AZ ÖNÁLLÓ, PROAKTÍV CSELEKVÉSBEN SZORULNAK A MAGYAR DIÁKOK LEGINKÁBB SEGÍTSÉGRE

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.01.13.

A Székesfővárosi Cipész Ipartestület egykori épületében működik a Milestone Institute tehetséggondozó iskola, ahonnan szép arányban jutnak ki nyugati top egyetemekre Magyarországon tanuló gimnazisták. A 2010 óta tandíjalapon, de nonprofit módon működő, saját oktatási szisztémával dolgozó intézetet – jelenleg 400 aktív és 1200 öregdiákkal – az alapítók társadalmi vállalkozásnak képzelik el: abban hisznek, hogy a “bibói meritokratikus elit” képzéséhez járulnak hozzá: a tehetséges és ambíciózus fiatalok még tehetségesebbek és ambiciózusabbak lehessenek a világ top egyetemeinek valamelyikén, hogy aztán hazatérve ebből a kivételes tudásból Magyarország is profitáljon.

A Milestone mára for profit oktatási tanácsadó vállalkozásként is működik a magyar és a nemzetközi piacon: adnak tanácsot magyar egyetemnek arról, hogyan fejlesszék helyezéseiket a nemzetközi egyetemi listákon. Fejlesztenek karrierút-alkalmazást is elsőéveseknek, és horvát önkormányzatokat is segítenek a tehetségek korai felismerésében.

Az alapításkor felismert piaci igény azóta csak növekedett, és általában is igaz, hogy az elmúlt bő tíz évben a felső középosztályból aki tehette, elhagyta az állami oktatási szektort. Az adatokból látható: az állam egyre inkább kivonul a magasabb minőségű középiskolai oktatásból, az egyházi szektor nagy tempóban nő, a magán fenntartású, elsősorban alapítványi oktatási intézmények aránya is számot tevő, bár országosan nézve stagnál 2010 óta – a középfokú intézményeket nézve 2019-es adatok szerint a magán fenntartású iskolák aránya mintegy 20 százalék, míg az állami fenntartásúak aránya csak körülbelül 60 százalék, míg az egyházi gimnáziumok mintegy 25 százalék.

Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben nő a felsőoktatási mobilitás: egyre több magyar diák szeretne valamely nyugati egyetemen tanulni, és a magyar felsőoktatásban is egyre nagyobb a külföldi hallgatók aránya. Egy felmérés és egy adatösszegzés alapján a külföldön tanuló magyar diákok száma 16 és 20 ezer közé tehető, ami durván a teljes hazai diákság 8 százaléka: az elmúlt 17 évben az arány nyolcszorozódott. A legnépszerűbb országok között – főleg a Brexitig – az Egyesült Királyságot, Hollandiát, Dániát, Németországot találjuk. Például az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) tavaly végzettek fele, a Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban végzettek 43 százaléka tanult tovább külföldön.

Tavaly a Fazekas Mihály Gimnázium és a Milestone is felkerült azon intézmények húszas listájára, ahonnan a legtöbben kerülnek be Oxford-i és Cambridge-i képzésekre. Kétségtelen, hogy az esélyek a jó nevű, rangsorokon jól szereplő gimnáziumokból a legmagasabbak: a Milestone legtöbb diákja idén a Radnóti, Fazekas, Szent István, Városmajori, Veres Péter, Eötvös, Rákóczi, Trefort Gimnáziumból, valamint az AKG-ból, Deutsche Schuléből és a Lauderből érkezett – mindegyik intézmény fővárosi, túlnyomó többségük állami, egy alternatív magán, és egy nemzetiségi iskola van közöttük.

Palasics Péter ügyvezető igazgatót és Hódsági János termékfejlesztési igazgatót arról kérdeztem, hogyan látják ebből a nézőpontból a magyar közoktatás teljesítményét, mi az erős magyar gimnáziumokban tanuló, top egyetemre készülő diákok leggyakoribb nehézsége, és vajon a módszereikből átemelhetők-e elemek az alacsonyabb belépési küszöbbel rendelkező oktatás vagy tehetséggondozás keretei közé?

...

ITT OLVASHATÓ