Szerző: BÖDŐCS TIBOR
1 éve
Bödőcs Londonban...
2022. december 28., szerda
EGY KARÁCSONYI RAJZ TÖRTÉNETE
FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.12.25.
Elmesélem ennek a karácsonyi rajznak a történetét…
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.12.25.
Sokszor próbáltam már elkapni egy érzést ezeken a karácsonyra rajzolt grafikákon, de most állt össze bennem, hogy mi is ez…
Nem vagyok vallásos, de a szakrális tereket szeretem… mindegy, hogy az 12. századi kolostor-rom, vagy épp modern templom. És az is, hogy milyen valláshoz kötődik. Azt hiszem, az emberek miatt csodálom ezeket, egyrészt a templomépítészet teljesítményei miatt, másrészt a sok „lenyomat” miatt, amit a benne levők hagytak és hagynak. Szóval, misztikusan hat rám…
Egyszer Jeruzsálemben, az óvárosban voltam abban a fantasztikus térben, ahol az összeépült templomokban zarándokok sokasága mozog, végeláthatatlan hullámzásban. Már nem emlékszem, melyik részben, de egy nagyobb belső tér egyik sarkában volt egy kis kápolna. Pár lépcsőfok vezetett az ajtóig, felmentem, a kis térben oldalt padok voltak, már ült is ott valaki, és szemben az oltárnál egy fiatal apáca volt. Ahogy meglátott, kedvesen intett, hogy üljek le, aztán visszafordult az oltár felé. Nagyon szép volt… Aztán folytatta az imáját, és énekelni kezdett. Gyönyörű hangja volt. Olyan lelki tisztaságot lehetett ott érezni, hogy nem tudom elmondani…
De most tudom, hogy a tiszta női arcban, tekintetben, amit ilyenkor, karácsonykor motívumként használok, őt jelenítem meg.
A tisztaságot, szépséget, reményt…egy nő tekintetében.
Furcsa volt, hogy erre most jöttem rá…annyi év után. Az emberben az élmények, megtapasztalások nyomot hagynak. Valami miatt ennek most kellett előjönnie. Talán épp azért, mert most olyan a világ körülöttünk, amilyen.
És én most vágyok a tiszta tekintetekre. Vágyom a tisztaságot.
ÚJRAJÁTSZÁS: BRUTÁLIS VÁLSÁG KÖZELEG? - INTERJÚ SURÁNYI GYÖRGGYEL
FRIDERIKUSZ PODCAST 51. ADÁS
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
5 hónappal ezelőtt
Surányi György közgazdász, egyetemi tanár.
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
5 hónappal ezelőtt
Surányi György közgazdász, egyetemi tanár.
EL KÉNE KERÜLNI, HOGY „POFAPÉNZ” LEGYEN A TANÁROK FIZETÉSÉBŐL
MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2022.12.28.
A múlt pénteki közoktatási fórumról írt beszámolók alapján egyelőre maguk a résztvevők is kevés konkrétumot tudnak a kormány képviselői által bemutatott „teljesítményalapú bérezés” koncepciójáról. Amennyire lehetséges, utánajártunk, hogy mire számíthatnak egy ilyen rendszerben a pedagógusok.
Az oktatási kormányzat felvetése nem előzmény nélküli, ráadásul a szakképzésben jelenleg is hasonló rendszer működik. A Pedagógusok Demokratikus Szakszrevezetének országos választmányi tagját, a Pintér Sándort és Maruzsa Zoltánt múlt héten személyesen is meghallgató Nagy Erzsébetet kérdeztük arról, hogy a jelenlegi tudásuk alapján milyen változás várható a tanárbérek szerkezetében, és mi az álláspontja minderről a jelenleg is sztrájktárgyalásokat és bérharcot folytató szakszervezetnek.
Maruzsa Zoltán és Pintér Sándor december 16-án a PDSZ beszámolója szerint úgynevezett teljesítményalapú bérezés bevezetéséről beszélt, amelyet jövő tavasszal akarnak az Országgyűlés elé terjeszteni.
Az ismert részletek főleg Pintér Sándor előadásából derültek ki.
Eszerint ötsávos bérrendszerben gondolkodnak, amelyben a sávokon belül nagy, mintegy 150 ezer forint bérdifferencia is lehet, amelyről az intézményvezetők döntenek.
Hogy milyen szempontok és teljesítményértékelés alapján, az egyelőre nem ismert. A „reform” része lenne az is, hogy a pótlékokat – beleértve a vezetői pótlékokat is – ki akarják vezetni. Míg a vezetők fix fizetést kapnának, a tanárok bérezése irántuk támasztott elvárástól függne egy egyelőre ismeretlen differenciálási módszer szerint.
Nagy Erzsébet szerint kérdés lesz, hogy a differenciált bérrel járó illetményét munkahelyváltás esetén „viszi-e magával” a dolgozó, vagy azt majd újra fogják megállapítani neki, és akkor esetleg kevesebbet fog keresni. A pedagógus a Mércének elmondta, ezt a kérdést feltették Maruzsa Zoltánnak is a szerdai sztárjktárgyaláson, de ő nem tudott válaszolni. A PDSZ képviselője szerint egyébként Maruzsa még a múlt pénteki fórumon azt mondta az új bérezési struktúráráról, hogy „majd ha ez megvalósul, akkor biztos senki nem fogja visszasírni a bértáblát”
„Mondta ezt úgy, mintha ezt az új szisztémát bárkivel is, úgy értem, létező szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel egyeztette volna”
– tette hozzá Nagy Erzsébet.
A PDSZ véleménye szerint most nem a differenciálásnak van itt az ideje: tömegével hagyják el a pályát, és a fiatalok számára egyáltalán nem vonzó a pedagóguspálya.
A szakszervezet úgy gondolja, először elfogadható szintre kellene emelni a béreket, ezt követően kellene az új előmeneteli rendszer elveiről egyeztetni mi (például több szak, idegennyelvtudás, stb.) és milyen mértékben befolyásolja az illetményeket. Szerintük a teljesítményalapú differenciálásról szintén konzultálni kellene.
„Nagyon fontos, hogy ha bármilyen rendszert vezetnek be, annak szempontjairól legyen helyi egyeztetés, és ellenőrizhető legyen, hogy az odaítélés a meghatározott szempontok alapján történt-e. Ellenkező esetben nem teljesítményalapú bérezés lesz, hanem >>pofapénz<<, amit el kellene kerülni”
– mondja Nagy, aki szerint a nem egyértelmű és elfogadható szempontok szerint meghatározott, nem ellenőrizhető differenciálás nem motiváló, viszont a tantestület megosztására alkalmas...
Szerző: BOGATIN BENCE
2022.12.28.
Az oktatási kormányzat felvetése nem előzmény nélküli, ráadásul a szakképzésben jelenleg is hasonló rendszer működik. A Pedagógusok Demokratikus Szakszrevezetének országos választmányi tagját, a Pintér Sándort és Maruzsa Zoltánt múlt héten személyesen is meghallgató Nagy Erzsébetet kérdeztük arról, hogy a jelenlegi tudásuk alapján milyen változás várható a tanárbérek szerkezetében, és mi az álláspontja minderről a jelenleg is sztrájktárgyalásokat és bérharcot folytató szakszervezetnek.
Maruzsa Zoltán és Pintér Sándor december 16-án a PDSZ beszámolója szerint úgynevezett teljesítményalapú bérezés bevezetéséről beszélt, amelyet jövő tavasszal akarnak az Országgyűlés elé terjeszteni.
Az ismert részletek főleg Pintér Sándor előadásából derültek ki.
Eszerint ötsávos bérrendszerben gondolkodnak, amelyben a sávokon belül nagy, mintegy 150 ezer forint bérdifferencia is lehet, amelyről az intézményvezetők döntenek.
Hogy milyen szempontok és teljesítményértékelés alapján, az egyelőre nem ismert. A „reform” része lenne az is, hogy a pótlékokat – beleértve a vezetői pótlékokat is – ki akarják vezetni. Míg a vezetők fix fizetést kapnának, a tanárok bérezése irántuk támasztott elvárástól függne egy egyelőre ismeretlen differenciálási módszer szerint.
Nagy Erzsébet szerint kérdés lesz, hogy a differenciált bérrel járó illetményét munkahelyváltás esetén „viszi-e magával” a dolgozó, vagy azt majd újra fogják megállapítani neki, és akkor esetleg kevesebbet fog keresni. A pedagógus a Mércének elmondta, ezt a kérdést feltették Maruzsa Zoltánnak is a szerdai sztárjktárgyaláson, de ő nem tudott válaszolni. A PDSZ képviselője szerint egyébként Maruzsa még a múlt pénteki fórumon azt mondta az új bérezési struktúráráról, hogy „majd ha ez megvalósul, akkor biztos senki nem fogja visszasírni a bértáblát”
„Mondta ezt úgy, mintha ezt az új szisztémát bárkivel is, úgy értem, létező szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel egyeztette volna”
– tette hozzá Nagy Erzsébet.
A PDSZ véleménye szerint most nem a differenciálásnak van itt az ideje: tömegével hagyják el a pályát, és a fiatalok számára egyáltalán nem vonzó a pedagóguspálya.
A szakszervezet úgy gondolja, először elfogadható szintre kellene emelni a béreket, ezt követően kellene az új előmeneteli rendszer elveiről egyeztetni mi (például több szak, idegennyelvtudás, stb.) és milyen mértékben befolyásolja az illetményeket. Szerintük a teljesítményalapú differenciálásról szintén konzultálni kellene.
„Nagyon fontos, hogy ha bármilyen rendszert vezetnek be, annak szempontjairól legyen helyi egyeztetés, és ellenőrizhető legyen, hogy az odaítélés a meghatározott szempontok alapján történt-e. Ellenkező esetben nem teljesítményalapú bérezés lesz, hanem >>pofapénz<<, amit el kellene kerülni”
– mondja Nagy, aki szerint a nem egyértelmű és elfogadható szempontok szerint meghatározott, nem ellenőrizhető differenciálás nem motiváló, viszont a tantestület megosztására alkalmas...
BESZÉD- ÉS GONDOLKODÁSMÓDJUK EGYAZON RUGÓRA JÁR...
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.12.28.
Ha valakinek volt módja meg- és átélni több autokratikus vagy diktatórikus rendszert, pontosan tudja, hogy e rezsimek komisszárjainak és kádereinek roppant mód szimplifikált beszéd- és gondolkodásmódja egyazon rugóra járva tipológiaszerűen felcserélhető vagy azonosítható.
Itt van például a miniszterelnök politikai igazgatója, bizonyos Orbán Balázs, aki elmondta, hogy ha tanár lenne, nagyon örülne, hogy az oktatás ügye a Belügyminisztériumhoz került. Cseppet sem zsenírozza, hogy ugyanakkor ő nem tanár, s az sem kezdi ki nyugalmát, hogy a tanárok általában nem örülnek ennek. A rendszer így tökéletes, s nem ő, aki nem tanár, hanem azok, akik tanárok a hülyék, minthogy képtelenek kiélvezni ennek minden gyönyörét és kéjét, pedig a kormány jót akart nekik, amikor a Belügyminisztériummal kedveskedett, ám a tanárok ostobák és hálátlanok.
Aztán azt is elmondta ez a főcsinovnyik, hogy az orvosok és a szakápolók mennyire örülnek, hogy a Belügyminisztérium átvette ezt a területet is. Ismételten nem zavarja, hogy ő nem orvos, nem is szakápoló, helyettük örül hát annak, aminek a sok megátalkodott keménynyakú képtelen ujjongani, örvendeni, s felszabadultan szelni a habokat a boldogságtól.
