„HA TESZEL VALAMIT A ROMÁKÉRT, SZAVAZATOKAT FOGSZ VESZÍTENI”

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.01.18.

Az Európai Bizottság a múlt héten fogadta el a tagállamok nemzeti romastratégiáinak értékelését, de a magyar kormány által benyújtott anyagnak több hazai szakértő szerint is komoly hiányosságai vannak. Látszatpolitika igazi elköteleződés nélkül?

„Amikor a mindenkori kormányoknak pénzzel kellett volna a roma stratégiák mellett elköteleződniük, abból sosem lett semmi. Vagy eleve nem akartak olyan szakpolitikát művelni, ami igazán változást hozott volna a romák helyzetében, vagy látszatpolitizálást végeztek, mindenféle igazi elköteleződés nélkül” – állítja Rácz Béla közösségszervező, a romák befogadásáért küzdő 1 Magyarország kezdeményezés alapító tagja. Az állam „leír szövegeket, ezzel megerősíti a cigányokkal szemben a túltámogatási mítoszokat – ebből él a többség fajgyűlölete, hogy a cigányokat halálra szereti az állam, és annyi pénzt ad nekik” – olvasható Zsigó Jenő, a roma közélet egykori kulcsszereplője, a hazai független roma mozgalom egyik legmeghatározóbb személyiségének Vezetőszáron című könyvében, ami 2022-ben a Magvető kiadónál jelent meg.

„Soros György a rendszerváltástól kezdve milliárdokat költött a romák társadalmi befogadására ebben a térségben, és egy idő után jogos volt az az elvárás, hogy a tagállamok vegyék át a stafétát, és támogassák most már ők az elindult folyamatokat, a kidolgozott programokat és módszertanokat. Ebből lett először a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) 2005 és 2015 között – ez volt a roma stratégiák előzménye” – mondja Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója és az Egalipe - Hálózat a Romák Egyenlőségéért fő koordinátora. És valóban: azóta túl vagyunk három, a romákat még a címében sem említő Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégián, amiből az utolsó, a Brüsszelnek már 2020 nyarán megküldött, de a kormány által csak 2021 augusztusában elfogadott változat a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 címet viseli...

ITT OLVASHATÓ