2022. december 10., szombat

„SOHA NEM FOGJUK FELADNI, HA EZ ÉVEKIG TART, AKKOR ADDIG”

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2022.12.10.



Péntek este ismét ezrek tüntettek az oktatásért és a pedagógusokért.
Hónapok óta tartanak a megmozdulások, élőláncok, sztrájkok, de a miniszterelnök egy szót sem szól a tiltakozásokról, mintha nem is lennének. Erről kérdeztük a tüntetőket.

Vannak-e olyan diákok az iskolában, akik nem értenek egyet a tüntetőkkel? Mit üzennek a 
miniszterelnöknek az MTVA-hoz vonulók?

„VAJON KIBÍRJA-E, AMÍG SORRA KERÜL?” – JÓRÉSZT CSAK A DIAGNÓZISIG JUTNAK EL A SEGÍTSÉGRE SZORULÓ GYEREKEK

24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2022.12.10.


Az oktatás problémáinak taglalásánál általában kevés szó esik a pedagógiai szakszolgálatok működéséről, miközben az ott dolgozó szakemberek munkája meghatározó szerepet játszik számos, különféle problémával küzdő gyerek életében. Három szakszolgálati dolgozó segítségével mutatjuk be, hogyan hagyja magára a segítségnyújtásra szinte már képtelen rendszer a kiszolgáltatott gyerekeket.


"A családok az utóbbi években egyre több papírt és egyre kevesebb valódi segítséget kapnak tőlünk"

– fogalmaznak pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó szakemberek egy nemrég kiadott közös állásfoglalásukban. A helyzetértékelést néhány nap alatt csaknem ezer érintett – minden ötödik ember – írta alá.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az oktatás problémáit taglalva kevés szó esik a pedagógiai szakszolgálatokról, miközben az ott dolgozók munkája – például a logopédia, a nevelési tanácsadás, a szakértői bizottsági tevékenység, az iskola- és óvodapszichológiai ellátás vagy a korai fejlesztés – meghatározó fontosságú a gyerekek és szüleik számára.

A pedagógiai szakszolgálatok – amelyek egyébként 2013-ban több önálló közoktatási intézmény összevonásával kerültek az akkori Klik alá a centralizáció részeként – az utóbbi években azt érzékelik, hogy a szakértői tevékenység egyre nagyobb, míg a terápiás ellátás egyre kisebb hangsúlyt kap.

Miközben a köznevelési törvény értelmében egy gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy a pedagógiai szakszolgálat valamely intézményéhez forduljanak segítségért, a szakszolgálatok egyre kevésbé tudják biztosítani, hogy ezt érdemben meg is kapják. Az összetett problémákkal teli rendszerben egyre kevesebb szakemberre egyre több gyerek jut, akik végül megfelelő ellátás nélkül maradnak...

A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGY KÉSZEN ÁLL A TAJ-KÁRTYÁS FINANSZÍROZÁSRA

G7.HU
Szerző: LÁNCZ RÓBERT GYÖRGY
2022.12.09.


A sorozatban egészségügyi szakembereket kérdezünk arról, hogy mitől tudna jól együttműködni a magán- és közfinanszírozott ellátás.


1990 márciusában sokkoló videó jelent meg a televíziós csatornákon. A magyar határtól alig pár kilométerre, a romániai Csegődön, Tisza Kálmán egykori kastélyában forgatták az anyagot, ahol akkoriban árván maradt gyerekek kórháza működött. Az éhező, haldokló gyerekekről és a rettenetes kórházi körülményekről szóló képsorok ugyanúgy beégtek egy teljes generáció emlékezetébe, mint pár hónappal korábban a helyzetért leginkább felelős kommunista diktátor, Nicolae Ceaușescu kivégzésének pillanatai. Bár ez a Bihar megyei árvaház még egy átlagosan lerobbant román kórházhoz képest is sokkal szörnyűbb hely volt, a világ bepillantást nyerhetett abba, milyen állapotban lehet az egészségügy a szomszédunkban.

