Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.01.10.
1. az aktuális költségvetés rendeleti úton, az országgyűlés totális nélkülözésével lépjen hatályba;
2. hogy aztán ezek után a parlement elé terjesztett éves költségvetési tervezet megvitatása és megszavazása ugyanabban az évben történjen meg, amire a költségvetés vonatkozik.
Joggal vethető fel, hogy az egyelőre a Magyar Közlönyben megjelent, ömlesztett táblázat formájában létező 2023-as magyar költségvetés január közepi parlamenti megvitatása és szavazásra bocsátása – ami egyelőre egy ígéret, noha Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszteré – így lényegében kommunikációs-politikai gesztussá üresedett.
Ez jelzi azt is, hogy a magyar költségvetésnek milyen szerepet szán a kormányzat. A költségvetés mostanra lényegében irrelevánssá, számonkérhetetlenné és átláthatatlanná vált. Eltűnt útközben az átláthatóság és indoklás szándéka is: a mostani táblázat például nem jelzi az előző év költségvetési adatait, de az előző költségvetési tervezethez képesti eltéréseket sem. A költségvetési tételekből kiolvasható intézkedéseket sem rögzítik sehol, ugyanis nincs törvényi indoklás.
A 2011-ben civil kezdeményezésként létrehozott nonprofit elemző központ, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) felmérése szerint a magyar költségvetés a legátláthatatlanabb az Európai Unióban (EU), de előzik EU-n kívüli, hosszú távon az EU-ba igyekvő országok is.
Az aktuális, 2023-as költségvetési előirányzat tehát háromszorosan is szimuláció:
- egyrészt már az első megszavazásakor minden alapot nélkülöztek a benne lévő célszámok,
- másrészt az év végén elfogadott költségvetés nem ment át lényegében semmilyen külső egyeztetési folyamaton és kormányrendelet léptette hatályba,
- harmadrészt az országgyűlési képviselők úgy fognak róla szavazni, hogy csak elviekben van lehetőség a módosítására.
De az aktuális költségvetési tervezet történetében más figyelemre méltó momentumot is találunk. A tervet az elvileg a magyar költségvetés elfogadásának folyamat felett őrködő testület, a Költségvetési Tanács jóvá hagyta december 27-én. Pontosabban a 3 tagból kettő, Kovács Árpád egyetemi oktató, volt Állami Számvevőszék-elnök, volt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyelőbizottsági tag, és Windisch László jelenlegi Állami Számvevőszék-elnök. Az utóbbi időben a kormánnyal szemben kritikus hangot megütő Matolcsy György jegybankelnök nem írta alá a dokumentumot, arra hivatkozva, hogy nem volt módja lemondani külföldi útját.
De hogyan jutottunk el odáig, hogy a költségvetés ilyen mértékben veszítette el relevanciáját?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.