Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.10.
Mit lehet tudni, mire készül a kormány az oktatás ügyében?
Az ezzel kapcsolatos tervekről csak a Belügyminisztériumból kiszivárgott, a Népszavában megjelent cikkből tudható bármi is. Annál többet nem tudok hozzátenni, én is csak abból tájékozódom.
Mi a véleménye arról, ami napvilágot látott?
Hogy szakmailag teljesen nonszensz. Sem a teljesítményértékelési, sem pedig a bérdifferenciálási komponense szakmailag nem megalapozott. Szerintem csak a pedagógusok megfélemlítésére alkalmas, és csupán a kormányzás látszatának fenntartását szolgálja, szakmailag megfontolható értelme nincs.
A teljesítményértékelésről mit gondol?
A belügyminisztériumi javaslat az egyes pedagógusok munkájának adminisztratív ellenőrzésén alapszik. A már most is működő szakmai ellenőrzési rendszerhez képest az egyetlen újdonság az, hogy az intézményvezetőkre lőcsölt „teljesítményértékelés” száz pontos skálán számszerűsített eredményei alapján, a tankerületek ezentúl majd lefelé vagy felfelé eltérhetnek a bértáblában rögzített minimum bérektől. Ez pedig felveti azt a kérdést, egyáltalán mérhető-e a pedagógusok teljesítménye.
Mérhető?
Nem. Az iskola nem összeszerelő üzem, bár a darabszámra vetített teljesítménymérés már ott is megbukott, alkalmazhatatlanná vált, mert az egyes munkás teljesítménye az egész összeszerelő sor teljesítményétől, a gépek hatékonyságától és a logisztikai feltételektől függ. A pedagógusok, orvosok vagy művészek munkájára pedig ez az egyszerű logika soha nem is volt alkalmazható. Az a száz pontos teljesítménymutató, amit a javasolt rendszer előállít, nem objektív és mérhető kritériumokon, hanem – elméletileg – értékelésen (szakértői ítéleten) alapszik. A kiszivárgott javaslat ugyan tartalmaz néhány számszerűsíthető mutatót, amit az értékelést végző figyelembe vehet, mint például a tanulók kompetenciaeredményei, a versenyre felkészített diákok száma, vagy a lemorzsolódás kockázatának kitett tanulóké. Csakhogy azt minden oktatási szakértő tudja, hogy ezek a mutatók használhatatlanok. A versenyeken való részvétel, vagy a pedagógusok által adott osztályzatokon alapuló tanulmányi eredmény változása – amelyen a lemorzsolódás kockázatának kitettek azonosításának teljesen értelmetlen magyar rendszere alapszik – nem objektív mércéi a diákok tanulási teljesítményének.
Szakmailag teljesen nonszensz, méréselméleti szempontból önmagában is súlyosan problematikusak a mostani, egy tanéven belüli „bemeneti” és „kimeneti” mérések eredményei, valamint az egyes pedagógusok teljesítménye közötti kapcsolat rövidre zárása A tanulói kompetenciamérések egész iskolák önértékelését és külső értékelését hivatottak ellátni, de ilyesmi Magyarországon 2011 óta nincs. Sőt, a javaslat szerint az iskolai önértékelési komponens is megszűnne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.