Ezek az emlékek ma, több mint harminc év távlatából segítenek megérteni, hogy a rendszerváltás után miért volt Romániában sokkal sürgetőbb az egészségügyi rendszer átalakítása, és miért robbant be ott sokkal korábban a magánegészségügy, mint Magyarországon. Akkoriban itthon az állam a nemzeti össztermék közel hét százalékát költötte az egészségügyre, Romániában ez alig volt több, mint négy százalék. Általánosságban is igaz, hogy

az összeomlás határán álló kelet-európai egészségügyi rendszerek korábban kényszerítették ki a finanszírozói és a szolgáltatói oldal átalakulását,

jelentős méretű magánszolgáltatók kifejlődését, mint az úgy-ahogy funkcionáló, állami ellátórendszerrel működő Magyarországon.

Romániában ma a két piacvezető szolgáltató együtt euróban számolva több mint ötszázmilliós bevételt termel, nálunk a három legnagyobb játékos árbevételének összege éppen csak eléri a százmilliót. Ott a munkáltatók és a munkavállalók is adómentesen vásárolhatnak egészségbiztosítást, nálunk pont négy éve szűnt meg az efféle munkaadói adókedvezmény. A kényszer szülte alkalmazkodás mára az elérhető magánegészségügyi szolgáltatások terén előbbre vitte keleti szomszédunkat, mint ahol mi, magyarok, az elmaradt reformokkal, felemás finanszírozási rendszerrel és a lopakodó piacosítással tartunk...

VAN VALAMI ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZATLAN A FIDESZ-REZSIM GONDOLKODÁSÁBAN: EGYRÉSZT AZ ANTISZEMITIZMUS TÖRETLEN IGÉNYE, MÁSRÉSZT AZ, HOGY ERRE A CÉLRA MOST MÁR JÓ IDEJE RENDRE UGYANAZOKAT TALÁLJÁK MEG

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.12.10.


