AZ ORBÁN-KORMÁNY KANYARBAN ELŐZÖTT, CSAK HÁT KAMIONSOR JÖTT SZEMBE – INTERJÚ OSZKÓ PÉTERREL

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.01.07.

A gazdasági folyamatok nehezen tervezhetők előre. Az elképzelt irányt bármikor befolyásolhatja valamilyen váratlan külső körülmény, politikai kényszerből vagy önkényből hozott döntés. Bármire tesz is egy vezetés, rizikót vállal. A magyar kabinet eddig jól érezte, hogyan alakul a pálya, de a háborús helyzet és az energiaválság ködében nem találta meg a legjobb kiutat. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint rendkívül nehéz év vár ránk, amelyben a kormányzatnak minden eszközt arra kell fordítania, hogy mérsékelje a veszteségeket, és segítse a társadalmat a túlélésben. Az orosz-ukrán háború akkor fog véget érni, amikor már mindenki kivérzett.

– A 2008-as válságot döntően gazdasági tényezők váltották ki, a mostaninál sok a külső elem. Háború, korábban a Covid…

– Igaz, de ezek részben szintén gazdasági okokra vezethetők vissza. Egy háború sosem véletlenül, előreláthatatlan módon tör ki, hanem olyan társadalmi feszültségek eredménye, amelyeknek nagyon komoly gazdasági háttere van. Tipikus, hogy egy autoriter hatalom végső esetben külső konfliktusokat generál fennmaradása érdekében. Oroszország már jó ideje ezt az utat járja, amely most nagyon kemény háborúba torkollt. A hátterében egy folyamatos növekedési és életminőségi problémákkal, belső feszültségekkel, óriási vagyoni különbségekkel küszködő társadalom konfliktusai állnak. A Covid bonyolultabb eset. Természeti, egészségügyi irányból érkezik, de szintén megvannak a gazdasági paraméterei. Hiszen egy végtelenül nyitott világban tudott kialakulni, ahol a természeti folyamatokra nem jut kellő figyelem, a gazdasági-kereskedelmi szempontok szinte mindent felülírnak.

– Mennyit változtatna a gazdasági helyzeten, ha két hét múlva véget ér a háború, Putyin megbukik, és Oroszországban elindul egy demokratizálódási folyamat?

– Ezt most hipotetikus szinten is nehezen tudom elképzelni. Úgy látom, ez a háború akkor ér véget, amikor mindenki kivérzett. Feltehető, hogy Oroszországban előbb fogynak el a tartalékok, mint a nyugati világban. De nagy kérdés, milyen erők kerülnek majd hatalomra. Elméletileg persze nyilván pozitívan hatna a gazdaságra egy orosz liberalizáció. Az egész világon. Mert ez azt jelentené, hogy Oroszország együttműködéseket keres, és igyekszik újra megbízható gazdasági partnerré válni. Nem fog gyorsan menni, de egy ilyen irányú folyamat világszerte komoly növekedési lehetőséget jelentene.

– Akkor érjük be most annyival, hogy elhallgatnak a fegyverek.

– Természetesen sokat javítana a helyzeten, elsősorban az energiaárakon keresztül. Bár azok most éppen a háború előtti szinten vannak. De feltehető, hogy még olcsóbbá válna az energia, aminek az előnyeit főleg azok élveznék, akik már most is az éppen aktuális áron tudják beszerezni.

– Mi nem tartozunk közéjük.

– Úgy tűnik, a hazai gazdaságpolitika sok rossz téttel játszott az elmúlt időszakban. Nem ismerjük a pontos részleteket, de feltételezhető, hogy az energiabeszerzés területén is, mert a beszerzési lépéseket az árazás csúcsán tette meg. Így aztán hiába mentek le az árak, nem tudunk mit kezdeni vele, mert a tározókat a sokszorosukon töltöttük fel. A sajátos geopolitikai helyzetben a hazai kurzus sikertelen hintapolitikát folytatott, a költségvetési politikában, az energiabeszerzésben, a pénzosztogatásban tévesen ítélte meg a folyamatokat, aminek most isszuk a levét...

ITT OLVASHATÓ