2023. február 2., csütörtök

„A JOGÁLLAM MAGYARORSZÁGON HALOTT” - LIGETI MIKLÓS, A TRANSPARENCY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG JOGI IGAZGATÓJA AZ ÚJ KORRUPCIÓELLENES SZERVEKRŐL

MAGYAR NARANCS
Szerző: F. SZABÓ EMESE
2023.02.01.


A kormány eltaktikázta magát, emiatt sokkal komolyabb vállalásokat kell tennie az uniós támogatások folyósításáért. De lesz hatása az Integritás Hatóságnak vagy a bíróságok megerősítésének, életre kelthető-e a jogállam Magyarországon? Ligeti Miklós nem túl optimista.


Magyar Narancs: Örülünk annak, hogy az Európai Bizottság és a Tanács nekidurálta magát?

Ligeti Miklós: Ha 2012-ben történt volna mindez, sokkal jobban örülnénk, és Magyarország is sokkal élhetőbb ország lenne. Egy teljességgel elfoglalt közjogi térben és nagyobb részt leuralt piacon kezdett el rendet csinálni az Európai Bizottság, illetve annak hatására a magyar állam. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy mindez végül mire elegendő. Magyarországon a hatalom birtokosai már azt is megengedhetik maguknak, hogy tisztességesen járjanak el.

MN: Tényleg megengedhetik maguknak?

LM: Sokkal kevesebbet kockáztatnak, mint tették volna ezt mondjuk öt-tíz évvel ezelőtt. Kézhez szoktatták a piaci szereplők egy részét, és megtalálták a modus vivendit a túl nagyokkal is. Az államhatalmi szektorban nincsenek ellenlábasok. Egyedül a bíróság áll még úgy, ahogy, a többi államhatalmi szerv az elmúlt években sajnos nem mutatott fogakat és karmokat. Az a kivétel, amikor egy-egy esetben mégiscsak kiderül, hogy tudnak nyomozni, vádat emelni, tényállást felderíteni, szankciót alkalmazni politikailag érzékeny ügyekben is. A gazdaság egyes területein már teljesen szükségtelen a versenyhivatali vizsgálat alól mentesíteni egy-egy cégfelvásárlást, összeolvadást, vagy mondjuk közbeszerzési eljárásban versenyszűkítő feltételeket alkalmazni, személyre szabni egy kiírást, mert már enélkül is nagyra nőttek a hatalom számára fontos baráti szereplők. Ezeknek sok területen alig vannak konkurenseik, akiket állami segédlettel vagy a szabályok hajlítgatásával ki kellene szorítani a versenyből. Az egyik első ilyen típusú gazdagodás az Elios-ügy volt: egyértelműen szükség volt arra, hogy rászabják a kiírást arra, akivel meg akarták nyeretni a projektet. Ma már egy Mészáros- vagy Szíjj-féle építőipari cégnek nincs szüksége arra, hogy adminisztratív vagy szabályozási eszközökkel letolják a pályáról a konkurenciát...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.