2022. november 8., kedd

BOJÁR GÁBOR: ORBÁN VIKTOR TUDATOSAN ROMBOLJA AZ OKTATÁS SZÍNVONALÁT

HVG360
Szerző: BOJÁR GÁBOR
2022.11.08.


Az ország gazdasági lecsúszása Orbán számára kisebb veszély, mint a művelt és gondolkodni tudó emberfők sokasága. Vélemény.


Örömmel olvastam a hvg.hu-n Stojcsev Iván írását arról, hogy az oktatás színvonala, pontosabban a tanárok színvonala milyen egyértelmű korrelációt mutat az ország és az egyének gazdasági teljesítményével. Alá tudom ezt támasztani volt cégem példájával is, amely a valaha még létezett magas szintű magyar matematikaoktatás maradékának köszönhette, hogy az informatikai ipar amerikai nagyágyúival sikerrel tudta felvenni a versenyt. Tehát a megállapítás nem lepett meg, de öröm volt látni erről alaposan feldolgozott nemzetközi statisztikákat...

SZABAD AZ ÚT A MAGYAR AGRÁRKIFIZETÉSEK ELŐTT: ÖT ÉV ALATT 8,4 MILLIÁRD EURÓ AZ EU-TÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2022.11.08.


A 2021 és 2027 közötti nagy uniós pénzügyi transzferek közül elsőként a mezőgazdaság területén sikerült Magyarországnak megtörnie a jeget: a magyar stratégiai terv bizottsági jóváhagyása a következő öt évben közel nyolc és félmilliárd euró felhasználása előtt nyitja meg az utat a hazai agráriumban
.

A magyar gazdák és a vidék jövő év elejétől hozzájutnak majd az kifizetésekhez az EU költségvetés egyik legnagyobb tételéből, a közös agrárpolitikából. Az Európai Bizottság hétfőn jóváhagyta Magyarország még tavaly decemberben benyújtott stratégiai tervét, 2023 és 2027 között 8,4 milliárd eurót a magyar agrárium rendelkezésére bocsátva.

A nemzeti társfinanszírozással együtt a következő öt évben több mint 10 milliárd euró áramlik majd a közös agrárpolitika két pillérébe közvetlen jövedelemtámogatások és ágazati támogatások, illetve vidékfejlesztési pénzek formájában. A jogalkotásban bekövetkezett csúszás miatt a közös agrárpolitika az aktuális uniós keretköltségvetés első két évében, 2021-ben és 2022-ben még a régi szabályok mellett, de már az új költségvetési forrásokból gazdálkodhatott...

KUNETZ: ELTARTJUK A GYEREKET, VAGY A NAGYMAMÁT ÁPOLJUK

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2022.11.08.


"Azokat a betegeket, akik tartós ápolásra szorulnak, ki fogja lökni a rendszer, de nincs olyan rendszer, sem minisztérium, sem államtitkár, amely át tudná őket venni" – véli Kunetz Zsombor. Az egészségügyi szakértő szerint sokan megpróbálják majd visszajuttatni beteg családtagjaikat a kórházba, amivel tovább duzzasztják az ellátás terheit, ami így elakad.

Sötét irányba mutat az egészségügy átalakítása és a szociális törvény módosítása címmel jelent meg Kunetz Zsombor írása a 444 blogfelületén.

Az egészségügyi szakértő a Klubrádiónak elmondta, súlyos kockázatokat vél felfedezni, a Szabó Tímea által "lex megdöglesznek" nevezett szociális törvény módosításának részleteivel és az egészségügy átalakításával kapcsolatban.

Az egészségügyi szakellátás egy része átkerül a szociális ellátásba, amelynek módosítása lényegében azt mondja ki: "mindenki oldja meg az ellátást, ahogy tudja". "Az egyén, tágabban a család felelősségébe tolja a kormány a szaktudást igénylő ellátást, ennek nagyon súlyos következményei lesznek" – foglalta össze a problémát. Kunetz azt is hozzátette, hogy az átalakítás súlyosabb kockázatokat rejt magában, mint a korábbi emberi erőforrásminiszter, Kásler Miklós a koronavírus-járvány elején  kórházi ágyak felszabadítására kiadott utasítása.

"Azokat a betegeket, akik tartós ápolásra szorulnak, ki fogja lökni a rendszer, de nincs olyan rendszer, sem minisztérium, sem államtitkár, amely át tudná őket venni. A családtagoknak pedig arról kell dönteniük, hogy dolgoznak, eltartják a gyerekeiket, vagy otthon maradnak, és a nagymamát ápolják."

Kunetz szerint ez azt is jelenti, hogy a betegek úgy kerülnek vissza családjukhoz, hogy semmilyen, az ellátásukhoz elengedhetetlen felszerelést nem kapnak meg. "A kormány szerint ehhez sem kell szakértelem."

Hozzátette, jelenleg az aktív ágyakon is rengeteg szociális alapon benntartott beteg fekszik, akiket megfelelő, rehabilitációs,  tartós ápolást biztosító részlegen nem tudnak elhelyezni, mert kevés az ágy, és a családoknak sem tudják hazaadni. Kunetz úgy látja, hogy ezt a törvény tömeges jelenséggé duzzasztja majd, amelynek eredménye az lesz, hogy "eldugul az ellátórendszer", mert valamilyen módon a családok megkísérlik majd beteg családtagjukat visszajuttatni a kórházba. "Ez egyben a korrupció melegágya is" – jegyezte meg.

Összességében "baromságnak" tartja a tervezetet. A kormány fokozatosan kivonul az olyan feladatkörökből, amelyek felelősséget követelnek meg. Az ápolást igénylő beteg ellátásáról olyan "gumiszabály" lép életbe, amelynél nem eldönthető, hol ér véget az egyén felelőssége. Fordulatot Kunetz szerint az jelenthet majd, amikor az embereknek dönteniük kell, hogy dolgoznak, vagy az otthon lévő beteget látják el.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

TÖBB FALUBAN MEGADTA MAGÁT AZ ISKOLAFENNTARTÓ, VAN, AHOL A DIÁKOKAT A HELYI FUTBALLCSAPAT ÖLTÖZŐJÉBE KÖLTÖZTETTÉK

NÉPSZAVA
Szerző: SOPRONI H. LAJOS
2022.11.08.


