Szerző: NVZS
2023.01.15.
Ha van egy értékálló, elfogadott pénz, és azzal szemben egy hullámzó, de inkább gyengülő trendben mozgó valuta, akkor teljesen normális, hogy a komolyabb üzletek, főleg a hosszabb távúak számára az előbbit használják. Ezt mondta a Hírklikknek Bod Péter Ákos, aki azonban új jelenségnek tartja, hogy immár a kiskereskedelemben is szaporodik az euróhasználat Magyarországon, a munkabért is mind gyakrabban euróban határozzák meg, ám a számára legmegdöbbentőbb módon, az állam is arra buzdítja a cégeket, hogy euróban fizessék az adóikat. „Ha ezt végiggondolja a boltostól a pénzügyminiszterig bárki is, akkor arra jut, hogy egy ’euronizált’ gazdaságban az euró bevezetése lenne a logikus lépés” – mondta a korábbi jegybankelnök, hozzátéve, hogy erre azonban nincs politikai szándék, s a feltételek teljesítésétől is nagyon messze vagyunk.
Időről-időre felbukkan a téma/vita a magyar közéletben arról, kell(ene)-e törekedni arra, hogy Magyarország is csatlakozzon az euróövezethez. A napokban az irányította ismét a figyelmet a kérdésre, hogy az EU-hoz hazánknál jóval később csatlakozott Horvátország az idén január elsejétől bevezette az eurót. Minden bizonnyal emiatt is vette elő a témát az RTL Híradója, amely egyik riportjában a többi között az ingatlanpiacról és a szépségiparból hozott példákkal alátámasztva mutatta be, hogy egyre többször kerül az „árcédulára” eurós ár, akár az értékesítésre, akár a bérbeadásra meghirdetett ingatlanok, de akár egy kozmetikai szalon szolgáltatásainak esetében is.
A kormánynak ez nemigen lehet ellenére, már csak azért sem, mert tavaly nyáron életbe léptette a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) kormányrendeletet. Ez lehetővé tette, hogy a cégek nemcsak forintban, hanem euróban és dollárban is megfizethetik a társasági adót...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.