HETI ABSZURD: ELLENZÉKI LEGYEN A TALPÁN, AKI AZ ÉVÉRTÉKELŐK UTÁN NEM NYÚL AZ ÚTLEVELE UTÁN - ÖLDÖKNÉZEGETÉS, AVAGY AZ IRGALMATLAN SZANKCIONÁRIUS

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2023.02.12.

Végtére is van abban valami megnyugtató, hogy az ellenzék erői éppen olyan állapotban vannak, mint ami a nyolcszáz napon túl gyógyuló tavalyi balesetükből következik. Szédelegnek, zavartan beszélnek, és ez nagyon is adekvát. Az volna a furcsa, ha rúdtáncolnának vagy sanzonokat énekelnének, még maguknak is letagadva az előzményeket. Hiszen a választás előtti befutóban ismerős elkövetők lekapcsolták a villanyt, lópokrócot dobtak az összekapaszkodás erőire, és összevissza pofozták őket, majd amikor ismét világosság lett, az útonálló fideszesek már a Holdról is látható vigyorral ünnepelték a győzelmet, lószaros lópokróccal a pártzászló helyén, így ez a szimbólum is a helyére került végre.

Az azóta is kóválygó ellenzék jobb híján egymást kezdte pofozni, mintha legalábbis a legjobb második helyezésnek volna bármi értelme az autokratikus ketrecharc műfajában. Nincs neki egy fia értelme sem. Így aztán jóérzésű liberális demokrata félve tekint bele az évértékelők sorába, ahol az MSZP fordulatot hirdet (mi azért megvárnánk ezzel az ellenzéki vertigo végét), a DK Orbán ellenzékét toborozza látványos korowai önelégültséggel, a Momentum lehazugozza a DK-t, közli, hogy „színtelen, szagtalan ellenzéki összefogással nem leváltható a NER” (megjegyeznénk halkan, a színes, szagos se garancia különösebben), valamint elmondja, hogy lehet más a politika, az LMP nie­tzsche-i parafrazeológiával kijelenti, hogy „az összefogás halott”, majd név nélkül odabök mindenkinek, aki árnyékkormányt, kontúrkormányt, spirituális vezetőt vagy sámánt üzemeltet, és egy megnyugtató hírt is közzétesz: a párt társelnökei nem indulnak az Álarcos énekes következő évadában. Pedig végig kellene ezt gondolni, ott legalább esélyük lenne. Jakab Péter, akár egy sötétben megforgatott D’Artagnan szintén mindenkinek odaszúr, és közli, „aki nem küzd az új választásért, annak ugyanaz a célja, mint a Fidesznek: kihúzni a parlamentben 2026-ig”. De biztos, ami biztos, nem kockáztatja meg a sovány pártkongresszust évértékelővel, inkább szervezetet épít, mert „a kormányváltáshoz nem még több beszéd kell, hanem még több ember”. Nem tudunk vitatkozni vele, de látunk némi hiátust a stratégiában. Orbán például notóriusan toporzékolva is követelhetne több békét az orosz agresszió helyett, de nem látnánk tisztán, hogyan is képzeli a nagyfőnök. Szerintünk sehogy, mert ha tudná, már rég elmondta volna. Na ugye. És ha már „na ugye”, a kormányfő ezzel az akadémikus felismeréssel bukta a reggelit Brüsszel vállára, amikor kiderült, az unió a határok megerősítését forszírozza. Miközben ez a tény semmilyen módon nem legitimálja egy elborult kurzus őrült illegális migránsozását, pláne hat évre visszamenőleg...

ITT OLVASHATÓ