Kazán- meg tűzifa-adományokkal, kalákában kialakított tantermekkel a szülők és az önkormányzatok biztosítják az oktatás feltételeit. 

„A tankerületi központok folyamatosan vizsgálják az alacsony létszámú, nem gazdaságosan működtethető oktatási helyszíneket” – ezzel indokolta a Népszava kérdésére a Soproni Tankerületi Központ, hogy miért döntöttek a térségben több, csak alsó tagozattal rendelkező kis iskola átmeneti bezárásáról. Az érintett települések között volt a Sopronhoz közeli Babót, Osli és Agyagosszergény is, ám az ott élők nem akarták elfogadni a tankerületi döntést és úgy határoztak: ha az állam nem látja el a feladatát, akkor majd maguk gondoskodnak helyette arról, hogy fennmaradjon a helyi oktatás, és ne kelljen más település iskolájába vinni a gyerekeket...

HÚZÓS PODCAST / KONCZ ZSUZSA - ÉN MINDIG TÜSKÉS FIGURA VOLTAM

HÚZÓS PODCAST
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2022.11.04.



A Húzós podcast legújabb adásában a Kossuth-díjas poplegenda, Koncz Zsuzsa új albumának régi dalain keresztül mesél Rónai Egonnak gyerekkoráról, párkapcsolatairól, kollégáiról és még néhány olyan témáról, amiről ritkán vagy soha nem szokott beszélni! 99 hazai album, 41 szólólemez, francia Becsületrend és szinte minden hazai kitüntetés - 60 év a színpadon!

HÁTAT FORDÍTHAT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK UKRAJNÁNAK? – EURÓPA SZÁMÁRA IS ÓRIÁSI A TÉTJE AZ AMERIKAI FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOKNAK

PORTFOLIO
Szerző: KISS CSABA
2022.11.08.


Bár az amerikai félidős választásokra – melynek során újraválasztják az amerikai Kongresszus alsóházát, a Képviselőházat, illetve a felsőházban, a Szenátusban is számos szenátori székért zajlik majd a küzdelem – korántsem vetül annyi figyelem, mint az amerikai elnökválasztásra, a tétje óriási, hiszen az a kérdés, hogy melyik párt áll a három hatalmi ág egyikének, a törvényhozásnak az élére. A Képviselőházban szinte biztosnak tűnik a republikánus győzelem, így a jelenleg ellenzékben lévő Republikánus Párt szinte biztos, hogy jelentős – korlátozó – hatást gyakorolhat Joe Biden további kétéves elnökségére. Európa számára különösen az ukrajnai háború kapcsán követett amerikai politika a fontos, és európai szemmel aggodalomra ad okot, hogy a republikánusok Donald Trump volt elnökhöz közel álló szárnya számos olyan nyilatkozatot tett, mely szerint lecsökkentenék, vagy akár meg is szüntetnék az Ukrajnának adott támogatást. Mi várhat Ukrajnára és Európára egy republikánus győzelem esetén?
...

"AZ EGYHÁZAT MANAPSÁG PROPAGANDAESZKÖZKÉNT HASZNÁLJÁK" - PERINTFALVI RITA A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2022.11.02.



A Reggeli Személy 2022. november 2-i adásában Para-Kovács Imre vendége Perintfalvi Rita teológus volt.

ÍGY ÜRESÍTETTE KI A KORMÁNY A PEDAGÓGUS-ÉLETPÁLYAMODELLEL JÁRÓ BÉREMELÉST - AZ ÉLETPÁLYAMODELL SOSEM VOLT TÖBB JÓL HANGZÓ SZLOGENNÉL

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÁNYAI GYÖRGY
2022.11.08.


Idén sem lesz béremelés a pedagógusoknál, a kormánynak továbbra sincs olyan javaslata, ami legalább a pedagógusok napi megélhetési problémáit rendezné - számolt be lapunk hétfőn a tanárok szakszervezetei és a Belügyminisztérium (BM) közötti tárgyalások után. A BM - ez ugyan nem a megbeszélés témája volt - ugyanakkor hajlandó felülvizsgálni, hogy a tanári életpályamodellben tényleg szükség van-e annyi minősítésre, mint amennyire jelenleg kötelezik a dolgozókat. A munkaterhek csökkentésével a tanári pálya vonzerejét növelnék. Erről a Magyar Hírlap című kormánypárti lap írt.

Az életpályamodell valójában sosem volt több jól hangzó szlogennél. A tanárok 2013 októberében kapták meg első olyan fizetésüket, amelyet a pedagógus-életpályamodell érvénybelépésével számítottak. A Népszabadság akkori híre szerint bár több pénzt kaptak, ám a többlet jó részét „nem ingyen adják”, „azért pluszmunkát várnak el.”

Ebből is már látszódhatott, hogy pedagógusok nem számítanak, ha a propaganda céljai felülírják a mégoly jogosnak mondott igényeket. A 2011-es törvény úgy rendelkezett róla, hogy csak 2013. szeptember 1-jétől vezessék be az életpályamodellel járó béremelést. Azonban már 2012 áprilisában kormányhatározat született arról, hogy egyetértenek ezzel, de csak ha „a makrogazdasági és költségvetési feltételek azt megalapozottá teszik”. „Ellenkező esetben a 2014. januártól történõ bevezetés lehetõsége megvizsgálandó.”

