Szerző: Bödőcs Tibor
2022.12.24.
A felvétel 2018. június 1-jén készült Zalaegerszegen.
2022. december 27., kedd
BÖDŐCS: NINCS IDŐ GÓLÖRÖMRE (A TELJES ÖNÁLLÓ EST)
BÖDŐCS TIBOR / ZALAEGERSZEGEN
Szerző: Bödőcs Tibor
2022.12.24.
A felvétel 2018. június 1-jén készült Zalaegerszegen.
Szerző: Bödőcs Tibor
2022.12.24.
A felvétel 2018. június 1-jén készült Zalaegerszegen.
RÁADÁS: SOHA NEM LÁTOTT KARÁCSONYI PRODUKCIÓ: PRESSER GÁBOR ÉS ZORÁN EGYÜTT ÉNEKLI AZ ÜNNEP CÍMŰ DALT
RTL
Szerző: FEHÉR ISTVÁN
2022.12.24.
A magyar zenei élet két legendás alakja olyan produkciót adott elő szenteste, ami nemcsak a nézőknek, de a Fókusz stábjának is ajándék volt. A négy évtizede született dalt még sosem énekelték együtt, Presser Gábor pedig csak egyetlen egyszer énekelte el az elejétől a végéig, amikor megmutatta Zoránnak.
Szerző: FEHÉR ISTVÁN
2022.12.24.
SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: A VERESÉG OROSZORSZÁGNAK LEHETŐSÉG IS LEHETNE
CONCORDE PODCAST
Műsorvezető: VODOVSZKY ÁRON
2022.12.23.
Sz. Bíró Zoltán történésszel, Oroszország-kutatóval beszélgettünk a háború alatti orosz hétköznapokról, a motivációkról, és arról, mi következhet a háború után.
Műsorvezető: VODOVSZKY ÁRON
2022.12.23.
Sz. Bíró Zoltán történésszel, Oroszország-kutatóval beszélgettünk a háború alatti orosz hétköznapokról, a motivációkról, és arról, mi következhet a háború után.
BEER MIKLÓS: EL KELL ÉRJÜK, HOGY NE LEGYEN AZ EGYHÁZUNK ÉLETÉBEN TABUTÉMA
SZABAD EURÓPA
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2022.12.27.
Nyugdíjasként elfoglaltabb, mint valaha. Jövőre 80 éves lesz. Ezen a nyáron keveset kenuzott, de kerékpározni elszökik néha. Olyan egyházat szeretne, amelyben nincs tabutéma. Szerinte az emberek közelebb vannak egymáshoz, mint gondolnák, és el kellene jutni odáig, hogy tisztelni tudjuk mások hitét, meggyőződését. Interjú Beer Miklóssal, a Váci Egyházmegye nyugalmazott püspökével az állam és az egyház viszonyáról, a cölibátusról, a nyitás felé tartó egyházról és arról is, nem bánta-e meg, hogy ezt a hivatást választotta. A Szabad Európa podcastsorozatában, a Szelfiben elhangzott beszélgetés szerkesztett, rövidített változata.
Sokan beszélnek arról, egyházi személyek, hogy elhívást éreztek. Hogy volt egy olyan momentum az életükben, amikor bizonyossá vált az addigi sejtés, hogy ezt a hivatást kell választaniuk. Ön tud ilyen pillanatot mondani?
Személyeket tudok mondani, de ez egy folyamat volt, ahogy érlelődött bennem az elhívás, a hivatástudat. Vallásos családba születtem. Édesapám ugyan meghalt Budapest ostrománál, tehát őt nem is ismerhettem, akkor másfél éves voltam, de édesanya, nagymama, aztán később a nagynéném, meg a tágabb család is vallásgyakorló volt. Aztán olyan szerencsém volt, hogy olyan hiteles papok jelentek meg az életemben, akikre felnéztem, akiket csodáltam. Ilyen volt például a Bakáts téri templomban Fundéliusz atya, akinél első áldozó voltam. Aztán, amikor Zebegénybe kerültünk édesanyámmal az ötvenes évek elején, Vajda József lett ott a plébános. Egy tudós, Rómában tanult pap. Végtelenül szerény, aszkéta, hiteles ember. Ő nevelt gyerekkoromban. Ő vitt az első titkos cserkésztáborba, a börtön kockáztatva. Amikor a váci gimnáziumba kerültem, ott megint csak egy fiatal pap volt, Pálos Frigyes, aki aztán egészen a püspöki szolgálatom végéig, 2019-ig mellettem volt Vácon...
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2022.12.27.
Sokan beszélnek arról, egyházi személyek, hogy elhívást éreztek. Hogy volt egy olyan momentum az életükben, amikor bizonyossá vált az addigi sejtés, hogy ezt a hivatást kell választaniuk. Ön tud ilyen pillanatot mondani?
Személyeket tudok mondani, de ez egy folyamat volt, ahogy érlelődött bennem az elhívás, a hivatástudat. Vallásos családba születtem. Édesapám ugyan meghalt Budapest ostrománál, tehát őt nem is ismerhettem, akkor másfél éves voltam, de édesanya, nagymama, aztán később a nagynéném, meg a tágabb család is vallásgyakorló volt. Aztán olyan szerencsém volt, hogy olyan hiteles papok jelentek meg az életemben, akikre felnéztem, akiket csodáltam. Ilyen volt például a Bakáts téri templomban Fundéliusz atya, akinél első áldozó voltam. Aztán, amikor Zebegénybe kerültünk édesanyámmal az ötvenes évek elején, Vajda József lett ott a plébános. Egy tudós, Rómában tanult pap. Végtelenül szerény, aszkéta, hiteles ember. Ő nevelt gyerekkoromban. Ő vitt az első titkos cserkésztáborba, a börtön kockáztatva. Amikor a váci gimnáziumba kerültem, ott megint csak egy fiatal pap volt, Pálos Frigyes, aki aztán egészen a püspöki szolgálatom végéig, 2019-ig mellettem volt Vácon...
MESÉK ORSZÁGA
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2022.12.22.
...Magyar tündérmesék
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2022.12.22.
Az Orbán-rezsim ezeregy éjszakán messze túlnyúló mesefolyamának emblematikus pillanata volt, amikor 2012 nyarán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a válságos helyzetbe juttatott országot egy könnyed mozdulattal áthelyezte a tündérmesék birodalmába. A CNN kérdésére, hogy vajon tévednek-e azok, akik szerint Magyarország gazdasági katasztrófa felé halad, kijelentette: „Teljes mértékben. Ez képtelenség. Ez képtelenség. A magyar tündérmese, avagy a magyar példa egy éven belül sikeres lesz.”
Mondta ezt akkor, amikor már jól látható volt a 2010-től folytatott „szabadságharc”, a befektetőket elriasztó, a jogbiztonságot súlyosan csorbító, diszkriminatív politika kudarca. A recesszióba süllyedt ország addigra Európa sereghajtójává vált: nálunk zsugorodott legjobban a gazdaság, miközben gyengült a forint és erősödött az infláció.
A magyar „tündérmese” később sem igazolódott be, amikor Matolcsy György már a jegybankelnöki székből jobbíthatta országát. A kamatcsökkentések önértékké vált folyama és a parttalanná terebélyesedett, „unortodox” monetáris politika gyorsan erodálta a jegybank hitelességét, tovább rongálva a már „bóvli” adóskategóriába sorolt magyar állam iránti bizalmat. A vezetői által szépnek felfestett országot a befektetők térségünk egyik legkockázatosabb gazdaságának minősítették, miközben a versenyképességével is hátul kullogott a mezőnyben. Ám Matolcsy hitét saját meséjében még a forint gyengülésének vészjelzése sem ingatta meg: rendíthetetlen ólomkatonaként állt a süllyedő papírhajón.
Egyensúly és növekedés címmel 2015-ben kiadott „mesekönyvében” az Orbán-éra gazdasági éceszgébere nem kevesebbet állított, mint hogy az előző négy évben folytatott gazdaságpolitika a megelőző száz év (!) gazdaságtörténetének „kivételes sikere” volt. Mindezt Matolcsy csodafegyverével, az „új közteherviseléssel” érték el: azzal, hogy a magas jövedelműek adóterhét a főleg a szegényeket sújtó áfa-emelés és az ágazati különadók rovására mérsékelték. A nagy mesemondót láthatóan nem zavarta, hogy a hitelminősítők éppen a „magyar modell” installálásának idején, 2011/2012 fordulóján vonták meg országunktól a befektetésre ajánlott minősítést, s baljóslatú értékítéletükön csak 2016 végén változtattak.
A felzárkózás sztorija sem tudott mindmáig kilépni a mesék birodalmából. A nagy álmodozó Matolcsy 2016-ban állt elő azzal, hogy 25 év alatt sikerülhet felzárkózni Ausztriához, majd Orbán Viktor is csatlakozott hozzá, ő még az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé is föl kívánta emelni országunkat. A papír persze sok mindent kibír, a valóságban azonban a nagyszabású tervhez legalább arra volna szükség, hogy Magyarország gazdasága negyedszázadon keresztül évi 2,5 százalékponttal gyorsabban növekedjen nyugati szomszédjánál, aminek még az elméleti valószínűsége is csekély. Az esélyt ráadásul tovább rontja, hogy vezetőink a „termelő tőke” felsőbbrendűségét hirdető, „munkaalapú” gazdaság meséjével ámítják magukat ahelyett, hogy a XXI. század sikeres országainak a tudásra alapozott gyakorlatából merítenének példát. Így az a célkitűzés is a vágyálmok világában marad, hogy Magyarország 2030-ra az öt legversenyképesebb gazdaság egyike legyen.
Mesébe illő az a sztori is, mely szerint a magyar gazdaság 2013 utáni meglódulása a kormány és a jegybank kiemelkedően jó politikájának köszönhető. A valóság az, hogy a 2013–2019 között elért, évi 4 százalék körüli átlagos növekedési ütem legalább fele részben a GDP évi 4-5 százalékára rúgó uniós pénzbeáramlásnak volt köszönhető; nélküle a magyar gazdaság bővülése nem haladhatta volna meg az uniós átlagot. A felzárkózási versenyben még a kimagasló uniós támogatás mellett is csak gyenge-közepes eredményt ért el országunk. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján Magyarország az uniós átlag 69 százalékáról a 74-re jutott el, vagyis 5 százalékponttal lépett előre 2013–2019 között, míg a három balti állam és Csehország 7–9, Románia pedig 14 százalékponttal ugrott előrébb...
Mondta ezt akkor, amikor már jól látható volt a 2010-től folytatott „szabadságharc”, a befektetőket elriasztó, a jogbiztonságot súlyosan csorbító, diszkriminatív politika kudarca. A recesszióba süllyedt ország addigra Európa sereghajtójává vált: nálunk zsugorodott legjobban a gazdaság, miközben gyengült a forint és erősödött az infláció.
A magyar „tündérmese” később sem igazolódott be, amikor Matolcsy György már a jegybankelnöki székből jobbíthatta országát. A kamatcsökkentések önértékké vált folyama és a parttalanná terebélyesedett, „unortodox” monetáris politika gyorsan erodálta a jegybank hitelességét, tovább rongálva a már „bóvli” adóskategóriába sorolt magyar állam iránti bizalmat. A vezetői által szépnek felfestett országot a befektetők térségünk egyik legkockázatosabb gazdaságának minősítették, miközben a versenyképességével is hátul kullogott a mezőnyben. Ám Matolcsy hitét saját meséjében még a forint gyengülésének vészjelzése sem ingatta meg: rendíthetetlen ólomkatonaként állt a süllyedő papírhajón.
Egyensúly és növekedés címmel 2015-ben kiadott „mesekönyvében” az Orbán-éra gazdasági éceszgébere nem kevesebbet állított, mint hogy az előző négy évben folytatott gazdaságpolitika a megelőző száz év (!) gazdaságtörténetének „kivételes sikere” volt. Mindezt Matolcsy csodafegyverével, az „új közteherviseléssel” érték el: azzal, hogy a magas jövedelműek adóterhét a főleg a szegényeket sújtó áfa-emelés és az ágazati különadók rovására mérsékelték. A nagy mesemondót láthatóan nem zavarta, hogy a hitelminősítők éppen a „magyar modell” installálásának idején, 2011/2012 fordulóján vonták meg országunktól a befektetésre ajánlott minősítést, s baljóslatú értékítéletükön csak 2016 végén változtattak.
A felzárkózás sztorija sem tudott mindmáig kilépni a mesék birodalmából. A nagy álmodozó Matolcsy 2016-ban állt elő azzal, hogy 25 év alatt sikerülhet felzárkózni Ausztriához, majd Orbán Viktor is csatlakozott hozzá, ő még az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé is föl kívánta emelni országunkat. A papír persze sok mindent kibír, a valóságban azonban a nagyszabású tervhez legalább arra volna szükség, hogy Magyarország gazdasága negyedszázadon keresztül évi 2,5 százalékponttal gyorsabban növekedjen nyugati szomszédjánál, aminek még az elméleti valószínűsége is csekély. Az esélyt ráadásul tovább rontja, hogy vezetőink a „termelő tőke” felsőbbrendűségét hirdető, „munkaalapú” gazdaság meséjével ámítják magukat ahelyett, hogy a XXI. század sikeres országainak a tudásra alapozott gyakorlatából merítenének példát. Így az a célkitűzés is a vágyálmok világában marad, hogy Magyarország 2030-ra az öt legversenyképesebb gazdaság egyike legyen.
