Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.02.22.
Bár hetekkel később eladta részesedését, kinevezése, üzleti kötődései és politikai hajlamai jelzésértékűek abból a szempontból, hogy miként tartja egyre erősebben saját kezében Orbán Viktor miniszterelnök a magyar társadalmat, beleértve a fegyveres erőket és a védelmi ipart – olvasható a cikkben.
A cikk kitér arra is, hogy Szalay-Bobrovniczky miniszter elkezdte ritkítani a katonai vezetői állományt, amelynek nagy része az egész pályafutását a NATO-ban töltötte. A lépést sokan politikai motivációjúnak tekintik. Petr Pavel volt NATO-tábornok, akit nemrég cseh államfővé választottak, a katonai tisztogatást Orbán Viktor körüli, lépésről lépésre történő hatalomkoncentrációnak, és az eltérő nézeteket vallók korlátozásának nevezte.
A lap a miniszterrel kapcsolatban idézi Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem védelmi szakértőjét, aki a honvédelmi minisztert Orbán elitjének fontos tagjaként jellemezte. A katonai fejlesztések megdöbbentő nagyságú forrásokat igényelnek, és Szalay-Bobrovniczky bírja a politikai bizalmat. Korábban befektetőként volt jelen a védelmi iparban, de kormányba kerülve NER-köröknek adta tovább vállalkozásait: egyrészt a Hernádi Zsolt által vezetett Molnak, a kaszinóvállalkozását pedig Habony Árpádnak, Orbán politikai tanácsadójának.
A Financial Times megjegyzi: az, hogy közbeszerzési szerződésekkel Orbán köreit jutalmazzák, az egyik oka annak, hogy Budapest még minidig nem jutott hozzá mintegy 30 milliárd euró uniós támogatáshoz – annak ellenére sem, hogy a miniszterelnök nyomást próbált gyakorolni Brüsszelre, hogy megvétózza az Oroszország elleni szankciókat, illetve Ukrajna pénzügyi támogatását.
A magyar védelmi ipari fejlesztések egyik legfontosabb cége azonban a lap szerint a 4iG távközlési vállalkozás, amelyben tavaly 25 százalékos részesedést szerzett a Leopard 2-es harckocsik előállításában is érdekelt Rheinmetall német fegyvergyár. A 4iG jelezte, hogy Magyarországon kívül is bővíteni akarja partneri viszonyát a német vállalattal, Szalay-Bobrovniczky pedig arról beszélt, hogy stratégiai okokból főként európai védelmi ipari együttműködésre törekednek. Ez a Financial Times szerint arra utal, hogy Magyarország mindinkább távolságot tart a NATO vezető erejétől, az Egyesült Államoktól.
A lap szerint az Amerikához fűződő kapcsolatok az Ukrajna ellen indított orosz invázió óta gyorsuló ütemben lazulnak. David Pressman budapesti amerikai nagykövet is aggodalmat keltőnek nevezte a magyar-orosz-viszonyt, és hangsúlyozta: az az orosz törekvés, hogy erőszakkal átrajzolják a határokat, felülírja az eddigi szabályokat, és ugyan minden országnak megvannak a maga érdekei, az oroszokhoz fűződő kapcsolat egy szövetséges ország esetében nem tekinthető pusztán a szóban forgó ország belpolitikai ügyének.
A Handelsblatt szerint aggasztó a kínai-magyar viszony. Kína Magyarországgal együtt az orosz-ukrán-háború békés megoldásán dolgozik – idézve a pekingi külpolitikát irányító Vang Ji európai útján elhangzott szavait. A cikk szerint azonban nyugati szakértők nem adnak hitelt ennek az állításnak, és Európában, valamint az Egyesült Államokban sokkal inkább az aggódás növekszik a kínai fegyverszállítások miatt.
A radikálisan jobboldali Newsmax amerikai hírtévécsatorna – arról szóló tudósításában, hogy az izraeli Knesszetben első olvasatban megszavaztak az igazságszolgáltatást érintő két olyan javaslatot, amely erősen megosztja a társadalmat – idézi Ram Ben-Barak ellenzéki, centrista képviselőt, aki azzal vádolta Benjamin Netanjahu kormányát, hogy a nácik példáját követve, demokratikus választás nyomán hatalomra kerülve, felszámolja a demokráciát. „A folyamat, amit Önök kezdeményeznek, diktatúrához vezet minket, ahogy az történt Lengyelországban, Törökországban és Magyarországon is” – idézi a lap Ben-Barakot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.