Szerző: PAPP ZSANETT GRÉTA
2023.01.14.
Csehország ma parlamenti képviseleti demokrácia, a kormány élén a 2021-ben megválasztott Petr Fiala miniszterelnök áll.
Az államelnöki tisztség elsősorban ceremoniális és szimbolikus jellegű, az elnök legtöbb döntésének érvénybe lépéséhez miniszterelnöki jóváhagyásra van szükség,
így elsősorban a miniszterelnök, a miniszterek, a Cseh Nemzeti Bank tagjainak, illetve az Alkotmánybíróság tagjainak kinevezéséért felel, és ő Csehország hadseregének főparancsnoka.
Az elnökválasztáson várhatóan közel 8,4 millió cseh szavazó adja majd le voksát, habár még pár nappal a választás első napja előtt is magas volt a bizonytalan szavazók száma. A V4-es ország 2012-ben alkotmánymódosítással érte el, hogy az állampolgárok közvetlenül választhassák meg a köztársasági elnököt, mivel a korábbi gyakorlat alapján – Václav Havel 1993. és 1998. évi megválasztásának kivételével – az államfő-választás meglehetősen bonyolult és körülményes küldetésnek bizonyult a kétkamarás cseh parlamentben. Mivel korábban többször nem sikerült időben megválasztani az új köztársasági elnököt, a közvetlen elnökválasztás intézménye fegyverként szolgált a parlamenti képviselők taktikázásaival szemben. Emellett pedig egy általános demokratizálódási folyamat része is, amely az állampolgárok politikai jogait erősíti a döntéshozatalban.
Hogyan kell elképzelni egy közvetlen elnökválasztást Csehországban? A szavazás hagyományosan két napon keresztül zajlik, idén 14 órakor kezdődött, pénteken, 13-án, és szombaton ugyanekkor ér véget. Habár a sikeres győzelem egy egyszerű többséggel megszerezhető, ez igen nehéz a cseh belpolitikai környezetben. Ha január 14-én egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több, mint felét (ez a jelenlegi állás szerint igen valószínű), akkor január 27-én és 28-án második fordulót tartanak az első fordulóban legjobban végzett két jelölt között, ahol már az egyszerű többség is elegendő a győzelemhez.
A csehországi elnökválasztás meglehetősen érdekes választási évet indít Közép-Európában ugyanis egyfelől Csehország EU soros elnökségét, másfelől pedig Zeman tízéves, és az utóbbi években igencsak vitatott hivatali idejét is lezárja – ezzel esélyt adva egy esetleges politikai vérfrissítésnek. A kérdés immáron az, hogy Zeman elnökségének vége a cseh politika populista irányának végét is jelentheti-e. Ez pedig egy dologtól függ: a nyertes jelölt politikai irányvonalától.
Jelenleg az eredetileg kilenc jelölt közül mindössze hárman vannak még reálisan versenyben
– Andrej Babiš az ANO-tól, és Danuše Nerudová, valamint Petr Pavel, utóbbiak mindketten független jelöltek, de a kormányon levő és saját jelöltet nem indító SPOLU pártkoalíció is támogatását fejezte ki programjukkal és személyükkel kapcsolatban. A Medián felmérése alapján december közepétől Pavel a legesélyesebb megnyerni az elnöki pozíciót...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.