2012 októberében (tehát még mindig a rendelkezés hatályba lépte előtt csaknem egy esztendővel) Giró-Szász András akkori kormányszóvivő a Kossuth Rádióban azt mondta, tartalmazza ugyan a 2013-as költségvetés a pedagógusi bértáblát, illetve béremelést, de az Európai Unió azt kérte, hogy a 2012-es és a 2013-as hiánycélt 2,5, illetve 2,2 százalékban állapítsa meg Magyarország, és plusz tartalékokat építsen be a rendszerbe, amiket szükség esetén meg lehessen mozgatni, ha az európai válság úgy hozza. A pedagógus-béremelés ebbe a kategóriába került. „A kormányszóvivő elismerte: a bevezetés függ attól, hogy az unióban milyen helyzet alakul ki.”

A vége az lett, hogy az életpályamodell egyik elemének, az azonnali egyösszegű emelésnek – arra hivatkozva, hogy időközben az ebben részesítettek a körét bővítették a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértőként és előadóként, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakkal – csak a 60 százalékát kapták meg az iskolában és óvodában dolgozó pedagógusok. Még pontosabban: annak is az 50 százalékát, azzal, hogy a maradék 10-et négy évre elosztva, 2017-ig kapják majd. Erről a 2013-as a tanév kezdete előtt, még néhány nappal született döntés, az Országgyűlés sebtében összehívott, kétnapos rendkívüli ülésén.

"Eredetileg az életpályamodell három részből állt: egy azonnali, szemmel látható béremelésből, a továbbá a minimálbérhez igazodó illetményalapból és az előmeneteli rendszerből"
...


MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

KIJEV A TELJES ÁRAMKIMARADÁS SZÉLÉN – HELYZETKÉP A 256. NAPON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2022.11.07.


A polgári lakosság szempontjából az egyik legrosszabb forgatókönyv, ha Kijevet evakuálni kell – 3,5 millió lakosról van szó. Az oroszok a Donbaszban támadnak, Herszonban beássák magukat. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 256. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.


A legfontosabbak röviden:

- Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni tömeges orosz támadások a polgári lakosság szenvedésein túl a hadipari gyártó- és javítókapacitást is egyre jobban sújtják

- A polgári lakosság szempontjából az egyik legrosszabb forgatókönyv, ha Kijevet evakuálni kell – 3,5 millió lakosról van szó

- Az oroszok a Donbaszban támadnak, Herszonban beássák magukat

- Szovjet eredetű fegyverek és lőszerek érkeznek Ukrajnába – a NATO-n belül kiemelt szerep jut a cseheknek és a bolgároknak, illetve a hollandoknak

- A Pentagon elhúzódó háborúra számít, s erősíti a fegyverszállítási koordinációt

Részletes helyzetkép:


Az ukrán hatóságok arra figyelmeztetnek: az energetikai infrastruktúra rombolása egyre gyakrabban okozhat áramkimaradásokat. November 5-én Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere nem zárta ki, hogy a fővárosban – ahol jelenleg kb. hárommillió lakos ([köztük] 350000 belső menekült) él – rendszeresen nem lesz áram, fűtés és víz. Klicsko a lakosokhoz fordult: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy ideiglenesen kiköltöznek a fővárosból olyan épületekbe, melyek saját fűtéssel és vízvételi lehetőséggel rendelkeznek. Egy nappal később a főpolgármesteri hivatal hivatalnokai nem zárták ki a város kiürítését abban az esetben, ha az energetikai rendszer teljes mértékben megsemmisül. Ugyanezen a napon [Volodimir] Zelenszkij elnök bejelentette: több mint 4,5 millió felhasználót kapcsoltak le a villamosenergia-hálózatról – az esetek többségében ez Kijevet és a főváros térségét érintette. November 7-én reggeltől tervezett módon kezdődött meg a villamosenergia vészhelyzeti kikapcsolása hét – Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava – megyében, illetve a fővárosban...

MIT HOZNAK A FÉLIDŐS AMERIKAI VÁLASZTÁSOK A PIACOKNAK? - A BEFEKTETŐK A FED KAMATEMELÉSEIT FIGYELIK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: SZEPESI LÁSZLÓ
2022.11.08.


Ma, november 8-án tartják a szokásos „félidei” választásokat az USA-ban. Ilyenkor gyakran a hivatalban levő elnök pártját szokták „büntetni” a választók. Idén is arra számítanak, hogy a demokraták elveszítik a többségüket a Kongresszus egyik vagy mindkét házában. Milyen hatással lesz ez a tőzsdére? Hol tart most a FED a kamatemelésekben? Amerikai kitekintőnk következik.


Régi igazság, hogy az éppen két éve hatalomba került mindenkori elnököt okolják a választók a gazdasági gondokért, a folyton dráguló egészségügyért, a háborúért, a békéért, a bármiért. Ez jogos és természetes, hiszen éppen azért nyerte meg az elnöki választásokat korábban, hogy ezeket az ügyeket intézze és javítsa az amerikai lakosok életkörülményeit – azaz mindegy, hogy ki van éppen hatalmon, amikor két év múlva újra az urnákhoz szólítják a választókat, ők általában kritikusan ítélik meg azt, hogy mi minden történt vagy nem történt. Ha törvényszerűnek nem is, de erősen szokásosnak tekinthető, hogy a „midterm” (félidei) választásokon a hatalomban levő elnök pártja mandátumokat veszít...

MŰKÖDNI MŰKÖDIK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2022.11.04.


...A magyar politikai és gazdasági szisztéma ... úgy van megszerkesztve, hogy a kormány békésen és alkotmányos úton nem bukhat meg. De azért van két váratlan és a rendszerre veszélyes fejlemény. Az egyik, hogy rég volt ekkora infláció, s vele rég látott ütemben zuhannak a reáljövedelmek. A másik egy messziről látható erkölcsi botrány. Oroszország provokáció nélkül megtámadta Ukrajnát, háborús és emberiességellenes bűntettek sokaságát követte el; közben a magyar kormányzat a nyugati szövetségi rendszerekben egyedül képviseli – látványosan – az orosz érdekeket. (Az orosz érdekeket is. Mindig marad menekülési útvonal, ha szükség lenne rá a retorikában. Mint Kuleba ukrán külügyminiszter találóan megfogalmazta, „Orbán Viktor túl ravasz politikus ahhoz, hogy minden hidat felégessen. De ha felégeti, akkor is rögtön épít mellé pontonhidat.”)

A mostani, „nemzeti konzultációval” egybekötött propagandakampány a fönt említett kettős veszélyt igyekszik elhárítani. A kérdőívek, plakátok, videóreklámok egyfelől azt vésik a választópolgárok agyába, hogy az életszínvonal romlásáért nem az uralkodó klikk gazdaságpolitikája felelős, hanem Brüsszel az ő Moszkva-ellenes szankcióival. Másfelől azt vésnék be, hogy az erkölcsi jó az rossz, a rossz pedig jó, legalábbis helytelen dolog bántani; hogy a szégyen és szolgaság nemzeti érdek. Aki viszont nem a szégyent és a Kreml szolgálatát választja, az romlott és öngyilkosan buta, tehát pórul jár...


ERDŐK MAGYARORSZÁGON: AZ ÁLLAM KEZÉBEN VAN A JÖVŐ NEMZEDÉKEINEK ÖRÖKSÉGE – AZ MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELNÖKI BIZOTTSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A HAZAI ERDŐK HELYZETÉRŐL

MTA
Szerző: MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELNÖKI BIZOTTSÁGA
2022.11.07.


Nem lehet cél, hogy az erőltetett kitermelés révén csökkenjen és minőségében romoljon a hazai erdőállomány, így meg kell találni a fenntartható egyensúlyt a tűzifa-felhasználás és az erdőterületek fenntartása, bővítése között. Az erdők megóvása az államra, az erdőtulajdonosokra, az erdőgazdálkodókra, de még az erdőt szabadon használókra is kötelezettségeket hárít.


Magyarország 21%-át borítják erdők. Egyötödük tekinthető természetszerű erdőnek, amelyben az őshonos fafajok az uralkodók. Az erdők 39%-a kultúrerdő vagy faültetvény, amelyek alapvetően idegenhonos fafajokból állnak. Sajnos őshonos fafajú erdeinkről is elmondható, hogy a vágásos gazdálkodás hatására többnyire egykorúak, kevés fafajból állnak, kevés bennük az idős fa, a holt faanyag, hiányos a cserjeszint.

A természetes erdőkhöz képest az ember által kialakított, homogén szerkezet csökkenti az élővilág gazdagságát. Minél inkább elszegényedik az élővilág, az erdő annál kevésbé tudja fenntartani az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és annál kitettebb lesz a külső behatásoknak. Az erdők mint a természeti tőke részei és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatások alapvetően járulnak hozzá a társadalmi jólléthez. Ilyen szolgáltatás a tüzelő- és építőanyag biztosítása mellett a talaj- és szélerózió elleni védelem, vízmegtartás, víztisztítás, klímaszabályozás, CO2-megkötés, talajképződés, kikapcsolódás, relaxáció, mentális egészség, gombaszedés, vadászat stb., mely előnyökből a teljes társadalom részesül.

Ezen előnyöket a tarvágás megszüntetheti, illetve az erdők alacsony természetessége is negatívan befolyásolhatja, így az is, hogy az idegenhonos fafajok aránya egyre nő az őshonos fajok rovására. A megfelelő kezelés, mint például az örökerdő-gazdálkodás vagy a többcélú erdőhasználat, növeli a természetességet, ezáltal a biodiverzitást és az általa nyújtott számos ökoszisztéma-szolgáltatás hatékonyságát is. Mindez összhangban van az Európai Unió erdészeti stratégiájával, mely a fenntarthatóságot és az erdei ökoszisztémák helyreállítását helyezi a középpontba. Természetszerű erdeink fenntartható kezelése, kiemelten a védett területeken, alapvető feltétele a társadalmi jóllét biztosításának. A biomassza energetikai célú felhasználása fontos az energiarendszerek környezeti terhelésének csökkentése, a karbonkibocsátás mérséklése szempontjából. De ez a cél csak akkor valósulhat meg, ha egyensúlyba kerülnek az ökológiai és energetikai szempontok. A gazdálkodási és ökológiai célok összehangolásával a mindenkori fakitermelési ütemnek
 biztosítania kell az élőfakészlet fennmaradását vagy még inkább a bővülését. Az erdőterület bővülése nemcsak ökológiai értékkel bír, de hozzájárul a légköri szén-dioxid-szint csökkenéséhez is...

TRUMP VISSZATÉRHET, MAO ÓTA NEM LÁTOTT HATALOM KÍNÁBAN | KÜLPOL FELEDY BOTONDDAL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.11.07.



Amerikában kulcsfontosságú választásokat tartanak, és egyre biztosabbá válik Donald Trump visszatérése az elnökségért folyó versenybe. Közben a Csendes-óceán túlpartján véget ért a több mint 100 millió tagot számláló Kínai Kommunista Párt jubileumi 20. kongresszusa, aholis évtizedek óta nem látott hatalomkoncentráció ment végbe.

17 FOKOS SZOBA, DÉLUTÁNI BEGYÚJTÁS: ÍGY SPÓROLNAK A SZEGED KÖRNYÉKI FALVAKBAN AZ ELSZÁLLÓ ENERGIAÁRAK MIATT

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: SEGESVÁRI CSABA, BODOKY BENCE
2022.11.08.



Eddig 28 ezret fizetett havonta a 82 ezres nyugdíjából gázra, mindjárt november, de nem kapott még új számlát a Kiszomboron élő Fodor Györgyné. Az idős asszony lakásában 17 fok van, csak délután gyújt be – fával. Miközben a KSH adatai szerint a legtöbb Csongrád-Csanád megyei településen nőtt a lakosság gázfogyasztása az elmúlt években, az Átlátszónak nyilatkozók félve készülnek a télre. Igaz, olyannal is találkoztunk, aki nem tart a hideg hónapoktól. Videó.


Két Csongrád-Csanád megyei településen kérdeztük az ott élőket, hogy készülnek a télre, mivel fűtenek, tartanak-e a növekvő gázártól. A KSH adatai szerint Kiszomboron 2016-ban 1292 házban volt gáz, 2020-ra ez 1328-ra nőtt. Az egy háztartási fogyasztóra jutó gázmennyiség viszont 24 százalékkal, 1328 köbméterre nőtt. Ez papíron még mindig jóval kevesebb, mint a kormány által hangoztatott általány, ami 1728 köbméter. Eddig a határig hatósági áras most is a gáz...

AZ AMERIKAIAK A DIPLOMÁCIA NYELVÉN VÁLASZOLTAK ORBÁNNAK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.11.08.


„Mindenképpen üzenet, ráadásul fontos üzenet” – mondta Balázs Péter a Hírklikknek, amikor arra kértük, értékelje: mit jelenthet, hogy a budapesti amerikai nagykövetség gyakorlatilag 24 óra leforgása alatt kétszer is megnyilvánult a magyar belpolitikában is vitatott kérdésekről. Az egyik az Országos Bírói Tanács két tagjának találkozója David Pressmann nagykövettel, a másik pedig az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatása. A korábbi külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a diplomácia az üzenetek művészete, s mint mondta: „nagyon meg kell fontolni, mit és hogyan adunk ’postára’, kinek, mit üzenünk, mert abban az üzenetben ígéretek és fenyegetések is lehetnek”.


Az amerikai kormánytisztviselőkkel folytatott párbeszédbe való beavatkozás nem segíti elő az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatokat” – ezekkel – a szövetségesek között, a diplomáciában szokatlanul kemény – szavakkal üzent a budapesti amerikai nagykövetség azoknak, akik nekitámadtak az Országos Bírói Hivatal két bírójának, amiért azok meglátogatták David Pressmann nagykövetet. A diplomáciai képviselet által kiadott közlemény leszögezi, hogy a magyar igazságszolgáltatás képviselőivel folytatott találkozó összhangban van az Amerikai Egyesült Államok és más országok – köztük Magyarország – világszerte folytatott diplomáciai gyakorlatával. „Ami nincs összhangban a szövetségesek közötti normális diplomáciai gyakorlattal, az az összehangolt médiatámadás az Országos Bírói Tanács szóvivője és nemzetközi kapcsolattartója ellen, amely a jelek szerint arra irányul, hogy félelmet keltsen azokban, akik az Amerikai Egyesült Államok képviselőivel kívánnak tárgyalni” – mutat rá a dokumentum, s gazdagon illusztrálták olyan fotókkal, amelyeken a magyar igazságszolgáltatás – köztük az Orbán-kormány idején kinevezett – szereplői láthatók a korábbi nagykövetekkel folytatott tárgyalásokon.

Mint arról a Hírklikk is beszámolt, a két bíró – Vasvári Csaba és Matusik Tamás – tájékoztatást adtak David Presmannak az OBT által fontos szerepéről a magyar bírósági rendszeren belül. A találkozó után az Origótól a Pesti Srácokig a kormányhű média – megtámogatva olyan kormányzati szócsövekkel, mint ifj. Lomnici Zoltán „alkotmányjogász” – vehemens támadást intézett a két bíró ellen, azonnali lemondásukat követelve. Ezután született meg az amerikai nagykövetség hivatalos közleménye. Aminek a megfogalmazása, a szóhasználata legalábbis szokatlan...

A KORMÁNY 250 MILLIÁRDOT ADOTT TIBORCZ ISTVÁN KÖZELÉBE BEFEKTETÉSRE, MOST KEZDENE VELE VALAMIT

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.11.08.


Két hónap alatt átveszi Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az állami tőkealapok feletti irányítást, derült ki a Világgazdaság cikkéből. Az újonnan létrehozni tervezett Nemzeti Tőkeholding Zrt. a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) és a Magyar Export-Import Bankhoz (Eximbank) kapcsolódó állami hátterű tőkealapokat veszi át a tervek szerint jövő év elején.

Ezen alapok gazdálkodása és működése nem igazán volt átlátható már egy ideje, és nehezen érthető, hogy sokukra egyáltalán mi szükség van. Az MFB és az Eximbank a 2022-es kormányalakítás óta Nagy Mártonhoz tartozik, így nem miniszterek közötti átcsoportosításról lehet szó, ezzel az eddig rosszul működő rendszer átalakítására is nyílhat remény...

A KÖRNYEZETI KATASZTRÓFA MÁR ITT VAN, NEM A MEGFOGHATATLAN, TÁVOLI JÖVŐBEN

TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2022.11.08.


Bár egyre több jele van a klímaváltozásnak, az emberiség még mindig nem érzi elég fenyegetőnek ahhoz, hogy drasztikus változásokat hozzon életmódjában. Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója szerint a viselkedésünk játékelméleti modellekkel is leírható, és ha másért nem, gazdasági okokból lesz muszáj változtatnunk. A főigazgató egyébként a környezeti katasztrófák esetében inkább a megelőzés híve, de szerinte így is várhatóak új kórokozók vagy járványok. Igazgatóként nem a hangos véleménynyilvánításban és a lájkok gyűjtésében hisz, hanem a határozott szakmaiságban, ahogy azt az erdőrendelet esetében is nyilvánvalóvá tették.


Mostanában egymás után kellett szembesülnünk az olyan jelenségekkel, mint a járvány, illetve idén az aszály, ezekből mindenki felismerhette, hogy nagyon sok múlik azon, milyen a viszonyunk a környezeti rendszerekkel. Egy tavalyi publikációjukban azt írták a járvány kapcsán, de talán ez más környezeti problémáknál is igaz, hogy a társadalomban alapvető és sürgős viselkedés- és gondolkodásbeli változásra lenne szükség. Tényleg lehet változtatni ezeken a struktúrákon, amikor az emberek alapvetően önzően cselekszenek a mindennapokban?

A klímaváltozás problémájához való viszonyulásunkat egy evolúciós dilemma írja le: egyéni szinten áldozatokat kell hoznunk annak érdekében, hogy ez valamiféle hasznot hozzon a közösség számára a jövőben. A kollektív haszon az a környezeti katasztrófákkal szembeni védelem, ami csak úgy érhető el, ha a társadalom egésze egy bizonyos szintű forrást hajlandó beletenni egy közös kalapba, amiből aztán például egy hatékony klímavédelmi programot tud finanszírozni, vagy egy bizonyos szintű „zöld” vállalást teljesítünk együttesen, ami megakadályozza környezeti fenyegetettség eszkalálódását. Ez az úgynevezett kollektív rizikó szociális dilemma, amelyben nincs szabályozva, hogy az egyes résztvevőknek mennyivel kell hozzájárulniuk a közös cél eléréséhez. Viszont, ha a kitűzött közös szintet nem sikerül elérni, akkor a védelmi program univerzálisan bukik meg, aminek mindenki egyformán kárvallottja lesz.

Amikor a klímaváltozásról, vagy bármilyen ember által okozott környezeti hatásról gondolkodunk, akkor valójában azt mérlegeljük, hogy egyéni szinten mennyire mondunk le kényelmi dolgokról a jelenben annak érdekében, hogy a távoli vagy közeli jövőben ne szenvedjünk közösen egy drasztikus környezeti változás káros hatásaitól. Ez nemcsak globálisan, de lokálisan is fennálló dilemma, ha például azt vizsgáljuk, hogy egy tó körül megéri-e szállodákat építeni. Ha azt szeretnénk, hogy a beruházás hosszú távon is kifizetődő legyen, akkor az is fontos szempont, hogy a tó vízminősége stabil maradjon. Így a turizmusból befolyó profit egy részét érdemes lenne a szállodáknak a tó ökológiai védelmére fordítaniuk, és közös erővel gondoskodni a tó fennmaradásáról. Egy ilyen „zöld” adó befizetése fájdalmasnak tűnhet, de ha ezt az összeget az érdekeltek nem áldozzák be, akkor idővel az összes vállalkozás garantáltan megbukik...


AZ AMERIKAI FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOK TÉTJE AZ AUTOKRÁCIA ÚJABB TÉRNYERÉSE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.11.08.


Míg Európában külső tényezők nehezítik a populizmus politikai rendszerátalakító tevékenységét, Amerikában belülről sikerült az egyik nagy pártot leterítenie a Trump-féle politikának. Az Egyesült Államokban tartott félidős választások tétje az, hogy ez az erő megbénítja-e a Biden-kabinetet.


Ki nyeri meg a mai kongresszusi csatát? Leginkább ez izgatja most a nemzetközi médiát, az amerikai félidős választások előtt. Ezen a kedden az Egyesült Államokban – két elnökválasztás közötti félidőben – újraválasztják a teljes Képviselőházat és a Szenátus egyharmadát, valamint az államok bő kétharmadában kormányzót is választanak. Számos más állami tisztséget szintén most töltenek be választással. A tét ezúttal: megszerzik-e a többséget a republikánusok – akiknek a táborában Donald Trump a legnépszerűbb – a törvényhozás mindkét házában, és ezzel béna kacsává teszik-e Joe Biden demokrata párti elnököt.

Miként látják az esélyeket a hazai pálya avatott ismerői? A The New York Times elemzése szerint bármi lehetséges, és ez nem valamilyen túlzott óvatoskodás, hiszen például a szenátusi versenyben sok államban – ilyen Georgia, Pennsylvania, Nevada, Arizona, de még New Hampshire is – lényegében holtversenyt mértek a közvélemény-kutatók. A képviselőházban talán valamivel nagyobb valószínűségűnek mondható a republikánus győzelem. A lap négy opciót vizsgál meg mélyebben. Az első, leginkább reálisnak látszó az, hogy a republikánusok szoros küzdelemben megszerzik a Szenátust és nagyot nyernek a Képviselőházban, mert a szavazók jelentős része elégedetlen az elnök teljesítményével. A második lehetőség, hogy a demokraták elvesztik ugyan a Képviselőházat, de nagy nehezen sikerül megőrizniük a szenátusi többséget. Ezzel a „félig teli pohár” eredménnyel voltaképpen valamelyest győztesnek érezhetnék magukat, összevetve az eddigi felmérésekkel, amelyek inkább az első forgatókönyvet támasztják alá. Hogy ez sikerüljön a demokratáknak, legalább három államban meg kell nyerniük a szenátorválasztást az alábbi négy közül: Pennsylvania, Georgia, Arizona és Nevada. A harmadik forgatókönyv – és ez sem irreális – a földcsuszamlásszerű republikánus győzelem. Ennek az eshetőségét növeli, hogy a korábbi közvélemény-kutatások rendre alulmérték a republikánus jelölt népszerűségét, és emellett szól, hogy Biden népszerűsége a negyvenegynéhány százalékos tartomány alsó traktusában van, nagyjából olyan mélyen, vagy még mélyebben, mint ahol Trump tartott 2018-ban. Ha a fiatalok, a feketék és a hispánok nagy arányban otthon maradnak, könnyen valóra válhat a republikánusok álma, a vörös hullám – ezzel a színnel szokták jelölni a pártot, szemben a kék demokratákkal. Végül nem zárható ki teljességgel a meglepően jó demokrata szereplés sem, aminek az alapja az lehet, hogy az utóbbi időben több helyen felfelé araszolt a népszerűségi görbéjük. Ettől persze még tény marad, hogy az a párt, amelynek az elnöke 50 százalék alatti népszerűségnél tartott, eddig még soha nem nyerte meg a képviselőházi félidős választást.

Trump populizmusának előképe Orbán

Most vessünk egy pillantást Amerikára európai szemszögből. Reinhard Heinisch, a salzburgi egyetem Amerika-szakértő politológiaprofesszora a bécsi Der Standardban arról közöl elemzést, hogy a mostani félidős választásokban rejlő nagy veszélyt a radikális populizmus elhatalmasodása jelenti – holott az Egyesült Államok sokáig olyannak tűnt, hogy ott nem terem babér az autokrata törekvések számára. Az, hogy a Tea Pártban (Tea Party) gyökerező Trump-szárny, amelynek egyik előképe például Orbán Viktor, átvette az uralmat a Republikánus Pártban, Heinisch szerint a struktúra módszeres átalakítására irányuló törekvést tükröz, és ráadásul a republikánus szavazók 30-40 százaléka a jövőben elkerülhetetlennek gondolja az erőszakot is. A cél az, hogy megfosszák hatalmuktól az olyan liberális tényezőket, mint a bíróságok vagy az ellenzék, és a politikai hatalmat az egyes szövetségi államokba helyezzék át, és megvalósítsák a többség diktatúráját.

A populista politikusok Európában is fajsúlyos tényezőt jelentenek, de Magyarországon és részben Lengyelországon kívül sehol sem sikerült alapjaiban megváltoztatniuk a politikai rendszert. Ahhoz, hogy bekerüljenek a hatalom sáncai mögé, koalíciókra kényszerülnek, és az EU is megnehezíti számukra a nemzeti szintű rendszerátalakítást. Az Egyesült Államokban viszont, ahol kevéssé hatnak a külső kényszerek az államalkotó nagy pártok egyikét belülről kerítették hatalmukba a radikálisan populista erők, és ez megkérdőjelezi a transzatlanti kapcsolatok jövőjét is – véli az osztrák professzor.

Putyin hasraesett

Végül néhány szó Oroszországról, egy másik professzor véleményének tükrében. Carlo Masala, aki a német hadsereg, a Bundeswehr müncheni egyetemén oktat nemzetközi politikát, a Frankfurter Rundschaunak adott interjújában azt állítja, hogy Vlagyimir Putyin teljességgel racionális módon cselekszik. A címben kiemelt, elsőre meghökkentő kijelentésről aztán az interjúban kiderül, hogy Masala egyáltalán nem méltatja az orosz elnököt, hanem azt állítja: a racionalitással nem feltétlenül jár együtt a sikeresség. Úgy ítéli meg, hogy jelenlegi tudásunk szerint Ukrajna megtámadásakor Putyin a rendelkezésére álló téves információk alapján hozott egy teljesen racionális döntést, és hasraesett.

ÉRTESÍTHETTÉK A KORMÁNYLAPOT A 24.HU TULAJDONOSA KIHALLGATÁSÁRÓL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.11.08.


Az ítélet még nem jelent meg! Majd holnap…

A részletes, több konkrétumot tartalmazó cikk néhány perccel azt követően jelent meg, hogy Varga Zoltán és ügyvédje elhagyta a NAV Bűnügyi Főigazgatóságát.

Hol zsarnokság van…

Panasszal élt a gyanúsításával szemben Varga Zoltán

“Ügyfelem semmilyen bűncselekményt nem követett el, a vele közölt gyanúsítás hiányos és a büntető jogszabályok téves értelmezésén alapul, emiatt a gyanúsítással szemben mindketten panasszal éltünk.”

Ihász Sándor: az uniónak szánt színjáték is lehet a Völner-Schadl-ügyben tett vádemelés

Több kérdést is felvet, hogy az azonosnak tűnő vesztegetési ügy két főszereplője közül miért csak az egyik, Schadl György van letartóztatásban, Varga Judit igazságügyi miniszter államtitkára pedig szabadlábon védekezhet a mai napig.

Decemberre kész az elmúlt 20-25 év legnagyobb budapesti korrupciós ügyeit vizsgáló jelentés

Lehetnek meglepetések… Az elmúlt 20-25 év legnagyobb korrupciós ügyeit vizsgáló fővárosi bizottság felállításáról 2020 júniusában döntött a Fővárosi Közgyűlés. A testületnek elvileg 2021 végére kellett volna végeznie a munkával, de a koronavírus járvány miatt nyolc hónapig nem tudtak ülésezni.

Egymilliós gázszámlát kapott L. Ritók Nóra mélyszegénységben élőket segítő tanodája

Kell a pénz rácalmási ipari parkra kenyérre…? Kezd egészen szisztematikusnak tűnni a rezsikérdés. A túlélők nem a mi oldalunkon vannak.

Az ATV vezérigazgatója a Baranyi-ügyről: Nem kívánunk egyetlen politikai oldal szekértolója sem lenni

Pont ennyi tudatosságot vár el az ember tőlük a kérdező vendégek kiválasztásában. Baranyi Krisztina nem politikai, hanem szakmai kérdést vetett fel. A PS nem sajtó.

Élő ATV-s tévévitában csap össze egymással Baranyi Krisztina és Fürjes Balázs

Úgy tűnik, Baranyi félelme arról, hogy nem hívják meg többé az ATV-hez, nem bizonyult valósnak. Nem hülyék: kiugró lesz a műsor nézettsége.

Érdeklik-e a KRÉTA feltörőit a diákok intői?

Nem igazán. Viszont a KRÉTA a diákok és a tanárok szinte minden adatát tartalmazza, továbbá a pedagógusok és más alkalmazottak HR-adatait; az intézmények költségvetését, gazdálkodását, iktatott dokumentumait. Van kérdés?

A családbarát magyar kormány ölbe tett kézzel nézi azt, ami ellen a tagországok többsége fellép

A Covid-járvány okozta érzelmi sokk és a korlátozások bevezetése miatt felboruló közösségi élet a világon mindenhol megviselte a fiatalok lelki és mentális egészségét. Kirívó azonban, hogy míg az EU tagállamok nagyrésze proaktívan állt ehhez a problémához, Magyarországról ez nem mondható el – erre jutott az az uniós tanulmány, mely kifejezetten azt vizsgálta, hogyan próbálták a tagországok megóvni a saját fiataljaik lelki egészségét.

Kiugrott egy diák a másodikról egy balatonfüredi gimnáziumban
Idén nem lesz pedagógus-béremelés, a többi sztrájkkövetelésben sem volt semmilyen előrelépés

A Tanítanék Mozgalom kitart az eddigi követelései mellett.

