Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2023.01.24.
Magyarország úgy költi a pénzt a helyreállítási alapból, mintha biztosra venné, hogy megérkezik a támogatás az Európai Uniótól. Erre utal a kifizetések ütemezése is: minden sikeresnek ítélt tárgyalási fordulót és intézkedést jelentős kifizetés követett. Eddig több mint 520 milliárd forintot osztottak szét a helyreállítási alapból, ami az elkölthető források több mint húsz százalékát jelenti, de nem a tanárok béremelésére költötték. Ha nem érkeznek meg a források, az akár egy százalékponttal is megnövelheti a hiányt.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) Magyarországnak szánt 5,8 milliárd euró kifizetése továbbra is bizonytalan, mert az Európai Bizottság egyelőre elégedetlen a kormány intézkedéseivel. A magyar kabinet mégis úgy költi a helyreállítási alapból származó pénzt, mintha biztosra venné, hogy lesz megegyezés. Magyarország 2022 végéig már legalább 640 milliárd forint odaítéléséről döntött, és több mint 524 milliárdot ki is fizetett az RRF-ből – derül ki a pályázati honlap adataiból. Ez a rendelkezésre álló összeg több mint húsz százaléka. A kifizetések ütemezése is arra utal, hogy a kormány 2022-ben arra számíthatott, hogy küszöbön áll a megegyezés az bizottsággal.
Az azonban egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Unió kifizeti-e ezeket az összegeket, ehhez ugyanis Magyarországnak teljesítenie kell azt a bizonyos 27 feltételt, ami a bizottság szerint csökkentené a korrupciót és javítaná az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez a bizonytalanság viszont komoly költségvetési kérdéseket is felvet. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője a Szabad Európának ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: „Az egyik kérdés, hogy ezeket hogyan számolják el, hiszen a legtöbb projektben egyszerre van uniós pénz és magyar költségvetési pénz. A másik probléma, hogy az utóbbi időben az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán bejön-e legalább utólag a magyar államkasszába az uniós pénz.” Azt, hogy milyen forrásból történtek a kifizetések, és hogy miből fedezik e költségeket, ha nem lesz megegyezés a helyreállítási pénzekről, korábbi megkeresésünkre nem árulta el sem a Miniszterelnökség, sem Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. (Orbán erről minden konkrétum nélkül annyit mondott, hogy „ha nem Brüsszelből, akkor majd máshonnan kapunk pénzt”.) Ráadásul nem kevés pénzről van szó: ha nem érkeznek be, az nagyjából egy százalékponttal is megnövelheti a 2022-es év hiányát. Az már az előzetes adatokból is látszik, hogy költségvetési szempontból rosszul sikerült 2022.
Érdekes a kifizetések ütemezése
A helyreállítási alap forrásaira benyújtott pályázatokra már 2021 végén megindultak a kifizetések, 2021 novembere és 2022 júliusa között még csak 64,5 milliárd forintot osztott ki a kormány. Eddigre az EU már elfogadta a lengyel helyreállítási tervet, így Magyarország maradt az egyetlen tagállam jóváhagyott helyreállítási terv nélkül. Egész évben zajlottak a tárgyalások, ment a kötélhúzás a kormány és a bizottság között (Magyarországot bíráló OLAF- és jogállami jelentések, magyar vétó a globális minimumadóról, az Oroszország elleni szankciók akadályozása stb.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.