Szerző: ÉBER MÁRK ÁRON
2023.02.19.
„Az emberek mindig azt hiszik el, amire vágynak. Boldogan hagyják átverni magukat, hogy megkapják, amit akarnak. Az illúziót, hogy lehetnek valakik, hogy nincsenek egyedül, hogy van kiút ebből a pöcegödörből. És az illúzió drága mulatság… De még így is megéri.” (Kaméleon, magyar játékfilm, 2008, rendezte: Goda Krisztina)
Goda Krisztina filmjének e mottóban idézett kulcsmondatai akár a középosztályról, a középosztálybeliségről is szólhatnának. A középosztály és a középosztálybeliség egy illúzió – már csak az a kérdés, hogy kinek és miért éri meg ezt fenntartani.
A cikk első részét itt közöltük.
„Oszd meg és uralkodj!”: az uralkodó osztály és uralkodó gondolatai
Érdemes visszatérnünk A német ideológiához, hogy lássuk: egy adott korszak uralkodó gondolatait akkor érthetjük meg, ha az uralkodó osztály gondolataiként, uralmukat biztosító ideológiákként fogjuk fel őket:
„Az uralkodó osztály gondolatai minden korszakban az uralkodó gondolatok, vagyis az az osztály, amely a társadalom uralkodó anyagi hatalma, az egyszersmind uralkodó szellemi hatalma is. Az az osztály, amely az anyagi termelés eszközeit kezében tartja, ezzel egyszersmind a szellemi termelés eszközei fölött is rendelkezik, úgyhogy ezzel egyszersmind azoknak a gondolatai, akik híján vannak a szellemi termelés eszközeinek, átlagban neki vannak alávetve.” (Marx–Engels [1845–1846] 1977: 45. – kiemelés az eredetiben.)
Ez az alaphelyzet. Ha mármost azt a kérdést tesszük fel, hogy milyen feladatot lát el és milyen haszonnal kecsegtet az uralkodó osztály számára, ha a (bér)munkát elvégző alávetett osztály egy része megkülönbözteti magát a munkásosztálytól, hogy helyette náluk érdemesebbnek, nevezetesen középosztálybelinek higgye önmagát, máris jobban értjük a középosztály képzetének uralmi szerepét (Antal 2020a, 2020b).
Érdemes visszatérnünk A német ideológiához, hogy lássuk: egy adott korszak uralkodó gondolatait akkor érthetjük meg, ha az uralkodó osztály gondolataiként, uralmukat biztosító ideológiákként fogjuk fel őket:
„Az uralkodó osztály gondolatai minden korszakban az uralkodó gondolatok, vagyis az az osztály, amely a társadalom uralkodó anyagi hatalma, az egyszersmind uralkodó szellemi hatalma is. Az az osztály, amely az anyagi termelés eszközeit kezében tartja, ezzel egyszersmind a szellemi termelés eszközei fölött is rendelkezik, úgyhogy ezzel egyszersmind azoknak a gondolatai, akik híján vannak a szellemi termelés eszközeinek, átlagban neki vannak alávetve.” (Marx–Engels [1845–1846] 1977: 45. – kiemelés az eredetiben.)
Ez az alaphelyzet. Ha mármost azt a kérdést tesszük fel, hogy milyen feladatot lát el és milyen haszonnal kecsegtet az uralkodó osztály számára, ha a (bér)munkát elvégző alávetett osztály egy része megkülönbözteti magát a munkásosztálytól, hogy helyette náluk érdemesebbnek, nevezetesen középosztálybelinek higgye önmagát, máris jobban értjük a középosztály képzetének uralmi szerepét (Antal 2020a, 2020b).
Ahogyan más esetben az „érdemes” és az „érdemtelen” szegények megkülönböztetésével (Gans 1992), itt középosztály és munkásosztály megkülönböztetésével, a tőkeviszony alávetett oldalán lévők erőinek megosztásával érhető el és biztosítható be az uralom.
E gondolatot tovább fűzve már Immanuel Wallerstein is felhívta a figyelmet arra, hogy e középosztály egy olyan állítólagos harmadik eleme az osztályszerkezetnek, amely a kizsákmányolás és az alávetés folyamatában alkalmas arra, hogy az uralkodó osztály általa ossza meg és uralja az alávetett osztályt, miközben elsajátítja annak többletmunkáját (az e többletmunka által megtermelt értéket, az értéktöbbletet).
A középosztály ideológiája eszerint egy eszköz az egymással antagonisztikus viszonyban álló osztályok küzdelmében, az „oszd meg és uralkodj!” játszmájában...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.