Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2023.02.13.
Mivel a G7-nek van egy három éve havonta azonos módszertannal felépített, 42 élelmiszertermékből álló saját ár-adatbázisa, elővettük a 2020 januárja óta mért adatainkat, és hozzátettük a KSH által kiadott havi átlagfizetési értékeket. Ilyen időtávban a hivatalnak leginkább az az adata használható, amely az 5 főnél nagyobb cégeknél és intézményeknél a teljes munkaidőben dolgozók nettó bérének átlagát közli. Ez ugyan nem egészen jó közelítés ahhoz, amit hétköznapi szóhasználatban átlagfizetésnek gondolunk, mert arra a nettó medián értéke lenne inkább hasznos (az az érték, amelytől felfelé és lefelé is ugyanannyi elem van), ám ezt csak az utóbbi időben kezdte rendszeresen közölni a hivatal. A nettó átlagfizetés tehát jobb híján most csak arra használható jól, hogy a trendet mutassa (emelkedés vagy csökkenés), a konkrét értékeket nem feltétlenül érdemes a hétköznapi átlagnak értelmezni.
Az első ábrára a legklasszikusabb élelmiszert, a félbarna kenyeret tettük fel. A grafikonon az látszik, hogy 2020 januárja és 2022 novembere között a KSH által közölt nettó átlagfizetésből hány kilogramm kenyeret lehetett venni. Méréseink 2020-ban az Aldi és a Lidl árainak átlagát, 2021-től pedig a Penny és a Tesco árainak átlagát is tartalmazzák.
Látszik, hogy a fordulópont 2020 decemberében, majdnem 1200 kilogrammnál volt, addig egyre több kenyeret lehetett venni a fizetésből, utána viszont csökken az érték, hogy aztán 2022-től beszakadjon. (A decemberi átlagfizetés értékét még nem közölte a KSH.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.