Végül leszögezi, mert ezek imádnak leszögezni, utat mutatni, tanulságokat levonni, s kimondani az ellentmondást nem tűrő abszolút igazságot, hogy Pintér Sándor teljesen korrekt volt, amikor az oktatásért felelős miniszter azt mondta, hogy nem ért az oktatáshoz. Ebből következik – legalábbis a rendszer politikai entitásának logikai levezetése szerint – a végső konklúzió, hogy ugyanis a miniszter úr várja az oktatásban dolgozók javaslatait.
És lássuk be, ez valóban roppant szellemes konklúzió. Teszem azt, ha engem ültetnének oda mondjuk agrárminiszternek, avagy a technológiai és ipari tárca élére, természetesen a mostaniéval megegyező fizetés ellenében, akkor én is csak várnám és csak várnám az ahhoz értők javaslatait, minthogy „teljesen korrekt” módon én már előre megmondom, itt és most, hogy nem értek sem az agráriumhoz, sem az ipari ügyekhez.
Cserébe viszont én magam is úgy megalázom és oly módon nem veszem emberszámba a hozzáértőket és az érintetteket, hogy attól koldulnak!
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.12.28.
Itt van például a miniszterelnök politikai igazgatója, bizonyos Orbán Balázs, aki elmondta, hogy ha tanár lenne, nagyon örülne, hogy az oktatás ügye a Belügyminisztériumhoz került. Cseppet sem zsenírozza, hogy ugyanakkor ő nem tanár, s az sem kezdi ki nyugalmát, hogy a tanárok általában nem örülnek ennek. A rendszer így tökéletes, s nem ő, aki nem tanár, hanem azok, akik tanárok a hülyék, minthogy képtelenek kiélvezni ennek minden gyönyörét és kéjét, pedig a kormány jót akart nekik, amikor a Belügyminisztériummal kedveskedett, ám a tanárok ostobák és hálátlanok.
Aztán azt is elmondta ez a főcsinovnyik, hogy az orvosok és a szakápolók mennyire örülnek, hogy a Belügyminisztérium átvette ezt a területet is. Ismételten nem zavarja, hogy ő nem orvos, nem is szakápoló, helyettük örül hát annak, aminek a sok megátalkodott keménynyakú képtelen ujjongani, örvendeni, s felszabadultan szelni a habokat a boldogságtól.
Végül leszögezi, mert ezek imádnak leszögezni, utat mutatni, tanulságokat levonni, s kimondani az ellentmondást nem tűrő abszolút igazságot, hogy Pintér Sándor teljesen korrekt volt, amikor az oktatásért felelős miniszter azt mondta, hogy nem ért az oktatáshoz. Ebből következik – legalábbis a rendszer politikai entitásának logikai levezetése szerint – a végső konklúzió, hogy ugyanis a miniszter úr várja az oktatásban dolgozók javaslatait.
És lássuk be, ez valóban roppant szellemes konklúzió. Teszem azt, ha engem ültetnének oda mondjuk agrárminiszternek, avagy a technológiai és ipari tárca élére, természetesen a mostaniéval megegyező fizetés ellenében, akkor én is csak várnám és csak várnám az ahhoz értők javaslatait, minthogy „teljesen korrekt” módon én már előre megmondom, itt és most, hogy nem értek sem az agráriumhoz, sem az ipari ügyekhez.
Cserébe viszont én magam is úgy megalázom és oly módon nem veszem emberszámba a hozzáértőket és az érintetteket, hogy attól koldulnak!
EZEN A KÖRNYÉKEN A SZEGÉNYEK AZ UZSORÁSNÁL IS JOBBAN FÉLNEK A VÉGREHAJTÓTÓL, AKI LEHÚZZA RÓLUK AZ UTOLSÓ BŐRT
24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2022.12.27.
Durst Judit két évtizede jár vissza egy olyan észak-magyarországi faluba, ahol az uzsora több tucat család túlélését jelenti. Az állam szerinte félrenéz, ez lehet a magyarázata, hogy a rendőri statisztikák szerint 2022-re lényegében megszűnt az uzsora Magyarországon. A szociológus szerint azonban a mélyszegénységben élők körében a helyzet rosszabb, mint korábban. Stressz, kiszolgáltatottság, kezelhetetlen adóssághegyek, végrehajtók. Erre érkezett most a válság.
Ezt Durst Judit szociológus mondja arról, hogy a rendőrségi nyilvántartásban lényegében láthatatlan lett az uzsora mint bűncselekmény. Nemrég számoltunk be arról, hogy évek óta alig indul eljárás, azaz a rendőrségi adatok szerint lényegében megszűnt az uzsora Magyarországon.
Mindez látszólag annak az eredménye, hogy 2011-ben nemcsak szigorították a kamatos pénzt szankcionáló törvényt, de a második Orbán-kormány külön kampányt is szervezett az uzsora visszaszorítására.
– jelzi beszélgetésünk elején Durst Judit.
Ezért nem fordulnak rendőrséghez az áldozatok
A szociológus különleges tudás birtokában van a magyarországi uzsorával kapcsolatban. Ugyanis két évtizede jár vissza ugyanabba a borsodi kistérségbe, amelyet nem akar megnevezni. Nem véletlenül: kutatásetikai szempontból – mondja – az a gyakorlat, hogy az interjúalanyok anonimitásának védelme érdekében sem a települések, sem a kutatásban résztvevők nevét nem árulják el a kutatók, a valós nevek helyet kitaláltakat használnak az írásaikban. Ráadásul saját tapasztalatból tudja, hogyha nem így járna el, azzal a téma érzékenysége miatt veszélyeztetné a kutatását. Ezért mi sem írjuk le most a falu nevét, de még a kistérségét sem. (Erről és a témakutatását nehezítő módszertani buktatókról tanulmányt is írt pár éve.)
Az uzsoráról általánosságban azt hangsúlyozza Durst, hogy a jelenséggel kapcsolatban sokak fejében felszínes, egyoldalú és leegyszerűsítő képzet él. Ő ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet – a nyilvánvalóan negatív hatásokat nem vitatva –, hogy fontos látni a kamatos pénz és kamatos pénz közti különbségeket (a korrekt és dögös típusra később visszatérünk), és azt is, hogy amiről beszélünk, az nemcsak, hogy az érintett közösségek informális gazdaságának szerves része, de valamikor az egyetlen segítség, amely akár életet is menthet.
Ezzel összefüggésben a rendőri statisztikákról azt mondja, több oka van annak, hogy a kamatos pénzt felvevők mára szinte nem vagy csak elvétve fordulnak a rendőrséghez...
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2022.12.27.
"Logikus, hogy nincsenek rendőrségi esetek. Az lenne a meglepő, ha lennének. Pedig durvább a helyzet az általam ismert észak-magyarországi régióban, mint tíz évvel ezelőtt. Anyagilag rosszabb helyzetben van mindenki, mint évekkel ezelőtt bármikor."
Ezt Durst Judit szociológus mondja arról, hogy a rendőrségi nyilvántartásban lényegében láthatatlan lett az uzsora mint bűncselekmény. Nemrég számoltunk be arról, hogy évek óta alig indul eljárás, azaz a rendőrségi adatok szerint lényegében megszűnt az uzsora Magyarországon.
"Csakhogy ez az adat az általam ismert valóságot egyáltalán nem tükrözi"
– jelzi beszélgetésünk elején Durst Judit.
Ezért nem fordulnak rendőrséghez az áldozatok
A szociológus különleges tudás birtokában van a magyarországi uzsorával kapcsolatban. Ugyanis két évtizede jár vissza ugyanabba a borsodi kistérségbe, amelyet nem akar megnevezni. Nem véletlenül: kutatásetikai szempontból – mondja – az a gyakorlat, hogy az interjúalanyok anonimitásának védelme érdekében sem a települések, sem a kutatásban résztvevők nevét nem árulják el a kutatók, a valós nevek helyet kitaláltakat használnak az írásaikban. Ráadásul saját tapasztalatból tudja, hogyha nem így járna el, azzal a téma érzékenysége miatt veszélyeztetné a kutatását. Ezért mi sem írjuk le most a falu nevét, de még a kistérségét sem. (Erről és a témakutatását nehezítő módszertani buktatókról tanulmányt is írt pár éve.)
Az uzsoráról általánosságban azt hangsúlyozza Durst, hogy a jelenséggel kapcsolatban sokak fejében felszínes, egyoldalú és leegyszerűsítő képzet él. Ő ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet – a nyilvánvalóan negatív hatásokat nem vitatva –, hogy fontos látni a kamatos pénz és kamatos pénz közti különbségeket (a korrekt és dögös típusra később visszatérünk), és azt is, hogy amiről beszélünk, az nemcsak, hogy az érintett közösségek informális gazdaságának szerves része, de valamikor az egyetlen segítség, amely akár életet is menthet.
Ezzel összefüggésben a rendőri statisztikákról azt mondja, több oka van annak, hogy a kamatos pénzt felvevők mára szinte nem vagy csak elvétve fordulnak a rendőrséghez...
MAGAS LABDA
HUPPA.HU
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.12.28.
Hosszú és bonyolult történet következik, tele hamisításokkal és maszkirovkával, de a jelenség igen fontos: az lesz a történtek tanulsága, hogy minket, mármint Magyarországot valóban bele akarnak sodorni a háborúba. Csak éppen nem Ukrajna, hanem Oroszország. Illetve nem is annyira Oroszország, csak az SZVR, de az nagyon.
Az egész azzal kezdődött, hogy tegnapelőtt este Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács és a Katonai-Ipari Bizottság elnökének első helyettese (az elnök Putyin) elkezdett jósolgatni a késő esti órákban. Medvegyevről tudni kell, hogy korábban liberális, európai gondolkodású úriemberként könyvelték el, de a háború kitörésekor véresszájú orosz nacionalista uszítóvá változott, és alig van nap, hogy ne posztolna valami nagyon, bicskanyitogatóan radikálisat a közösségi oldalakra, éspedig minél később posztol, annál durvábbakat mond. Aki ezt most összefüggésbe hozza a politikus véralkoholszintjével, mely az idő előrehaladtával monoton emelkedést mutat, az rosszindulatú: megérzésem szerint éjfél körül Medvegyev szervezetében már többféle tudatmódosító is birkózik a dominanciáért, ne becsüljük le a képességeit, szó nem lehet nála pusztán alkoholról.
Most is jósolt egy csomó őrültséget, amiről írtam is tegnap egy másik lapba, minket a tízpontos próféciából most a negyedik pont érdekel, mely szerint:
„Lengyelország és Magyarország elfoglalja a korábban létező Ukrajna nyugati területeit.”
Ez a legenda március óta kering, felhasználták hozzá Zsirinovszkij egy 2014-es térképét is, mint az egy május végi írásomban be is mutattam, volt már sok változata, a legszórakoztatóbb az, amiben a magyar csapatok török támogatással szállják meg Kárpátalját. Szpáhik, janicsárok, akindzsik… no, mindegy, tudjuk, mekkora ostobaság ez. Minden szempontból a végünket jelentené, senkinek sincs ilyen szándéka...
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.12.28.
Az egész azzal kezdődött, hogy tegnapelőtt este Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács és a Katonai-Ipari Bizottság elnökének első helyettese (az elnök Putyin) elkezdett jósolgatni a késő esti órákban. Medvegyevről tudni kell, hogy korábban liberális, európai gondolkodású úriemberként könyvelték el, de a háború kitörésekor véresszájú orosz nacionalista uszítóvá változott, és alig van nap, hogy ne posztolna valami nagyon, bicskanyitogatóan radikálisat a közösségi oldalakra, éspedig minél később posztol, annál durvábbakat mond. Aki ezt most összefüggésbe hozza a politikus véralkoholszintjével, mely az idő előrehaladtával monoton emelkedést mutat, az rosszindulatú: megérzésem szerint éjfél körül Medvegyev szervezetében már többféle tudatmódosító is birkózik a dominanciáért, ne becsüljük le a képességeit, szó nem lehet nála pusztán alkoholról.
