Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2023.02.20.
Felmerül a kérdés, hogy milyen titokzatos, rejtélyes, fel nem fogható dolog az, ami miatt valami magnetikus erő mégiscsak ott tartja Orbán Viktort az oroszok mellett – fogalmazott a szakértő.
„Orbán és környezete lényegében nem tud szabadulni attól a narratívától, amit a parlamenti választások előtt fölvett. Az lényegében arról szólt, hogy a béke pártján vannak minden tekintetben, ki akarnak maradni ebből a háborúból és mindannak, ami ma probléma – az infláció és az egyéb gazdasági nehézség – a szankciós politika, azaz Brüsszel, illetve a háború az oka. Ha ebből kilépne, akkor nagyon sok gazdaságpolitikai és társadalmi folyamatot nem tudna megmagyarázni.”...
A másik, hogy Bucsa után – amely összefoglaló neve lett mindennek, ami az orosz háborús bűncselekményeket jelenti – nehéz elképzelni, hogy Orbán azért áll Putyin mellé, mert így ő is nagyobbnak és fontosabbak tűnik. De Bucsa után mit jelent Putyinnal kezet fogni? – tette fel a kérdést. Sz. Bíró Zoltán emlékeztetett, a kényelmetlen helyzetről tanúskodnak a brüsszeli fotók is, ahol szinte egyedül csak Orbán nem fogadta tapssal Zelenszkijt. „Nyilván végiggondolta, hogy szívélyes nem lehet, mert akkor mit mond a hazai közönség és ebből fakadt a sok furcsa fotó.”
A szakértő szerint az azonnali tűzszünet Szijjártó külügyminiszter olvasatában azt jelentené, hogy azok a területek, ahol most oroszok vannak, az oroszoknál marad, de jelenthet ennél még brutálisabb elképzelést is, mert ősszel Oroszország magához csatolta, annektálta a teljes Donyeck és a teljes Luhanszk megyén túl Herszon és Zaporizzsja megyét. „Könnyen elképzelhető, hogy Oroszország csak azzal a feltétellel lenne hajlandó elfogadni a tűzszünetet, ha az immár négy ukrán megye Oroszországhoz csatolását de facto elismerné Ukrajna. Ez viszont lényegében az agresszor jutalmazása.”
Sz. Bíró Zoltán a jelenlegi háborús helyzetről elmondta, bár nagyon veszélyesnek tartja azt, ahova sodródott a világ, de mégis azt érzékeli, hogy a Nyugat, főleg az Egyesült Államok figyel arra, hogy semmiképpen ne eszkalálódjon ez a konfliktus. „Például a fegyverszállítások ügyében látom a felelősséget a nyugati politikusok körében. Egyrészt, hogy semmiképpen ne vonódjon bele a háborúba egy harmadik, negyedik vagy ötödik ország, és semmiképpen ne jussunk el oda, hogy bárki is – ez Oroszországot jelenti – tömegpusztító nukleáris fegyvert vessen be.”
Hosszú háborúra számít a történész, hiába békepárti. Hogy lesz-e tavaszi nagy offenzíva, arról azt mondta, elég ellentmondásosak a hírek. Most olyan nyugati elemzések jelentek meg, amelyek leginkább nyár elejére teszik azt az erőkoncentrációt, amikor végre tudja hajtani Oroszország az átfogó támadást – tette hozzá. Lehet, hogy addigra már fontos fegyverek érkeznek képzett ukrán katonákkal is, ami viszont kétesélyessé teszi, hogy milyen irányt vehet ez az offenzíva – fogalmazott.
Sz. Bíró Zoltán szerint három dolog kombinációjából alakul ki, hogy mikor és milyen körülmények között lesz vége a háborúnak:
– függ attól, hogy fennmarad-e az ukránok kitartása, mert elképesztő, amit az ukrán társadalom elvisel;
– függ attól, hogy megmarad-e a nyugat kiterjedt támogatása politikai, pénzügyi, haditechnikai segítsége;
– függ attól, hogy mi történik Oroszországban, történik-e bármi is Putyinnal, el tudják-e mozdítani vagy belátná, hogy ez a háború értelmetlen, de azt sem lehet kizárni, hogy az eliten belül egyszer csak lesz egy olyan csoport, amely nemcsak felismeri, hogy értelmetlen ez a háború, de meg is próbál tenni valamit a folytatás ellen.
Ezek kombinációja annyiféle lehetőséget dob ki a jövőre vonatkozóan, hogy nehezen lehet bármit is prognosztizálni a háború kimenetelével kapcsolatban – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.