Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.02.09.
A kormány narratívája
A felsőoktatási intézmények nappali képzésein tanuló hallgatók száma lassú ütemben ugyan, de csökkenő tendenciát mutat. Míg 2010-ben 100 777-en jelentkeztek felsőfokú nappali alapképzésre, osztatlan és mesterképzésre első helyen, addig 2021-ben már csak 71 668-an. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a csökkenő tendencia az elmúlt években lassult, sőt volt olyan év, amikor – igaz, kismértékben, de – még növekedett is a képzésre jelentkezők száma.
Több oka lehet annak, hogy manapság kevesebb fiatal gondolja fontosnak a diploma megszerzését, mint tíz évvel ezelőtt. Valószínűleg a kormány kommunikációja és intézkedései is hozzájárulhattak ehhez a változáshoz. A kormánynak ugyanis már 2010 óta az a narratívája, hogy a szakképzéseket kell megerősíteni, és a szakmunkásokból kell több a munkaerőpiacra.
2012-ben óriási felháborodást keltett az a terv, amely jelentősen szűkíteni akarta a keretszámát azoknak a diákoknak, akiknek tanulását az állam fizetné. Az egyetemre jutás korlátozása már csak azért is kérdéses, mert hiába nőtt a 2010-es évek második felében a felsőoktatásba beiratkozók száma, az OECD szerint Magyarországon még mindig alacsony a diplomát szerzők aránya. 2015-ben Palkovics László akkori oktatási államtitkár több egyetem és főiskola szétdarabolását vagy épp összevonását jelentette be azzal az indokkal, hogy sok helyen felesleges párhuzamosságok és kapacitások vannak, néhány intézmény pedig hosszú távon fenntarthatatlan.
Ehhez képest új irány, hogy a kormány tavaly elkezdte megkönnyíteni a felsőoktatási intézményekbe való bejutást például a nyelvvizsga-kötelezettség, a kötelező emelt szintű érettségi vagy a minimumponthatár eltörlésével. Az által, hogy könnyebb lesz bejutni az egyetemekre, nyilván több fiatalnak nyílik lehetősége diplomát szerezni a jövőben.
Hasonlóan megkönnyítette a kormány a diplomák megszerzését a koronavírus-járvány alatt, amikor lehetővé tette a felsőfokú végzettség megszerzését olyanoknak is, akik nem teljesítették az előre meghatározott feltételeket, azaz nyelvvizsga hiányában nem kaphatták volna meg a diplomájukat. Ezek az intézkedések mind abba az irányba mutatnak, hogy a gazdasági nehézségekkel való szembenézés mégis, avagy újból szükségessé tette a diplomások arányának növelését...
A felsőoktatási intézmények nappali képzésein tanuló hallgatók száma lassú ütemben ugyan, de csökkenő tendenciát mutat. Míg 2010-ben 100 777-en jelentkeztek felsőfokú nappali alapképzésre, osztatlan és mesterképzésre első helyen, addig 2021-ben már csak 71 668-an. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a csökkenő tendencia az elmúlt években lassult, sőt volt olyan év, amikor – igaz, kismértékben, de – még növekedett is a képzésre jelentkezők száma.
Több oka lehet annak, hogy manapság kevesebb fiatal gondolja fontosnak a diploma megszerzését, mint tíz évvel ezelőtt. Valószínűleg a kormány kommunikációja és intézkedései is hozzájárulhattak ehhez a változáshoz. A kormánynak ugyanis már 2010 óta az a narratívája, hogy a szakképzéseket kell megerősíteni, és a szakmunkásokból kell több a munkaerőpiacra.
2012-ben óriási felháborodást keltett az a terv, amely jelentősen szűkíteni akarta a keretszámát azoknak a diákoknak, akiknek tanulását az állam fizetné. Az egyetemre jutás korlátozása már csak azért is kérdéses, mert hiába nőtt a 2010-es évek második felében a felsőoktatásba beiratkozók száma, az OECD szerint Magyarországon még mindig alacsony a diplomát szerzők aránya. 2015-ben Palkovics László akkori oktatási államtitkár több egyetem és főiskola szétdarabolását vagy épp összevonását jelentette be azzal az indokkal, hogy sok helyen felesleges párhuzamosságok és kapacitások vannak, néhány intézmény pedig hosszú távon fenntarthatatlan.
Ehhez képest új irány, hogy a kormány tavaly elkezdte megkönnyíteni a felsőoktatási intézményekbe való bejutást például a nyelvvizsga-kötelezettség, a kötelező emelt szintű érettségi vagy a minimumponthatár eltörlésével. Az által, hogy könnyebb lesz bejutni az egyetemekre, nyilván több fiatalnak nyílik lehetősége diplomát szerezni a jövőben.
Hasonlóan megkönnyítette a kormány a diplomák megszerzését a koronavírus-járvány alatt, amikor lehetővé tette a felsőfokú végzettség megszerzését olyanoknak is, akik nem teljesítették az előre meghatározott feltételeket, azaz nyelvvizsga hiányában nem kaphatták volna meg a diplomájukat. Ezek az intézkedések mind abba az irányba mutatnak, hogy a gazdasági nehézségekkel való szembenézés mégis, avagy újból szükségessé tette a diplomások arányának növelését...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.