UKRAJNA MENETELNE, KÉRDÉS, MEDDIG FIZETI AMERIKA

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.01.08.

Az ukrajnai orosz invázió februári kezdete óta visszatérő kérdés, hogy az Egyesült Államok és Európa meddig lesz hajlandó támogatni Ukrajnát pénzügyi és katonai szempontból. A nyugati támogatás eddig folyamatos és jelentős volt, és nyilvánosan egyelőre nem merült fel komolyabban annak visszafogása, sőt inkább a pénzügyi és fegyverzetbeli támogatás növelése irányába haladnak a dolgok.

Ugyanakkor az ukrán hadsereg őszi harctéri sikerei, valamint az ukrán civil infrastruktúra elleni, erősödő orosz támadások ellenére a háború permanens finanszírozásával kapcsolatban az év vége felé több szkeptikusabb vélemény is felszínre buggyant Washingtonban és nyugat-európai fővárosokban. Ezek farvizén pedig az amerikai sajtóban az is napirendre került, hogy az orosz ellenállás letörésének potenciális költségei fényében mennyire reális Ukrajna teljes felszabadítása.

Amerikai sajtóértesülések szerint Joe Biden kormánya a háttérben elkezdte puhítani az ukrán vezetést a potenciális béketárgyalásokról. Mark Milley amerikai vezérkari főnök nyíltan arról beszélt, hogy az orosz haderő hiába szerepelt le Ukrajnában, az ukrán hadseregnek kevés esélye van az oroszok kiűzésére és Ukrajna területének teljes – a Krím félszigetet is magába foglaló – felszabadítására, erre hivatkozva pedig valamiféle tárgyalásos rendezés lehetőségét villantotta fel. Angolszász katonai szakértők szintén azt taglalják, hogy különösen a Krím félsziget és a Donbasz visszaszerzése az ukrán hadsereg eddigi teljesítménye ellenére is erősen kétséges.

Ukrajna támogatásának fenntarthatóságával kapcsolatban az is kételyeket vetett fel, hogy a republikánusok a novemberi félidős választásokon többséget szereztek az amerikai törvényhozás alsóházában, a képviselőházban, és januártól a kongresszus költségvetési jogköreit felhasználva szeretnék spórolásra kényszeríteni a szerintük kiköltekező Biden-kormányt – amelyet a párt populista szekciója részben Ukrajna segélyezésének megfogásával akar elérni. Ukrajna segélyezése a párt táborán belül is egyre kevésbé népszerű, bár a republikánusok többsége és az amerikaiak több mint kétharmada továbbra is jó ötletnek tartja a dolgot.

Az orosz érdek iránt hagyományosan érzékeny Emmanuel Macron francia elnök ennél messzebbre ment, és bár kiállt Ukrajna függetlensége és szuverenitása mellett, és az ország anyagi támogatását is felkarolta, az év vége felé többször is arról értekezett, hogy egy potenciális jövőbeli rendezésnek figyelembe kell vennie Oroszország biztonsági érdekeit, és garanciákat kell nyújtania a moszkvai rezsim számára. De az elődjénél harciasabb külpolitikát hirdető Olaf Scholz német kancellár Ukrajna katonai támogatása iránti hosszú távú elkötelezettségével is felmerültek kételyek, elsősorban a német hezitálással régóta elégedetlen kelet-európai és amerikai körökben...

ITT OLVASHATÓ