Mesébe illő az a sztori is, mely szerint a magyar gazdaság 2013 utáni meglódulása a kormány és a jegybank kiemelkedően jó politikájának köszönhető. A valóság az, hogy a 2013–2019 között elért, évi 4 százalék körüli átlagos növekedési ütem legalább fele részben a GDP évi 4-5 százalékára rúgó uniós pénzbeáramlásnak volt köszönhető; nélküle a magyar gazdaság bővülése nem haladhatta volna meg az uniós átlagot. A felzárkózási versenyben még a kimagasló uniós támogatás mellett is csak gyenge-közepes eredményt ért el országunk. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján Magyarország az uniós átlag 69 százalékáról a 74-re jutott el, vagyis 5 százalékponttal lépett előre 2013–2019 között, míg a három balti állam és Csehország 7–9, Románia pedig 14 százalékponttal ugrott előrébb...
ORBÁN KARÁCSONYI AJÁNDÉKA FARKAS FLÓRIÁNNAK: 1,3 MILLIÁRD KÖZPÉNZ ELTÜNTETÉSE UTÁN ELSÉTÁLHAT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.12.23.
Így működik Magyarországon a korrupcióellenes zéró tolerancia: a Fidesz pártkatonájaként bűncselekményeket nagyüzemi méretekben elsimító Polt Péter legfőbb ügyész szerint megalapozottan zárták le hét év után a nyomozást a Farkas Flórián nevéhez köthető korrupciós ügyben, amelyben lopás, sikkasztás, hűtlen kezelés, és más egyéb bűncselekmények történtek egyértelműen. A “Híd a munka világába” címmel indított programot Farkas Flórián, Orbán cigánypolitikájának végrehajtója és elsíbolója irányította, amiből semmi nem lett, de a pénz (1,3 milliárd) eltűnt.
Érdemes lenne összeszámolni, hogy Polt Péter fideszes pártkatona, Orbán által irányított és kézzel mozgatott báb, a legfőbb ügyészi kinevezései óta hány milliárd forint értékű, és darabra mennyi, valamint milyen minősítésű bűncselekményt fedezett, simított el. Polt ezzel súlyos bűncselekményeket követett el, bűnpártolást folytatott, ezek alapján Magyarország egyik legsúlyosabb bűnözője, aki mennyiségre a legtöbb bűncselekményt követhette el az országban. Hiszen minden fideszes bűncselekményt ő simított el, de nem mindet ugyanazok követték el.
Farkas Flórián személyében sem kis fajsúlyú bűnözőről van szó. Ez az ember mindenhol lopott és csalt, ahol pénz közelébe került. Magyarországon rajta kívül csak egy enyvesebb kezű tolvaj van, őt Orbán Viktornak hívják. Orbán és Farkas jól megértették egymást. Orbán kecskére bízta a káposztát, farkasra a bárányt. Farkasra a hátrányos helyzetű romák felzárkóztatására szánt közpénzeket. Farkas Flóriánt már 1975 és 1982 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt. Orbán miniszterelnöki tanácsadója szintén egy köztörvényes bűnöző.
Farkas már a Lungo Drom által létrehozott alapítványoknál is lopott. 1998-ban hűtlen kezelés miatt vádat emeltek ellene, de Göncz Árpád (működése egyetlen óriási hibájaként) kegyelmet adott neki, ezért már bíróság elé sem kellett állnia. Ez tipikus példája annak, amikor a kisebbségvédelmet összekeverik az igazságszolgáltatás akadályoztatásával. A kisebbségvédelem az lett volna, ha ezt a visszaeső, köztörvényes bűnözőt, notórius tolvajt elítélik, börtönbe kerül, és örökre eltiltják a közügyek gyakorlásától, a romák “érdekvédelmétől” és a közpénzektől.
Farkas feladata az volt, hogy szállítsa a romák szavazatait Orbánnak. Ezt a feladatát teljesítette. A lopás Orbánt nem zavarja, hiszen maga is egy tolvaj. Ezért Farkas sikkasztásait mindig elsimította. Így történt ez az uniós támogatásból indult, már eleve vicces elnevezésű “Híd a munka világába” című programmal, amit a Farkas által vezetett Országos Roma Önkormányzatra bíztak, és mindeki biztos lehetett benne, hogy Farkas vezetésével ezt a pénzt az elsőtől az utolsó fillérig ellopják. Ez utóbbi annyiban téves, hogy az 1,6 milliárdból vissza tudtak még venni tőlük 300 milliót.
A többit, 1,3 milliárd forintot, az Orbán-rezsim az adófizetők pénzéből fizette vissza. Felelős azonban nincs, mert nincs független igazságszolgáltatás, hanem a bűncselekményeket elsimító fideszes legfőbb ügyész Orbán utasításai szerint szelektálja, kit csuknak börtönbe egy rakás fa ellopása miatt (jellemzően azokat a romákat, akiken Orbán és Farkas nem segített, akik az EU erre adott 1,6 milliárd forintját is közösen elsibolták), és ki az, aki a törvények felett áll, s egy hét évig tartó nyomozás során az általa vezetett szervezet bűncselekményének vizsgálatakor a neve fel sem merül.
Ezek után van pofája a köztörvényes bűnpártoló Polt Péternek, bűncselekmények védelmezőjének és eltussolójának azt mondani, hogy “a polgárok jogainak védelme, az állami intézményrendszer megfelelő működésének garantálása magas színvonalon, kiváló eredményekkel zajlott”, az államilag szervezett lopás és korrupció után pedig van képe azt állítani, hogy a magyar korrupció szintje nem haladja meg az uniós szintet. Miközben Magyarországon nem is lehet megkülönböztetni az államot a korrupcióra épülő szervezett bűnözéstől, amelyet személyesen a miniszterelnök irányít...
Szerző: Amerikai Népszava
2022.12.23.
Érdemes lenne összeszámolni, hogy Polt Péter fideszes pártkatona, Orbán által irányított és kézzel mozgatott báb, a legfőbb ügyészi kinevezései óta hány milliárd forint értékű, és darabra mennyi, valamint milyen minősítésű bűncselekményt fedezett, simított el. Polt ezzel súlyos bűncselekményeket követett el, bűnpártolást folytatott, ezek alapján Magyarország egyik legsúlyosabb bűnözője, aki mennyiségre a legtöbb bűncselekményt követhette el az országban. Hiszen minden fideszes bűncselekményt ő simított el, de nem mindet ugyanazok követték el.
Farkas Flórián személyében sem kis fajsúlyú bűnözőről van szó. Ez az ember mindenhol lopott és csalt, ahol pénz közelébe került. Magyarországon rajta kívül csak egy enyvesebb kezű tolvaj van, őt Orbán Viktornak hívják. Orbán és Farkas jól megértették egymást. Orbán kecskére bízta a káposztát, farkasra a bárányt. Farkasra a hátrányos helyzetű romák felzárkóztatására szánt közpénzeket. Farkas Flóriánt már 1975 és 1982 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt. Orbán miniszterelnöki tanácsadója szintén egy köztörvényes bűnöző.
Farkas már a Lungo Drom által létrehozott alapítványoknál is lopott. 1998-ban hűtlen kezelés miatt vádat emeltek ellene, de Göncz Árpád (működése egyetlen óriási hibájaként) kegyelmet adott neki, ezért már bíróság elé sem kellett állnia. Ez tipikus példája annak, amikor a kisebbségvédelmet összekeverik az igazságszolgáltatás akadályoztatásával. A kisebbségvédelem az lett volna, ha ezt a visszaeső, köztörvényes bűnözőt, notórius tolvajt elítélik, börtönbe kerül, és örökre eltiltják a közügyek gyakorlásától, a romák “érdekvédelmétől” és a közpénzektől.
Farkas feladata az volt, hogy szállítsa a romák szavazatait Orbánnak. Ezt a feladatát teljesítette. A lopás Orbánt nem zavarja, hiszen maga is egy tolvaj. Ezért Farkas sikkasztásait mindig elsimította. Így történt ez az uniós támogatásból indult, már eleve vicces elnevezésű “Híd a munka világába” című programmal, amit a Farkas által vezetett Országos Roma Önkormányzatra bíztak, és mindeki biztos lehetett benne, hogy Farkas vezetésével ezt a pénzt az elsőtől az utolsó fillérig ellopják. Ez utóbbi annyiban téves, hogy az 1,6 milliárdból vissza tudtak még venni tőlük 300 milliót.
A többit, 1,3 milliárd forintot, az Orbán-rezsim az adófizetők pénzéből fizette vissza. Felelős azonban nincs, mert nincs független igazságszolgáltatás, hanem a bűncselekményeket elsimító fideszes legfőbb ügyész Orbán utasításai szerint szelektálja, kit csuknak börtönbe egy rakás fa ellopása miatt (jellemzően azokat a romákat, akiken Orbán és Farkas nem segített, akik az EU erre adott 1,6 milliárd forintját is közösen elsibolták), és ki az, aki a törvények felett áll, s egy hét évig tartó nyomozás során az általa vezetett szervezet bűncselekményének vizsgálatakor a neve fel sem merül.
Ezek után van pofája a köztörvényes bűnpártoló Polt Péternek, bűncselekmények védelmezőjének és eltussolójának azt mondani, hogy “a polgárok jogainak védelme, az állami intézményrendszer megfelelő működésének garantálása magas színvonalon, kiváló eredményekkel zajlott”, az államilag szervezett lopás és korrupció után pedig van képe azt állítani, hogy a magyar korrupció szintje nem haladja meg az uniós szintet. Miközben Magyarországon nem is lehet megkülönböztetni az államot a korrupcióra épülő szervezett bűnözéstől, amelyet személyesen a miniszterelnök irányít...
SOSEM LÁTOTT KÉPEKEN IDÉZI MEG A FŐVÁROST CHOCHOL KÁROLY, A SZOCIALISTA BUDAPEST KRÓNIKÁSA
QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.12.26.
„Nem vitatom, hogy vonzó és idilli kép a Szajna partján zsánerképeiket áruló képzőművészek sorfala közt egymásba karoló szerelmespárok látványa, de számomra sokkal izgalmasabb volt a mi rakpartunk. Három emelet magasságú híddaruk futottak síneken, hogy kirakják az uszályokat. Óbudán a Gázgyár, Pesten pedig a malmok sorakoztak a parton. De legalább annyira fontos helyszíne volt a közösségi életnek, a pihenésnek, mint a munkának. Horgászok sorakoztak a köveken üldögélve, és sokszor szedett-vedett felszereléssel várták a kapást, miközben régebben még kisebb-nagyobb halászbárkák fogták a halat a budapesti szakaszon. És persze itt is sétálgattak az egyszerűen csak pihenni vágyók, az első tavaszi napfényben sütkérezők, olvasgatók és vizsgára készülő diákok. Távolabbi városrészekből jártak ide, hogy trécseljenek, vagy csak megmártsák egy kicsit a lábukat a hűsítő vízben. Az ötvenes években volt, akit az ínség vitt oda, például, hogy elvégezzen egy kisebb-nagyobb mosást” – nyitotta személyes hangú visszaemlékezéssel A budapesti rakpart címmel idén megjelent kötetét Chochol Károly fotóművész...
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.12.26.
ÁTENGEDTE AZ ORBÁN-KORMÁNY RENDELETI BÜDZSÉJÉT A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS - MATOLCSY GYÖRGY NEM ÍRTA ALÁ A KABINET RENDELETI KÖLTSÉGVETÉSÉT, AMIT EGYÉBKÉNT NÉHÁNY ÓRA ALATT TEKINTETT ÁT A TESTÜLET
NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.12.27.
A Költségvetési Tanács (KT) áldását adta a kormány 2023-as rendeleti költségvetésére, így az Orbán-kormány által saját magának kreált új szabályok szerint az hamarosan megjelenhet a Magyar Közlönyben. A jövő évi költségvetési törvényt a parlament 2022 júliusában fogadta el, annak ellenére, hogy már akkor tudni lehetett, az irreális makropályára épül, ugyanis a kormány nem számolt benne a februárban kitört ukrajnai háború gazdasági hatásaival.
Példaként: a költségvetési törvény 2023-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel 5,2 százalékos inflációval (!) és 377(!) forintos euróárfolyammal számol. Annak ellenére, hogy fél éve ismert volt, hogy a büdzsé kiigazításra, sőt teljes újraírásra szorul, a kormány azt nem vitte vissza a parlament elé, hanem egy jogállamban példátlan módon a törvényt rendeleti úton módosította. A KT határozatából kiderül a testület nem látott problémát a jogállami szabályok megcsúfolásában, mondván, azt a vészhelyzeti jogalkotás lehetővé teszi.
A KT határozatából kiderül,
hogy a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedést és 15 százalékos inflációt vár 2023-ra. Ez utóbbi teljes képtelenség, a piaci elemzők szerint 18-20 százalékos infláció a valószínűbb jelen pillanatban, ám a KT ezt a prognózist sem kifogásolta.
Az államháztartás várható hiányát azonban a kormány kis mértékben megemelte, a GDP 3,9 százalékára (mintegy 2800 milliárd forintra), az eredetileg tervezett 3,5 százalékkal szemben. Idén a várhatóan hiány 6,1 százalék (megközelítően 3600 milliárd forint lesz), vagyis szigorításra így is megvalósul. KT határozatából az is kiderül, hogy a kormány 15 százalékos infláció mellett a bruttó bértömeg 15,5 százalékos növekedésével számol, míg a kormányzati szektorban csak 11,5 százalékos lehet a béremelés, ami a reálbérek csökkenését jelenti, pláne, ha a 18-20 százalékos infláció valóban teljesül...
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.12.27.