Most is jósolt egy csomó őrültséget, amiről írtam is tegnap egy másik lapba, minket a tízpontos próféciából most a negyedik pont érdekel, mely szerint:
„Lengyelország és Magyarország elfoglalja a korábban létező Ukrajna nyugati területeit.”
Ez a legenda március óta kering, felhasználták hozzá Zsirinovszkij egy 2014-es térképét is, mint az egy május végi írásomban be is mutattam, volt már sok változata, a legszórakoztatóbb az, amiben a magyar csapatok török támogatással szállják meg Kárpátalját. Szpáhik, janicsárok, akindzsik… no, mindegy, tudjuk, mekkora ostobaság ez. Minden szempontból a végünket jelentené, senkinek sincs ilyen szándéka...
TILLA, ALFÖLDI, ALINDA, HAJÓS | ÉVZÁRÓ BESZÉLGETÉS
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.12.27.
1997-ben, éppen negyed százada kezdte meg adását Magyarország első két országos kereskedelmi csatornája, a TV2 és az RTL Klub: idén 25 éves tehát a magyar kereskedelmi televíziózás. Bár a hogyanról vérremenő viták folytak, az akkor mégsem volt senki számára nem volt kérdés, hogy Magyarországon is létre kell hozni a plurális médiapiacot. Az ígéret és a remény az volt, hogy a televízió piacosítása és a csatornák versenye a szórakoztatás új, minőségibb formáit, az információáramlás szabadságát és a kommunikáció demokratikussá válását fogja elhozni. A 25 éves évforduló alkalmából megtartott ünnepi vacsora témája az volt, hogy vajon beteljesült-e ez az ígéret. Négy vendégünk tévés karrierje nagyjából a kereskedelmi tévékkel együtt indult: végigélték a magyar tévézés kezdeti, lelkes, kísérletező szakaszát, és a professzionalizálódásának (kiüresedésének?) korszakát is. Az elmúlt negyed század televíziózását alakító főbb folyamatokról kérdeztük őket: milyen szempontok alakítják a nagy tévék műsorstruktúráját? Miért vesztek ki az új, kísérletező formák? Hogyan teremti meg a tévé a saját világát? Lehet-e szórakoztató formában társadalmilag releváns témákról beszélni? Vendégeink adásban említett műsorai:
Szerző: Partizán
2022.12.27.
1997-ben, éppen negyed százada kezdte meg adását Magyarország első két országos kereskedelmi csatornája, a TV2 és az RTL Klub: idén 25 éves tehát a magyar kereskedelmi televíziózás. Bár a hogyanról vérremenő viták folytak, az akkor mégsem volt senki számára nem volt kérdés, hogy Magyarországon is létre kell hozni a plurális médiapiacot. Az ígéret és a remény az volt, hogy a televízió piacosítása és a csatornák versenye a szórakoztatás új, minőségibb formáit, az információáramlás szabadságát és a kommunikáció demokratikussá válását fogja elhozni. A 25 éves évforduló alkalmából megtartott ünnepi vacsora témája az volt, hogy vajon beteljesült-e ez az ígéret. Négy vendégünk tévés karrierje nagyjából a kereskedelmi tévékkel együtt indult: végigélték a magyar tévézés kezdeti, lelkes, kísérletező szakaszát, és a professzionalizálódásának (kiüresedésének?) korszakát is. Az elmúlt negyed század televíziózását alakító főbb folyamatokról kérdeztük őket: milyen szempontok alakítják a nagy tévék műsorstruktúráját? Miért vesztek ki az új, kísérletező formák? Hogyan teremti meg a tévé a saját világát? Lehet-e szórakoztató formában társadalmilag releváns témákról beszélni? Vendégeink adásban említett műsorai:
Főszerepben - Alföldi Róbert műsora az RTL+-on: https://www.rtlmost.hu/foszerepben-p_...
Dalfutár - Hajós András műsora: 
/ @Dalfutar
/ @Dalfutar Propaganda - Till Attila műsorának adásai: / @Propaganda2020
/ @Propaganda2020 Veiszer Alinda csatornája: https://www.patreon.com/veiszeralinda...
A KORMÁNY A GYÓGYSZERGYÁRAK KÜLÖNADÓJÁVAL ÁTLÉPTE A RUBICONT, ÉS TALÁN NEM IS TUDJA, MIT KOCKÁZTAT
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.12.28.
A különadókat eddig főleg olyan szolgáltatók kapták (bankok, energiacégek, távközlési társaságok), amelyek nem tudtak elmenni az üzletükkel, mert a magyar emberek és vállalatok kiszolgálásából élnek. Ám ha az olyan exportra termelő cégeket is súlyos adók terhelik, mint a gyógyszergyárakat, akkor nemcsak ők, de más szektorok társaságai – például az autóipariak – is el fognak gondolkodni a jövő beruházásain vagy akár a költözésen is.
A december 23-án kihirdetett új adók egyik legerősebb pontja az volt, hogy a kormány a gyógyszergyártókra is kibővítette az extraprofitadókat. A kormányrendeletről már írtunk, de azt még kevésbé elemeztük, hogy miért hoz nagyon durva újdonságot ez az adó a hazai gazdasági társaságok életében, és milyen kockázatot vállalt a kormány a pótlólagos adóbevételért.
A gyógyszercégek bírni fogják
Maga az adó elvileg csak két évre szól – bár a velünk maradó átmeneti adókról más szektorok sokat tudnának mesélni –, a gyógyszergyártók a 2022-es és a 2023-as adóévük után fizetnek a licencdíjak nélküli árbevételükre:
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.12.28.
A december 23-án kihirdetett új adók egyik legerősebb pontja az volt, hogy a kormány a gyógyszergyártókra is kibővítette az extraprofitadókat. A kormányrendeletről már írtunk, de azt még kevésbé elemeztük, hogy miért hoz nagyon durva újdonságot ez az adó a hazai gazdasági társaságok életében, és milyen kockázatot vállalt a kormány a pótlólagos adóbevételért.
A gyógyszercégek bírni fogják
Maga az adó elvileg csak két évre szól – bár a velünk maradó átmeneti adókról más szektorok sokat tudnának mesélni –, a gyógyszergyártók a 2022-es és a 2023-as adóévük után fizetnek a licencdíjak nélküli árbevételükre:
- az 50 milliárd forintig eső forgalomra 1 százalékot,
- az 50–150 milliárd forintos forgalmi részre 3 százalékot,
- a 150 milliárd forint feletti részre 8 százalékot.
Az adókivetés elsőre akár indokoltnak is tűnhet. A nagy hazai gyógyszergyártók, vagyis a 150 milliárd forint feletti forgalmi sávba is eljutó Richter Gedeon, a TEVA, a Chinoin, az Egis, illetve a kisebbek, mint például a Béres, nem fognak ebbe belehalni. A nagyobb gyógyszercégekről a Növekedés.hu készített listát, ezen jól látszik, hogy a legnagyobb szektorbeli cég között sok a kereskedő, de ők most nem kaptak pluszadót.
A gyártók közül a legnagyobb és a legjobban ismerhető a Richter Gedeon, hiszen tőzsdei cégként negyedévente részletesen jelent, ráadásul az idei évben valóban elért egy „rendkívülinek” mondható nyereséget, mert a cégnek sok amerikai és orosz bevétele van, így a dollár és a rubel erősödése a forinttal szemben forintban kimutatva nagy extranyereséget jelentett.
A probléma az adóval egyáltalán nem a gyógyszergyárak terhelésénél jelentkezik, hanem ott, hogy a magyar gazdaság egy olyan versenyképességi kockázatot kapott a kormánytól, ami értelmetlennek tűnik. Vagyis
amikor a világpiacra gyártó cégek eddig Magyarországon globális összehasonlításban nagyon alacsony adóterhelést kaptak, addig a jövőben kifejezetten óriási lesz az adó...
Az adókivetés elsőre akár indokoltnak is tűnhet. A nagy hazai gyógyszergyártók, vagyis a 150 milliárd forint feletti forgalmi sávba is eljutó Richter Gedeon, a TEVA, a Chinoin, az Egis, illetve a kisebbek, mint például a Béres, nem fognak ebbe belehalni. A nagyobb gyógyszercégekről a Növekedés.hu készített listát, ezen jól látszik, hogy a legnagyobb szektorbeli cég között sok a kereskedő, de ők most nem kaptak pluszadót.
A gyártók közül a legnagyobb és a legjobban ismerhető a Richter Gedeon, hiszen tőzsdei cégként negyedévente részletesen jelent, ráadásul az idei évben valóban elért egy „rendkívülinek” mondható nyereséget, mert a cégnek sok amerikai és orosz bevétele van, így a dollár és a rubel erősödése a forinttal szemben forintban kimutatva nagy extranyereséget jelentett.
A probléma az adóval egyáltalán nem a gyógyszergyárak terhelésénél jelentkezik, hanem ott, hogy a magyar gazdaság egy olyan versenyképességi kockázatot kapott a kormánytól, ami értelmetlennek tűnik. Vagyis
amikor a világpiacra gyártó cégek eddig Magyarországon globális összehasonlításban nagyon alacsony adóterhelést kaptak, addig a jövőben kifejezetten óriási lesz az adó...
BREAKING! BRUTÁLIS RÉSZLETEK DERÜLTEK KI A 2023-AS RENDELETI KÖLTSÉGVETÉSRŐL
PORTFOLIO
Szerző: CSÍKI GERGELY
2022.12.28.
A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről. Ebből a dokumentumból már sok lényeges és új információ kiolvasható. Ezek közül a legfontosabb és talán a legérdekesebb - főleg a befektetők és hitelminősítők, valamint a fiskális politika hitelessége szempontjából - az eredetileg 3,5%-ra tervezett hiánycél 3,9%-ra történő emelése. Szembetűnő továbbá, hogy a jövőre 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap 2610 milliárd forintra hízik. Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is. A Tanács véleményének érdekessége továbbá, hogy az aláírók között nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök (és KT-tag) aláírása...
Szerző: CSÍKI GERGELY
2022.12.28.
NOVÁK KATALIN HIÁBA HITEGET, HOGY ÖNÁLLÓ, LÉPÉSEI NEM EZT JELZIK
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.12.28.
Novák Katalin nem szakadt el saját pártja értékrendjétől, hogy nem képvisel össztársadalmi érdekeket. Egy adott politikai család közvetlen részeként vált ki, de ilyen volt Schmitt Pál, Áder János is – emlékeztetett Horn Gábor. A Republikon Intézet vezetőjével az államfő legutóbbi interjúja kapcsán beszélgettünk. Szerinte azon nem kell csodálkozni, hogy ezek a politikai szereplők nem élnek önálló politikai életet. Az már más kérdés, ők miért hiszik, hogy be tudják bizonyítani ennek az ellenkezőjét.
– Hivatalosan az államfő az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül az első. De így van ez a gyakorlatban is?
– Egyáltalán nincs így, a magyar közjogi berendezkedés a miniszterelnökre van kiépítve, a rendszerváltás óta mindig is ő a legfontosabb politikai szereplő. Előtte is a pártfőtitkár volt, és nem a köztársasági elnök. A közjogi berendezkedésben a köztársasági elnök részben egyfajta fék- és egyensúlyszerepet tölt be, részben protokolláris szerepe van. Az, hogy az elsőnek milyen mértékben felel meg, az már a személyiségétől függ. Önmagában a köztársasági elnöknek valójában nincs napi értelemben politikai felelőssége, szerepe, ha csak nincs egy egészen különleges, a háborúhoz közelálló helyzet, amilyen például a taxisblokád idején volt. Az, amit akár most látunk, akár az elmúlt 30 évben, normális, miután ilyen a közéleti berendezkedésünk...
