NYÍLT LOPÁSSAL VÁDOLJÁK AZ ORBÁN-KLÁNT - MÉSZÁROS 7 MILLIÁRD EURÓT "LOPOTT" - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.13.

Miért gyűlöli Trump, Netanjahu és Orbán a bírákat? Ausztriában megtalálták azokat a szállodákat, amiket Orbánék, Mészárosék az EU-tól kicsent pénzekből vettek meg. A brutálisan túlárazott közbeszerzések Magyarországon egy új büntetőjogi szempontot vezettek be. New Yorkban az FBI lerohant egy olyan kínai "rendőrőrsöt", mint amilyen Budapesten is működik. Nemzetközi lapszemle.

A magyar kormány néhány látszatintézkedéssel próbálja elrejteni a jelentős jogállamisági hiányt, hogy ismét hozzájusson az uniós támogatási pénzekhez – írja a Der Standard. A cikk szerint ezek közül a legbizarrabb, hogy korrupcióellenes hatóságot hoztak létre, ami Orbán Viktor Magyarországán olyan, mintha Las Vegasban szerencsejáték-ellenes hatóságot létesítenének.

Az egészet „link dumának” tartja, mondván, a hatóság vizsgálhatja ugyan a gyanús ügyeket, de nem léphet fel azokkal szemben. Az EU-támogatási pénzek elsikkasztása a Der Standard szerint az Orbán-klán és a baráti oligarchák vadászterületének számít, és ez a kör az Unió által finanszírozott közbeszerzési projektek bevételének a kilencven százalékát magáénak tudhatja. Ez a versenyt kizáró kiírásoknak és az akár tízszeres túlárazásnak köszönhető, ami új jelentést ad a „beszerzési bűnözés” fogalmának.

Az utóbbi időben – folytatódik az osztrák lap írása – a legszorgosabb beszerző Mészáros Lőrinc gázszerelő, Orbán strómanja volt, akinek csak az építőipari cégei 7 milliárd eurót csentek el az elmúlt 12 év folyamán. Felettébb kérdéses, hogy ezt a pénzt viszontlátjuk-e még valaha, de egy részét legalább megtekinthetjük, konkrétan a Landhotel Post an der Talstation, illetve a Sporthotel Heiligenblut képében – az ausztriai turizmus ezen rejtett kincsei a Hunguest szállodalánchoz tartoznak, amelyet gyatrán titkolt módon, cégháló révén Mészáros Lőrinc tart az ellenőrzése alatt – olvasható a Der Standardban.

Mi a közös Benjamin Netanjahuban, Jair Bolsonaróban, Donald Trumpban, Orbán Viktorban, Jaroslaw Kaczynskiban és néhány további demokratikus rendszer mai vagy korábbi vezetőjében? – teszi fel a kérdést a párizsi Le Monde. A szerző szerint az, hogy a köztük levő jelentős kulturális és földrajzi távolság ellenére egyikük sem szereti a független bírákat, különösen nem az alkotmánybíróságokon. Mindegyikük egyfajta illiberális demokráciára törekszik, vitatja a jogállam – a jog uralma – fogalmát, és szemükben a mindenkori politikai többség (államfői vagy miniszterelnöki többség) jelenti az elsődleges jogforrást.

Felfogásuk szerint miután a választók letették a voksot egy program mellett, az már a törvényhozástól és a végrehajtói hatalomtól függ, hogy azt megvalósítja vagy elárulja-e. A demokrácia visszaszorul a választásokra. A jogállam kellemetlen számukra. Kiköti ugyanis, hogy a többség nem rendelkezik az összes joggal. Egy magasabb rendű jogi kereten belül kell működnie, olyan kereten belül, amelyet szintén a szavazók többsége fogadott el. A jognak összhangban kell állnia ezzel a magasabb rendű jogrenddel – alkotmánnyal, szerződésekkel, szervezeti jogrenddel -, amely pontosan a jogállamiság – vagyis a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége, a kisebbségek tisztelete és a véleménynyilvánítás szabadsága - kialakításának és érvényesítésének a célját szolgálja.

A bírák – folytatódik a Le Monde szerzőjének az okfejtése – ennek a jogi hierarchiának a garantálói. Ez a hierarchia hivatott arra, hogy az államhatalom keretéül szolgáljon, és megszabja a korlátokat az alkotmányba foglalt főbb elvek mentén. Ebből adódik, hogy a demokratikusan megválasztott, de illiberalizmusra hajló vezetők gyűlölik a legfelső bírósági, illetve alkotmánybírósági bírákat. Ezek a bírák a jogállamiság Vesta-szűzei, és az illiberális demokrácia felé tartó út mindig elvezet az ellenük intézett támadáshoz.

A cikk nem pusztán elvben és általánosságban szól mindezekről, hanem felhívja a figyelmet arra az aktuálpolitikai fejleményre, hogy a Netanjahu-kormány – a jobboldaliak, ultranacionalisták és ultravallásosok izraeli koalíciója – nem csupán a bírák kinevezésének a részleges ellenőrzésére törekszik, hanem arra is, hogy megnyesse a legfelső bíróság jogkörét, és ha ez a bíróság olyan döntést hoz, ami nem tetszik a kormánynak, akkor a megválasztott tisztségviselők egyszerű többséggel felülbírálhassák azt.

A New York Times szerint az Egyesült Államok az FBI igénybevételével globális küzdelmet indított a szerte a világban – így Magyarországon is - működő, úgynevezett kihelyezett kínai rendőrőrsök ellen. Peking a külföld felé tagadja, hogy ezek az intézmények rendőri munkát végeznének, de Kínán belüli állami médiabeszámolók szólnak arról, hogy hírszerzési információk beszerzése révén a kínai joghatóság határain kívül folytatnak bűnüldöző-bűnfelderítő tevékenységet.

New York Chinatownjának egyik forgalmas utcájában egy hatemeletes irodaházban - mérnöki tervezőiroda, akupunktúra-szalon és könyvelői vállalkozás társaságában - a harmadik emeleten található az a jelöletlen részleg, ahol az amerikaiak gyanúja szerint rendőri műveletek folynak, joghatóság és diplomáciai jóváhagyás nélkül. A New York Times szerint több mint száz ilyen kínai rendőri kirendeltség működik a világban.

A lap úgy értesült, hogy a New York-i objektumban az FBI razziát hajtott végre a brooklyni ügyészi hivatallal együttműködésben. A rajtaütés konkrét eredményeiről nem szól a cikk, de állítólag ez volt az első olyan eset, hogy a helyi hatóságok dokumentumokat foglaltak le ilyen jellegű kirendeltségen. A cikk kitér arra, hogy ír, kanadai, illetve holland hatóságok is felszólították Kínát az effajta tevékenység abbahagyására. A New York Times szerint a kínai Hszincsiang tartomány propagandalapja megírta: egy kínai nőnek Budapesten ellopták a pénzét, és az ottani kínai rendőri kirendeltség a helyi hatóságokat megkerülve meg is találta az egyébként román tolvajt, aki – úgymond tárgyalás és kioktatás után – vissza is adta a pénzt.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