A Frankfurter Rundschau szerint a Magyarországnak szánt uniós pénzek visszatartása ügyében szoros lesz a küzdelem, és nem biztos, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt megnyeri. Az általa vezetett testület a folyósítás felfüggesztését fogja ma javasolni, de a végső szót majd a tagállamok tanácsa mondja ki, ahol minősített többség szükséges a bizottsági kezdeményezés elfogadásához, ami azt jelenti, hogy az EU 27 tagállama közül elég 15 olyan egyetértését megnyerni, amelyek lakosságszáma együttesen kiadja az egész unió népességének legalább a 65 százalékát. Ennek a többségnek a megléte jelenleg nem tekinthető biztosítottnak a német lap szerint. A döntésnek legkésőbb december 19-ig meg kell születnie.
Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy az EU rendes költségvetéséből 7,5 milliárdtól, a COVID-járvány utáni gazdasági helyreállítást célzó különalapból pedig 5,8 milliárd eurótól eshet el. Hogy ezt elkerülje, és a pénzeket kifizessék számára, 27 konkrétan megfogalmazott feltételnek kell eleget tennie. Ezek közül a frankfurti lap szerzője kiemeli az Integritási Hatóság felállítását, amelynek az lenne a feladata, hogy megakadályozza az uniós támogatási pénzekkel való visszaélést.
Az Európai Parlamentből hallható kritikus vélemények szerint azonban távolról sem bizonyított, hogy a reformokat meg is fogják valósítani, és azok működni fognak.
A londoni Financial Times arról számol be, hogy Magyarország az elektromos járművekhez való akkumulátorok gyártásának az európai gócpontjává válik, a bírálók azonban tartanak a Kínától való túlzott függéstől.
A debreceni helyszíni riportból kiderül, hogy a nélkülözhetetlen alkatrésznek számító katódok előállítására szakosodott koreai cég telepe mellett a CATL kínai akkumulátorgyártó óriásvállalat a legnagyobb ilyen európai gyárat kívánja létrehozni, és 2030-ra önmagában a debreceni akkumulátorgyártás nagyságrendje Németország kivételével az összes többi európai országgal versenyképes lesz. A beruházás ösztönzője a BMW, amely ebben a városban elektromosautó-gyárat létesít. De az ország más pontjain is akkumulátor-előállító üzemek nőnek ki a földből, hiszen a Mercedes és az Audi szintén elektromos meghajtású autók gyártására állítja át magyarországi termelő egységeit.
A Financial Times megszólaltatja a Debrecenben élő Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökét, aki szerint a beruházási boom felteheti ugyan Debrecent az európai ipari térképre, de sokan kérdezik joggal, hogy eleget tud-e tenni ez a város a hatalmas energia-, víz- és munkaerőigényeknek. Pálinkás a kormányzat megalomániájának tulajdonítja a projektet.
„Orbán szereti a nagyberuházásokat, azt akarja, hogy az övé legyen a legnagyobb” – mondja.
A brit lap kitér arra is, hogy Palkovics László a májusi miniszteri meghallgatásán elmondta: a CATL gyára óránként nagyjából ugyanannyi friss vizet fog felhasználni, mint amennyi most Debrecen teljes vízigénye ugyanannyi idő alatt.
Deák András, a Közszolgálati Egyetem energiaszakértője arról beszélt a londoni lapnak, hogy a technológia fejlődése nyomán a lítium-alapú akkumulátorokról kiderülhet, hogy csak az egyik lehetséges opciót jelentik, és Magyarország hibát követ el, ha túl korán, túl erősen elkötelezi magát a lítium-technológia mellett. „Ez olyan, mint amikor degeszre eszed magas a levessel, holott még ott van az egész terített asztal” – jegyezte meg.
A beruházás nem csupán környezeti és energetikai aggályokat vet fel, hanem érzékenynek számít abban az értelemben is, hogy növekvőben van a vita Kína európai beruházásainak megítélése és a Budapest-Peking-viszony alakulása körül. Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója, az Amnesty International Magyarország alelnöke szerint a szóban forgó beruházás kiterjeszti Kína stratégiai befolyását az európai gazdaság infrastruktúrájára. „Orbán Viktor ment a legmesszebb az EU-ban azzal, hogy ablakot nyit Kína számára saját politikai és gazdasági befolyásának fegyverként való alkalmazásához Európában” – mondja. Emlékeztet arra is, hogy az Orbán-rendszer, a Kína-barát politika jegyében akadályozza a Pekinggel szemben kritikus EU-kezdeményezések elfogadását.
A Project Syndicate „Új nemzetközi rend születése” címmel közölte Joschka Fischer tanulmányát, aki a Zöldek képviseletében a polgári beilleszkedés első fecskéjeként német külügyminiszter is volt. Szerinte végleg eltűnőben vannak a huszadik század kétpólusú berendezkedésének a maradványai, és új, általa globális pentarchiának nevezett rend van kialakulóban. Ez az ötpólusú világszerkezet úgy fest Joschka Fischer értelmezésében, hogy az Egyesült Államok és Kína a huszonegyedik század két dominás szereplője, miközben három másik erőközpont – Európa, Japán és India – szintén jelentős befolyásra tesz szert a bolygó jövőjének alakításában.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