Szerző: MILLEI ILONA
2022.12.28.
– Hivatalosan az államfő az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül az első. De így van ez a gyakorlatban is?
– Egyáltalán nincs így, a magyar közjogi berendezkedés a miniszterelnökre van kiépítve, a rendszerváltás óta mindig is ő a legfontosabb politikai szereplő. Előtte is a pártfőtitkár volt, és nem a köztársasági elnök. A közjogi berendezkedésben a köztársasági elnök részben egyfajta fék- és egyensúlyszerepet tölt be, részben protokolláris szerepe van. Az, hogy az elsőnek milyen mértékben felel meg, az már a személyiségétől függ. Önmagában a köztársasági elnöknek valójában nincs napi értelemben politikai felelőssége, szerepe, ha csak nincs egy egészen különleges, a háborúhoz közelálló helyzet, amilyen például a taxisblokád idején volt. Az, amit akár most látunk, akár az elmúlt 30 évben, normális, miután ilyen a közéleti berendezkedésünk...
OKTATÁS 2022: A SZTRÁJKOK ÉVE VOLT
MFOR.HU
Szerző: KORMOS OLGA
2022.12.28.
Ilyen volt 2022-ben a közoktatás helyzete, s most már nyilvánvaló, hogy úgy lépünk át 2023-ba, hogy nem valósult meg a pedagógusbéremelés...
JANUÁR
Némi káosszal indult a tanév, és közben nagyot ugrott a koronavírus-fertőzöttek száma is több általános és középiskolában.
Január 15-én országos demonstrációt tartottak az oltatlan tanárok, akik közül sokaktól megvált a munkaadója, s megtudtuk, hogy harmadára csökkent a pályakezdő pedagógusok száma két év alatt.
Január 22-én zajlott a középiskolások központi írásbeli felvételije, amikor a Kürt Alapítványi Gimnáziumnál tapasztalt szabálytalanságok miatt a magyar felvételit nem engedték megírni 150 diáknak.
Bár az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) törvénytelennek minősítette a január 31-re tervezett pedagógus-sztrájkot, a bíróság szerint az jogszerű volt, így 20 ezer tanár sztrájkolt országosan az iskolákban január 31-én.
Szerző: KORMOS OLGA
2022.12.28.
JANUÁR
Némi káosszal indult a tanév, és közben nagyot ugrott a koronavírus-fertőzöttek száma is több általános és középiskolában.
Január 15-én országos demonstrációt tartottak az oltatlan tanárok, akik közül sokaktól megvált a munkaadója, s megtudtuk, hogy harmadára csökkent a pályakezdő pedagógusok száma két év alatt.
Január 22-én zajlott a középiskolások központi írásbeli felvételije, amikor a Kürt Alapítványi Gimnáziumnál tapasztalt szabálytalanságok miatt a magyar felvételit nem engedték megírni 150 diáknak.
Bár az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) törvénytelennek minősítette a január 31-re tervezett pedagógus-sztrájkot, a bíróság szerint az jogszerű volt, így 20 ezer tanár sztrájkolt országosan az iskolákban január 31-én.
FEBRUÁR
A szakszervezetek felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordultak, mivel álláspontjuk szerint kizárólag az elsőfokon a kormány által előadott jogi érvek alapján vizsgálták a január 31-i sztrájk jogszerűségét.
Február 21-én nyolc intézményben száznál több tanár tagadta meg a munkát. A február 11-i kormányrendelet ellen emelték fel a szavukat, amely szerintük elvette tőlük a sztrájk valódi jogát.
A két pedagógus szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy helyezze azonnal hatályon kívül a kormány sztrájkrendeletét. Tóth Endrével, a Momentum oktatáspolitikusával beszélgettünk a választások előtt, aki szerint el kéne törölni a pedagógusok életpályamodelljét.
Döntött a bíróság a pedagógusok márciusra tervezett sztrájkjáról, amellyel kapcsolatban a szakszervezetek kijelentették: Magyarországon ellehetetlenült a sztrájkjog, mint alapjog gyakorlása, ezért még inkább indokolt az országos polgári engedetlenségi mozgalom, ami február közepén is több iskolában folytatódott, miközben a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megyei szervezetei, illetve a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) négy tiltakozó eseményt is szervezett...
A szakszervezetek felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordultak, mivel álláspontjuk szerint kizárólag az elsőfokon a kormány által előadott jogi érvek alapján vizsgálták a január 31-i sztrájk jogszerűségét.
Február 21-én nyolc intézményben száznál több tanár tagadta meg a munkát. A február 11-i kormányrendelet ellen emelték fel a szavukat, amely szerintük elvette tőlük a sztrájk valódi jogát.
A két pedagógus szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy helyezze azonnal hatályon kívül a kormány sztrájkrendeletét. Tóth Endrével, a Momentum oktatáspolitikusával beszélgettünk a választások előtt, aki szerint el kéne törölni a pedagógusok életpályamodelljét.
Döntött a bíróság a pedagógusok márciusra tervezett sztrájkjáról, amellyel kapcsolatban a szakszervezetek kijelentették: Magyarországon ellehetetlenült a sztrájkjog, mint alapjog gyakorlása, ezért még inkább indokolt az országos polgári engedetlenségi mozgalom, ami február közepén is több iskolában folytatódott, miközben a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megyei szervezetei, illetve a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) négy tiltakozó eseményt is szervezett...
SARLATÁNOK, FILOZÓFUSOK, ASZTROFIZIKUSOK ÉS CSIGÁK: 10 OKOS KÖNYV 2022-BŐL A QUBIT VÁLOGATÁSÁBAN
QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2022.12.28.
Hogyan készül a reneszánsz sült csirke? Hogyan romlik el a kvantum? Hogyan hódít a western? Hogyan gyógyít a bánat? Megannyi kínzó kérdés, amire most végre megtudhatod a választ.
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2022.12.28.
„Egy jó könyvesbolt csak egy olyan úri fekete lyuk, ami tud olvasni” – írta valahol Terry Pratchett, az ember, aki fantasyparódiákból épített fel egy világot, amiért lovaggá is ütötték, és ezért képes volt egy varázskardot is kovácsoltatni. Valahol máshol azt is írta, hogy a könyvek nagy tömegben megnyitják az L-teret, emiatt fordulhat elő, hogy a könyvtárosok és antikváriusok képesek utazni térben és időben is, és épp ezért történhet meg, hogy egyes boltokban még olyan univerzumból érkező eladókkal is találkozhatunk, akiknek a világában a posztópapucs viselése sikkesnek számít.
Ahhoz, hogy elkerüljük ezt a sorsot, nem árt szelektálni a könyvek között – ehhez nyújt segítséget a Qubit listája, amelyben szigorúan szubjektívan és egyáltalán nem fontossági sorrendben összegyűjtöttük, hogy mit érdemes megvenni az idei kínálatból, miről írtunk vagy miről kellett volna, és persze azt is, hogy a posztópapucsos időutazókon kívül kinek ajánljuk a kiadványokat...
Ahhoz, hogy elkerüljük ezt a sorsot, nem árt szelektálni a könyvek között – ehhez nyújt segítséget a Qubit listája, amelyben szigorúan szubjektívan és egyáltalán nem fontossági sorrendben összegyűjtöttük, hogy mit érdemes megvenni az idei kínálatból, miről írtunk vagy miről kellett volna, és persze azt is, hogy a posztópapucsos időutazókon kívül kinek ajánljuk a kiadványokat...
A SZÁMOK IGAZOLJÁK: SIKERÜLT MAGÁNORVOSHOZ TERELNI A MAGYAROKAT - KÖZBEN PEDIG MINŐSÉGBEN NEM JELESKEDIK A SZEKTOR
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.12.28.
Miközben a kormánypropagandában még mindig fel-felbukkan a 300 forintos vizitdíjjal a riogatás, magyarok tömegei zsebéből vándorolnak tízezrek a magánorvosokhoz. Egy friss felmérés szerint 83 százalék vett már igénybe magánegészségügyi szolgáltatást.
A kormányzat elképesztő ötletességgel terelgeti a magyar betegeket az államiból a fizetés egészségügybe. A szülészeteken a szabad orvos és bábaválasztás megszüntetése hozhatott robbanásszerű változást. Míg tavaly tavasszal minden hatodik, év végére már minden ötödik csecsemő látta meg a napvilágot a fővárosban magánklinikán. Mint arról korábban írtunk, ez milliós nagyságrendű kiadást jelent a családoknak.
A legfrissebb fejlemény az állami fogászati ellátás ellehetetlenítése lehet. A tervek szerint ugyanis a társadalombiztosítás keretében rendelő fogorvosok működésének stabilitást adó finanszírozási elemet, az alapdíjat szüntetné meg a Belügyminisztérium. Így jövő januártól az energia- és egyéb, a működtetéshez szükséges kiadások fedezete is attól függhetne majd, hogy megfelelő volt-e a forgalom.
A Magyar Közlönyben közvetlenül karácsony előtt kihirdették az egészségügyet jelentősen átszabó, a szakmai szervezetek által erősen kifogásolt szabályokat. Az új keret a teljes központosítás jegyében született, miközben csattan az ostor az ápolásra szorulókon. Utóbbiaknak biztosan többet kell majd fizetniük. Most már ráadásul nem csak néhány száz (mint a riogatásra rendre előhúzott vizitdíj idején – ezt emlegette például a parlamenti vitában az egyik államtitkár), hanem forintok ezrei, sőt tíz-, de akár százezrei a tét...
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.12.28.
A kormányzat elképesztő ötletességgel terelgeti a magyar betegeket az államiból a fizetés egészségügybe. A szülészeteken a szabad orvos és bábaválasztás megszüntetése hozhatott robbanásszerű változást. Míg tavaly tavasszal minden hatodik, év végére már minden ötödik csecsemő látta meg a napvilágot a fővárosban magánklinikán. Mint arról korábban írtunk, ez milliós nagyságrendű kiadást jelent a családoknak.
A legfrissebb fejlemény az állami fogászati ellátás ellehetetlenítése lehet. A tervek szerint ugyanis a társadalombiztosítás keretében rendelő fogorvosok működésének stabilitást adó finanszírozási elemet, az alapdíjat szüntetné meg a Belügyminisztérium. Így jövő januártól az energia- és egyéb, a működtetéshez szükséges kiadások fedezete is attól függhetne majd, hogy megfelelő volt-e a forgalom.
A Magyar Közlönyben közvetlenül karácsony előtt kihirdették az egészségügyet jelentősen átszabó, a szakmai szervezetek által erősen kifogásolt szabályokat. Az új keret a teljes központosítás jegyében született, miközben csattan az ostor az ápolásra szorulókon. Utóbbiaknak biztosan többet kell majd fizetniük. Most már ráadásul nem csak néhány száz (mint a riogatásra rendre előhúzott vizitdíj idején – ezt emlegette például a parlamenti vitában az egyik államtitkár), hanem forintok ezrei, sőt tíz-, de akár százezrei a tét...
A JOGÁLLAM ÉS ANNAK HIÁNYA - ANGOL–MAGYAR PÁRHUZAMOK
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BOKROS LAJOS
2022.12.22.
...A jogállam hiánya
Szerző: BOKROS LAJOS
2022.12.22.
