AZ EU MEGOLDÁSI JAVASLATAI NEM RÁNGATJÁK KI A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZERT A 19. SZÁZADBÓL

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2023.02.17.

Az Európai Bizottság tételesen felsorolja, mit kell a teljesítenie a magyar kormánynak a közoktatás területén ahhoz, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz. Oktatási szakértők szerint azonban a feltételek egy részét könnyedén ki lehet pipálni, a másik részük pedig nem hoz valódi reformot.

„A kormány 10 százalékos béremelést tudott megelőlegezni, ezt az emelt bért kapják most kézhez a pedagógusok. Amikor Magyarország megkapja a neki jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet: az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg 21 százalékos lesz, ezt követően – 2021-hez képest – 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A tárca közleménye szerint a cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. A pedagógus béremelést egyedül a baloldal veszélyezteti azzal, hogy továbbra is meg akarja akadályozni az uniós források folyósítását” – áll az oktatási ügyeket felügyelő Belügyminisztérium február elején kiadott közleményében.

A kormányképviselők úton-útfélen elmondják, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter legutóbb néhány napja a kormány által bőkezűen kitömött Mathias Corvinus Collegium szekszárdi rendezvényén hivatkozott arra, hogy a pedagógusbérek rendezéséhez „az európai uniós pénzek visszatartásának meg kellene szűnnie” ahhoz, hogy a fizetés 2025. január 1-jére elérje a bruttó 800 ezer forintot, amit „a magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása” szavatol, csak „a pedagógus szakszervezetek által támogatott politikai erők” akadályozzák.

Kibekkelheti-e a kormány a pedagógusok bérének megnyugtató és törvényekkel garantált rendezését addig, amíg hozzá nem fér az uniós kasszához? Mennyi és milyen uniós forrást használhat a Fidesz arra, hogy a tanárok fizetését a diplomás átlagbér 80 százalékáig emelje? Milyen további reformokat kell a közoktatás területén a magyar kormánynak véghez vinnie ahhoz, hogy megnyíljanak a brüsszeli pénzcsapok? És ami a legfontosabb: vajon garantálják-e ezek a feltételek, hogy Magyarországon jelentősen javuljon a közoktatási rendszer?

A brüsszeli pénzcsapok megnyitásának nem a következménye, hanem a feltétele a pedagógusbérek emelése

Végrehajtási határozatában az Európai Tanács és annak lényegesen hosszabb mellékletében az Európai Bizottság tavaly november 30-án tételesen felsorolta, milyen feltételeket kell a magyar kormánynak a közoktatás területén teljesítenie ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz összegeihez (Recovery and Resilience Facility, RRF)...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még: Radó Péter - Az iskola jövője