NOVÁK ELNÖK REGIMENTJE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.26.

Novák kijelölt köztársasági elnök annyira büszke volt a férjére a szombati napsütésben, hogy által ölelte őtet, és szerelmetes pillantásokkal nézett fel a katonaruhás urára, aki a verőfényes napsütésben – plusz madárhang – katonai esküt tett. A kép tanúsága szerint férjuram szintúgy hatalmas büszkeséggel nézett a kamerába bele, olyan stramm boldogság iramlik kifele a képből, hogy majd’ kiszakítja itt nekem a monitoromat a nagy, Neria-béli családi idill. Sok ilyen párok vannak szerte a tépett hazában, dacos katonák, akiket nem rúgtak ki, és az ő szerelmes arájuk, egy heppi az egész rohadt ország. Csak azt nem tudni miért.

Novák kijelölt elnök kommentálta is a képet a közösségi oldalán, és bár, ne tette volna, mert a széles jókedvünk, ami épp kerekedni készült, huss, úgy elillant mint a bátor kisnyúl a mesében a francba. „A hazáért mindhalálig!” – ezt írta a képhöz a kijelölt elnök, mintha épp indítaná a frontra a hites urát, mint Svejk részeges tábori lelkésze a csapatokat. Olyan militáns lett ettől az idill, olyan Horthy-fasiszta szagú, hogy csavarta az orrunkat. Mért nem bírta azt búgni a fülébe a hites uramnak, hogy gyere Pista, vár a tyúkleves meg a kirántott hús, vagy valami ilyet, hogy mért akarja megdögöleszteni a szegény embert, ez a titok.

Illetve persze, hogy nem is az. Itt tartanánk lényegesnek leszögezni, hogy nem a magunk örömére elmélkedünk ezen a katonsádin. Nem, hogy mert esetleg pikkelnénk a kijelölt elnökre – dehogynem -, hanem az ok és indok, hogy miként egy nappal ezelőtt bátorkodtunk kifejteni, mily hatalmasan unjuk már azt, hogy nagyjainknak Marquezzel szólván még a seggéből is böjti szelek fújnak, akként irritál, mit irritál ordítóan idegesít és aggaszt az ugyane nagyokat megülő, és belőlük előpuffogó militáns maszlag. És itt szintén utalnánk nagy szeretettel Svejkre és a frontra indulóknak tartott tábori misére mosolygás végett.

A hazáért mindhalálig – citáltuk már egyszer kijelölt elnökünk bájosan ostoba szavait, mintha valami romantikus regényben lennénk, de volt folytatása is ennek az egésznek. Mégpedig ez: „Büszke feleségként voltam szemtanúja annak, hogy férjem, István szakasztársaival együtt, a kiképzést követően letette az önkéntes tartalékosok esküjét. Szükségünk van az erős tartalékos haderőre is!” A szóhasználatot nézzük, a szókészletet, a büszke feleséget, a szemtanút, a szakasztársakat, ahogyan Novák belehelyezkedik a divatossá tett militáns dumába, és ad egy kis fejtetős macsót, az egyenruháért állva pisáló fehérszemélyét.

Hát, ha erre telik, akkor ennyit kapunk, de ez nem semmi. Szőhetjük a pátosztól elemelt történetet tovább úgy is, hogyha Novák kijelölt elnökként a hadsereg főparancsnoka, akkor ki fogja hordani a gatyát a Sándor-palotában, ki mosogat vagy ki csinál szódát. De el lehetne merengeni férjuram karakterisztikáján is, belelátni a fejébe neki, hogy vajh, mi késztette a kiképzésre meg a bokacsattogtatásra, hacsaknem az, hogy az angol királyi családban is divatban van az unatkozó hímek között a katonásdi. Akár ez is lehetett a késztető erő vagy a kényszerítő parancs. Csak pocakos tábornok ne váljék belőle, mert az veszélyes...

ITT OLVASHATÓ