Példaként: a költségvetési törvény 2023-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel 5,2 százalékos inflációval (!) és 377(!) forintos euróárfolyammal számol. Annak ellenére, hogy fél éve ismert volt, hogy a büdzsé kiigazításra, sőt teljes újraírásra szorul, a kormány azt nem vitte vissza a parlament elé, hanem egy jogállamban példátlan módon a törvényt rendeleti úton módosította. A KT határozatából kiderül a testület nem látott problémát a jogállami szabályok megcsúfolásában, mondván, azt a vészhelyzeti jogalkotás lehetővé teszi.
A KT határozatából kiderül,
hogy a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedést és 15 százalékos inflációt vár 2023-ra. Ez utóbbi teljes képtelenség, a piaci elemzők szerint 18-20 százalékos infláció a valószínűbb jelen pillanatban, ám a KT ezt a prognózist sem kifogásolta.
Az államháztartás várható hiányát azonban a kormány kis mértékben megemelte, a GDP 3,9 százalékára (mintegy 2800 milliárd forintra), az eredetileg tervezett 3,5 százalékkal szemben. Idén a várhatóan hiány 6,1 százalék (megközelítően 3600 milliárd forint lesz), vagyis szigorításra így is megvalósul. KT határozatából az is kiderül, hogy a kormány 15 százalékos infláció mellett a bruttó bértömeg 15,5 százalékos növekedésével számol, míg a kormányzati szektorban csak 11,5 százalékos lehet a béremelés, ami a reálbérek csökkenését jelenti, pláne, ha a 18-20 százalékos infláció valóban teljesül...
„FÉL ÓRA ALATT SZEMBESÜLTÜNK AZZAL, HOGY TÖNKREMENTÜNK” – TÍZEZER FORINTJA JUTOTT KARÁCSONYRA AZ EDDIG JÓMÓDÚ NÉGYGYEREKES HÁZASPÁRNAK
NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2022.12.27.
Őszintén meséltek arról, miként változtatta meg életüket, hogy a Covid-19, az infláció és az energiaár-emelkedés miatt csődbe ment éttermük, amely addig jómódot biztosított nekik.
– Vagy hússzor átszámoltunk mindent, osztottunk-szoroztunk, amit lehetett kiadást, átütemeztük, s így jött ki, hogy tízezer forint jutott karácsonyra. Mindenre, ételre, italra, ajándékra a gyerekeknek. Még szerencse, hogy karácsonyfát nem kellett vennünk, mert kaptunk kölcsön egy műfenyőt, különben a fa többe került volna, mint a teljes keret – mondja rezignáltan Miklós.
A 47 éves férfi problémája cseppet sem egyedi, családok tízezreinek jelent komoly gondot, s egyúttal megoldhatatlannak tűnő anyagi problémát a karácsony. Nem véletlen, hogy az esztendő végén rendszeresen megugrik az érdeklődés a különféle, gyakran kamatmentesnek ígért áruhitelek iránt, sokan ugyanis kölcsönből próbálnak meg némi boldogságot csempészni szeretteik ünnepnapjaiba, ha már az évközi, szürke hétköznapok inkább a túlélésről szólnak...
Szerző: VAS ANDRÁS
2022.12.27.
– Vagy hússzor átszámoltunk mindent, osztottunk-szoroztunk, amit lehetett kiadást, átütemeztük, s így jött ki, hogy tízezer forint jutott karácsonyra. Mindenre, ételre, italra, ajándékra a gyerekeknek. Még szerencse, hogy karácsonyfát nem kellett vennünk, mert kaptunk kölcsön egy műfenyőt, különben a fa többe került volna, mint a teljes keret – mondja rezignáltan Miklós.
A 47 éves férfi problémája cseppet sem egyedi, családok tízezreinek jelent komoly gondot, s egyúttal megoldhatatlannak tűnő anyagi problémát a karácsony. Nem véletlen, hogy az esztendő végén rendszeresen megugrik az érdeklődés a különféle, gyakran kamatmentesnek ígért áruhitelek iránt, sokan ugyanis kölcsönből próbálnak meg némi boldogságot csempészni szeretteik ünnepnapjaiba, ha már az évközi, szürke hétköznapok inkább a túlélésről szólnak...
MOST VAGYUNK A FORDULÓPONTNÁL, AZ ORBÁN-RENDSZER PIRAMISJÁTÉKÁBAN MÁR TÖBB ÉVTIZEDNYI JÖVŐ A TÉT
NÉPSZAVA
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2022.12.26.
Miért hiszik el a magyarok olyan könnyen, hogy változás, új tudás, nagyobb teljesítmény nélkül is minden jobbra fordulhat?
A rendszerváltás után, amikor a frissen érkezett kapitalizmust a a magyarok naiv rácsodálkozással figyelték, több hullámban milliókat kopasztottak meg különféle hálózatos/beszervezéses konstrukciókkal. Kihasználva, hogy az emlékezet rövid, az emberi butaság pedig végtelen, a tömeges lehúzások azóta is újra és újra megismétlődnek. Nem kell sokat változtatni rajtuk (nem is lehet), elég rendre új nevet adni nekik, s mind megtalálja a közönségét.
Ezt a mostanit, a NER-nek nevezettet egészen nagyban játsszák. A GDP, az államadósság, az uniós támogatás, sőt, néhány évtizednyi jövő is ott van a tétek között. Most vagyunk a fordulópontnál. A befizetések még csordogálnak, de már fogy a bizalom, egyre többen szeretnék kivenni a nagy pénzt. Matolcsy György, aki a gyémántfokozatúak közül először mondta ki, hogy a kassza üres, nem egyszerűen megvilágosodott – ő mégiscsak a számok embere, pontosan tudja, hogy megy ez. Akik elsőként szálltak be, azokat már rég kifizették, a második meg a harmadik körösöket is, a többieknek pedig – ez egy ilyen műfaj – nem is volt, és persze most sincs esélyük.
A piramis-szisztémák egyik jellemzője – azon túl, hogy definíciószerűen fenntarthatatlanok –, hogy távolról nézve, hunyorítva akár racionális gazdasági tevékenységnek is tűnhetnek. Ám vagy teljességgel hiányzik belőlük a termék, vagy csak fedősztorinak van ott – hogy legyen valami apropója a pénzmozgásnak –, de piaci értelemben eladhatatlan: emlékezzenek csak a biogilisztára.
Minden olyan országnak, amely az elmúlt 20-30-50 évben sikeres lett, van valami különleges terméke – nem biogiliszta, hanem valami, amit a piac is képes értelmezni. Finnországnak az oktatás, Írországnak az adórendszer, Dél-Koreának az innováció, Észtországnak az informatika.
Talán lehetne még példákat hozni, de nincs túl sok: jóval gyakoribb, hogy egyes nemzetek hosszabb időre eltűnnek a süllyesztőben, mint az, hogy valamelyiküknek sikerül kiemelkedni. A siker fő előfeltétele mindig az, hogy több munkát fektetnek bele, több tudást, több szorgalmat; elkezdik sokkal jobban csinálni, nem csak saját maguknál, de mindenki másnál is. Magyarországnak nincs ilyen sztorija, nincs ilyen terméke. Mi ugyanúgy csinálunk most is mindent – vagy egy kicsit rosszabbul, lásd: oktatás, egészségügy –, de a politikusaink újabban azt mondják: ez így már jó, sőt, a legkirályabb, minket másol a világ. Nem kell semmin változtatni, nem kell semmilyen személyes pluszteljesítményt nyújtani, és mégis mindenkit lehagyunk a kanyarban – ki ne szeretné ezt hallani? A miniszterelnök rá is játszik erre: „Minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik.” De ez nem igaz. Az önbecsülés nem termék; nem valami, hanem valaminek a következménye. A valódi nemzeti sikertörténetek új gondolatokkal, sok munkával és minden esetben, kivétel nélkül az iskolarendszer megreformálásával kezdődnek. A finneken kívül így volt Írországban, Dél-Koreában, Észtországban is.
De miért hiszik el a magyarok olyan könnyen, hogy változás, új tudás, nagyobb teljesítmény nélkül is minden jobbra fordulhat? Talán azért, amiért a fehér lovon érkező királyfit is (amúgy érdekes lenne e szempontból összehasonlítani a sikeres és a sikertelen nemzetek népmeséit).
Kedveljük, ha valaki irreális mértékű nyereséggel kecsegtet, amiért nem kell semmit tenni, mert jár nekünk. Lehetne azt is mondani, hogy a tudásunk versenyképtelen és folyamatosan leértékelődik, az oktatási rendszerünk a társadalmi különbségeket és traumákat termeli újra, ahelyett, hogy mindenkit felemelne, az együttműködési készségünk tragikusan rossz, kórosan bizalmatlanok vagyunk – persze nem is adunk okot egymásnak a bizalomra –, de hogyan lehetne mindezt szavazatokra váltani? Akkor már sokkal jobban hangzik ez: „2030-ra utolérjük, sőt le is hagyjuk Ausztriát” (OV, 2017). Vagy ez: „Egy valami biztosan nem lesz: megszorítás. Lesz helyette saját magyar út, adócsökkentés, hitel helyett termelés, segély helyett munka, ügyeskedés helyett vállalkozás, globalista üzletelés helyett patrióta gazdaság, hajbókolás helyett nemzeti önérzet és kiállás” (OV, 2020). Esetleg ez: „Magyarország ma egy erős, emelkedő pályán mozgó, tekintéllyel bíró ország, amely minden polgárának élhető otthont s jövőt kínál, és amelyet az európai politikában senki nem hagyhat számításon kívül.” (Kövér László, 2022.) Nem az számít, hogy van-e realitása. Itt az is a nemzeti hagyomány része, hogy jobban hiszünk a csodákban meg a magyar igazságban, mint a következetes munkában...
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2022.12.26.
A rendszerváltás után, amikor a frissen érkezett kapitalizmust a a magyarok naiv rácsodálkozással figyelték, több hullámban milliókat kopasztottak meg különféle hálózatos/beszervezéses konstrukciókkal. Kihasználva, hogy az emlékezet rövid, az emberi butaság pedig végtelen, a tömeges lehúzások azóta is újra és újra megismétlődnek. Nem kell sokat változtatni rajtuk (nem is lehet), elég rendre új nevet adni nekik, s mind megtalálja a közönségét.
Ezt a mostanit, a NER-nek nevezettet egészen nagyban játsszák. A GDP, az államadósság, az uniós támogatás, sőt, néhány évtizednyi jövő is ott van a tétek között. Most vagyunk a fordulópontnál. A befizetések még csordogálnak, de már fogy a bizalom, egyre többen szeretnék kivenni a nagy pénzt. Matolcsy György, aki a gyémántfokozatúak közül először mondta ki, hogy a kassza üres, nem egyszerűen megvilágosodott – ő mégiscsak a számok embere, pontosan tudja, hogy megy ez. Akik elsőként szálltak be, azokat már rég kifizették, a második meg a harmadik körösöket is, a többieknek pedig – ez egy ilyen műfaj – nem is volt, és persze most sincs esélyük.
A piramis-szisztémák egyik jellemzője – azon túl, hogy definíciószerűen fenntarthatatlanok –, hogy távolról nézve, hunyorítva akár racionális gazdasági tevékenységnek is tűnhetnek. Ám vagy teljességgel hiányzik belőlük a termék, vagy csak fedősztorinak van ott – hogy legyen valami apropója a pénzmozgásnak –, de piaci értelemben eladhatatlan: emlékezzenek csak a biogilisztára.
Minden olyan országnak, amely az elmúlt 20-30-50 évben sikeres lett, van valami különleges terméke – nem biogiliszta, hanem valami, amit a piac is képes értelmezni. Finnországnak az oktatás, Írországnak az adórendszer, Dél-Koreának az innováció, Észtországnak az informatika.
Talán lehetne még példákat hozni, de nincs túl sok: jóval gyakoribb, hogy egyes nemzetek hosszabb időre eltűnnek a süllyesztőben, mint az, hogy valamelyiküknek sikerül kiemelkedni. A siker fő előfeltétele mindig az, hogy több munkát fektetnek bele, több tudást, több szorgalmat; elkezdik sokkal jobban csinálni, nem csak saját maguknál, de mindenki másnál is. Magyarországnak nincs ilyen sztorija, nincs ilyen terméke. Mi ugyanúgy csinálunk most is mindent – vagy egy kicsit rosszabbul, lásd: oktatás, egészségügy –, de a politikusaink újabban azt mondják: ez így már jó, sőt, a legkirályabb, minket másol a világ. Nem kell semmin változtatni, nem kell semmilyen személyes pluszteljesítményt nyújtani, és mégis mindenkit lehagyunk a kanyarban – ki ne szeretné ezt hallani? A miniszterelnök rá is játszik erre: „Minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik.” De ez nem igaz. Az önbecsülés nem termék; nem valami, hanem valaminek a következménye. A valódi nemzeti sikertörténetek új gondolatokkal, sok munkával és minden esetben, kivétel nélkül az iskolarendszer megreformálásával kezdődnek. A finneken kívül így volt Írországban, Dél-Koreában, Észtországban is.
De miért hiszik el a magyarok olyan könnyen, hogy változás, új tudás, nagyobb teljesítmény nélkül is minden jobbra fordulhat? Talán azért, amiért a fehér lovon érkező királyfit is (amúgy érdekes lenne e szempontból összehasonlítani a sikeres és a sikertelen nemzetek népmeséit).
Kedveljük, ha valaki irreális mértékű nyereséggel kecsegtet, amiért nem kell semmit tenni, mert jár nekünk. Lehetne azt is mondani, hogy a tudásunk versenyképtelen és folyamatosan leértékelődik, az oktatási rendszerünk a társadalmi különbségeket és traumákat termeli újra, ahelyett, hogy mindenkit felemelne, az együttműködési készségünk tragikusan rossz, kórosan bizalmatlanok vagyunk – persze nem is adunk okot egymásnak a bizalomra –, de hogyan lehetne mindezt szavazatokra váltani? Akkor már sokkal jobban hangzik ez: „2030-ra utolérjük, sőt le is hagyjuk Ausztriát” (OV, 2017). Vagy ez: „Egy valami biztosan nem lesz: megszorítás. Lesz helyette saját magyar út, adócsökkentés, hitel helyett termelés, segély helyett munka, ügyeskedés helyett vállalkozás, globalista üzletelés helyett patrióta gazdaság, hajbókolás helyett nemzeti önérzet és kiállás” (OV, 2020). Esetleg ez: „Magyarország ma egy erős, emelkedő pályán mozgó, tekintéllyel bíró ország, amely minden polgárának élhető otthont s jövőt kínál, és amelyet az európai politikában senki nem hagyhat számításon kívül.” (Kövér László, 2022.) Nem az számít, hogy van-e realitása. Itt az is a nemzeti hagyomány része, hogy jobban hiszünk a csodákban meg a magyar igazságban, mint a következetes munkában...
„AZ ORBÁN-KORSZAKNAK VÉGE. VAGY NEKÜNK” – LÁNYI ANDRÁS „POLITIKAI VÉGRENDELETE”
VÁLASZ ONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2022.12.27.
Azért nincs jövőképünk, mert mi voltunk a jövő. A tizenkilencedik század jövője – írja lapunknak küldött, 2023 elé írt esszéjében Lányi András. A filozófus szerint márpedig a jövőképtől függ, „hogy kiállunk egymásért vagy beállunk a sorba, ember- és lénytársaink iránt kíméletesen élünk vagy visszaélünk a mások felett szerzett hatalommal, engedelmeskedünk vagy megtagadjuk az engedelmességet, a lelkiismeretünkre hallgatunk vagy magasabb szempontokra (nincsenek magasabb szempontok)”. Ettől pedig az, hogy az Orbán-korszaknak van-e vége… vagy nekünk. A Válasz Online az év utolsó munkahetén vissza- és a jövőbe tekintő, elemző írásokat közöl – Lányi András cikkével kezdve a sort...
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2022.12.27.
ISTEN, HA VAN, NÉHA NAGYON SZÉGYELLI MAGÁT, HOGY MI MINDENT MONDANAK A NEVÉBEN
TELEX
Szerző: PATAKFAVI DÓRA
2022.12.24.
- Alföldi Róbert magyar évadot tartott a színházban: valamennyi idei rendezése hazai közegben játszódik, a Centrál Színházban látható magyartenger például szinte katalógust ad a konfliktusainkról.
Szerző: PATAKFAVI DÓRA
2022.12.24.
- Pedig Alföldi azt mondja, neki mostanra fogyott az ereje és a hite, ami az ország jelenlegi helyzetét illeti, „lemerült a közéleti akkumulátora”.
- Hogyan írná le legpontosabban a jelenlegi viszonyát a hazájához? Megitták-e a kávét Rátóti Zoltánnal? Tüntetett volna-e annak idején a kémiatanáráért? És vállalna-e egy pszichedelikus utazást? Ezekről kérdeztük interjúnkban a rendezőt.
Két év után élhettünk ismét szabadabban idén. Mi volt a legjobb, amit újra megtehetett?
Nekem ez a két év tett nagyon jót. Az elmúlt harminc évem úgy telt, hogy amikor kiléptem a lakásom ajtaján, onnantól én már dolgoztam. Abban a nyugalomban, ami most megteremtődött körülöttem, valahogy összecsúsztam magammal. Ez semmi misztikusat nem jelent, nem lettek nagy felismeréseim, egyszerűen csak fedésbe kerültem magammal, és elhagytam vagy elfogadtam sok addigi felesleges, zavaró tényezőt. Tehát az én nagy élményem nem az újrakezdés volt, hanem hogy ebben a belső harmóniában tudtam újraindítani az életemet. Mondjuk, a múlt héten volt pár nap, amikor megijedtem, hogy úristen, elvesztettem – de szerencsére még mindig kitart...
Két év után élhettünk ismét szabadabban idén. Mi volt a legjobb, amit újra megtehetett?
Nekem ez a két év tett nagyon jót. Az elmúlt harminc évem úgy telt, hogy amikor kiléptem a lakásom ajtaján, onnantól én már dolgoztam. Abban a nyugalomban, ami most megteremtődött körülöttem, valahogy összecsúsztam magammal. Ez semmi misztikusat nem jelent, nem lettek nagy felismeréseim, egyszerűen csak fedésbe kerültem magammal, és elhagytam vagy elfogadtam sok addigi felesleges, zavaró tényezőt. Tehát az én nagy élményem nem az újrakezdés volt, hanem hogy ebben a belső harmóniában tudtam újraindítani az életemet. Mondjuk, a múlt héten volt pár nap, amikor megijedtem, hogy úristen, elvesztettem – de szerencsére még mindig kitart...
FEL KELLENE VENNI A KAPCSOLATOT AZ IMF-FEL, ORBÁN – HA KELL – KÉSZ LENNE ERRE IS
HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2022.12.27.
Ennek a kormánynak soha nem okozott gondot, ha 180 fokos fordulatot kellett végrehajtani akármilyen területen – mondta a Hírklikknek Csaba László, akitől azt kérdeztük: elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jelenlegi hatalom az IMF segítségét kéri, noha anno hangos csinnadrattával és durván kiebrudálták Magyarországról. A közgazdász, egyetemi tanár még hozzátette: „ebben egyetlen dolog a mérvadó, a vastag bőr”. Több okot is felsorolt, ami miatt hasznos lenne felvenni a kapcsolatot a Valutaalappal. A jelen gazdasági helyzetet Orbán és társai hozták össze a fiskális és a monetáris, továbbá az általános politikájukkal, kezelésére pedig szerinte az „old school megoldásban” gondolkodnak. Az interjúban szóba került még a kormány több érdekes figurája, s az, hogy „Orbán nem örök... a NER járadékvadász gazdaság”, s ha nincs pénz, kitisztulhat a terep és „kiderülhet, hogy a király meztelen”.
– Fennáll-e a veszélye annak, hogy be kell hívni a Nemzetközi Valutaalapot?
– Több ok miatt is igen hasznos lenne felvenni a kapcsolatot az IMF-fel. Elsősorban, egy folyó beszélgetés végén aláírnak egy egyoldalas papírt, amire alapozva – ha csak nem halálos ítéletről van szó – baj esetén könnyebb megállapodást elérni, mintha baj esetén – mondjuk ottani idő szerint éjfélkor – hívjuk a referenst, hogy azonnal üssünk nyélbe egy többmilliárdos programot. Ha meg kell állapodni, sokkal jobb üzletet lehet kötni, ha van már kapcsolat, mintha a sarokba szorítva vitatkozunk az egyes pontokról. Senkinek nem jó, ha egy-két percen belül kell megállapodni, persze a gyengébbnek még kevésbé. A második szempont, hogy egy ilyen kapcsolatfelvétel azt az üzenetet hordozná, hogy a kormány tisztában van a helyzet rossz mivoltával, s ez elhárítja a spekuláció harmadát vagy akár a felét is. 2008 szeptemberében az akkori kormány azt üzente a „business as usual” költségvetési tervével, hogy nincs tisztában a helyzettel, s ezzel kihívta maga ellen a sorsot, azaz a spekulációt. Egy ellenkező tartalmú üzenet – jelesül most a kapcsolatfelvétel az IMF-fel – jó lenne, mert azt üzenné, hogy a kormány tisztában van a valós helyzettel. És mint tudjuk, a pénzpiacon a lélektan ma már legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a fundamentumok. Vagyis az, hogy tudják, mit csinálnak, fontosabb, mint maguk az effektív számok. Vég nélkül lehet példákat mondani arra, hogyan kapott a nyakába egy kormány spekulációs támadást akkor, amikor sem eladósodva nem volt, s nem tett semmi rosszat sem – erre az örök példa Argentína. De fordítva is működik a dolog: borzasztóak a mutatók, a támadás mégis elmarad, aminek az oka az adott országról kialakult kép, hogy mindig el tudja hárítani a legrosszabbat, és amúgy is tudja, hogy mit csinál. Erre lehet példa Írország, de akár Francia-, vagy Olaszország is. És van még egy hatása az ilyen kapcsolatfelvételnek: a piacok megnyugtatása. Amikor a kormány olyan jelzést ad, hogy tisztában van a gondokkal, dolgozik az orvosláson, akkor nemcsak a Valutaalapot nyugtatja meg ezzel, hanem a piacokat is. Akkor már nem élet-halál kérdése, hogy felvegyük az újjáépítési alap hitelrészét is – persze annál jobb, minél kevesebb pénzt kell a piacról szerezni. Mindhárom dolog egy irányba mutat....
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2022.12.27.
– Fennáll-e a veszélye annak, hogy be kell hívni a Nemzetközi Valutaalapot?
– Több ok miatt is igen hasznos lenne felvenni a kapcsolatot az IMF-fel. Elsősorban, egy folyó beszélgetés végén aláírnak egy egyoldalas papírt, amire alapozva – ha csak nem halálos ítéletről van szó – baj esetén könnyebb megállapodást elérni, mintha baj esetén – mondjuk ottani idő szerint éjfélkor – hívjuk a referenst, hogy azonnal üssünk nyélbe egy többmilliárdos programot. Ha meg kell állapodni, sokkal jobb üzletet lehet kötni, ha van már kapcsolat, mintha a sarokba szorítva vitatkozunk az egyes pontokról. Senkinek nem jó, ha egy-két percen belül kell megállapodni, persze a gyengébbnek még kevésbé. A második szempont, hogy egy ilyen kapcsolatfelvétel azt az üzenetet hordozná, hogy a kormány tisztában van a helyzet rossz mivoltával, s ez elhárítja a spekuláció harmadát vagy akár a felét is. 2008 szeptemberében az akkori kormány azt üzente a „business as usual” költségvetési tervével, hogy nincs tisztában a helyzettel, s ezzel kihívta maga ellen a sorsot, azaz a spekulációt. Egy ellenkező tartalmú üzenet – jelesül most a kapcsolatfelvétel az IMF-fel – jó lenne, mert azt üzenné, hogy a kormány tisztában van a valós helyzettel. És mint tudjuk, a pénzpiacon a lélektan ma már legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a fundamentumok. Vagyis az, hogy tudják, mit csinálnak, fontosabb, mint maguk az effektív számok. Vég nélkül lehet példákat mondani arra, hogyan kapott a nyakába egy kormány spekulációs támadást akkor, amikor sem eladósodva nem volt, s nem tett semmi rosszat sem – erre az örök példa Argentína. De fordítva is működik a dolog: borzasztóak a mutatók, a támadás mégis elmarad, aminek az oka az adott országról kialakult kép, hogy mindig el tudja hárítani a legrosszabbat, és amúgy is tudja, hogy mit csinál. Erre lehet példa Írország, de akár Francia-, vagy Olaszország is. És van még egy hatása az ilyen kapcsolatfelvételnek: a piacok megnyugtatása. Amikor a kormány olyan jelzést ad, hogy tisztában van a gondokkal, dolgozik az orvosláson, akkor nemcsak a Valutaalapot nyugtatja meg ezzel, hanem a piacokat is. Akkor már nem élet-halál kérdése, hogy felvegyük az újjáépítési alap hitelrészét is – persze annál jobb, minél kevesebb pénzt kell a piacról szerezni. Mindhárom dolog egy irányba mutat....
UTOLSÓ PERCEK, HOGY PÉNZÉBŐL VISSZASZEREZZEN AZ ÁLLAMTÓL! - A BEFIZETÉSNEK 30-ÁIG KELL A SZÁMLÁRA ÉRKEZNIE
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.12.27.
Százezreket takaríthatunk meg a személyi jövedelemadóból (szja), ha az állam által támogatott célra teszünk félre. Akinek sok a befizetett adója, annak érdemes számolni és lépni. Az óra pedig már erősen ketyeg, az év utolsó napja ugyanis már bankszünnap.
Mindenkinek érdemes átgondolnia még az év vége előtt, hogy megtakarításaival mennyi adót tud megspórolni. Évről évre újraindul a számláló, aki nem használja ki az adókedvezmények lehetőségeit, bukja az államtól kereshető pénzt. Az szja-ból adójóváírást kaphatunk a nyugdíjcélú és egészségcélú megtakarításainkra. A lehetőségeket és a kedvezményeket táblázatban is összefoglaltuk. (Még akinek nincs elég adója, annak is célszerű terveznie, például tartós befektetési számlával – erről részletesebben itt írtunk.)
Aki ki akarja használni az állam által nyújtott kedvezményeket, annak érdemes most már nagyon gyorsan lépnie. Az év vége miatt ugyanis jellemzően korlátos az ügyfélszolgálatok nyitva tartása, de sokszor a pénz beérkezése is napokat vehet igénybe. Az egyik – az adókedvezmény kihasználására még nyereményjátékot is indított – pénztár jelezte: csekkes befizetés és a tagi portálon indított online bankkártyás fizetés csak ma lehetséges. Aki holnap lép, már kicsúszott a határidőből. Jó hír viszont, hogy az átutalásra, sőt a fióki befizetésre is a mai után még két nap maradt. Ezek esetében ugyanis a december 29-i dátum a végső (a banki nyitvatartásra azért célszerű még külön ügyelni)...
Szerző: Azénpénzem
2022.12.27.
Mindenkinek érdemes átgondolnia még az év vége előtt, hogy megtakarításaival mennyi adót tud megspórolni. Évről évre újraindul a számláló, aki nem használja ki az adókedvezmények lehetőségeit, bukja az államtól kereshető pénzt. Az szja-ból adójóváírást kaphatunk a nyugdíjcélú és egészségcélú megtakarításainkra. A lehetőségeket és a kedvezményeket táblázatban is összefoglaltuk. (Még akinek nincs elég adója, annak is célszerű terveznie, például tartós befektetési számlával – erről részletesebben itt írtunk.)
| Adókedvezményes megtakarítások | |||
|---|---|---|---|
| Megnevezés | Kedvezmény (%) | Korlát (ezer Ft) | Szükséges befiz. (ezer Ft)* |
| Önkéntes pénztár** | 20 | 150 | 750 |
| Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) | 20 | 100 | 500 |
| Nyugdíjbiztosítás | 20 | 130 | 650 |
| Együttesen | 280 | 1400 | |
| * A maximális kedvezmény kihasználásához | |||
| ** Egyéni és vállalati (cafeteria) befizetésre együttesen a nyugdíj- és az egészségpénztárakban, utóbbinál a pénz két évre lekötése további 10%-os adóelőnyt hozhat | |||
| Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés | |||
Aki ki akarja használni az állam által nyújtott kedvezményeket, annak érdemes most már nagyon gyorsan lépnie. Az év vége miatt ugyanis jellemzően korlátos az ügyfélszolgálatok nyitva tartása, de sokszor a pénz beérkezése is napokat vehet igénybe. Az egyik – az adókedvezmény kihasználására még nyereményjátékot is indított – pénztár jelezte: csekkes befizetés és a tagi portálon indított online bankkártyás fizetés csak ma lehetséges. Aki holnap lép, már kicsúszott a határidőből. Jó hír viszont, hogy az átutalásra, sőt a fióki befizetésre is a mai után még két nap maradt. Ezek esetében ugyanis a december 29-i dátum a végső (a banki nyitvatartásra azért célszerű még külön ügyelni)...
AZ ÉV, AMIKOR ELKEZDTEK RÁNK OMLANI DOLGOK, AMIKET ÉVTIZEDEK ÓTA HALOGATUNK
TELEX
Több olyan, a társadalmi működés szempontjából kulcsfontosságú rendszer is súlyos válságjeleket mutatott idén, amivel évtizedeken át nem foglalkoztak megfelelően sem a kormányok, sem az állampolgárok. Ebben a cikkben azokkal a témákkal (például nyugdíjrendszer, egészségügy) nem foglalkozunk, amik ugyan szintén reformokra szorulnak, de idén nem kerültek nagyobb válságba a korábbi évekhez képest. Csak azokat az ügyeket vesszük végig vázlatosan, amik idén jelentősebb válságjelenségeket produkáltak a korábbi időszakokhoz képest.
Oktatás
A pedagógusok évek óta hallatják a hangjukat, mert szeretnék ha javulna a hazai oktatás helyzete. Idén azonban a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb sebességi fokozatba kapcsoltak a demonstrációkkal. A céljaik régóta változatlanok. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy számottevő béremelést szeretnének. A kormány – kritikusai szerint áthárítva a felelősséget – az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni az ágazat béremelését.
Drámai képpel szembesülünk, ha megnézzük, mit is jelent pontosan az, hogy „keveset keresnek a tanárok”. Az idei infláció tükrében egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy kétséges, ki lehet-e egyáltalán jönni egy kezdő tanári bérből, de az is brutális, hogy a pálya csúcsán lévő tanár (egyetemi végzettség, legalább 42 éves tapasztalat) alig valamivel 400 ezer forintos bruttó bér fölé juthat el, ami jelenleg a magyar átlagbér alatt van.
Akkor látszik igazán, hogy mennyire alulfizetettek a tanárok, amikor más diplomás szakmákkal hasonlítjuk össze a bérüket. A 2014 óta szinte minden ágazatban jelentősen nőttek a bérek, ez alól több, közpénzből finanszírozott szektor sem volt kivétel. 2020-ban például sok év halogatás után megduplázták az orvosok béreit, idén pedig a rendvédelmi dolgozók kaptak körülbelül 20-40 százalékos emelést.
A nemzetközi összehasonlítás sem mutat kedvezőbb képet a tanárok hazai megbecsültségéről. Az OECD országai közül a második legrosszabb helyen állunk, ha azt nézzük meg, mennyit keres egy tanár 15 év tapasztalattal. Ennél is lesújtóbb a diplomás átlagbérhez viszonyított kereseti helyzet, az OECD adatai alapján ebben tényleg sereghajtó Magyarország a maga 60 százalékos adatával.
És ha már nemzetközi példák, Portugáliában 15 év alatt rendbe tették Európa egyik legrosszabb oktatási rendszerét. Ebben a cikkben vettük végig, hogy jutottak el ide a portugálok, mik lehetnek a sikereik okai, és mit tanulhatunk ebből mi, magyarok.
Magyarországon nem pusztán arról van szó, hogy a tanárok az értelmiségi léthez képest méltatlan körülmények között élnek, hanem arról is, ilyen alacsony bér mellett lassan lehetetlenné válik fenntartani a szükséges létszámú pedagógusállományt az országban. „A versenyszféra elszívja a frissen végzett tanárokat. Pár évvel ezelőtt még 6 ezer új tanár kezdte el a pályát évente, de a minősítővizsgát közülük is nagyjából 2 ezren tették le, mert szembesülnek a megalázó bérrel. Idén csak 2 ezren kezdték el a pályát, közülük várhatóan 600-an tesznek gyakornoki vizsgát, így majdnem tízszer annyian mennek nyugdíjba, mint ahányan a pályára állnak” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke korábban a Telexnek.
Ennek a trendnek következtében a tanárok medián életkora 53 év. A közoktatásban dolgozó pedagógusok jelentős része 50 év fölötti, csak töredékük tartozik a 20-29 éves korosztályba. A pedagógusok számának csökkenése tíz éven belül a mainál sokkal kézzelfoghatóbb méreteket ölt majd. Ennek okairól, iskolán túlmutató hatásairól Lannert Judit oktatáskutató osztotta meg gondolatait a Telexen.
A kormány legutolsó ajánlata szerint – ha dűlőre jutnak az EU-val – jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket. A cél az, hogy 2025-re bruttó 777 ezer forint körül legyen a fizetés, és ekkorra a pedagógusok bére érje el a diplomás átlagbér 80 százalékát.
.A béremelésen kívül a pedagógus érdekvédő szervezetek és önszerveződő tantestületek sok más javítandó dolgot is látnak a magyar oktatási rendszerben. Szeretnék például elérni, hogy
Az egyik legnagyobb felháborodást kiváltó intézkedés idén a pedagógusok sztrájklehetőségeinek kicsontozása volt. Egy február 11-i rendelet előírta, hogy az „elégséges szolgáltatás” keretében annyi feladatot kellene ellátnia a pedagógusoknak sztrájk közben – felügyelni a gyerekekre, megtartani az órák felét, a végzősöknek pedig az összes érettségi tantárgy óráját –, hogy a munkabeszüntetés alig lenne látható. Egyes iskolák tantestületei erre a helyzetre polgári engedetlenség keretében megszervezett munkabeszüntetéssel reagáltak.
A fideszes megmondóemberek és a kormánymédia úgy próbálja beállítani, hogy az oktatás ügyében is csak pártpolitikai alapon motivált, balliberális erők akarnak elégedetlenséget szítani. Erre azonban egyházi iskolák tucatjaiból érkező több száz tanár cáfolt rá például a november elején tartott „tanárballagáson”, ahol az oktatás mély válságáról beszéltek és igazságos fizetéseket követeltek. A békés fáklyás felvonulás résztvevői az oktatás tarthatatlan állapotára, a pályaelhagyásra, az autonómia hiányára hívták fel a figyelmet. Sokan hangsúlyozták közülük, hogy kormánypárti kötődésük miatt nem akarják megdönteni a rendszert, „csak tanítani akarnak”...
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2022.12.27.
Oktatás
A pedagógusok évek óta hallatják a hangjukat, mert szeretnék ha javulna a hazai oktatás helyzete. Idén azonban a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb sebességi fokozatba kapcsoltak a demonstrációkkal. A céljaik régóta változatlanok. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy számottevő béremelést szeretnének. A kormány – kritikusai szerint áthárítva a felelősséget – az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni az ágazat béremelését.
Drámai képpel szembesülünk, ha megnézzük, mit is jelent pontosan az, hogy „keveset keresnek a tanárok”. Az idei infláció tükrében egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy kétséges, ki lehet-e egyáltalán jönni egy kezdő tanári bérből, de az is brutális, hogy a pálya csúcsán lévő tanár (egyetemi végzettség, legalább 42 éves tapasztalat) alig valamivel 400 ezer forintos bruttó bér fölé juthat el, ami jelenleg a magyar átlagbér alatt van.
Akkor látszik igazán, hogy mennyire alulfizetettek a tanárok, amikor más diplomás szakmákkal hasonlítjuk össze a bérüket. A 2014 óta szinte minden ágazatban jelentősen nőttek a bérek, ez alól több, közpénzből finanszírozott szektor sem volt kivétel. 2020-ban például sok év halogatás után megduplázták az orvosok béreit, idén pedig a rendvédelmi dolgozók kaptak körülbelül 20-40 százalékos emelést.
A nemzetközi összehasonlítás sem mutat kedvezőbb képet a tanárok hazai megbecsültségéről. Az OECD országai közül a második legrosszabb helyen állunk, ha azt nézzük meg, mennyit keres egy tanár 15 év tapasztalattal. Ennél is lesújtóbb a diplomás átlagbérhez viszonyított kereseti helyzet, az OECD adatai alapján ebben tényleg sereghajtó Magyarország a maga 60 százalékos adatával.
És ha már nemzetközi példák, Portugáliában 15 év alatt rendbe tették Európa egyik legrosszabb oktatási rendszerét. Ebben a cikkben vettük végig, hogy jutottak el ide a portugálok, mik lehetnek a sikereik okai, és mit tanulhatunk ebből mi, magyarok.
Magyarországon nem pusztán arról van szó, hogy a tanárok az értelmiségi léthez képest méltatlan körülmények között élnek, hanem arról is, ilyen alacsony bér mellett lassan lehetetlenné válik fenntartani a szükséges létszámú pedagógusállományt az országban. „A versenyszféra elszívja a frissen végzett tanárokat. Pár évvel ezelőtt még 6 ezer új tanár kezdte el a pályát évente, de a minősítővizsgát közülük is nagyjából 2 ezren tették le, mert szembesülnek a megalázó bérrel. Idén csak 2 ezren kezdték el a pályát, közülük várhatóan 600-an tesznek gyakornoki vizsgát, így majdnem tízszer annyian mennek nyugdíjba, mint ahányan a pályára állnak” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke korábban a Telexnek.
Ennek a trendnek következtében a tanárok medián életkora 53 év. A közoktatásban dolgozó pedagógusok jelentős része 50 év fölötti, csak töredékük tartozik a 20-29 éves korosztályba. A pedagógusok számának csökkenése tíz éven belül a mainál sokkal kézzelfoghatóbb méreteket ölt majd. Ennek okairól, iskolán túlmutató hatásairól Lannert Judit oktatáskutató osztotta meg gondolatait a Telexen.
A kormány legutolsó ajánlata szerint – ha dűlőre jutnak az EU-val – jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket. A cél az, hogy 2025-re bruttó 777 ezer forint körül legyen a fizetés, és ekkorra a pedagógusok bére érje el a diplomás átlagbér 80 százalékát.
.A béremelésen kívül a pedagógus érdekvédő szervezetek és önszerveződő tantestületek sok más javítandó dolgot is látnak a magyar oktatási rendszerben. Szeretnék például elérni, hogy
- csökkenjen a tananyag mennyisége,
- a lexikális tudásra túlzottan nagy hangsúlyt fektető iskolai elvárások helyett kerüljenek jobban előtérbe a modern kompetenciafejlesztés és a kritikai gondolkodás elvei,
- legyen szabad tankönyvválasztás,
- legyenek mérsékeltebb osztálylétszámok és modern taneszközök,
- ne sorvasszák el a természettudományos oktatást.
Az egyik legnagyobb felháborodást kiváltó intézkedés idén a pedagógusok sztrájklehetőségeinek kicsontozása volt. Egy február 11-i rendelet előírta, hogy az „elégséges szolgáltatás” keretében annyi feladatot kellene ellátnia a pedagógusoknak sztrájk közben – felügyelni a gyerekekre, megtartani az órák felét, a végzősöknek pedig az összes érettségi tantárgy óráját –, hogy a munkabeszüntetés alig lenne látható. Egyes iskolák tantestületei erre a helyzetre polgári engedetlenség keretében megszervezett munkabeszüntetéssel reagáltak.
A fideszes megmondóemberek és a kormánymédia úgy próbálja beállítani, hogy az oktatás ügyében is csak pártpolitikai alapon motivált, balliberális erők akarnak elégedetlenséget szítani. Erre azonban egyházi iskolák tucatjaiból érkező több száz tanár cáfolt rá például a november elején tartott „tanárballagáson”, ahol az oktatás mély válságáról beszéltek és igazságos fizetéseket követeltek. A békés fáklyás felvonulás résztvevői az oktatás tarthatatlan állapotára, a pályaelhagyásra, az autonómia hiányára hívták fel a figyelmet. Sokan hangsúlyozták közülük, hogy kormánypárti kötődésük miatt nem akarják megdönteni a rendszert, „csak tanítani akarnak”...
NEM A MI LÁNGOSAINKBÓL, NEM A MI SÖRÜNKBŐL GAZDAGODIK A NER-ELIT - A NER TOVÁBB TERJESZKEDIK A BALATONON
MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2022.12.26.
Tizenkét napon át egy-egy mondattal idézzük fel a 2022-es év tizenkét hónapját és legfontosabb témáit.
Elit vendéglátás, hatalmas beruházások és folyamatos fejlesztések uralják nagy tavaink partjait. De mindezt kinek?
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2022.12.26.
Tizenkét napon át egy-egy mondattal idézzük fel a 2022-es év tizenkét hónapját és legfontosabb témáit.
Elit vendéglátás, hatalmas beruházások és folyamatos fejlesztések uralják nagy tavaink partjait. De mindezt kinek?
„Komoly nemzetgazdasági és társadalmi érdek, hogy minden magyar honfitársunk eljuthasson a Balatonra (…), de az is érdek, hogy a jómódú magyar középosztály vagy a nagyvállalkozói réteg a pénzét ne külföldre vigye, hanem Magyarországon költse el”
– Lázár János építésügyi miniszter válasza Szabó Rebeka országgyűlési képviselőnek a strandszezon kezdetén, a Parlamentben.
Nem meglepő, ha vérlázító a miniszter arcátlansága bárki számára, aki nem tartozik ahhoz az elithez, ami évek óta szisztematikusan és folytatólagosan sajátítja ki a tópartot.
Ráadásul a fenti idézet csupán Lázár mondandójának csak egy szelete, felszólalásában egy olyan fantazmagóriát adott elő, aminek egy része köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Hogy néhány példát is hozzak, beszélt többek között
A NER nemcsak hogy kisajátítja a Balaton partját, de nem egyszer a legszűklátókörűbb janicsárvirtus jegyében pusztítja le, amit megszerzett.
Persze hogy kényelmesebb kivágni a nádast a partmenti villa előtt, hogy a betontalapzatra hordott homokos rézsün lehessen a habokba merülni vagy szürcsölgetni a sex on the beach-t. Majd más megtartja, majd máshol megmarad, és ha véletlenül kiszabja a bírságot a kormányhivatal, úgyis van pénz rogyásig kifizetni. De a kialakított partszakasz megmarad. Hogy a tó élővilága hogyan sínyli meg a beavatkozásokat, mintha senkit sem érdekelne komolyan azok közül, akiknek van is hatásuk arra, hogy mi történik. Beszédes hogy az Origo már 2013-ban betonteknőként hivatkozott a Balatonra, a helyzet pedig azóta sem javult. Mintha a tópart új urait nem érdekelné, hogy pár évtized múlva mi marad a Balatonból, és csak a jövő évi profit számítana.
De a jóízlés és a felelős környezethasználat arculcsapása csak a probléma egy szelete. Mert az egy dolog hogy lebetonozzák-e vagy sem, tönkreteszik-e vagy viruló nádasok között cikáznak a halrajok a kristálytiszta vízben – ha a tóhoz földi halandó nem fér hozzá...
– Lázár János építésügyi miniszter válasza Szabó Rebeka országgyűlési képviselőnek a strandszezon kezdetén, a Parlamentben.
Nem meglepő, ha vérlázító a miniszter arcátlansága bárki számára, aki nem tartozik ahhoz az elithez, ami évek óta szisztematikusan és folytatólagosan sajátítja ki a tópartot.
Ráadásul a fenti idézet csupán Lázár mondandójának csak egy szelete, felszólalásában egy olyan fantazmagóriát adott elő, aminek egy része köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Hogy néhány példát is hozzak, beszélt többek között
- a kempingek megtartásáról,
- a nádasok és természeti értékek védelméről,
- a 2019-es Balaton-törvény vívmányairól és betartásukról,
- a közfunkciók védelméről,
és még számtalan olyan dologról, aminek a szöges ellentétét csinálják. Az elit igényeinek kiszolgálásáról ugyanakkor meglepően őszintén, hovatovább büszkén nyilatkozott – persze elfeledve, hogy az a társadalom túlnyomó részének kárára történik.
és még számtalan olyan dologról, aminek a szöges ellentétét csinálják. Az elit igényeinek kiszolgálásáról ugyanakkor meglepően őszintén, hovatovább büszkén nyilatkozott – persze elfeledve, hogy az a társadalom túlnyomó részének kárára történik.
A NER nemcsak hogy kisajátítja a Balaton partját, de nem egyszer a legszűklátókörűbb janicsárvirtus jegyében pusztítja le, amit megszerzett.
Persze hogy kényelmesebb kivágni a nádast a partmenti villa előtt, hogy a betontalapzatra hordott homokos rézsün lehessen a habokba merülni vagy szürcsölgetni a sex on the beach-t. Majd más megtartja, majd máshol megmarad, és ha véletlenül kiszabja a bírságot a kormányhivatal, úgyis van pénz rogyásig kifizetni. De a kialakított partszakasz megmarad. Hogy a tó élővilága hogyan sínyli meg a beavatkozásokat, mintha senkit sem érdekelne komolyan azok közül, akiknek van is hatásuk arra, hogy mi történik. Beszédes hogy az Origo már 2013-ban betonteknőként hivatkozott a Balatonra, a helyzet pedig azóta sem javult. Mintha a tópart új urait nem érdekelné, hogy pár évtized múlva mi marad a Balatonból, és csak a jövő évi profit számítana.
De a jóízlés és a felelős környezethasználat arculcsapása csak a probléma egy szelete. Mert az egy dolog hogy lebetonozzák-e vagy sem, tönkreteszik-e vagy viruló nádasok között cikáznak a halrajok a kristálytiszta vízben – ha a tóhoz földi halandó nem fér hozzá...
OROSZORSZÁG ELVESZTETTE A SZAVAHIHETŐSÉGÉT, A SZANKCIÓK IGAZÁN CSAK MOST KEZDENEK MŰKÖDNI
24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2022.12.27.
Halmai Péter akadémikust, a BME és a NKE professzorát egy hónappal a háború kitörése után már kérdeztük az ukrán gazdaság helyzetéről. Most ismét az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnökhelyettese segített eligazodni a háború következményeivel kapcsolatban.
– így válaszolt Halmai Péter Széchenyi-díjas akadémikus arra a kérdésünkre, lehet-e még egyáltalán ukrán gazdaságról beszélni. A háborús viszonyokhoz képest az ukrán boltokban van áru, és a közintézmények is hozzájutnak az importanyagokhoz. Halmai egy novemberi, az ukrajnai konfliktusról és annak várható következményeiről szóló MTA-konferencián is úgy fogalmazott, hogy azokon az ukrajnai területeken, melyeket közvetlenül nem érint a háború, a kiskereskedelmi forgalom megközelíti a háború előtti szintet. Az persze súlyos problémát okoz az országnak, hogy 2022. február óta több mint 8 millió ember hagyta el Ukrajnát, és ennél is nagyobb lehet az országon belül a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma. A háború miatt az ukrán cégek egy része munkaerőhiánnyal küzd, egyidejűleg becslések szerint ötmillióra tehető a munkanélküliek száma...
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2022.12.27.
Az orosz agresszió ellenére az ukrán gazdaság alapvetően meg tudta őrizni a működőképességét. Az más kérdés, hogy az orosz terror- és rakétatámadások sok kárt okoztak, de ez nem bénította meg a gazdaságot, csak nehezítette a működését
– így válaszolt Halmai Péter Széchenyi-díjas akadémikus arra a kérdésünkre, lehet-e még egyáltalán ukrán gazdaságról beszélni. A háborús viszonyokhoz képest az ukrán boltokban van áru, és a közintézmények is hozzájutnak az importanyagokhoz. Halmai egy novemberi, az ukrajnai konfliktusról és annak várható következményeiről szóló MTA-konferencián is úgy fogalmazott, hogy azokon az ukrajnai területeken, melyeket közvetlenül nem érint a háború, a kiskereskedelmi forgalom megközelíti a háború előtti szintet. Az persze súlyos problémát okoz az országnak, hogy 2022. február óta több mint 8 millió ember hagyta el Ukrajnát, és ennél is nagyobb lehet az országon belül a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma. A háború miatt az ukrán cégek egy része munkaerőhiánnyal küzd, egyidejűleg becslések szerint ötmillióra tehető a munkanélküliek száma...
EGYRE TÖBB FONTOS MUTATÓBAN KÖZÉPKORIASODIK A MAGYAR TÁRSADALOM
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.12.26.
Vármegye, járás, kúria, főispán – habár ezeknek a fogalmaknak az újbóli bevezetése csak szimbolikusan közelíti a modern magyar államot a történelmi előzmények felé, több fontos mutató alapján az emberek életútja szintén egyre jobban hasonlít a rendies szerveződésű formákhoz a magyar társadalomban.
A Társadalmi Riport 2022 több tanulmánya is foglalkozik a különféle társadalmi jellemzők generációk közötti átörökítésének trendejeivel. Ezek közül az egyik legérdekesebb jelenség, hogy amellett, hogy egyre nagyobb az esélye, hogy valakinek ugyanaz lesz az iskolai végzettsége, mint a szüleié, az is, hogy a sajátjához hasonló végzettségű párt választ magának. Mindez persze nem az elmúlt években kezdődött el, évtizedek óta egyre inkább így van.
A G7-en korábban több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy Magyarországon több évtizedes időtávon csökken, és az európai mezőnyben is legalacsonyabbak között van a társadalmi mobilitás szintje...
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.12.26.
A Társadalmi Riport 2022 több tanulmánya is foglalkozik a különféle társadalmi jellemzők generációk közötti átörökítésének trendejeivel. Ezek közül az egyik legérdekesebb jelenség, hogy amellett, hogy egyre nagyobb az esélye, hogy valakinek ugyanaz lesz az iskolai végzettsége, mint a szüleié, az is, hogy a sajátjához hasonló végzettségű párt választ magának. Mindez persze nem az elmúlt években kezdődött el, évtizedek óta egyre inkább így van.
A G7-en korábban több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy Magyarországon több évtizedes időtávon csökken, és az európai mezőnyben is legalacsonyabbak között van a társadalmi mobilitás szintje...
AZ OROSZ BEFOLYÁS GYENGÜLÉSE A POSZTSZOVJET TÉRSÉGBEN
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2022.12.22.
Már most is jól látható, hogy Oroszország nemzetközi pozíciói – függetlenül a háború kimenetelétől – gyengülni fognak, mint ahogy eddig is jelentősen gyengültek. Bár Moszkva győzelmét – bármit jelentsen is ez – továbbra sem lehet kizárni, a valószínűsége fölöttébb kicsi. De még abban az esetben is, ha Oroszországnak sikerülne megtartania az eddig megszerzett ukrajnai területeket, Moszkva befolyása mind közvetlen környezetére, mind azon túl jóval kisebb lesz, mint volt a háború előtt. Ez a tendencia már most is érzékelhető a posztszovjet térségben, abban a régióban, amelynek ellenőrzését az orosz vezetés mindig is eminens érdekének tekintette.
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2022.12.22.
Oroszország a Szovjetunió felbomlása után többször is kísérletet tett arra, hogy saját felügyelete mellett újjászervezze a posztszovjet térséget. Először, 2000 októberében létrehozta az Eurázsiai Gazdasági Közösséget (Jevrazijszkoje Ekonomijszkoje Szoobscsesztvo, JeESZ). A szervezetnek Oroszország mellett négy FÁK-térségbeli ország – Belarusz, Kazahsztán, Kirgizsztán és Tádzsikisztán – lett a tagja. Ám ez az összefogás néhány év elteltével elhalt, és helyét 2003 szeptemberétől egy újabb integrációs szervezet vette át. Az Egységes Gazdasági Térség (Jegyinoje Ekonomicseszkoje Prosztransztvo, JeEP) néven létrehozott csoport a Szovjetunió négy, gazdasági és politikai tekintetben egyaránt legfontosabb egykori tagköztársaságát – Oroszországot, Ukrajnát, Belaruszt és Kazahsztánt – fogta egybe. Ez volt a Független Államok Közössége (FÁK, Szodruzsesztvo Nyezaviszimih Goszudarsztv) mellett az egyetlen olyan posztszovjet integrációs kísérlet, ahová sikerült Ukrajnát is becsábítani. Erre sem azelőtt, sem azóta nem találni példát. Az ukránok ugyanis soha nem csatlakoztak sem a térség katonai szervezetéhez, a kezdetben Taskenti Paktumként emlegetett, majd a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (Organyizacija Dogovora o kollektyivnoj bezopasznoztyi, ODKB) nevet felvett katonai tömbhöz, sem a később megalakuló Vámunióhoz (Tamozsennij Szojuz), sem annak utódjához, az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz (Jevrazijszkij Ekonomicseszkij Szojuz, JeESZ).
Mindezek olyan próbálkozások voltak, amelyek nem keltették fel sem az ukrán politikai vezetés, sem az ukrán társadalom érdeklődését és bizalmát. Kivételt az Egységes Gazdasági Térség koncepciója jelentett, de az sem tartósan. A 2004-es őszi „narancsos forradalom” nyomán hatalomra került nyugatos tábor, élén az akkor megválasztott Viktor Juscsenkóval, gyorsan kivezette az országot a szervezetből.