Hallom innen-onnan, hogy a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. tíz kategóriában szakmai díjakat adott át „a példaértékű munka és a közszolgálatért végzett tevékenység elismeréseként”.
Eszemben sincs minősíteni a tíz kategória díjazottját, egyrészt, mert nem értek a felsorolt kategóriákhoz, másrészt, mert valamennyi kategória és díjazott hidegen hagy.
Két személynél állnék meg egy pillanatra, de kifejezetten csak azért, mert látom, olvasom a sok tiltakozást: díjat kapott két feketeöves, meggyőződéses és elszánt antiszemita, rasszista, jelesül Takaró Mihály és Siklósi Beatrix.
És most sokan tiltakoznak, és rendületlenül idéznek tőlük, bizonyítandó szellemi irányultságukat, eszmei és etikai meggyőződésüket.
Nem kellene! Én kifejezetten örülök, hogy Takaró Mihályt és Siklósi Beatrixot díjazták. Miközben naponta változik minden körülöttünk, a saját maguk képére átírt törvények, inflációs árak, szakmai köröknek és különféle emberi csoportoknak a megalázása és ellehetetlenítése, újabb és újabb ellenségképek kialakítása, a Tiborcz- és a Mészáros-portfolió állandó bővülése stb., akkor szerintem örüljünk annak, hogy van valami állandó és változatlan a Fidesz-rezsim gondolkodásában. Egyrészt az antiszemitizmus töretlen igénye, másrészt az, hogy erre a célra most már jó ideje rendre ugyanazokat találják meg. Az elmúlt évek során nem akadt miniszter, Balog Zoltántól (jelenleg református püspököt tisztelhetünk benne) Kásler Miklósón át a „snájdig református” Gulyás Gergelyig, aki ne adott volna át mindenféle jelentős állami díjat és elismerést e fenti két személynek: kaptak ők már Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozata kitüntetést, mind a ketten, kaptak Németh László-díjat, József Attila-díjat, mi egyebet, hát most miért ne kaptak volna a Duna akármicsodától megint valamit?
Ráadásul nagy bajban lehet a kormány: leszólnak a Karmelitából, hogy de aztán legyen megint köztük legalább egy-két rendes antiszemita, Gulyás stábja beindul, a Duna stábja beindul, s rendre ugyanannak a kettőnek a neve kerül elő a „Tuti zsidófalók” dossziéból. Hát ez nem sok. Én például javasolnám a Mandineren önhatalmúlag rendre megjelentetett Facebook-posztomat követő kommentelők szorgos kis gárdáját, oké, nickname mindegyik mellett, beazonosíthatatlan hősök, anonim utcai harcosok, még nincs meg bennük a kellő bátorság, de úgy zsidóznak a Mandiner szerkesztőinek örömére, ahogy az a szerkesztőség részéről elvárható: ha azt írom le, hogy generátor, vagy azt, hogy túrós palacsinta, akkor is ez a kis elszánt különítmény nyomban zsidózni kezd. Ugyanis illetékes helyről értesültek arról (mondjuk tőlem), hogy zsidó vagyok, ezért írjak le bármit is, ők leírják ugyanazt, ezerszer: zsidó, zsidó, zsidó, zsidó.
Szóval Takaró és Siklósi életünk legmegbízhatóbb pontjai. Kapjanak hát kitüntetést az államtól, mert amit az állam ki akar fejezni, azt rajtuk keresztül képes a legadekvátabban: piszkos zsidók, piszkos zsidók, piszkos zsidók. Takaró és Siklósi a rezsim hangja, a Mandiner szerkesztőinek gyönyöre és a Mandiner kommentelő alakulatának vezérlő csillaga. Kormány és nép szerencsés találkozása.
És a „zsidó” szóra szükség van, úgy kell az, mint egy falat kenyér. Sem Takaró, sem Siklósi, sem a mandineres szerkesztők és kommentelők meghitt különítményesei nem ismerik a szó tartalmát, vallási, történeti és szociológiai stb. jelentését, a szó csak arra jó, hogy ebben fejeződjék ki saját másságuk amazokhoz képest: nem keresztények, ergo: zsidók. Nagy pech, ha akad köztük tehetséges, ismert, ha közülük valaki valamihez ért, Uram bocsá’, netán még sikere is van, mert ez roppant gerjedelmeket szül, ősi frusztrációt, atavisztikus gyűlöletet, s lehet az illető valójában zsidó, de lehet valójában nem zsidó, akkor is: zsidó, zsidó, zsidó, zsidó.
És ameddig elhangzik, hogy zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, jóllehet mindehhez – mint tudjuk – nincs is szükség zsidóra, addig valójában rendben van minden, hiszen ez azt jelenti, hogy azért még mindig van ezekből, akik mások, legyenek akár zsidók, akár nem zsidók. Mások, tehát valamiért bedarálhatatlanok, holott már annyi mindenki mást már bedarált, domesztikált és magához édesgetett (ugye nem szükséges sorolni a neveket és az intézményeket?) a mindenhol (igen, mindenhol!) terjeszkedő, mindenhová (igen: mindenhová) elnyúló hatalmi gépezet. Szóval, mint mindig, továbbra is van modern és nem modern, nyugatos és nem nyugatos, hígmagyar meg mélymagyar, s van zsidó is, pedig volt idő, amikor mindent megtettek azért, beleértve a szorgos magyar állami szerveket és hatóságokat, hogy lehetőleg ne legyen belőlük egy sem. De vannak. Így hát én örülök ennek.
Meg a fent említett dossziénak, ahol a kiemelten jelentős, hatalomközeli zsidófalókból továbbra is Takaró Mihály és Siklósi Beatrix kínálja a választékot, hol Balog Zoltánnak, hol Kásler Miklósnak, hol Gulyás Gergelynek, mikor épp kinek, hol – mint épp olvasom – Koltay Andrásnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének (jé, van még ilyen?).
Amúgy pedig nem az lenne a világvége és maga a borzalom, ha azt olvastuk volna, hogy Tőkéczki László-díjat kapott Ludassy Mária, Vajda Mihály vagy Tamás Gáspár Miklós, hogy Herczeg Ferenc-díjat kapott Spiró György, Závada Pál vagy Parti Nagy Lajos, s hogy a nemzeti hírügynökség díját kapta Váncsa István, Tóta W. Árpád, Ács Dániel vagy Rényi Pál Dániel?
Na ugye!

