AMI ORBÁN VIKTORNAK NEM JÖTT ÖSSZE – A FIDESZ NÉLKÜL FORDUL JOBBRA A NÉPPÁRT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.02.20.

Bekövetkezni látszik az, amit a magyar kormánypárt korábban követelt: az Európai Néppárt konzervatív fordulatot vesz és a Giorgia Meloni olasz kormányfő vezette pártcsaláddal szövetkezne. Csakhogy az ukrajnai háború az európai pártpolitikát is befolyásolja, ezért esélytelen, hogy az önképe szerint a „béketábort” egyedül képviselő Fidesz a bontakozó európai jobboldali összefogás része legyen. Az új olasz miniszterelnök váratlanul ügyesen manőverezik mind bel-, mind külpolitikai téren, s gyorsan elfelejtette a Róma–Budapest „illiberális tengelyt.” Háttér.

Amikor tavaly ősszel a jobboldali koalíció nyerte az olasz parlamenti választásokat, és Giorgia Meloni, az Olaszország Fivérei párt elnöke lett a kormányfő, a magyar kormány háza táján örömtüzek gyúltak. Orbán Viktor régi tézise volt ugyanis, hogy az általa képviselt elvek európai győzelméhez egy nagy tagállam szükségeltetik, mert azt nem olyan könnyen nyomja le a „brüsszeli elit”. Giorgia Meloni azonban gyorsan elfelejtkezett a magyar miniszterelnökkel készült korábbi közös fotóiról – vagy rutinos politikusként neki is más a kampány és más a kormányzás. Tavaly decemberben például a többi európai uniós állam- és kormányfővel együtt ellenvetés nélkül megszavazta a Magyarországnak járó EU-források felfüggesztését.

Meloni ráadásul ma Kijevbe látogat, hogy támogatásáról biztosítsa a hadban álló Ukrajnát. Nem véletlen, hogy szombati országértékelő beszédében Orbán Viktor kormányfő sajátos zamatú szóval úgy fogalmazott: az európai „béketábor” immár csak Magyarországból (illetve a Vatikánból) áll.

Felfogása szerint tehát a megtámadott felet segítő 26 uniós tagállam és nem a nemzetközi jog szerint is agresszor Oroszország a felelős a háború elhúzódásáért. Másképpen szólva: akkor is mienk a jó irány, ha mindenki szembejön az autópályán.

A szövetségesnek remélt Giorgia Meloni nem állt az uniós főáram elleni „lázadók internacionáléja” élére, és a három nagy uniós alapító tagállam (Franciaország, Németország, Olaszország) vezetői közül a legegyértelműbben állt Ukrajna mellé. Főszereplője azoknak a tárgyalásoknak is, amelyek az egy év múlva esedékes európai parlamenti választás erőviszonyait alapvetően befolyásolnák. A jobbközép Európai Néppárt (EPP; innen lépett ki a Fidesz 2021-ben) folyamatosan tárgyal a Meloni által vezetett (és többek között a lengyel kormánypártot, a PiS-t is soraiban tudó) Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal (ECR) a szorosabb politikai együttműködés érdekében. Az európai baloldal természetesen rögvest „szélsőjobboldallal való kokettálást” veti a Néppárt szemére – mintha a néppártiak legalábbis Dzsingisz kánnal állnának össze. A helyzet azonban összetettebb annál, mintsem ideológiai alapú kárálással leírható lenne. Kétségtelen, hogy irányváltás figyelhető meg a legnagyobb európai pártcsaládban. Kilépése előtt a Fidesz sokszor követelte azt a jobboldali fordulatot, amelyet most a Melonival való szövetségkötési tapogatózással, illetve az illegális migráció elleni keményebb fellépés követelésével az EPP-t elnöklő Manfred Weber német politikus levezényelni látszik.

A közeledés egyik kiindulópontját Kijevben érdemes keresnünk: két egymással összefüggő esemény is jelzi, mennyire átrendezte az európai pártpolitikát a háború. A februári Európai Tanács ülésen Meloni külön találkozott két ECR-es közép-európai kollégájával, a cseh Petr Fialával és a lengyel Mateusz Morawieckivel, akik Ukrajna legelszántabb támogatói közé tartoznak, illetve szavuk van a néppárti együttműködés ügyében is. A másik jel éppen az Európai Néppártra vonatkozik: az EPP lemondta egy Nápolyba tervezett júniusi összejövetelét, miután tagpártját, a Forza Italiát vezető Silvio Berlusconi Zelenszkij ukrán elnököt tette felelőssé a háború kitöréséért...

ITT OLVASHATÓ