Szerző: KŐSZEGHY FERENC
2023.01.02.
A kormány az utolsó pillanatban, az év vége előtt két nappal hozta nyilvánosságra a korábbiaktól eltérő módon, rendeleti úton módosított költségvetést. Felismerve a növekvő inflációt és kiadásokat, alaposan átírták a tervezetet, gyakorlatilag a korábbi, nyári tervekhez képest egy teljesen új költségvetést hoztak létre.
A Portfolio gyorselemzésére támaszkodva kérdeztük Jámbor András országgyűlési képviselőt, a Költségvetési Bizottság ellenzéki tagját a várható adókról, a 2023-ra tervezett állami költésekről és kiadásokról.
Habár Jámbor elvileg a költségvetéssel foglalkozó csoport tagja, elmondása szerint semmilyen módon nem vonták be és nem osztottak meg vele információkat a tervezetről. Karácsony előtt volt egy bizottsági ülés, ahova Varga Mihály és más fideszes országgyűlési képviselők is hivatalosak voltak, de nem jelentek meg. Így Jámbor a saját értesülései és véleménye alapján tudta csak kommentelni azt, amit hiányosan tudunk a költségvetésről.
A nagykép azért így is összeáll: sok segítségre 2023-ben sem számíthatnak a megélhetési válság által leginkább sújtott emberek.
A Portfolio szerint a nyári tervekhez képest jelentősen módosult a most elfogadott költségvetés: papíron a kiadási oldal a 6400 milliárd forinttal (vagyis közel 20%-kal), a bevételi pedig 5380 milliárd forinttal (17%-kal) növekedett. Papíron, ugyanis a bevételnövekedés egy része nem új forrásokból (pl. új tőkejövedelem- vagy vagyonadókból) származik. Ehelyett a kormány a megnövekedő kiadások miatti költségvetési hiányt az állami szerveken való spórolással, az eddigi adók hathatósabb beszedésével kívánja részben pótolni. Továbbá jelentős pluszforrást jelent még az állam számára, hogy immár nem 5, hanem 15%-os inflációval számolnak a költségvetésben, beismerve, hogy nem sikerül visszafogni az árnövekedést – „öröm az ürömben”, hogy ez egyben például az áfabevételek növekedését is jelenti...
A Portfolio szerint a nyári tervekhez képest jelentősen módosult a most elfogadott költségvetés: papíron a kiadási oldal a 6400 milliárd forinttal (vagyis közel 20%-kal), a bevételi pedig 5380 milliárd forinttal (17%-kal) növekedett. Papíron, ugyanis a bevételnövekedés egy része nem új forrásokból (pl. új tőkejövedelem- vagy vagyonadókból) származik. Ehelyett a kormány a megnövekedő kiadások miatti költségvetési hiányt az állami szerveken való spórolással, az eddigi adók hathatósabb beszedésével kívánja részben pótolni. Továbbá jelentős pluszforrást jelent még az állam számára, hogy immár nem 5, hanem 15%-os inflációval számolnak a költségvetésben, beismerve, hogy nem sikerül visszafogni az árnövekedést – „öröm az ürömben”, hogy ez egyben például az áfabevételek növekedését is jelenti...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.