ÖT OK, AMI AZ ORBÁN-PUTYIN-SZÖVETSÉG HÁTTERÉBEN LEHET - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.02.27.

A nemzetközi sajtóban egyre szélesebb körben taglalják, mi lehet annak a hátterében, hogy a magyar miniszterelnök ennyire nyilvánvalóan az orosz érdekeket képviseli külföldön. Pénz, bankok, nyersanyag? Vagy zsarolás? Milyen pénzeket adhatott át Mogiljevics Orbánnak a kilencvenes években? És mitől változott meg 2010-ben hirtelen Orbán politikája? Ez nem egy izgalmas politikai krimi, hanem a valóság kérdései a nemzetközi lapszemlében.

Az észt közszolgálati rádió (ERR) beszámolója szerint a finn és a svéd NATO-tagság támogatására szólított fel a magyar kormányfő, de idézik Kocsis Máté fideszes frakcióvezetőt is, aki meg arról beszélt, hogy a Fidesz parlamenti képviselői attól félnek, a két ország felvétele eszkalálhatja az orosz-ukrán-háborút, ezért a Fidesz képviselői delegációt küld a két országba. A cikk szerint a fideszes uniós parlamenti képviselők pedig rossz néven veszik, hogy a svéd és a finn kollégáik folyamatosan a jogállami normák megsértésével szembesítik őket az Európai Parlamentben. De ha a magyar parlamenti ratifikáció zökkenőmentes is lenne, a törökök részéről továbbra is kérdéses a jóváhagyás, írja a lap.

A France 24 a magyar kormányfő pénteki rádiónyilatkozatára és Gulyás Gergely miniszter legutóbbi hétvégi sajtótájékoztatóján elhangzottakra hivatkozva viszont azt írja, tovább húzódik a két NATO-tagjelölt ország csatlakozása, Orbán ugyanis felvetette, hogyan akarnak szövetségesek lenni, ha gátlástalanul „nyilvánvaló hazugságokat” terjesztenek a magyar "demokráciáról" és "jogállamiságról".

Az orosz érdekek elsőszámú lobbistája Brüsszelben Magyarország és Orbán Viktor, aki rendszeresen tesz Putyinnak kedvező nyilatkozatokat – írja a New Voice of Ukraine alapján a Yahoo. Ebben szerepe lehet a történelmi Magyarország birodalmi és náci múltjának, de az sem kizárt, hogy komoly orosz pénzügyi befolyás áll a háttérben, amivel kapcsolatban az írás három kulcsterületet nevez meg: a paksi atomerőmű-bővítést, a szénhidrogén-szállításban rejlő üzletet és a bankszektort.

Az első tekintetében emlékezetet, hogy ebben nem kis szerepet vállalt az egykori európai uniós biztos, Günther Oettinger és társa, Klaus Magold, akit Németországban Mr. Oroszországnak gúnyolnak. Ami az olaj- és gázbizniszt illeti: egyrészt röviddel az oroszok ukrajnai háborúja előtt az Orbán-kormány újabb 15 évre kötött együttműködési szerződést, amit titkosítottak, úgyhogy az, kinek milyen biznisze van ebben, mind a mai napig nem ismert. Leszögezik viszont, hogy a magyarok többet fizetnek a gázért, mint bármely más európai ország.

Másrészt a magyar kormány nem egyezett bele, hogy Ukrajnán keresztül szállítsák a szénhidrogént – írja a New Voice of Ukraine.

Ami pedig az orosz Nemzetközi Befektetési Bank Budapestre költöztetését illeti, a cikk felidézi, mekkora botrány kísérte a magyar kormány döntését, amivel az orosz pénzintézetben dolgozók speciális diplomata státuszt kaptak, és ami szerint a bankra semmilyen hazai és egyéb belföldi szabályozás sem vonatkozik, így a nemzetközi szankciók sem.

Gurmai Zita szocialista parlamenti képviselő már 2019-ben figyelmeztetett, hogy a bank Putyin trójai falova. Az írás bemutatja, "Magyarország leggazdagabb emberét", az orosz Megdet Rahimkulovot, akinek vagyonát 1,3 milliárd dollárra becsülik, és akinek az OTP-ben és a MOL-ban is jelentős részvényhányada van. A férfi két fia magyar állampolgárságot is kapott.

Az orosz "befektető" már 1970-ben a Gazprom magyar érdekeltségénél dolgozott – azt a csereprogramot koordinálta, amelyben az orosz gázért magyar Ikaruszokat küldtek, és a Millennium Emerging Europe információi szerint továbbra is jelentős üzleti befolyással rendelkezik az energia- és a bankszektorban.

A hazai ukrán befektetések – a Dunaferrt leszámítva – jelentéktelenek az orosz üzletekkel összehasonlítva. Igaz, az ukrán lap értesülései szerint a Dunaferr eladásánál nem az ukrán Donetsk ISD vállalat a legesélyesebb, hanem egy indiai befektető, a Sanjiv Gupta’s Liberty Steel. A cég ellen Nagy-Britanniában csalás miatt nyomozás indult.

Mindenesetre az újságnak nyilatkozó magyar szakértő szerint egyelőre nincs megbízható bizonyíték a nem kormányzati szervek vagy politikusok közvetlen orosz pénzügyi támogatására, noha a magyar kormányzat egyre nyíltabban vállalja fel az orosz érdekek képviseletét Európában.

2017-ben az Insider orosz kiadásában Dietmar Clodo ("a bombagyáros") azt nyilatkozta, hogy Putyin és Orbán szövetsége egy olyan titkos videofelvételre vezethető vissza, amelyen az látható, hogy Orbán a 90-es években az orosz maffia egyik hírhedt képviselőjétől, Szemjon Mogiljevics kézpénzt vett át, és amikor a 2010-es évek elején Moszkvában járt, akkor órákon át húzódó tárgyalásuk után a magyar kormányfő az addigi oroszellenes politikáról az oroszbarátra váltott.

Arról is írnak, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Oroszország Barátja állami kitüntetést kapott az orosz kollégájától, amit az orosz támadás ellenére sem adott vissza. A cikk emlékeztet Simicska Lajos - a Fidesz egykori gazdasági vezetőjének - egyik érdekes megjegyzésére is, hogy Orbán borsos, 300 millió eurós ára ellenére meg akarta venni az RTL Klub tv-csatornát, mint fogalmazott, „semmi gond, majd a Roszatom megveszi neki”.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