Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2023.01.20.
Horvátországban lejárt a kéthetes átmeneti időszak, január 15-e, vasárnap óta csak euróban lehet fizetni. Az átváltási árfolyam alapján egy euró 7,5345 kunát ér. A kivezetett horvát kunát Magyarországon már nem lehet euróra átváltani – erősítette meg a Szabad Európának a Horvát Idegenforgalmi Közösség.
Azok a magyarok, akiknek maradt kunájuk, a következő horvátországi utazásukon tudják beváltani euróra a hivatalos átváltási árfolyamon a postákon, a kereskedelmi bankokban és a FINA (Pénzügyi Ügynökség) fiókirodáiban. Év végéig ingyenesen megtehetik ezt. Egy tranzakcióban maximum száz bankjegy és száz érme váltható be. Jövőre már csak a Horvát Nemzeti Bankban lesz erre lehetőség.
Az inflációs hatás a horvátországi árakban is megjelenik, a magyarok szempontjából a forint/euró árfolyam is emelheti a kiadásokat, de jelentős drágulás nem tapasztalható a szállások és az éttermek áraiban – tudtuk meg a Horvát Idegenforgalmi Közösségtől.
Várakozásaik szerint a schengeni csatlakozás és az euró bevezetése kedvezően hat majd a turizmusra, így szép reményekkel várják az idei szezont, habár, mint fogalmaznak, a globális kihívások turizmusra gyakorolt hatása kiszámíthatatlan.
Ehhez kapcsolódóan: Így vált rémálommá sok magyarnak a horvátországi nyaralás
Simán ment a horvát csatlakozás, de vajon megéri-e?
Nem ment különösebben nehezen Horvátország csatlakozása, zökkenőmenetes volt a folyamat, menet közben egyszer sem kellett csúsztatni a céldátumot, mert valamelyik feltétel nem teljesült, miközben volt olyan balti ország, ahol az inflációs adat miatt késedelmet szenvedett az euró bevezetése – erről már Madár István, a Portfolio vezető elemzője beszélt a Szabad Európának.
Mint mondta, a horvát csatlakozás szembemegy azzal a vélekedéssel, hogy kell egy bizonyos fejlettségi szint ahhoz, hogy belépjenek az eurózónába. Nincs ilyen elvárás vagy számszerűsíthető feltétel, de nagyon sokan azt gondolják, hogy törvényszerűen bajba kerül egy ország önálló árfolyam- és monetáris politika nélkül, ha nem elég fejlett. A horvátok ezt az aggodalmat nem osztották, GDP-alapon az egyik legkevésbé fejlett tagország, ezzel együtt is úgy gondolták, hogy érdemes belépniük az eurózónába.
A költség-haszon elv alapján is nagyon bonyolult és összetett kérdés, hogy megéri-e egy adott országnak belépni az euróövezetbe. Például ha lemond önálló jegybanki politikájáról, mit kap cserébe? – tette fel a kérdést a szakértő. Nagy vitákat vált ki annak megítélése, hogy ez megéri-e egy közép-kelet-európai országnak. Csehország, Lengyelország és Magyarország szerint szükség van az önálló jegybanki politikára, a csatlakozó országok pedig úgy vélik, az árfolyamok összehasonlíthatósága, a tranzakciós költségek eltűnése, a külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának növekedése vagy az alacsonyabb kamatok megjelenése olyan növekedési előnyt jelentenek, amelyeket érdemes kihasználni, és megéri azt az áldozatot, hogy ezért cserébe lemondanak az önálló jegybanki politikáról. Ezzel elvesztik az önálló kamatmeghatározás lehetőségét, nem tudják a pénzük árfolyamát le- vagy felértékelni, ami a munkaerő és a hazai termékek költségeit befolyásolhatja – tette hozzá Madár István...
Nem ment különösebben nehezen Horvátország csatlakozása, zökkenőmenetes volt a folyamat, menet közben egyszer sem kellett csúsztatni a céldátumot, mert valamelyik feltétel nem teljesült, miközben volt olyan balti ország, ahol az inflációs adat miatt késedelmet szenvedett az euró bevezetése – erről már Madár István, a Portfolio vezető elemzője beszélt a Szabad Európának.
Mint mondta, a horvát csatlakozás szembemegy azzal a vélekedéssel, hogy kell egy bizonyos fejlettségi szint ahhoz, hogy belépjenek az eurózónába. Nincs ilyen elvárás vagy számszerűsíthető feltétel, de nagyon sokan azt gondolják, hogy törvényszerűen bajba kerül egy ország önálló árfolyam- és monetáris politika nélkül, ha nem elég fejlett. A horvátok ezt az aggodalmat nem osztották, GDP-alapon az egyik legkevésbé fejlett tagország, ezzel együtt is úgy gondolták, hogy érdemes belépniük az eurózónába.
A költség-haszon elv alapján is nagyon bonyolult és összetett kérdés, hogy megéri-e egy adott országnak belépni az euróövezetbe. Például ha lemond önálló jegybanki politikájáról, mit kap cserébe? – tette fel a kérdést a szakértő. Nagy vitákat vált ki annak megítélése, hogy ez megéri-e egy közép-kelet-európai országnak. Csehország, Lengyelország és Magyarország szerint szükség van az önálló jegybanki politikára, a csatlakozó országok pedig úgy vélik, az árfolyamok összehasonlíthatósága, a tranzakciós költségek eltűnése, a külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának növekedése vagy az alacsonyabb kamatok megjelenése olyan növekedési előnyt jelentenek, amelyeket érdemes kihasználni, és megéri azt az áldozatot, hogy ezért cserébe lemondanak az önálló jegybanki politikáról. Ezzel elvesztik az önálló kamatmeghatározás lehetőségét, nem tudják a pénzük árfolyamát le- vagy felértékelni, ami a munkaerő és a hazai termékek költségeit befolyásolhatja – tette hozzá Madár István...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.