ORBÁN VIKTOR AGYMOSÁSI KÉRDÉSKÉNT KEZELI AZ OKTATÁST, A MAFFIAÁLLAMOT NEM MOTIVÁLJA A KÖZJÓ – INTERJÚ MAGYAR BÁLINTTAL

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2022.12.10.



A jelenleg zajló tanártüntetések, az oktatás átalakításával kapcsolatos követelések abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a kormány is érdekelt a szakpolitikai kérdések megoldásában. Magyar Bálint szociológus, volt oktatási miniszter úgy véli, egy maffia-típusú, patrónus-kliens viszonyokra épülő rendszert semmilyen szinten nem motiválja a közjó szolgálata. A változások eléréséhez rendszerkritikai megközelítésre van szükség.


A posztkommunista rendszerekkel foglalkozó munkáinak alaptétele, hogy ne egy ideális liberális demokrácia normái felől közelítsünk hozzájuk.

– A rendszerváltás idején még abban az illúzióban éltünk, hogy a kommunista rendszer romjain szükségszerűen liberális demokráciák épülnek fel. Eltelt vagy tíz év, mire kiderült, ez a várakozás nem teljesedett be. A legtöbb ország megrekedt „félúton”, a kommunista diktatúra és a liberális demokrácia között. Ezt a szürke zónát köztes, hibrid rendszerekként próbálták leírni. Ezeknek a döntően nyugati elemzéseknek az a korlátja, hogy egyfelől csak a politikai intézményrendszerre koncentrálnak, másfelől pedig a liberális demokráciák nyelvezetével próbálták leírni azokat. Ez olyan, mintha az állatkertben megállnék egy elefánt előtt, és azt mondanám róla, hogy egy illiberális hal. Azzal, hogy leírom, miért nem hal, még nem mondtam semmit a jellegzetes tulajdonságairól.

Milyen teremtmény hát valójában az illiberális hal?

– A posztkommunista térség főáramú politológiai megközelítése három axiómára épül. Az egyik, hogy a társadalmi cselekvés szférái – a politikai, a gazdasági és a közösségi – elkülönültek egymástól, és szabályozott, átlátható viszony van köztük. A második, hogy az egyes szereplők és intézmények jogi és tényleges helyzete szükségszerűen egybeesik. Márpedig Kelet-Európában gyakori, hogy egy tulajdonos nem maga rendelkezik a tulajdonával, azaz stróman. A harmadik axióma pedig arról szól, hogy az állam értelemszerűen a közjóra törekszik, legfeljebb szakpolitikai szinten hibákat követ el, esetleg vannak korrupt szereplői, de ezek csupán eseti devianciák...

DIÁKTÜNTETÉS: HAYNAUVAL ELLENTÉTBEN PINTÉR MÉG JÓVÁTEHETI

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: FÁBIÁN TAMÁS, LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2022.12.10.



A diákok egy hónapja kérik a közmédiától, hogy hívják be őket egy élő interjúra, ahol az oktatás helyzetéről beszélhetnének. Most elegük lett a várakozásból, ezért fáklyás menetben vonultak az MTVA épülete elé, ahol elmondták, hogy egyre több vidéki diákot akarnak bevonni, és egy tévét is szétvertek kalapáccsal...


