Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2023.01.23.
Decemberben 24,5 százalékos volt Magyarországon a fogyasztóiár-infláció, különösen fájó az élelmiszerek 45 százalékos és a háztartási energia 55 százalékos éves áremelkedése. A két termékcsoport majdnem egyharmadát teszi a fogyasztói kosárnak, de az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők körében ez az arány sokkal nagyobb, nem véletlenül nevezik az inflációt a szegények adójának. Az iparban 37 százaléos, a mezőgazdaságban közel 50 százalékos áremelkedés történt éves összehasonlításban tavaly novemberben, az építőipari árak is 20 százalék feletti mértékben emelkedtek, a szolgáltatásoknál pedig átlagosan 10 százalék körüli áremelkedésről szól a statisztika (igaz, utóbbiak esetében még csak a 2022 3. negyedéves számok állnak rendelkezésre).
Noha az infláció egyáltalán nem egyforma mértékben érinti a gazdaság különböző területeit, de senkit sem kímél.
De korántsem biztos, hogy mindenki a vesztes oldalon áll a magas inflációs környezetben.
Vannak ugyanis akiknek a bevételei nagyobb ütemben nőnek, mint a kiadásai, vagyis képesek a költségeik emelkedésénél gyorsabban növelni a jövedelmüket. Ők az infláció nyertesei. De vajon kik ők, és miért? Erre többféle megközelítésből is lehet válaszokat adni, ez az írás felülnézeti, makrogazdasági szempontból vizsgálja a kérdést. A megközelítés előnye az, hogy gyorsan beazonosíthatóak az infláció nyerteseinek főbb típusai, hátránya, hogy nem tud borotvaéles meghatározást adni a konkrét szereplőkre vonatkozóan, valamint a statisztikai adatközlés késedelméből adódóan nem a jelenről tájékoztat, hanem a közelmúltról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.