Oroszország azonban nem adta fel, és újabb integrációs kísérletekbe fogott. A Vámuniót 2010-ben, belarusz és kazah részvétel mellett hozta létre; néhány évvel később Örményország és Kirgizsztán is csatlakozott. Moszkva azok után, hogy az általa támogatott Viktor Janukovicsot választották meg 2010-ben Ukrajna elnökévé, ismét reményt látott arra, hogy sikerül Kijivet meggyőzni a Vámunióhoz történő csatlakozásról. Janukovics azonban, aki mind a 2004-es, mind a 2010-es elnökválasztás idején élvezte Oroszország támogatását, már röviddel beiktatása után fontosnak találta, hogy felvegye a kapcsolatot az Európai Unióval, és kezdeményezze az Ukrajnával kötendő társulási szerződés kidolgozását. A tárgyalások gyorsan haladtak, és a megállapodás szövege 2012-re el is készült. Az EU azonban egy ideig különféle körülményekre – mindenekelőtt Julia Timosenko börtönbüntetésére – hivatkozva halogatta a dokumentum aláírását, mígnem a felek abban egyeztek meg, hogy a megállapodás aláírására 2013. november 29-én a Keleti Partnerség program soros, Vilniusban tartandó csúcstalálkozóján kerül sor. Ezzel párhuzamosan Moszkva ígéreteket és fenyegetéseket is bevetve próbálta rávenni Janukovicsot, hogy Ukrajna ne írja alá a társulási szerződést, hanem helyette csatlakozzon az Oroszország vezette Vámunióhoz. A nyomásgyakorlás végül sikeresnek bizonyult, és az ukrán vezetés mindössze nyolc nappal a társulási szerződés aláírása előtt bejelentette, hogy nem parafálja azt. Az aláírás elhalasztása azonnali társadalmi tiltakozást váltott ki, és elindította az utóbb „majdani forradalomként” elhíresült folyamatot, ami a következő év februárjában Janukovics bukásához vezetett...
AZ ÉLET ÉS IRODALOM KARÁCSONYI DUPLA SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
TÖLGYESSY: EGY NAGYON FELKÉSZÜLT, HAZASZERETŐ, REFORMKORI ELIT VÁLTHATJA LE SIKERREL ORBÁN KEMÉNYKEZŰ, EDDIG NÉPSZERŰ, ZSARNOKI BERENDEZKEDÉSÉT
G7.HU
Szerző: SZENTKIRÁLYI BALÁZS
2022.12.26.
Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
Két nagyinterjúban elemezte Tölgyessy Péter a magyar társadalmat, politikát és a válságokat 2022-ben. Az első interjú a választások éjszakáján, a második a napokban került a nyilvánosság elé. Mindkettőt Gulyás Márton készítette a Partizán YouTube-csatornájára. A beszélgetések sok témát érintenek változó mélységben, ezért a ténymegállapításokban, számokban találtunk pontatlanságokat, egyes összefüggések pedig néhol elnagyoltak vagy egyoldalúak – mint minden élő nagyinterjúban. Mindezek ellenére: Tölgyessy történelmi párhuzamokkal átitatott nézőpontja, illetve személyes emlékekre és élményekre épülő mondanivalója nagyon is érdemes arra, hogy odafigyeljünk rá.
Tölgyessy Péter jogász, volt politikus legérdekesebb, kissé töredezett monológjaiból rémisztő helyzet bomlik ki, amely egyaránt visszavezethető külső és belső okokra. Érvei, megközelítése a tőle megszokott módon történelmi alapozású, jobboldali liberális értékrendet tükröznek. Ebben a cikkben szeretnénk felidézni a politikai gondolkodó fontosabb állításait, amik a bennünket is bajba sodró okok mentén haladnak. Cikkünk végén kísérletet teszünk arra, hogy végiggondoljuk a személyes cselekvés lehetőségeit a valóság adta keretek között...
Szerző: SZENTKIRÁLYI BALÁZS
2022.12.26.
Két nagyinterjúban elemezte Tölgyessy Péter a magyar társadalmat, politikát és a válságokat 2022-ben. Az első interjú a választások éjszakáján, a második a napokban került a nyilvánosság elé. Mindkettőt Gulyás Márton készítette a Partizán YouTube-csatornájára. A beszélgetések sok témát érintenek változó mélységben, ezért a ténymegállapításokban, számokban találtunk pontatlanságokat, egyes összefüggések pedig néhol elnagyoltak vagy egyoldalúak – mint minden élő nagyinterjúban. Mindezek ellenére: Tölgyessy történelmi párhuzamokkal átitatott nézőpontja, illetve személyes emlékekre és élményekre épülő mondanivalója nagyon is érdemes arra, hogy odafigyeljünk rá.
Tölgyessy Péter jogász, volt politikus legérdekesebb, kissé töredezett monológjaiból rémisztő helyzet bomlik ki, amely egyaránt visszavezethető külső és belső okokra. Érvei, megközelítése a tőle megszokott módon történelmi alapozású, jobboldali liberális értékrendet tükröznek. Ebben a cikkben szeretnénk felidézni a politikai gondolkodó fontosabb állításait, amik a bennünket is bajba sodró okok mentén haladnak. Cikkünk végén kísérletet teszünk arra, hogy végiggondoljuk a személyes cselekvés lehetőségeit a valóság adta keretek között...
RASKÓ GYÖRGY: A KORMÁNY BÖLCS DÖNTÉSEK HELYETT PASSZIVITÁSRA ORIENTÁLJA AZ EMBEREKET
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.12.26.
Azt mondják, ami nem öl meg, az megerősít. 2022-ben sok mindennel kellett szembenéznünk, de még itt vagyunk. Ám volt egy, tulajdonképpen az egész évet meghatározó esemény. Vajon szolgált-e tanulsággal a kormány és a társadalom számára, és ha igen, miben. Sorozatunkban ezt a legfontosabb kérdést jártuk körbe az életünket meghatározó területeken. Ebben a részben a mezőgazdaságban történteket vettük szemügyre.
Az idén a romló forint a nyugat-európai versenytársainkhoz képest sokkal nagyobb mértékben megemelte a mezőgazdaság termelési költségeit, és kiderült az is, nincs a kormánynak tartalék fedezete arra, hogy durva aszály idején nemzeti forrásból komolyabb támogatást tudjon adni. Így értékelte a mezőgazdaság 2022-es évét a Hírklikknek Raskó György. Az agrárközgazdász szerint az inputárak elképesztő mértékű emelkedését és a szárazságot is rosszul kezelte a kormány, amely nem a bölcs döntésekre orientálja az embereket, hanem arra, hogy passzívak maradjanak.
Mi határozta meg az idén a magyar mezőgazdaságot?
2022-ben két meghatározó esemény volt a mezőgazdaságban, az egyik az inputárak elképesztő mértékű drágulása, ami 30-40 százalékkal megemelte a termelési költségeket. Ez egyedülálló, ilyen soha nem volt még. Ugyanakkor a szárazság mintegy 1000 milliárdos termelési értékkiesést okozott.
Ezt a két problémát hogyan kezelte a magyar kormány?
Az egyiket rosszabbul, mint a másikat. Az inputárak emelkedéséről nyilvánvalóan csak olyan mértékben tehet, hogy ezek nagy része import (műtrágya, növényvédőszer stb.), és a forint nagyon jelentős mértékben gyengült. Ha csak egy éves visszatekintésben nézzük, akkor is 15 százalék körüli. Ez a nyugat-európai versenytársainkhoz képest sokkal nagyobb mértékben megemelte az inputköltségeket. Azaz rontotta a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességét. Ez az egyik, amit a kormány és a jegybank közösen rosszul kezelt. A másik: mint kiderült, nincs a kormánynak tartalék fedezete arra, hogy amikor ilyen durva aszály van, akkor nemzeti forrásból komolyabb támogatást tudjon adni. Az a 12-15 milliárd forintnyi támogatás, amit adott, az 1000 milliárd fölötti termelési értékkieséshez viszonyítva maximum jelképesnek nevezhető.
Hordozott-e bármilyen tanulságot mindez a kormány számára?
Azt látom, a kormány egy dologra rájött: fontos, hogy az öntözésfejlesztés ne propagandaszlogen legyen, hanem valóság. Évek óta beszélnek a hazai öntözésfejlesztés fontosságáról, és általában filléreket szoktak adni erre a célra. Most megijedtek, és remélhetőleg komolyan veszik. Az öntözésfejlesztésnek országos programnak kell lennie, amiben az, hogy a kormány ad pár tízmilliárd forintot, semmi. Ennél nagyobb mértékű állami beavatkozásra van szükség, a csatornák helyreállítására, mert Magyarországon az öntözőcsatornák rendkívül elhanyagolt állapotban vannak. Ugyanakkor fontos a vízmegfogás, ami tározók építését teszi szükségessé...
Szerző: MILLEI ILONA
2022.12.26.
Az idén a romló forint a nyugat-európai versenytársainkhoz képest sokkal nagyobb mértékben megemelte a mezőgazdaság termelési költségeit, és kiderült az is, nincs a kormánynak tartalék fedezete arra, hogy durva aszály idején nemzeti forrásból komolyabb támogatást tudjon adni. Így értékelte a mezőgazdaság 2022-es évét a Hírklikknek Raskó György. Az agrárközgazdász szerint az inputárak elképesztő mértékű emelkedését és a szárazságot is rosszul kezelte a kormány, amely nem a bölcs döntésekre orientálja az embereket, hanem arra, hogy passzívak maradjanak.
Mi határozta meg az idén a magyar mezőgazdaságot?
2022-ben két meghatározó esemény volt a mezőgazdaságban, az egyik az inputárak elképesztő mértékű drágulása, ami 30-40 százalékkal megemelte a termelési költségeket. Ez egyedülálló, ilyen soha nem volt még. Ugyanakkor a szárazság mintegy 1000 milliárdos termelési értékkiesést okozott.
Ezt a két problémát hogyan kezelte a magyar kormány?
Az egyiket rosszabbul, mint a másikat. Az inputárak emelkedéséről nyilvánvalóan csak olyan mértékben tehet, hogy ezek nagy része import (műtrágya, növényvédőszer stb.), és a forint nagyon jelentős mértékben gyengült. Ha csak egy éves visszatekintésben nézzük, akkor is 15 százalék körüli. Ez a nyugat-európai versenytársainkhoz képest sokkal nagyobb mértékben megemelte az inputköltségeket. Azaz rontotta a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességét. Ez az egyik, amit a kormány és a jegybank közösen rosszul kezelt. A másik: mint kiderült, nincs a kormánynak tartalék fedezete arra, hogy amikor ilyen durva aszály van, akkor nemzeti forrásból komolyabb támogatást tudjon adni. Az a 12-15 milliárd forintnyi támogatás, amit adott, az 1000 milliárd fölötti termelési értékkieséshez viszonyítva maximum jelképesnek nevezhető.
Hordozott-e bármilyen tanulságot mindez a kormány számára?
Azt látom, a kormány egy dologra rájött: fontos, hogy az öntözésfejlesztés ne propagandaszlogen legyen, hanem valóság. Évek óta beszélnek a hazai öntözésfejlesztés fontosságáról, és általában filléreket szoktak adni erre a célra. Most megijedtek, és remélhetőleg komolyan veszik. Az öntözésfejlesztésnek országos programnak kell lennie, amiben az, hogy a kormány ad pár tízmilliárd forintot, semmi. Ennél nagyobb mértékű állami beavatkozásra van szükség, a csatornák helyreállítására, mert Magyarországon az öntözőcsatornák rendkívül elhanyagolt állapotban vannak. Ugyanakkor fontos a vízmegfogás, ami tározók építését teszi szükségessé...
„A HELYZET SOSE VOLT JÓ, DE MINDIG VAN LEJJEBB” – INTERJÚ FERGE ZSUZSÁVAL
NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2022.12.26.
Az emberek többsége nem tudja, mit jelent a menekülés, ezért mondhatják sokan, ha a sajátjainknak sem jut elég mindenből, akkor ne legyünk bőkezűek az idegenekkel – állítja Széchenyi-díjas szociológus, hozzátéve, a magyar miniszterelnök csak látszólag békepárti. Ferge Zsuzsa beszél arról is, Magyarországra nem jellemzők a szolidaritás-alapú mozgalmak, de a tanárok, diákok tiltakozásával itt és most talán mégis történhet valami. Valójában nem is az oktatásért, hanem a tudásért kell küzdeni, az Orbán-kormány ugyanis minél több tájékozatlan és könnyen manipulálható alattvalót óhajt...
Szerző: MUHARI JUDIT
2022.12.26.
IGAZ MESE FELNŐTTEKNEK, LÁTSZÓLAG A PACALPÖRKÖLTRŐL
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.12.25.
Karácsonyi ének
Kedves Felnőttek, elmondok most Nektek egy karácsonyi mesét. Igaz mese lesz, hegyezzétek jól a fületeket!
Történt, hogy majdnem húsz évvel ezelőtt e sorok írója új lakásba költözött. Az új helyen a fűtési- és vízvezeték rendszerre teljes felújítás várt, amit egy kedves, intelligens, segítőkész bácsi végzett el, akit a baráti körből ajánlottak. A munka során kiderült, hogy a bácsi korábban gépészmérnök volt, ám minthogy abból a fizetésből nem tudott kijönni, még a hetvenes évek elején víz- és gázvezeték szereléssel, rendszerek kiépítésével kezdett el „maszekban” foglalkozni. Sok mindenkinél dolgozott: akadt köztük neves író, akadt elkényeztetett színész és mindenkivel kötözködő rendező, akadt világhírű egyetemi tanár, ám mindenki elégedett volt a bácsi munkájával.
Miután közelebb kerültünk egymáshoz, egy ízben elmondta, hogy valamikor, talán a hetvenes években Czinege Lajos hadseregtábornoknál, honvédelmi miniszternél dolgozott: a bácsi tervei alapján és irányításával épült ki Czinege elvtárs új házában (emlékeim szerint talán az Endrődi Sándor utcában) a teljes gépészet. Czinege miniszter elvtárs nagyon meg volt elégedve a bácsi szakértelmével, s miután kiderült, hogy a bácsi kedvence a pacalpörkölt, meghívta őt a házavatóra, ahol a legfőbb fogás a pacalpörkölt lesz. A bácsi izgatottan készült az eseményre: a felesége új inget vett neki, új nyakkendővel, a nem éppen divatos öltönyét szépen kivasalta, a bácsit felöltöztette, s útjára bocsátotta. A bácsi, kezében egy üveg itallal és egy csokor virággal érkezett: becsengetett az ajtón, s kisvártatva a félig kitárt ajtón át egy marcona férfi nézett vele farkasszemet. Kérdezte a bácsitól, hogy mi járatban van. A bácsi mondta, hogy Czinege elvtárs hívta meg a ma esti házavatóra, s mosolyogva hozzátette: mert hiszen nekem is a kedvencem a pacalpörkölt. Aha – mondta a kapunyitogató, akkor várjon egy kicsit, azzal visszacsukta az ajtót. A bácsi nem értett a történtekből semmit, de türelmesen várt, mert ezt kérték tőle. Kis idő elteltével újra nyílott az ajtó, most egy fehér kötényes nő állt az ajtóban, kezében egy kislábossal: Fogja – nyújtotta oda a bácsinak, s sietve visszazárta az ajtót. A bácsi orrát ismerős ínycsiklandozó illat csapta meg, az imádott pacalpörkölt hamisítatlan illata. Ott állt a bezárt ajtó előtt, egyik kezében a virágcsokor, másik kezében az ajándékba hozott ital, amivel a pacalpörköltös lábost ölelte magához. Tétován állt egy darabig, éhes volt, mert – nem tagadta – délben alig evett, tartalékolt az esti pacalra. Aztán letette a virágot, a bort és a lábost az ajtó elé, szépen, katonás rendben, és elindult hazafelé. Valami nagyon-nagyon fájt ott legbelül, elmondhatatlanul, feldolgozhatatlanul. Aztán egy utcai árustól vett egy kis ibolyacsokrot a feleségének (akkoriban még lehetett ilyet kapni), s boldogan sietett a társához. Jól bevacsoráltam otthon az én kis párommal, mesélte: volt abált szalonna, disznósajt, s akadt egy fél üveg borocska is.
Soha többé nem evett pacalpörköltöt.
Ezt a történetet azért meséltem el Nektek, Kedves Felnőttek, mert olvasom, hogy Pintér Sándor belügyminiszter azokat a jegyeket, amelyek Mága Zoltán „hegedűművész úr” koncertjére szóltak, s amelyekkel megalázni szándékozta az emberszámba sem vett pedagógusokat, nos, azokat a jegyeket nem az esti, a „valóságos” koncertre szánta, hanem a délutáni főpróbára.
Ez tehát Pintér Sándor kislábosa, benne az illatos pacalpörkölttel.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.12.25.
Kedves Felnőttek, elmondok most Nektek egy karácsonyi mesét. Igaz mese lesz, hegyezzétek jól a fületeket!
Történt, hogy majdnem húsz évvel ezelőtt e sorok írója új lakásba költözött. Az új helyen a fűtési- és vízvezeték rendszerre teljes felújítás várt, amit egy kedves, intelligens, segítőkész bácsi végzett el, akit a baráti körből ajánlottak. A munka során kiderült, hogy a bácsi korábban gépészmérnök volt, ám minthogy abból a fizetésből nem tudott kijönni, még a hetvenes évek elején víz- és gázvezeték szereléssel, rendszerek kiépítésével kezdett el „maszekban” foglalkozni. Sok mindenkinél dolgozott: akadt köztük neves író, akadt elkényeztetett színész és mindenkivel kötözködő rendező, akadt világhírű egyetemi tanár, ám mindenki elégedett volt a bácsi munkájával.
Miután közelebb kerültünk egymáshoz, egy ízben elmondta, hogy valamikor, talán a hetvenes években Czinege Lajos hadseregtábornoknál, honvédelmi miniszternél dolgozott: a bácsi tervei alapján és irányításával épült ki Czinege elvtárs új házában (emlékeim szerint talán az Endrődi Sándor utcában) a teljes gépészet. Czinege miniszter elvtárs nagyon meg volt elégedve a bácsi szakértelmével, s miután kiderült, hogy a bácsi kedvence a pacalpörkölt, meghívta őt a házavatóra, ahol a legfőbb fogás a pacalpörkölt lesz. A bácsi izgatottan készült az eseményre: a felesége új inget vett neki, új nyakkendővel, a nem éppen divatos öltönyét szépen kivasalta, a bácsit felöltöztette, s útjára bocsátotta. A bácsi, kezében egy üveg itallal és egy csokor virággal érkezett: becsengetett az ajtón, s kisvártatva a félig kitárt ajtón át egy marcona férfi nézett vele farkasszemet. Kérdezte a bácsitól, hogy mi járatban van. A bácsi mondta, hogy Czinege elvtárs hívta meg a ma esti házavatóra, s mosolyogva hozzátette: mert hiszen nekem is a kedvencem a pacalpörkölt. Aha – mondta a kapunyitogató, akkor várjon egy kicsit, azzal visszacsukta az ajtót. A bácsi nem értett a történtekből semmit, de türelmesen várt, mert ezt kérték tőle. Kis idő elteltével újra nyílott az ajtó, most egy fehér kötényes nő állt az ajtóban, kezében egy kislábossal: Fogja – nyújtotta oda a bácsinak, s sietve visszazárta az ajtót. A bácsi orrát ismerős ínycsiklandozó illat csapta meg, az imádott pacalpörkölt hamisítatlan illata. Ott állt a bezárt ajtó előtt, egyik kezében a virágcsokor, másik kezében az ajándékba hozott ital, amivel a pacalpörköltös lábost ölelte magához. Tétován állt egy darabig, éhes volt, mert – nem tagadta – délben alig evett, tartalékolt az esti pacalra. Aztán letette a virágot, a bort és a lábost az ajtó elé, szépen, katonás rendben, és elindult hazafelé. Valami nagyon-nagyon fájt ott legbelül, elmondhatatlanul, feldolgozhatatlanul. Aztán egy utcai árustól vett egy kis ibolyacsokrot a feleségének (akkoriban még lehetett ilyet kapni), s boldogan sietett a társához. Jól bevacsoráltam otthon az én kis párommal, mesélte: volt abált szalonna, disznósajt, s akadt egy fél üveg borocska is.
Soha többé nem evett pacalpörköltöt.
Ezt a történetet azért meséltem el Nektek, Kedves Felnőttek, mert olvasom, hogy Pintér Sándor belügyminiszter azokat a jegyeket, amelyek Mága Zoltán „hegedűművész úr” koncertjére szóltak, s amelyekkel megalázni szándékozta az emberszámba sem vett pedagógusokat, nos, azokat a jegyeket nem az esti, a „valóságos” koncertre szánta, hanem a délutáni főpróbára.
Ez tehát Pintér Sándor kislábosa, benne az illatos pacalpörkölttel.
A PÉNZÜGYI NYOMÁS HATÉKONY AZ ORBÁN-KORMÁNNYAL SZEMBEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.12.27.
Az Európai Bizottság költségvetésért felelős osztrák tagja, Johannes Hahn szerint nem valószínű, hogy jelentősen megváltozna az Orbán-kormány magatartása, de Magyarország nehéz gazdasági keretfeltételek közé került, és szüksége van a pénzre. A magyar kormánnyal szemben a pénzügyi nyomás látszik a leghatékonyabb eszköznek, és ha ez hozzájárul a jogállamiság feltételeinek a megjavításához, az jó dolog.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.12.27.
„Nincsenek illúzióim Orbánt illetően” – emeli ki a bécsi Der Standard a Johannes Hahn által a lapnak adott interjúban elhangzottak legmarkánsabb kijelentését. Az Európai Bizottság költségvetésért felelős osztrák tagja leszögezte, hogy Magyarország csak akkor jut hozzá a befagyasztott uniós támogatásokhoz, ha megteremti a jogbiztonságot. A 27, mérföldkőként emlegetett feltétel mindegyikét teljesíteni kell, és ezek közül 21 az úgynevezett feltételességi mechanizmushoz kapcsolódik, amely az EU költségvetési érdekeinek a megvédését célozza, és jogállamisági garanciákat követel meg, annak érdekében, hogy ne élhessenek vissza a Brüsszelből érkező pénzekkel.
Konkrétan az integritási hatóságot illetően Hahn megállapította: ezt az intézményt törvényi szabályozással létrehozták ugyan, de a jogkörök még nem száz százalékig tisztázottak. Magyarországgal kapcsolatban – tette hozzá – felmerül az a probléma, hogy a közbeszerzési pályázatok 50 százalékán csak egyetlen pályázó indul, miközben a sorrendben következő uniós országban csupán valamivel 10 százalék fölötti ez az arány. A brüsszeli Bizottságnak az az elvárása, hogy az integritási hatóság független módon tudjon működni, és világosak legyenek a jogkörei.
A helyreállítási alap pénzeit illetően az a helyzet, hogy a számlát megnyitották, de most még semmit nem utalnak, csak akkor, ha megtörténik a teljesítés – hangsúlyozta az EU-biztos, és kijelentette: a brüsszeli bizottságnak nem az a feladata, hogy visszatartsa a pénzt, hanem hogy lehetővé tegye a pozitív kibontakozást. Nem büntetésről van szó, hanem arról, hogy jogbiztonság garantálja az európai pénzek korrekt felhasználását.
Arra a kérdésre, hogy Orbán vajon folytatni fogja-e jogsértő játszadozását, Johannes Hahn azt válaszolta: nem táplál túlzott illúziókat azt illetően, hogy jelentősen megváltozna az Orbán-kormány magatartása, de – jegyezte meg – Magyarország nehéz gazdasági keretfeltételek közé került, és szüksége van a pénzre. Az EU-biztos szerint a pénzügyi nyomás látszik a leghatékonyabb eszköznek, és ha ez hozzájárul a jogállamiság feltételeinek a megjavításához, az jó dolog.
Putyin retorikája üres fenyegetőzés
A The Atlantic című amerikai magazinban Phillips Payson O’Brian, a skóciai St. Andrews egyetem stratégiai tanulmányokkal foglalkozó professzora az ukrajnai háború nukleáris konfliktussá fajulásának eshetőségét mérlegelő cikkében annak a véleményének ad hangot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök retorikája csak üres fenyegetőzés, ezért nem indokolt, hogy a Nyugat engedményeket tegyen.
O’Brian kitér arra, hogy az atomháború veszélyét hangoztató politikusok közt ott van Donald Trump volt amerikai elnök, aki sok tekintetben táplál rokonszenvet Putyin iránt. Trump egy októberi gyűlésen arról beszélt, hogy azonnali tárgyalásokra van szükség a békés megoldás érdekében, ellenkező esetben eljutunk a harmadik világháborúig, és semmi nem marad a bolygónkból. Az Egyesült Királyságban Dominic Cummings politikai stratéga, a Brexit-kampány megtervezője és fő megvalósítója számít a Putyint megbékíteni akarók legismertebb figurájának. Cummings még márciusban, egyik Twitter-bejegyzésében az 1956-os magyarországi helyzethez hasonlította az ukrajnai háborút, és arra emlékeztetett, hogy annak idején Dwight Eisenhower amerikai elnök nem kockáztatta meg a nukleáris háborút. Nemrégiben pedig úgy vélekedett a brit stratéga, hogy ha Ukrajna vissza tudná foglalni az oroszok által 2014-ben annektált Krím félszigetet, az „belépőjegy lenne az atomháborúba”.
De megemlíti a The Atlantic vendégszerzője a Twittert nemrég megvásároló Elon Muskot is, aki szintén azt állította még októberben, hogy Putyin, ha elvesztené a Krímet, a nukleáris eszközökhöz nyúlna. Fiona Hill Oroszország-szakértő, Trump korábbi tanácsadója ugyanakkor a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy Putyin szerinte üzenetküldésre használja fel Muskot – emlékeztet Phillips Payson O’Brian. A professzor szerint az úgymond békülékenységre hajló közszereplőknek szellemi muníciót szolgáltató, magukat gyakran realistának mondó elemzők drasztikus mértékben túlértékelik az oroszok erejét, holott a valódi realizmus annak felismerése lenne, hogy a nemzetközi közösség számos résztvevőjének közös erőfeszítésével tartják vissza Oroszországot az atomfegyver használatától.
Ha most elfogadottá válik az, hogy egy nukleáris fegyverrel rendelkező állam ezt a nukleáris arzenált területi terjeszkedésre és hódításra használhatja fel, akkor teljesen összeomlanak azok az eddigi erőfeszítések, amelyek az atomfegyverek elterjedését voltak hivatottak megakadályozni. Kisebb országok mind nukleáris fegyverhez akarnak majd jutni, ami teljességgel átalakítaná a nemzetközi viszonyokat, mégpedig a jelenlegi nukleáris hatalmak, köztük például Kína kárára – figyelmeztet a skót elemző.
A közösségi média rendszabályozása csupán európai próbálkozás
Végezetül, ha már szóba került Musk és a Twitter, hadd említsem meg röviden, hogy a Los Angeles Timesban Jacob Mchangama, egy szólásszabadságot hirdető amerikai alapítvány vezetője óva inti az Egyesült Államokat: kerülje el azt a kísértést, amit a közösségi média megrendszabályozására irányuló európai próbálkozások testesítenek meg. Érvelését főként arra alapozza, hogy az eltávolítandó illegális tartalom fogalma rendkívül viszonylagos, azt eltérően értelmezik Európa különböző országaiban is. Franciaországban bírságot szabtak ki olyanokra, akik Hitlerként ábrázolták Macront, Ausztriában és Finnországban büntetőjogi úton üldözik a blaszfémiát, Magyarországon pedig – tiltják az úgynevezett LMBT-propaganda bizonyos formáit.