Magyarországon formálisan létezik Költségvetési Tanács, de nincs „foga”, hiszen nem önálló, nincs hivatala, nincsenek szakértői, tagjai pedig a kormány kegyencei. Magyarországon természetesen létezik jegybank, de az – törvényi előírások ellenére – nem független, hanem a kormány gazdaságpolitikájának, sőt a gazdaságpolitika szeszélyes és kiszámíthatatlan vargabetűinek engedelmes hajtószíja. Vezetőinek nemcsak a felkészültsége, hanem józan ítélőképessége is megkérdőjelezhető. Nem tudják, hogy a pénzpolitikában a szóbeli beavatkozás legalább olyan fontos, mint a tényleges, ezért gyakran egymásnak ellentmondó szövegeket mondanak, amivel rendre kibillentik egyensúlyából a pénzpiacot.
Hazánkban a sajtó szabadsága megszűnt, színvonalas szakmai újságírásra pedig alig van igény. A sajtó nem buktat kormányt még erkölcsi kihágás, például súlyos korrupció vagy szándékos károkozás esetén sem; az egyszerű szakmai hibák sorozata már fel sem tűnik. A gazdaságpolitika szakmai pongyolasága nem érinti meg a széles nyilvánosságot. Elfedi azt a sok hazugság – például az, hogy a szankciók tönkretesznek minket –, holott mindenki tudhatná, és az újságírók folyamatosan rámutathatnának arra, hogy a nemzeti szégyen kormánya az összes Oroszország elleni szankciót megszavazta. Ez egyúttal rávilágít arra is, hogy a kicsi, az állam által uralt, eltorzított és jórészt bekebelezett hazai pénz- és tőkepiac sem képes felvillantani és ellensúlyozni az immár több mint két évtizede hibás gazdaságpolitika rettenetes rombolását.
Miért lényeges ez? Nem a karácsonyi búslakodás elmélyítése végett, hanem azért, mert az angol–magyar párhuzam mindennél erőteljesebben rámutat arra, hogy a jogállam nélkülözhetetlen feltétele a gazdasági haladásnak is...
UTAZÁS A MAGYAR MAGÁNY MÉLYÉRE – 2022 A SZLOVÁKIAI MAGYAR SZERKESZTŐ SZEMÉVEL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: SZALAY ZOLTÁN
2022.12.27.
„Moszkva soha nem jön ki rosszul Orbánék helyezkedéséből. A magyarok viszont elég sokszor” – summáz Szalay Zoltán a lapunk felkérésére írt, 2022-t szlovákiai magyar szemmel elemző cikkében. Egyúttal megmutatja: az Orbán-kormány Moszkva-hűségéből fakadó elmagányosodása az oka annak, hogy éppen csak a felvidéki magyarok érdekeiért nem áll ki a szavakban mindig nagyon nemzeti anyaországi vezetés. Lapunk az év utolsó munkahetén vissza- és előretekintő, elemző írásokat közöl: tegnap Lányi András írásával indítottuk a sort, ma pedig az idén létrejött, a Válasz Online-hoz hasonlóan politikai és gazdasági érdekköröktől függetlenül működő szlovákiai magyar portál, a Napunk.sk vezető szerkesztőjének írása következik...
Szerző: SZALAY ZOLTÁN
2022.12.27.
TÉNYLEG JÁRVÁNYOK, TÉNYLEG HÁBORÚK – VISZONT NEM BIZTOS, HOGY 2022 A HIBRID-DIKTÁTOROK, VÁLASZTÁSI AUTOKRATÁK ÉS MÁS EGYÉB ZSARNOKOK ÉVE VOLT
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
2022.12.28.
Többen is mondták korábban, hogy az új évezred huszas évei a járványok és a háborúk dekádja lesz, mondásuk – sajnos – beigazolódott. A harminc év előtti délszláv háborúk sora sem volt épp fáklyás menet, de a február 24-én kitört ukrajnai háború tényleg csak a II. világégésre emlékeztet. És nem csak ez a baljós történet a most záruló évben.
Tavaly ilyenkor már égtek a vonalak, ’21 novembere óta láthatóan zajlottak a csapat összevonások az orosz-ukrán határon, a NATO, és elsősorban az amerikai és a brit hírszerzés nem győzött vészjeleket küldeni, kormányközi, diplomáciai csatornákon figyelmeztetéseket küldeni a Kremlnek: nem lesz így jó de mindhiába.
Magyarország „világpolitikusa”, Orbán Viktor már januárban bejelentette, hogy ismét Putyinhoz látogat, utazását szerényen, de félgőzzel „békemissziónak” állította be, hogy aztán példaképe a földtörténet legkomikusabban hosszú asztalával alázza a nyilvánosság előtt – a nyilvánosság kizárásával tartott közel ötórás purparléjukon nem tudni mi történt – hasonló szituációk után a régebbi, barbár világokban kivégezték a tolmácsot –, mindenesetre abban biztos vagyok, hogy a zsarolási potenciál ismételt felvetése és a lopási lehetőségek újfent számbavétele mellett legalábbis Bereg vármegye hovatartozásának kérdése szóba jött...
Szerző: VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
2022.12.28.
Tavaly ilyenkor már égtek a vonalak, ’21 novembere óta láthatóan zajlottak a csapat összevonások az orosz-ukrán határon, a NATO, és elsősorban az amerikai és a brit hírszerzés nem győzött vészjeleket küldeni, kormányközi, diplomáciai csatornákon figyelmeztetéseket küldeni a Kremlnek: nem lesz így jó de mindhiába.
Magyarország „világpolitikusa”, Orbán Viktor már januárban bejelentette, hogy ismét Putyinhoz látogat, utazását szerényen, de félgőzzel „békemissziónak” állította be, hogy aztán példaképe a földtörténet legkomikusabban hosszú asztalával alázza a nyilvánosság előtt – a nyilvánosság kizárásával tartott közel ötórás purparléjukon nem tudni mi történt – hasonló szituációk után a régebbi, barbár világokban kivégezték a tolmácsot –, mindenesetre abban biztos vagyok, hogy a zsarolási potenciál ismételt felvetése és a lopási lehetőségek újfent számbavétele mellett legalábbis Bereg vármegye hovatartozásának kérdése szóba jött...
CSAKIS TIBORCZ ISTVÁN LEHET AZ ÉV VÁLLALKOZÓJA, A LEGNEHEZEBB ÉVBEN Ő NYÚJTOTTA A LEGRENDKÍVÜLIBB TELJESÍTMÉNYT
444.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2022.12.28.
Tiborcz István benyomta idén a turbógombot: Gellért Szálló, Waberer’s, Diófa Alapkezelő, Equilor, debreceni Hilton. Mi jöhet még?
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a rendszerváltás óta 2022 volt Magyarország legnehezebb éve.
Az egész európai kontinens, így benne Magyarország is egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett, és ez rendkívül nehéz évet rajzolt föl a magyarok számára. Viszont a rossz mellett az a jó azért ebben ott van, hogy a nehéz években nyújtott teljesítményt az ember mindig legalább kétszeres súllyal értékeli, ezért nincs túlzás a szavaimban, ha azt mondom, hogy Magyarország az elmúlt harminc év legnehezebb évében rendkívüli teljesítményt nyújtott
– fogalmazott a december 21-ei nemzetközi sajtótájékoztatóján a kormányfő.
Nyilván nemcsak általában Magyarország nyújtott idén rendkívüli teljesítményt, hanem konkrét személyek is. Az év vállalkozója díjat hivatalosan a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szokta odaítélni az arra érdemes üzletembereknek.
Ettől függetlenül azonban egész éves kiemelkedő és szerteágazó teljesítményéért a nem hivatalos díjat én Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének ítélem oda saját kezűleg.
A csabdi születésű vállalkozó hagyományos terepe az elmúlt években az ingatlanpiac és a szállodaipar volt, de 2022-ben olyan új területekre is kimerészkedett, mint a pénzügyi piac, a szépségipar és a szállítmányozás...
Szerző: VÉG MÁRTON
2022.12.28.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a rendszerváltás óta 2022 volt Magyarország legnehezebb éve.
Az egész európai kontinens, így benne Magyarország is egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett, és ez rendkívül nehéz évet rajzolt föl a magyarok számára. Viszont a rossz mellett az a jó azért ebben ott van, hogy a nehéz években nyújtott teljesítményt az ember mindig legalább kétszeres súllyal értékeli, ezért nincs túlzás a szavaimban, ha azt mondom, hogy Magyarország az elmúlt harminc év legnehezebb évében rendkívüli teljesítményt nyújtott
– fogalmazott a december 21-ei nemzetközi sajtótájékoztatóján a kormányfő.
Nyilván nemcsak általában Magyarország nyújtott idén rendkívüli teljesítményt, hanem konkrét személyek is. Az év vállalkozója díjat hivatalosan a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szokta odaítélni az arra érdemes üzletembereknek.
Ettől függetlenül azonban egész éves kiemelkedő és szerteágazó teljesítményéért a nem hivatalos díjat én Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének ítélem oda saját kezűleg.
A csabdi születésű vállalkozó hagyományos terepe az elmúlt években az ingatlanpiac és a szállodaipar volt, de 2022-ben olyan új területekre is kimerészkedett, mint a pénzügyi piac, a szépségipar és a szállítmányozás...
MENNYIRE LEHET ITTHON GAZDAGGÁ VÁLNI ÚGY, HOGY VALAKI ÖRÖKÖL A SZÜLEITŐL?
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.12.28.
Magyarországon a származás európai összehasonlításban is kiemelkedően fontos abból a szempontból, hogy valaki az életében gazdag, sikeres és egészséges lesz-e vagy sem. Az erre vonatkozó felmérések rendre megdöbbentő eredményekre jutnak: a G7-en részletesebben is bemutattuk például azt a kutatást, amely szerint Magyarországon a valószínűségek alapján a 2010-es években nagyjából hét generációnyi ideig, több mint 200 évig tartott egy alsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartásnak közepes keresetűvé válni.
Az előrejutási esélyeket korlátozó tényezőknek négy nagy csoportja van a 2018-as Társadalmi Riport erről szóló tanulmánya szerint:
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.12.28.
Az előrejutási esélyeket korlátozó tényezőknek négy nagy csoportja van a 2018-as Társadalmi Riport erről szóló tanulmánya szerint:
- gazdaságszerkezeti okok, például hogy az évtizedekkel ezelőtti állapothoz képest kevés felfelé irányuló mobilitást lehetővé tevő új munkahely jön létre;
- az oktatási rendszer sajátosságai, a korai szelekció, a szegregáció, vagy a magánoktatás térnyerése;
- A magyarok növekvő arányban választanak saját végzettségüknek megfelelő párt;
- A rendszerváltás után felhalmozott vagyonok, és ezek jelentős részét kitevő ingatlanok már elkezdtek öröklődni, ami különösen a lakhatási lehetőségekben érezteti a hatását.
Részben ez utóbbi jelentőségét elemzi részletesebben a Társadalmi Riport 2022-es kiadásának egyik tanulmánya (pdf). A szerző, Medgyesi Márton, a TÁRKI vezető kutatója egész pontosan azt veti fel, hogy a mobilitás kiemelkedően alacsony szintje mellett Magyarországon a vagyoni egyenlőtlenségek a nyugat-európai országokhoz képest kisebbek, ezért érdekes, hogy az öröklés és az ajándékozás, tehát a generációk közti vagyontranszfereknek mekkora a jelentősége itthon a vagyon gyarapodásban.
Magyarországon a vagyon öröklődése és a lakhatás között szoros összefüggés van, ugyanis a lakástulajdonosok aránya európai szinten is magas, 90 százalék fölötti az országban. Ebből következően az első lakás megszerzésénél annak is nagy a jelentősége, hogy a vásárló számíthat-e örökölt ingatlanra, vagy kap-e pénzt (szociológus zsargonnal: ajándékot) a szüleitől, amiből a lakáshitel önrészét tudja fizetni.