SZELLEMI HONVÉDŐK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.12.10.


A napokban kétszer is fölbukkant a „szellemi honvédelem”, ez a szintén fideszi körökből származó, de amúgy a lózungon kívül az ég egy világon semmit sem jelentő szókapcsolat. Kövér pedellus élt vele elsőként, amikor a Nemzeti Múzeumot nevezte a „szellemi honvédelem erődjének”, de Kövér pedellussal már régen nem foglalkozunk. Beckett mester után szabadon, eljátszotta a jogait, hogy törődjünk vele. Immár csak konstatáljuk, tudomásul vesszük mintegy, amikor épp valami szöveg fölbugyog lelkének éjfekete gödreiből, akárha elbődül egy tehén, vagy röffent a coca, édesmindegy, a hátsó udvar hangjai ezek.

Nem is tudható, hová képzeli a bástyákat és lőréseket a múzeum épületén, ahonnan vissza lehet verni a kultúra szakadatlan támadásait, amelyekkel egyfolytában meg-, és be akarják szennyezni a szittyamagyar tudatot. Adyval: gémes kút, malom alja, fokos, vad csókok, bambák etc., plusz a kereszténység. Kövérről ennyit, mondanivalójáról még inkább, de, hogy parlagon ne maradjunk, itt van nekünk mindjárt Lomnici Zoltán maga, a CÖF-ös nagyhangú ember, aki az anyacégétől, a CÖF-től vehette át a „Szellemi honvédő” díjat, amit stílszerűen Győzikével ünnepelt meg, hogy meglegyen az egész sztori bukéja.

Győzikét kedveljük amúgy. Élete és munkássága arra tanít, hogy semmiből is nagyon jól lehet élni, ha a nagyközönség arra vevő, hogy az ő óbégatását nézze, akkor bégetni és óbégatni kell. Győzikében úgymond egyesült a szellemi minimumban megtalált piaci rés, hasonképp van ő az érte rajongó közönséggel, mint a Fidesz a hívőivel, szintén csak a kognitív nihil az, ami egybetereli azt, ami egybe tartozik. A világ így kerek. Hogy Lomnici Győzikével ünnepli a szellemi honvédelmet, arra azonban rámutat, mi az a szint, amit a szellemi honvédelem képvisel, ezt csak úgy minden külön értesítés helyett jegyezzük meg.

Többek mellett egyébként Szijjártó külügyes is részesült a CÖF elismerésében, az ő szellemi honvédős plecsnije nagyon jól mutat majd a Lavrovtól kapott kitüntetés mellett, ami miatt büszkén viseli az eposzi jelzőt: szaralak. Azt nem tudjuk, Szijjártó kivel csűrdöngölt határtalan örömében, de el tudjuk képzelni, ő Kis Grófóval szokott danászni és fotózkodni, és máris ott vagyunk az Adytól megénekelt szinten. Viszont arra is bizonyságot kapunk, hogy ezek a butaság bátorságával szemlélik a világot, amiben csak az a baj, ha valaki nem annyira debil, mint ők, azt nem tartják magyarnak, illetve embernek sem nagyon.

A kitüntetések átadásával párhuzamosan a CÖF fel is szólított. Nagyságának és befolyásának teljes, röhejes tudatában az Egyesült Államokat és az Európai Tanácsot, hogy azonnal hívják tanácskozásra Ukrajna és Oroszország képviselőit az ukrajnai háború lezárása, a béke megteremtése érdekében. Egyúttal javasolják, hogy a népfelség elve alapján kérjék ki az Európai Unió lakosságának véleményét arról, hogy békét vagy háborút szeretnének. – Szerintük ez így megy. Lomnici csettint, és Putyin cukorborsó lesz, de az Unió lakosságának véleménye sem kutya, sőt, egyenesen döfinek mondható...

