHATÓ