A FORINT INFLÁCIÓJA ÉS A KORMÁNY FŐBB FELADATAI A VISSZASZORÍTÁSÁÉRT

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2023.02.13.

Bár az elmúlt év átlagában inflációnkat a balti államok leszorították unión belüli korábbi dobogós helyéről, januárban sikerült újból az élre törnünk. Az előzetes adatok szerint ugyanis a lett, az észt és litván infláció folytatta múlt év végén megkezdett lefelé menetelét, nálunk azonban a felfelé menet folytatódott. Milyen jellegű a forint inflációja, és mit tehet az Orbán-kormány annak csökkentéséért? – Az írásban ezekre a kérdésekre próbálok választ keresni.

A kérdésre Orbán Viktor többször is azt a választ adta, hogy igen, a szankciók eltörlése után azonnal felére esne az áremelkedés. Amellett, hogy ilyen összefüggést csak politikus tud kitalálni, a kormányfő állításában egyfelől elismerte személyes felelősségét az infláció felfutásáért, hisz' valamennyi szankciót aláírta (ha az infláció ellen akar fellépni, akkor nem ír alá semmit), másfelől tudatosította, hogy az inflációnak csak a fele származik a szankciókból.

Csökkenti-e az inflációt a szankciók eltörlése?

Vegyük egy pillanatra komolyan azt, amit Orbánék állítanak – amivel saját felelősségüket kívánják a társadalom megvezetésével elfedni –, hogy Magyarországon a szankciók okozzák az inflációt. Ebben az esetben számos kérdésre nem tudunk választ adni.

1. Mivel a szankciók az Európai Unió egészében hatnak és egyre kiterjedtebbek lettek, az orbáni logika szerint az egyes országokban a drágulásnak nagyjából vagy megközelítően hasonló mértékűnek kellene lenni. Ezzel szemben azt látjuk, hogy Magyarországon (ahol több, áralakulást befolyásoló szankció alól felmentést kaptunk) 2022 átlagában az unióénál (9,2 százalék) kétharmaddal nagyobb infláció (15,3 százalék) zajlott le. Ugyanekkor Spanyolországban 5,5, Franciaországban 6,7 és még a magas inflációjú Görögországban is csak 7,6 százalékos volt az árszint növekedése.

2. A szankciók az év folyamán felszaporodtak, amiből az orbáni logika szerint emelkedő inflációs rátáknak kellett volna kikerekedniük. Ezzel szemben az unió egészében tavaly október után mérséklődött az ütem. Decemberben már 22 országban volt kimutatható a novemberinél alacsonyabb index, háromban pedig a változatlan. Mi viszont annak a két országnak az egyike voltunk, ahol az év végén az infláció tovább erősödött.

Sőt, az előzetes adatok szerint ez év januárjában az eurózónában folytatódott a mérséklődés, a decemberi 9,2 százalékról 8,5 százalékra csökkent az áremelkedés dinamikája, nálunk viszont tovább nőtt.

3. Ha az orbáni szankciós infláció propagandája sikeres lett volna (mindenki beveszi), akkor a kormányzati közvélemény-kutatásban nemcsak 1,3 millió honfitársunk mondott volna nemet a szankciókra, hanem jóval többen, hiszen a lakosság zömének már nagyon elege van a szinte naponta emelkedő árakból.

4. Orbán Viktor Zelenszkijjel folytatott tárgyalása után a háború elhúzódásáról adott hírt. Valószínűleg igaza lesz. Ebben az esetben a szankciók maradnak és lehet, hogy még bővülnek is. Ha így lesz, mire alapozzák az előrejelzők (mind!), hogy a szankciós infláció az év második felében jelentősen enyhül, decemberre pedig akár egy számjegyű is lehet? Talán mégsem a béke fogja letörni a hazai magas inflációt? Vagy a háború folytatódását látván, Orbánnak nem kellene-e visszavonnia azt az Matolcsynak és Vargának címzett ukázt, hogy a drágulást decemberre tíz százalék alá kell levinni?

Nem ragozom tovább. Remélem, ennyiből is belátható (aki nem akarja, úgysem fogja), hogy a szankciós magyar infláció politikai termék, amivel közgazdaságilag nem lehet semmit sem kezdeni, de még a politikán belül is feloldhatatlan ellentmondásokra vezet...

ITT OLVASHATÓ