A tanulmány ennek a jelentőségét alátámasztva több korábbi kutatást idéz. Egy 2000-es években megjelent tanulmány például azt bizonyította be, hogy Magyarországon a szülői pénzügyi támogatásban részesülő gyerekek korábban tudták megvenni vagy felépíteni első lakásukat. Egy frissebb pedig a KSH adataira hivatkozva megállapítja, hogy a 2005 és 2015 között a lakásvásárlók csaknem harmada családi transzfereket is használt a lakásvásárlás finanszírozására, és ezek szerepe nőtt a 2008-as válság után...
Részben ez utóbbi jelentőségét elemzi részletesebben a Társadalmi Riport 2022-es kiadásának egyik tanulmánya (pdf). A szerző, Medgyesi Márton, a TÁRKI vezető kutatója egész pontosan azt veti fel, hogy a mobilitás kiemelkedően alacsony szintje mellett Magyarországon a vagyoni egyenlőtlenségek a nyugat-európai országokhoz képest kisebbek, ezért érdekes, hogy az öröklés és az ajándékozás, tehát a generációk közti vagyontranszfereknek mekkora a jelentősége itthon a vagyon gyarapodásban.
Magyarországon a vagyon öröklődése és a lakhatás között szoros összefüggés van, ugyanis a lakástulajdonosok aránya európai szinten is magas, 90 százalék fölötti az országban. Ebből következően az első lakás megszerzésénél annak is nagy a jelentősége, hogy a vásárló számíthat-e örökölt ingatlanra, vagy kap-e pénzt (szociológus zsargonnal: ajándékot) a szüleitől, amiből a lakáshitel önrészét tudja fizetni.
A tanulmány ennek a jelentőségét alátámasztva több korábbi kutatást idéz. Egy 2000-es években megjelent tanulmány például azt bizonyította be, hogy Magyarországon a szülői pénzügyi támogatásban részesülő gyerekek korábban tudták megvenni vagy felépíteni első lakásukat. Egy frissebb pedig a KSH adataira hivatkozva megállapítja, hogy a 2005 és 2015 között a lakásvásárlók csaknem harmada családi transzfereket is használt a lakásvásárlás finanszírozására, és ezek szerepe nőtt a 2008-as válság után...
NYOLC HÓNAP ALATT 352-RŐL 434-RE: NEM A FORINT ÉVE VOLT 2022
TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2022.12.28.
A kormányzati túlköltekezés, az energiaárak és a világgazdasági helyzet is hozzájárult ahhoz, hogy 2022-ben a forint mennyit veszített értékéből az euróhoz képest. A külső tényezők nem kedveztek neki, az MNB pedig csak részben tudta menteni a helyzetet, így az éves gyengülés több mint 10 százalékos lesz. Hogy jutottunk el ide, és mi jöhet ezután?
Nehéz lehet felidézni, de az 1999-es bevezetése utáni közel egy évtizedben az euró egyáltalán nem lett drágább a forinthoz képest. Az árfolyam szinte végig 240 és 260 forint között volt, néha kicsit lefelé, néha felfelé kilógva ebből a sávból. A legnagyobb kilengés felfelé 2006-ban volt, amikor a választás után napvilágra kerülő pénzügyi adatok miatt egy ponton 283 forintig kúszott fel az ár, 2008 nyarára viszont ezt 229 forintra sikerült visszatornázni.
Innen, a 229 forintról sikerült kevesebb mint 15 év alatt a 434 forintos árfolyamig eljutni, ami 89 százalékos gyengülés. 2004-ből származik az a rosszul öregedett mondat Orbán Viktortól, miszerint
„a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és a gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak”...
Szerző: WEILER VILMOS
2022.12.28.
Nehéz lehet felidézni, de az 1999-es bevezetése utáni közel egy évtizedben az euró egyáltalán nem lett drágább a forinthoz képest. Az árfolyam szinte végig 240 és 260 forint között volt, néha kicsit lefelé, néha felfelé kilógva ebből a sávból. A legnagyobb kilengés felfelé 2006-ban volt, amikor a választás után napvilágra kerülő pénzügyi adatok miatt egy ponton 283 forintig kúszott fel az ár, 2008 nyarára viszont ezt 229 forintra sikerült visszatornázni.
Innen, a 229 forintról sikerült kevesebb mint 15 év alatt a 434 forintos árfolyamig eljutni, ami 89 százalékos gyengülés. 2004-ből származik az a rosszul öregedett mondat Orbán Viktortól, miszerint
„a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és a gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak”...
PETSCHNIG MÁRIA ZITA-KÉRI LÁSZLÓ: MÉG NAVRACSICS IS AZT MONDJA, HOGY NEM MEGYÜNK SEMMIRE A BRÜSSZELI PÉNZEK NÉLKÜL
KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2022.12.27.
Az évzáró interjúban Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa és Kéri László politológus a gazdaság és a közélet pillanatnyilag meghatározható látleletéről beszélgetett Németh Péterrel a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.
Mindketten rendszeres elemzésekben követték a 2022-es év gazdasági és politikai eseményeit. Az első kérdés talán a legnehezebben összegezhető: mit mutat ez a görbe?
„Az év még egészen más szándékkal indult, még a kormány részéről is, mint amivel zárul” – válaszolta Petschnig Mária Zita. „Még az évi átlagra is 10 százalék alatti inflációt prognosztizáltak, senki sem várta azt a 22,5 százalékot, amit ma tapasztalunk.”
Mit lehet még a negyedik ciklusban beteljesíteni? „Miután a negyedéves választási kampánnyal irtózatos mennyiségű pénz kiáramlott, ezzel borítékolták is az idei év gazdaságpolitikáját. Főként, hogy elmaradtak az uniós pénzek” - vélte Kéri László
Szerző: KlikkTV
2022.12.27.
Mindketten rendszeres elemzésekben követték a 2022-es év gazdasági és politikai eseményeit. Az első kérdés talán a legnehezebben összegezhető: mit mutat ez a görbe?
„Az év még egészen más szándékkal indult, még a kormány részéről is, mint amivel zárul” – válaszolta Petschnig Mária Zita. „Még az évi átlagra is 10 százalék alatti inflációt prognosztizáltak, senki sem várta azt a 22,5 százalékot, amit ma tapasztalunk.”
Mit lehet még a negyedik ciklusban beteljesíteni? „Miután a negyedéves választási kampánnyal irtózatos mennyiségű pénz kiáramlott, ezzel borítékolták is az idei év gazdaságpolitikáját. Főként, hogy elmaradtak az uniós pénzek” - vélte Kéri László
NOVÁK KATALIN KEGYELMET GYAKOROLT – HUPPA-LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.12.28.
Novák Katalin megkegyelmezett a Budaházy-ügy vádlottjai közül hétnek
A terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében indult preben 17 személlyel szemben zajlik még ma is, 13 év elteltével büntetőeljárás, és Novák Katalin „sajnálatosnak tartja”, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni. Maga Budaházy György valószínűsíthetően nem kapott kegyelmet.
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.12.28.
Novák Katalin megkegyelmezett a Budaházy-ügy vádlottjai közül hétnek
A terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében indult preben 17 személlyel szemben zajlik még ma is, 13 év elteltével büntetőeljárás, és Novák Katalin „sajnálatosnak tartja”, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni. Maga Budaházy György valószínűsíthetően nem kapott kegyelmet.
Novák: A szívhangrendelettel az emberi élet fontosságára tanítunk
Vannak, akiktől nem szeretnénk semmit sem tanulni.
Vannak, akiktől nem szeretnénk semmit sem tanulni.
Költségvetési Tanács: az új költségvetés kockázatos
A Tanács értékeléséből kiderült, hogyan akarja a kormány az Országgyűlést megkerülve, rendeleti úton átszabni a jövő évi költségvetést.
A Tanács értékeléséből kiderült, hogyan akarja a kormány az Országgyűlést megkerülve, rendeleti úton átszabni a jövő évi költségvetést.
Bitang nehéz év előtt áll a Fidesz
Az elemző szerint egyelőre nem látszik annak a jele, hogy a lakosság az utcáról befolyásolja majd az eseményeket. „A rendszerváltás óta kialakult keretrendszer alapján a pártoknak kellene véghez vinniük a változást, de erre semmi sem utal” – mondta. A kormány meg megoldja majd hazugsággal propagandával, például így:
Az elemző szerint egyelőre nem látszik annak a jele, hogy a lakosság az utcáról befolyásolja majd az eseményeket. „A rendszerváltás óta kialakult keretrendszer alapján a pártoknak kellene véghez vinniük a változást, de erre semmi sem utal” – mondta. A kormány meg megoldja majd hazugsággal propagandával, például így:
Nagyvonalú ráhagyással számol a kormány, amikor a rezsitámogatás nagyságát ecseteli
Az átlagos fogyasztás és az energiaárak alakulása alapján jó 45 ezer forinttal fölé lőnek a valós számnak.
Az átlagos fogyasztás és az energiaárak alakulása alapján jó 45 ezer forinttal fölé lőnek a valós számnak.
Többezer törvényt kell átírni a vármegyék miatt
A Magyar Közlöny kedd este egyszerre megjelent három száma 308 oldalának jelentős része csak erről szól.
A Magyar Közlöny kedd este egyszerre megjelent három száma 308 oldalának jelentős része csak erről szól.
Nem árulja el az MTVA, hogy fognak-e kukkolni 190 millióért
Még novemberben derült ki egy közbeszerzés nyomán, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) bruttó 190,5 millió forint értékben rendelt egy megfigyelő programot, amivel „objektíven” mérni és növelné szeretné az ott dolgozók produktivitását, így reagálva a koronavírus miatt megváltozott munkakörülményekre.
Még novemberben derült ki egy közbeszerzés nyomán, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) bruttó 190,5 millió forint értékben rendelt egy megfigyelő programot, amivel „objektíven” mérni és növelné szeretné az ott dolgozók produktivitását, így reagálva a koronavírus miatt megváltozott munkakörülményekre.
Vera Jourovát, az Európai Bizottság alelnökét kérdezte a Media1
“… a problémák széles skáláját látjuk Magyarországon, a veszélyes médiakoncentrációtól kezdve az állami reklámok tisztességtelen elosztásán át, a politikai befolyás alatt álló közszolgálati médiáig.”
“… a problémák széles skáláját látjuk Magyarországon, a veszélyes médiakoncentrációtól kezdve az állami reklámok tisztességtelen elosztásán át, a politikai befolyás alatt álló közszolgálati médiáig.”
Már nem Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb embere
De nem kell aggódni Mészáros Lőrincért sem, akinek a közpénzből felhalmozott vagyona így is akkora, hogy a Holdról is lehet látni…
De nem kell aggódni Mészáros Lőrincért sem, akinek a közpénzből felhalmozott vagyona így is akkora, hogy a Holdról is lehet látni…
Győri fideszes képviselő édesanyjának cége szerezte meg a csokonyavisontai gyógyfürdőt
A sok adásvételnek hála, a fürdő legutóbbi vételára nem ismert. A fideszes képviselő rokona minden bizonnyal bízik a kapcsolataiban, a felújításhoz támogatásokat terveznek igénybe venni.
A sok adásvételnek hála, a fürdő legutóbbi vételára nem ismert. A fideszes képviselő rokona minden bizonnyal bízik a kapcsolataiban, a felújításhoz támogatásokat terveznek igénybe venni.
Giorgia Meloni meghívta Rómába Zelenszkijt
Szerinte a szankciók „fájdalmasak a gazdaságunknak, de eredményesek: hatással vannak Oroszországra.
