Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.01.05.
Elmondhatatlanul rossz Rákay Philip Aranybulla-sorozata. Aki olvasta az elmúlt napok kritikáit, vagy rápillant az IMDb-re, ahol az alkotás jelenleg 1,1 pontos értékelésével épp minden idők legrosszabb magyar filmjének számít, ezen a tényen nem lepődhet meg. Mégis, négy-öt kegyetlenül lehúzós kritika elolvasása sem készíti fel az embert arra az élményre, amit a sorozat hat epizódja kínál. Bármire számítanak, higgyék el: rosszabb.
Van az utolsó epizódban egy jelenet, amikor II. András király kiűzi a Barcaságból az általa behívott német lovagokat, akik a királlyal kötött megállapodást megszegve önálló rendi államot próbálnak alapítani Erdélyben. A német lovagok mindig kilencen vannak, ami egy kicsit kevés az államalapításhoz, nem csoda, hogy nem jött össze nekik. De azért ész nélkül kilovagolnak a jóval nagyobb – értsd: ötven-hatvan fős – magyar sereg elé, és a vezérük bőszen sértegetni kezdi a királyt. A vezér szarvakkal ellátott csuporsisakot visel, de a monológ végén egy leleményes magyar íjjal szemen lövi a sisak résén keresztül – volt német veszély, nincs német veszély. Így jár, aki kikezd a büszke magyarokkal! Monty Python-színvonalú jelenet, néhány másodperc felhőtlen szórakozás, jöhetne utána Artúr és a Fekete Lovag párviadala a Gyalog galoppból… Sajnos az Aranybulla csak nagyon ritkán ér fel ilyen magaslatokra. És soha nem szándékosan.
Rákay Philip és csapata 692 millió forint támogatást kapott az Aranybulla elkészítésére, de a végösszeg Kriskó László rendező-producer Indexnek adott interjúja szerint egymilliárd forint fölött van. Ígértek még egy mozifilm-változatot is, mert most hat darab huszonöt perces epizód készült el, ezek a felvezetők és beharangozók nélkül körülbelül 120 perc tiszta tartalmat kínálnak. (A Médiaklikken az egész sorozat megnézhető.) Egymilliárd forint egy történelmi filmre nem lenne nagyon sok, de ahogy azt már többen megírták: az Aranybulla nem történelmi film. Igazából nem lehet tudni, hogy micsoda, mert ilyen műfaj a filmgyártásban nem létezik.
Az Aranybulla epizódjai három elemből állnak össze. Látszólag elindul kosztümös játékfilmként, színészek által játszott szereplőkkel, fikciós jelenetekkel. Mindehhez van egy rendkívül bőbeszédű narrátor, Kőszegi Ákos, aki a Gyurcsány show fideszes politikai lejárató-reklám hangjaként lehet ismerős. Itt is az a feladata, hogy a nézőt másfél perceként ideológiailag eligazítsa. Az Aranybulla történelemképe nem bonyolult, legjobban a minden epizód elején elhangzó felkonf foglalja össze: „II. András király a korát jóval megelőző reformgondolkodó, valódi keresztény értékeket képviselő uralkodó volt. Olyan folyamatokat indított el, amelyek 800 esztendeje hatással vannak Magyarország történetére.” Egy nagy király életét látjuk tehát, és Kőszegi Ákos nem éri be azzal, hogy ezt az elején leszögezi, hanem lépten-nyomon megállítja a filmet, hogy emlékeztesse a nézőket erre a tényre. Az Andrást játszó színészek – a fiatal királyt alakító Veréb Tamás és a jobb sorsra érdemes Trill Zsolt – ilyenkor megállnak, elgondolkodó tekintettel előre bámulnak, ahogyan a nagy emberek szoktak: egy kandallópárkányra vagy egy üres mezőre meredve. Újabb rövidke játékfilmes jelenet következik, de az akció ismét megáll, és egy szakértő következik, aki eligazítja a nézőt a történelmi hátteret illetően, legyen az a Selyemút és a Halicsi Fejedelemség kapcsolata, vagy a kamarahaszna nevű kincstári bevétel növelésére bevezetett új adónem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.