TIBORCZ ISTVÁN CÉGE VETTE MEG A GELLÉRT SZÁLLÓT IS - ORBÁN VIKTOR VEJE A TÖBB MINT EGY ÉVE BEZÁRT SZÁLLODÁT A SZINTÉN MILLIÁRDOS VÁLLALKOZÓ, JELLINEK DÁNIEL ÉRDEKELTSÉGÉTŐL VETTE MEG.

NÉPSZAVA
Szerző: NEPSZAVA.HU
2022.12.09.


A BDPST Group, Tiborcz István cégcsoportja vette meg a Gellért Szállót – írja a Portfolio az ügyletről, amelyet Orbán Viktor vejének a szállodaiparban, de lakóparképítésben és nemrég már a fuvarozásban is utazó érdekeltségének képviselői megállapodást kötöttek a hotelt eddig birtokló Indotek Csoporttal, amely – a Népszava korábbi írása szerint – 2019-ben szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát, de leállt a fejlesztéssel. A BDPST tervei szerint az ingatlant a védett épület műemléki értékeinek megóvásával, helyreállításával egy korszerű ötcsillagos hotellé alakítják.

A december 9-én aláírt tulajdonrész-vásárlási megállapodás értelmében a tranzakciós folyamat zárását követően kerül majd a Szabadság híd budai hídfőjével szemben álló, régen nagy hírű, de több mint egy éve zárva tartó szálloda a BDPST Group érdekeltségébe. Az átépítendő Gellért Hotelben a tervek szerint 139-150 vendégszobát és lakosztályt alakítanak ki, a beruházás, az szállóval egybeépült Gellért fürdő területét nem érinti. Az épületgépészeti és elektromos rendszereket a fürdő és a szálloda között már korábban szétválasztották...

VÉDETT ÉPÜLETET BONTANÁNAK BALATONALMÁDIBAN, VILLAPARKOT ÉPÍTENÉNEK A HELYÉRE

24.HU
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2022.12.07.


Nyolc hektáron építenének villaparkot, a még menthető épület azonban útban van ehhez. A háttérben egy kormányközeli befektető is feltűnik.


Egy helyi védettséget élvező nyaralóépület védelmének megszüntetését kérte egy ingatlanberuházó cég Balatonalmádi vezetésétől, hogy az így felszabaduló területen, illetve környékén gond nélkül építhessenek villaparkot – derül ki az ügyben rövidesen döntést hozó város önkormányzatának honlapjáról.

Az Országos Gyermekvédő Liga Zsófia Gyermekszanatóriumának egykori területét, a Pápai Irgalmas Nővérek két világháború közti nyaralóját, illetve a part menti Yacht Campinget is magában foglaló nyolchektáros ingatlanok tulajdonosa a földhivatali adatok szerint 2020 óta a Délker Invest Kft., ami a településsel hosszú ideje együttműködő Völgyzugoly Műhely, valamint Lukács Péter és társai munkájaként ugyanebben az évben született előzetes telepítési tanulmányterv szerint rövidesen gyökeresen átalakítja a főúttal, illetve a vasútvonallal is elválasztott telkek arcát.

A dokumentum szerint a part menti földdarabot szimplán csak fejlesztenék, megtartva annak már meglévő jellegét, a másik oldalon azonban gyökeres átalakításra készülnek: a tervezési terület északi, a ma még védett épületet is magában foglaló részén egy két hektáron elnyúló, mobil bungalókkal, illetve sátor- és lakókocsi-helyekkel csábító új kemping ötletét vetették fel, a 4-4,5 hektáros déli részen pedig

egy elsősorban üdülési célú villaparkot terveznek megvalósítani.

Részletes építészeti tervek ekkor még nem léteztek, így a tanulmány mindössze annyit közöl, hogy a zöldterületen

45-50, egységes arcú, új magánutakon át elérhető villaépület születhet, amik önálló telkeken állnának, üzemeltetésük azonban egy kézben összpontosulna...