Szerinte a szankciók „fájdalmasak a gazdaságunknak, de eredményesek: hatással vannak Oroszországra.
Az ukrán külügy szerint Orbán közvetve Ukrajna háborús vereségét szorgalmazza
Felháborodott az ukrán külügy a magyar miniszterelnök karácsonyi interjúján.
Felháborodott az ukrán külügy a magyar miniszterelnök karácsonyi interjúján.
Miért lángoltak fel ismét az etnikai feszültségek Észak-Koszovóban?
Bármilyen különösen is hangzik: a rendszámtáblák miatt…
A végére az elszállás:
Bármilyen különösen is hangzik: a rendszámtáblák miatt…
A végére az elszállás:
Nyolc magyar űrhajósjelöltet tesztel a honvédség
Nemsokára kiderül, ki lesz Farkas Bertalan követője. Aludni sem tudunk az izgalomtól.
Nemsokára kiderül, ki lesz Farkas Bertalan követője. Aludni sem tudunk az izgalomtól.
"ORBÁNT SOHASEM AZ ELVEK VEZÉRLIK, HANEM A POLITIKAI PILLANAT." - BOZÓKI ANDRÁS A KLUBRÁDIÓBAN
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2022.12.27.
Bozóki András egykori kulturális miniszter, a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének professzora és a CEU Demokrácia Intézetének tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a demokratizálódás, a demokratizálódás megszüntetése, a politikai rendszerek, az ideológiák, a közép- európai politika és az értelmiség szerepe. A Klubdélelőtt 2022. december 24-i adásában Kun Zsuzsa beszélget az egykori kulturális miniszterrel.
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2022.12.27.
Bozóki András egykori kulturális miniszter, a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének professzora és a CEU Demokrácia Intézetének tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a demokratizálódás, a demokratizálódás megszüntetése, a politikai rendszerek, az ideológiák, a közép- európai politika és az értelmiség szerepe. A Klubdélelőtt 2022. december 24-i adásában Kun Zsuzsa beszélget az egykori kulturális miniszterrel.
LÉTEZHET-E A VILÁG TWITTER ÉS FACEBOOK NÉLKÜL? - SENKI NEM TUDJA, HOGY MI JÖN A KÖZÖSSÉGI MÉDIA UTÁN
MAGYAR NARANCS
Szerző: SZEDLÁK ÁDÁM
2022.12.28.
Elon Musk a Twitter vezetőjeként két hét leforgása alatt dollármilliárdokban kifejezhető kárt okozott saját cégének. Mark Zuckerberget a piac azért bünteti, mert milliárdokat ver el futurisztikus álmára. Senki nem tudja azonban, hogy mi jön a közösségi média után.
Egy hónapja sincs Elon Musk a Twitter élén, ám ez is elég volt ahhoz, hogy teljessé tegye a káoszt. A cég felső vezetőinek jelentős része vagy magától távozott, vagy leépítették, és Musk a cég egyéb alkalmazottainak majd’ a felét is kirúgta egy aláírás nélküli levélben. A maradéknak felajánlotta, hogy vagy lemondanak az otthoni munkavégzésről, vagy három hónap végkielégítéssel távozhatnak. Nagy csinnadrattával elbocsátott pár megbecsült mérnököt is, akiknek a fő bűnük az volt, hogy szakmai kérdésekben nekik volt igazuk. A legfrissebb netes vicc szerint már nemcsak egy-egy tweet, hanem maga a cég is csak 280 karakterből áll.
A szervezeti „átalakítás” mellett Musk már a szolgáltatást is átfazonírozta – ám a változtatásokról ezek szédítő tempója és esetlegessége miatt felelősséggel beszámolni egy hetilapban sajnos csak módjával lehet. Volt olyan funkció, amely 24 óra alatt háromszor változott meg, jelenleg épp a negyedikkel élnek vissza a trollok, így nyilván napokon belül tovább szerelik majd azt is. Már ha be nem omlik az egész oldal, merthogy a fejlesztőkkel együtt az üzemeltetési szakemberek is távoztak.
Miért (volt) fontos a Twitter?
Szerző: SZEDLÁK ÁDÁM
2022.12.28.
Egy hónapja sincs Elon Musk a Twitter élén, ám ez is elég volt ahhoz, hogy teljessé tegye a káoszt. A cég felső vezetőinek jelentős része vagy magától távozott, vagy leépítették, és Musk a cég egyéb alkalmazottainak majd’ a felét is kirúgta egy aláírás nélküli levélben. A maradéknak felajánlotta, hogy vagy lemondanak az otthoni munkavégzésről, vagy három hónap végkielégítéssel távozhatnak. Nagy csinnadrattával elbocsátott pár megbecsült mérnököt is, akiknek a fő bűnük az volt, hogy szakmai kérdésekben nekik volt igazuk. A legfrissebb netes vicc szerint már nemcsak egy-egy tweet, hanem maga a cég is csak 280 karakterből áll.
A szervezeti „átalakítás” mellett Musk már a szolgáltatást is átfazonírozta – ám a változtatásokról ezek szédítő tempója és esetlegessége miatt felelősséggel beszámolni egy hetilapban sajnos csak módjával lehet. Volt olyan funkció, amely 24 óra alatt háromszor változott meg, jelenleg épp a negyedikkel élnek vissza a trollok, így nyilván napokon belül tovább szerelik majd azt is. Már ha be nem omlik az egész oldal, merthogy a fejlesztőkkel együtt az üzemeltetési szakemberek is távoztak.
Miért (volt) fontos a Twitter?
...
TOMPA FÉNYEK A KARÁCSONYI VÁSÁRON - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.12.28.
A New York Times munkatársa Győrben járt, amely uniós pénzek hiánynában kénytelen lemondani a fényűzésről, így a karácsonyi vásárban megszokott ünnepi fényekről. Már októberben lehúzták a redőnyt múzeumok, könyvtárak, művészeti galériák az energiaválság miatt. És bár a városvezetés a Fideszhez húz, uniós forrásokra jó ideig nem számíthat, hisz az a költségvetés foltozására kell, ha folyósítják azt.
Viszonylag újszerű jelenség, hogy a nemzetközi média a budapesti kormányzati politika évek óta folytatott bírálata után kezdi felfedezni a magyarországi megélhetési viszonyok romlását is, mint helyszíni riportokban feldolgozható témát.
A New York Times varsói székhelyű kelet- és közép-európai tudósítói irodájának a vezetője, Andrew Higgins Győrben járt, és beszámolója élén azt emeli ki, hogy a karácsonyi vásár igencsak tompított fényei azokat a gazdasági nehézségeket tükrözik, amelyek az energiaköltségek növekedésének és a szárnyaló inflációnak a velejárói.
Az amerikai újságíró emlékeztet arra, hogy Győrben – az egyik hatalmas német autógyártónak, az Audinak köszönhetően – szokatlanul magasak a bérek, látszólag nem létezik munkanélküliség, és a lakosság nagy része, hálából a viszonylagos prosperitásért, Orbán Viktort, az ország régóta hivatalban levő nacionalista miniszterelnökét támogatja. Most azonban – folytatódik a beszámoló – nem csak az adventi vásárban maradtak el az ünnepi fények és a lézershow-k, hanem már októberben lehúzták a redőnyt múzeumok, könyvtárak, művészeti galériák, sőt, az aqua sportközpont is, mert túl költséges lett volna a működtetésük.
A New York Times kitér arra, hogy az EU-országok pénzügyminiszterei több milliárd eurós támogatási keretet hagytak jóvá Magyarország számára, miután az Orbán-kormány felhagyott Ukrajna európai megsegítésének az akadályozásával. Ez azonban – folytatódik a cikk – rövid távon nem sokat segít az olyan, pénzhiányban szenvedő városokon, mint például Győr. A pénz zöme ugyanis Budapestre megy majd, hogy betömjék vele a lyukakat az országos költségvetésen, és hogy a kormány ne legyen kénytelen kölcsönt felvenni. A magyar média, amelynek a legnagyobb része a Fidesz közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll, nagy magyar győzelemként ünnepelte az alkut, de a független megfigyelők inkább Budapest és Brüsszel közötti tűzszünetként értékelték azt – írja Andrew Higgins.
"Akinek semmije nincs, az az inflációt sem érzi"
A bécsi Die Presse a kétezer lelket számláló, kelet-magyarországi Tiszabő nevű településről osztja meg az olvasókkal helyszíni tapasztalatait, amelyeket azzal a címmel foglal össze, hogy „Akinek semmije nincs, az az inflációt sem érzi”.
Tiszabő, ahol kizárólag romák laknak, és ahol civil szerveződés próbál segíteni az elesetteken, az egyik legszegényebb falu az országban. A beszámoló megfogalmazása szerint Bécset még négyszáz kilométer sem választja el a harmadik világtól. Az osztrák lap megemlíti, hogy ma Magyarországon egymillió ember él a legmélyebb nyomorban.
Oroszország lesüllyedt a diktatúra szintjére
Most pedig Ukrajna. A londoni Financial Times szerint három következtetés vonható le a most véget érő esztendő legfőbb eseménysorából, az orosz agresszióból, az ukránok önvédelméből és az eddigi nemzetközi berendezkedés megrendüléséből. Az első, hogy mennyire tartós erőt képes jelenteni a nemzetállamiság. Az orosz invázió az ukrán nemzeti identitás elleni kiszámított támadás volt, de visszaütött kitervelőire, és szörnyű áldozatok árán eddig soha nem látott mértékben egybeforrasztotta Ukrajna népét és vezetését. A második következtetés, hogy mindeközben megnőtt az EU-nak és a NATO-nak, mint demokráciák multinacionális szövetségének a vonzereje. EU-tagjelöltté vált Ukrajna, Moldova és hosszú várakozás után Bosznia-Hercegovina. Finnország és Svédország pedig úton van a NATO-tagság felé, feltéve, hogy Magyarország és Törökország ratifikálja a csatlakozási kérelmüket. A harmadik következtetés pedig – írja a Financial Times - az, hogy Oroszország lesüllyedt a diktatúra szintjére, Szergej Radcsenko orosz születésű történész megfogalmazása szerint helyőrség-állammá vált, ahol az emberek élete rövid, csúnya és kegyetlen, ahol a valóság végül mindig nyomorba, zsarnokságba és háborúba torkollik.
A magyar-ukrán viszony ma
Ukrajnához kapcsolódóan azonban említést kell tennünk még egy helyszíni riportról: a Washington Post Kárpátalján járt, és Munkácsról keltezett cikkében részletesen feltérképezi a magyar-ukrán viszony problémás voltát. A térség hovatartozásának történelmi változásairól és annak mai lecsapódásairól szólva külön kitér arra, hogy a munkácsi várból eltávolított turul helyére az ukrán államot szimbolizáló háromágú szigony került. Megszólaltatja a ma is csaknem színmagyar Rát – ukránul: Rativci – község egyik lakosát, aki szerint „ez itt Kárpátalja, a háború Ukrajnában van”. Kitér az ukrán nyelvtörvényre és a Kijevvel szembeni magyar diplomáciai ellenlépésekre. Egy magyar politikai elemzőtől azt idézi, hogy Orbán Putyin-barátságát az orosz olajtól és gáztól való függés motiválja. A Washington Post a nagy-magyarországos sál viselésével a múlt hónapban Ukrajna rosszallását kiváltó magyar kormányfőről azt írja: az illiberális keresztény demokrácia hirdetője, a szélsőjobboldali populisták hőse a revansista magyar nacionalizmus hagyományait ápolja, és még olyan gyanút is ébresztett, hogy egy napon megpróbálhat visszaigényelni ukrajnai magyar területeket.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.12.28.
