KÍMÉLETLENÜL ŐSZINTE TANULMÁNY MUTATJA MEG, HOGYAN BÁNT A MAGYAR SPORT A RÁ ÖNTÖTT ÁLLAMI SZÁZMILLIÁRDOKKAL

TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2023.02.11.

Az, hogy a versenysport kiemelt jelentőségű a magyar politikában és a sikerek is a néplélek számára, nem új keletű jelenség. Az olimpiai éremtáblázaton már 1936-ban a harmadik helyen végzett Magyarország, aztán a második világháború után 1952-ben újra, és ezt mindkét politikai rendszer a saját sikerpropagandája részeként használta. A 90-es évek elején a rendszerváltozás teljesen felforgatta a sportéletet, de még olyan alapjai voltak, amelyekre lehetett építeni. A 2000 utáni években már rothadó létesítményekről, a meleg víz hiányáról írt a sajtó, az egykori stabil háttér rogyadozott az élsport alatt. 2010 után aztán minden megváltozott, pénz lett dögivel – csak a reális és őszinte értékelés maradt el.

Rátaláltunk egy friss, és csak szűk körben ismert szakanyagra, amelynek csak az eleje, az adatelemzés módszertana van fenn a megrendelő, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megújult honlapján. A teljes, közel 300 oldalas anyag kíméletlenül mutatja be, hogyan hasznosult az elmúlt időszakban a sportba pumpált sok százmilliárdnyi pénz, lerántja a leplet egypár sportágról, és rámutat jó néhány hiányosságra. Úgy tudjuk, ez a hosszabb háttéranyag eljutott Orbán Viktorhoz is tavaly. A területet továbbra is kiemelten támogatja a kormányzat.

Hogyan lett stratégiai ágazat a sport?

2010 januárjában még a legerősebb ellenzéki párt elnökeként hívta meg a kormányzásra készülődő Orbán Viktort a Magyar Olimpiai Bizottság akkori vezetője, Schmitt Pál, hogy találkozzon a magyar sport elöljáróival. Orbán a kötetlen találkozón végighallgatta a gondjaikat, panaszaikat, és bár jegyzőkönyv nem készült róla, a visszaemlékezésből sok minden kiderült. A sportot már az 1998 és 2002 közti kormányzása alatt is szívügyének tekintő politikus előre jelezte a sportvezetőknek, hogy merjenek bátran álmodni, a területet stratégiai ágazatként fogja kezelni, amikor újra hatalomra jut. A szövetségek vezetői addig gyakran panaszkodtak arról, hogy szűkös körülmények között kell felvenniük a versenyt a világgal, a riválisok eközben jelentős támogatásokat kapnak. Orbán azt ígérte, most minden merész projektet, ami forráshiány miatt az asztalfiókban lapult, elő lehet szedni.

A választási győzelme után be is tartotta az ígéretét: 2011-ben előbb a fociakadémiák kaptak bőséges adófizetői támogatást, majd nemsokára a társaságiadó-kedvezményt kiterjesztették még négy sportágra, a vízilabdára, a kézilabdára, a kosárlabdára, a jégkorongra, később csatlakozott a röplabda is. A 2012-es londoni olimpia idején már tudott volt, hogy néhány sportágat kiemelten támogatnak a jövőben, a sportágak pedig versenyeztek, ki kerülhet be ebbe az elitbe. Először tíznél húzták meg a határt, végül 16 sportág részesülhetett a több tízmilliárdos támogatásból. A többiekről sem feledkeztek meg, de ott azért mások voltak a léptékek.

Rögzítsük is gyorsan, hogyan állt fel a sportági struktúra:

- Látványcsapatsportágak: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda.

- Kiemelt sportágak: asztalitenisz, atlétika, birkózás, dzsúdó, evezés, kajak-kenu, korcsolya, kerékpár, lövészet, ökölvívás, öttusa, tenisz, torna, úszás, vívás (és a karate 2018-tól).

- A felzárkóztatási programban részt vevő sportágak: baseball, curling, golf, gördeszka, gyeplabda, hódeszka, íjászat, lovaglás, műugrás, rögbi, sí, súlyemelés, szörf, tekvandó, tollaslabda, triatlon, vitorlázás.

Az élsportban általános jólét következett 2013-tól, de a 2016-os olimpián csak négy sportág szerzett érmet, ami egyértelmű figyelmeztetés volt, hogy valami nem jól működik. A 2021-re halasztott olimpián az összkép jobb lett, nyolc sportág képviselői jöhettek haza éremmel Tokióból, de az atlétika, a torna, és az ökölvívás a tradícióihoz képest méltatlanul szerepelt, az atlétikában a legjobb tíz közé nem került magyar versenyző. Az evezésben a rengeteg pénz hatására sem mozdult meg semmi, a súlyemelés elsorvadt. Megjelentek viszont olyan sportágak, mint a vitorlázás, ami nem szerepelt kiemelt státuszban, mégis jól teljesített. Hogy a magyar sportban bajok vannak, mindenki tudta, a Magyar Olimpiai Bizottság akkori vezetése, Kulcsár Krisztián elnökkel úgy tervezett egy hosszú távú, 2032-is szóló stratégiát alkotni, hogy részletes körképet készített, külsősök bevonásával...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN