Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.01.24.
Ennek fényében elsőre talán meglepő lehet, hogy Magyarország az utóbbi években a kelet-közép-európai régió legbőkezűbb segélynyújtójává vált.
A hazánk által folyósított hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) értéke 2021-ben elérte a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,28 százalékát, amely nem sokkal marad el a nagyrészt fejlett gazdaságokból álló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 0,33 százalékos átlagától, míg a lengyel, cseh, szlovák vagy román arány nagyjából duplája. A magyar költés 2015-ben még a régiós átlagot hozta, azóta GNI-alapon közel kétszeresére, dolláralapon triplájára nőtt.
A magyar támogatásokról szóló adatok, tanulmányok és jelentések alapján ugyanakkor mégsem arról van szó, hogy a magyar fejlesztéspolitika ellentmond a könyörtelen önérdekkövetést hangsúlyozó orbáni és szijjártói retorikának.
A magyar fejlesztési támogatások jelentős részét közvetlenül magyar cégek kapják; a támogatások többsége nem szegény országokba, hanem közepes jövedelmű helyekre irányul; és a jelek szerint inkább stratégiai és gazdasági célokat szolgál, mintsem klasszikus fejlesztési célokat, mint például a szegénységcsökkentés, a fenntarthatóság vagy az egyenlőtlenségek mérséklése, és ezáltal a globális kihívások, mint a klímaváltozás, a járványok vagy az irreguláris migráció kezelése.
Ez persze az önérdekkövető külpolitika hívei szemében vélhetően pozitív dolog. Ugyanakkor a kérdéskör sok évtizedes tapasztalatai alapján az effajta fejlesztési támogatások nem hatékonyak az arra rászoruló országok segítésében és a globális problémák enyhítésében – így egyebek mellett a magyar kormány által hangoztatott migrációs nyomás feltartóztatásában sem.
99 százalék hazafolyik
A hivatalos fejlesztési támogatásokat (leánykori nevükön segélyeket) számos formában lehet kategorizálni. Az egyik ilyen a bilaterális és multilaterális támogatások megkülönböztetése. Utóbbi az jelenti, amikor a donorországok (támogatók) nemzetközi szervezeteken, például a Világbanknak befizetett tagdíjakon keresztül finanszíroznak projekteket. Magyarország fejlesztési támogatásainak döntő része (2017-ig több mint háromnegyede) is hagyományosan nemzetközi szervezeteken, elsősorban az Európai Unión keresztül bonyolódott. Ebben 2017 utáni időszak hozott nagy változást, azóta a kétoldalú támogatások, azaz közvetlenül a támogatott országokkal kötött megállapodások aránya 50 százalék körülre nőtt.
Egy másik alapvető kategória, hogy a támogatás kötött vagy kötetlen. Előbbi azt jelzi, hogy a donor a támogatás felhasználását formális vagy informális feltételekhez köti, megszabja például, hogy az adott fejlesztéshez szükséges árukat és szolgáltatásokat a donorországban bejegyzett cégtől kell megrendelni, vagy olyan korlátokat tesz a források felhasználásának folyamatába, amelyek miatt a donorországbeli vállalatok előnybe kerülnek a helyi vállalkozásokkal szemben – írja a Demnet egy 2019-es blogposztja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.