Viszonylag újszerű jelenség, hogy a nemzetközi média a budapesti kormányzati politika évek óta folytatott bírálata után kezdi felfedezni a magyarországi megélhetési viszonyok romlását is, mint helyszíni riportokban feldolgozható témát.
A New York Times varsói székhelyű kelet- és közép-európai tudósítói irodájának a vezetője, Andrew Higgins Győrben járt, és beszámolója élén azt emeli ki, hogy a karácsonyi vásár igencsak tompított fényei azokat a gazdasági nehézségeket tükrözik, amelyek az energiaköltségek növekedésének és a szárnyaló inflációnak a velejárói.
Az amerikai újságíró emlékeztet arra, hogy Győrben – az egyik hatalmas német autógyártónak, az Audinak köszönhetően – szokatlanul magasak a bérek, látszólag nem létezik munkanélküliség, és a lakosság nagy része, hálából a viszonylagos prosperitásért, Orbán Viktort, az ország régóta hivatalban levő nacionalista miniszterelnökét támogatja. Most azonban – folytatódik a beszámoló – nem csak az adventi vásárban maradtak el az ünnepi fények és a lézershow-k, hanem már októberben lehúzták a redőnyt múzeumok, könyvtárak, művészeti galériák, sőt, az aqua sportközpont is, mert túl költséges lett volna a működtetésük.
A New York Times kitér arra, hogy az EU-országok pénzügyminiszterei több milliárd eurós támogatási keretet hagytak jóvá Magyarország számára, miután az Orbán-kormány felhagyott Ukrajna európai megsegítésének az akadályozásával. Ez azonban – folytatódik a cikk – rövid távon nem sokat segít az olyan, pénzhiányban szenvedő városokon, mint például Győr. A pénz zöme ugyanis Budapestre megy majd, hogy betömjék vele a lyukakat az országos költségvetésen, és hogy a kormány ne legyen kénytelen kölcsönt felvenni. A magyar média, amelynek a legnagyobb része a Fidesz közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll, nagy magyar győzelemként ünnepelte az alkut, de a független megfigyelők inkább Budapest és Brüsszel közötti tűzszünetként értékelték azt – írja Andrew Higgins.
"Akinek semmije nincs, az az inflációt sem érzi"
A bécsi Die Presse a kétezer lelket számláló, kelet-magyarországi Tiszabő nevű településről osztja meg az olvasókkal helyszíni tapasztalatait, amelyeket azzal a címmel foglal össze, hogy „Akinek semmije nincs, az az inflációt sem érzi”.
Tiszabő, ahol kizárólag romák laknak, és ahol civil szerveződés próbál segíteni az elesetteken, az egyik legszegényebb falu az országban. A beszámoló megfogalmazása szerint Bécset még négyszáz kilométer sem választja el a harmadik világtól. Az osztrák lap megemlíti, hogy ma Magyarországon egymillió ember él a legmélyebb nyomorban.
Oroszország lesüllyedt a diktatúra szintjére
Most pedig Ukrajna. A londoni Financial Times szerint három következtetés vonható le a most véget érő esztendő legfőbb eseménysorából, az orosz agresszióból, az ukránok önvédelméből és az eddigi nemzetközi berendezkedés megrendüléséből. Az első, hogy mennyire tartós erőt képes jelenteni a nemzetállamiság. Az orosz invázió az ukrán nemzeti identitás elleni kiszámított támadás volt, de visszaütött kitervelőire, és szörnyű áldozatok árán eddig soha nem látott mértékben egybeforrasztotta Ukrajna népét és vezetését. A második következtetés, hogy mindeközben megnőtt az EU-nak és a NATO-nak, mint demokráciák multinacionális szövetségének a vonzereje. EU-tagjelöltté vált Ukrajna, Moldova és hosszú várakozás után Bosznia-Hercegovina. Finnország és Svédország pedig úton van a NATO-tagság felé, feltéve, hogy Magyarország és Törökország ratifikálja a csatlakozási kérelmüket. A harmadik következtetés pedig – írja a Financial Times - az, hogy Oroszország lesüllyedt a diktatúra szintjére, Szergej Radcsenko orosz születésű történész megfogalmazása szerint helyőrség-állammá vált, ahol az emberek élete rövid, csúnya és kegyetlen, ahol a valóság végül mindig nyomorba, zsarnokságba és háborúba torkollik.
A magyar-ukrán viszony ma
Ukrajnához kapcsolódóan azonban említést kell tennünk még egy helyszíni riportról: a Washington Post Kárpátalján járt, és Munkácsról keltezett cikkében részletesen feltérképezi a magyar-ukrán viszony problémás voltát. A térség hovatartozásának történelmi változásairól és annak mai lecsapódásairól szólva külön kitér arra, hogy a munkácsi várból eltávolított turul helyére az ukrán államot szimbolizáló háromágú szigony került. Megszólaltatja a ma is csaknem színmagyar Rát – ukránul: Rativci – község egyik lakosát, aki szerint „ez itt Kárpátalja, a háború Ukrajnában van”. Kitér az ukrán nyelvtörvényre és a Kijevvel szembeni magyar diplomáciai ellenlépésekre. Egy magyar politikai elemzőtől azt idézi, hogy Orbán Putyin-barátságát az orosz olajtól és gáztól való függés motiválja. A Washington Post a nagy-magyarországos sál viselésével a múlt hónapban Ukrajna rosszallását kiváltó magyar kormányfőről azt írja: az illiberális keresztény demokrácia hirdetője, a szélsőjobboldali populisták hőse a revansista magyar nacionalizmus hagyományait ápolja, és még olyan gyanút is ébresztett, hogy egy napon megpróbálhat visszaigényelni ukrajnai magyar területeket.
BÜTYÖKGYÓGYSZER
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.12.28.
Huszonnyolc milliárd forint gyógyszergyártási különadót kell fizetnie a Richter Gedeon Zrt.-nek jövőre. Iszonyatosan sok pénz ez. Annyi, hogy Mária néni el sem tudja képzelni, igaz, ő, ha el is jutna hozzá ez a hír – nem fog -, nem törődne vele, mert azzal van elfoglalva, hogy mit vegyen a pár tízezres nyugdíjból: farhátat vagy kenőcsöt a bütykére. Nem biztos, hogy a bütyke sajog szerencsétlennek, csak az egyszerűség kedvéért utaltunk erre. Ám mindemelett szomorúak vagyunk, ahogyan a lelki szemeink előtt megjelenik a viseltes otthonkájában, és idomítása szerint szidja Gyurcsányt Brüsszellel elegyest, hogy a bütyökgyógyszer ára felmegy, hogy meg se tudja venni, és fogalma sincs arról miért vagy ki miatt.
Rá tudnánk mutatni tíz ujjal is, akkor sem fogná fel, elmélkedésünk innentől fogva tehát tágabb horizontok felé iramlik. Mert akiknek szólna, azokhoz el nem jut, föl nem foghatják, ezért úgy érezzük magunkat, mint árnyképek a falon, bővebben és Zarathustrával szólván Nietzsche bácsinál: „Nem vagyok száj ezeknek a füleknek való”. Ha Mária néninek tök mindegy is, a Richternek, s rajta keresztül minden vállalkozásnak, amelyik a piacon akar megélni, és nem közbeszerzésből, üzenet ez: nem érdemes törekedni, haszonra szert tenni, mert azt a rendeleti kormányzás országában egy tollvonással el lehet tőle venni, ahogyan ezt most el is szenvedi. És még csak annyit sem mondhat, mint a Ryanair, hogy ezek hülyék.
Mert nem azok, csak szimplán gonoszak, és szorítja őket a szükségszerűség, ami az, hogy kies hazánk országlásuk alatt a tönk szélére jutott, és éppen készül csődbe menni. November végére ugyanis – és erről nem beszélnek a tengernyi Orbán-sajtóban – az amúgy is hatalmasra tervezett hiányt is sikerült alaposan túllépni. Amikor most mindezt képernyőre vetjük, magunk is Mária nénivé válunk röpke időre, mert nincsen elég ujjunk kiszámolni és megmutatni azt a mahomet csődtömeget, amiben csücsülünk, fejünk búbján Orbán Viktorral. No most az van, hogy egész évre 3152,7 milliárd volt a terv, amiből megvalósult tizenegy hónap alatt – sikert sikerre halmozva – 3610 milliárdnyi pénz, ami már döfi. Óriásian delikát.
A baj nem kicsi, hanem éppen nagyon nagy, ezért feljebbvalóink arra jutottak, hogy az uniós pénzek terhére ezt a bazi nagy lukat 1500-2000 milliárd forint erejéig nekilátnak befoltozni, és bíznak a mostanában soha el nem következő csodában, ami az: érkezik a segíllyke Brüsszelből. De mindenféle győzelmi jelentések szerint nem igazán fog, az a hír ugyanis még karácsony idejéből, ami elmúlt, hogy az EB most már az eddigi 6,3 milliárd helyett 22 milliárd befagyasztásáról beszél. Ezt pedig tessenek – mármint az összegeket – beszorozni négyszázzal, hogy amikor kijön forintra a summa, legott önök is Mária nénivé váljanak. Megengedően az otthonka magukra öltésétől nagylelkűen eltekintek...
Szerző: Rezeda
2022.12.28.
Rá tudnánk mutatni tíz ujjal is, akkor sem fogná fel, elmélkedésünk innentől fogva tehát tágabb horizontok felé iramlik. Mert akiknek szólna, azokhoz el nem jut, föl nem foghatják, ezért úgy érezzük magunkat, mint árnyképek a falon, bővebben és Zarathustrával szólván Nietzsche bácsinál: „Nem vagyok száj ezeknek a füleknek való”. Ha Mária néninek tök mindegy is, a Richternek, s rajta keresztül minden vállalkozásnak, amelyik a piacon akar megélni, és nem közbeszerzésből, üzenet ez: nem érdemes törekedni, haszonra szert tenni, mert azt a rendeleti kormányzás országában egy tollvonással el lehet tőle venni, ahogyan ezt most el is szenvedi. És még csak annyit sem mondhat, mint a Ryanair, hogy ezek hülyék.
Mert nem azok, csak szimplán gonoszak, és szorítja őket a szükségszerűség, ami az, hogy kies hazánk országlásuk alatt a tönk szélére jutott, és éppen készül csődbe menni. November végére ugyanis – és erről nem beszélnek a tengernyi Orbán-sajtóban – az amúgy is hatalmasra tervezett hiányt is sikerült alaposan túllépni. Amikor most mindezt képernyőre vetjük, magunk is Mária nénivé válunk röpke időre, mert nincsen elég ujjunk kiszámolni és megmutatni azt a mahomet csődtömeget, amiben csücsülünk, fejünk búbján Orbán Viktorral. No most az van, hogy egész évre 3152,7 milliárd volt a terv, amiből megvalósult tizenegy hónap alatt – sikert sikerre halmozva – 3610 milliárdnyi pénz, ami már döfi. Óriásian delikát.
A baj nem kicsi, hanem éppen nagyon nagy, ezért feljebbvalóink arra jutottak, hogy az uniós pénzek terhére ezt a bazi nagy lukat 1500-2000 milliárd forint erejéig nekilátnak befoltozni, és bíznak a mostanában soha el nem következő csodában, ami az: érkezik a segíllyke Brüsszelből. De mindenféle győzelmi jelentések szerint nem igazán fog, az a hír ugyanis még karácsony idejéből, ami elmúlt, hogy az EB most már az eddigi 6,3 milliárd helyett 22 milliárd befagyasztásáról beszél. Ezt pedig tessenek – mármint az összegeket – beszorozni négyszázzal, hogy amikor kijön forintra a summa, legott önök is Mária nénivé váljanak. Megengedően az otthonka magukra öltésétől nagylelkűen eltekintek...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)