Két budapesti iskola tanárai egyhetes munkabeszüntetésbe kezdenek

“A csend nem rend!” (Kivétel ott, hol zsarnokság van…)

Több faluban feladta az iskolafenntartó

“Agyagosszergényben a diákokat a megyei harmadosztályban szereplő helyi labdarúgócsapat öltözőjébe költöztették. Osliban a művelődési házba menekítették a diákokat. Babóton a falu pénzéből vett és üzembe helyezett kazánnal tették fűthetővé a tornatermet, ahol a szülők társadalmi munkában alakítottak ki gipszfalakkal tantermeket. A tűzifát is a helyiek dobják össze.”

Mi nem haldoklunk, mi így élünk!

“A covid volt az, amikor egyértelművé válhatott, sokaknak semmit nem számítanak az adatok, végérvényesen beléptek a Fidesz alternatív valóságába. Pedig meghalt a szomszéd, a Marika néni, a Józsi bácsi, a nagymama, a káosz eluralkodott az országon. Mégis, sokaknak hihetőbb volt, amikor az M1-en azt hazudták, hogy máshol még borzalmasabb, mint a saját tapasztalat.”

Dmitrij Medvegyev újabb verzióval állt elő

Az ukrán nukleáris programmal való fenyegetőzés miatt volt szükség a „különleges katonai műveletre”… És akkor a medve tényleg hülyének nézett minden állatot az erdőben.

11 jelöltet kenhetett meg Kína a kanadai választásokon

A kanadai hírszerzés a helyi média szerint azonosította a Peking által a 2019-es választásokon támogatott jelöltek titkos hálózatát.

HA EZT A TELET ORBÁN TÚLÉLI, MINDENT TÚLÉL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.11.08.


Hogyha most a 24.hu tulajdonosának kihallgatásáról írnék, akkor meg kellene említenem a Magyar Nemzet névre hallgató sajtóterméket, ennek viszonyát a NER-hez, a NER viszonyát a bírósághoz és ügyészséghez, itt aztán eljutnék az Unióhoz, ami a pénzért cserébe igazságügyi reformokat vár el. És amikor a 24.hu tulajdonosának kihallgatása tegnap fura körülmények között megtörtént, akkor az Unió is megkapta az ígérvényt, hogy a NER megjavul, lesznek igazságügyi reformok, csak már küldjék azt a rohadt pénzt. Ekkor viszont meghallanánk, hogy Varga Judit halkan felsír, jogállamról álmodik, amiről tudja micsoda, de mire felébred, elfelejti. De még az is lehet, hogy Kaczynski miatt van ez az egész.

Induljunk el a végétől akkor. Jaroslaw Kaczynski, a PiS (lengyel kormánypárt) elnöke meglengette a képzeletbeli kaszát kies hazánk fölött azt kijelentvén, hogy gazdaságunk az összeomlás szélén áll, s ha Orbán el akarja kerülni az apokalipszist, akkor engedményeket kell tennie az Uniónak. Varga Judit arca ekkor megrándult álmában, Navracsics pedig új fogkrémet vett, hogy szebb legyen a rókamosolya. Igazából nem tudni, ez a lengyel miért példálózott Orbánnal, amikor tudatta, ő megkapja azt a pénzt, amit kies hazánk nem fog, de minderre a magyar kormány mélyen hallgatott. Illetve titokban ígérvényeket tett az Uniónak az igazságügy megreformálására, ami érdekes.

Már csak azért is, mert ha belátta a magyar kormány, hogy az igazság ügyei reformra szorulnak (amelyeket most nem részleteznénk), akkor ez egy beismerő vallomás arról, hogy van mit javítani a jogállamiságon, ami Varga Judit szerint nem definiálható, ellenben hazánk ennek ellenére ezen elvek alapján működik. Ám most bevallódott, hogy mégsem. Varga arca ekkor rándult meg másodszor, ami már maga a TIK, de a nacsasszony máma egyáltalán nem érdekel bennünket. Viszont Budai Gyula meg igen. Ő jelentette fel ugyanis a 24.hu tulajdonosát, akihöz tegnap kiszálltak a hatóságok, egyelőre még nem nagy, fekete autóval, annak majd később jön el az ideje. Vagy pediglen nem, ha jóban akarnak lenni az Unióval.

Kiderült, hogy a laptulajdonos – ügyvédje szerint – semmilyen bűncselekményt nem követett el, a vele közölt gyanúsítás hiányos, a büntető jogszabályok téves értelmezésén alapul, így a gyanúsítás ellen panasszal élnek. Nem akarnánk a padból kiesve jelentkezni, hogy tantóbácsi, tudjuk, mi ez, koncepciós eljárás, mert messziről is látszik. Elég annyi, hogy Budai Gyula volt a feljelentő, aki ténykedésének mindig ez a vége, Budai Gyulát egyszer majd megverik egy sötét sikátorban. De mégsem ez az igazán érdekes, hanem az, alighogy elmentek a nyomozó emberek a laptulajdonostól, a Magyar Nemzet című nyomdaipari termékben már benne volt az egész sztori olyan részletességgel, amiről még a feljelentett sem tudott...

„HIHETETLEN ÉS MEGALÁZÓ” – ÓRÁKON KERESZTÜL TÁRGYALTAK A TANÁRSZAKSZERVEZETEK MARUZSÁVAL, HIÁBA

MÉRCE
Szerzők: SZADAI LEVENTE, BERNÁTH LACKÓ
2022.11.07.


Ezúttal sem vezetett egyezségre a tanárszakszervezetek és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár közötti, több órán át tartó tárgyalás.

A tanárszakszervezetek képviselői az Oktatási Hivatal Szalay utcai épülete előtt elmondták: lényegében egyik sztrájkkövetelésüket sem kívánja teljesíteni a kormányzat.

A kormány ajánlata a szakszervezetek szerint, hogy

  • 2022-ben 20 százalékkal emelik a béreket, amennyiben megérkeznek az EU-s források,
  • 2023-ra a diplomás átlagbér 64,7 százalékát,
  • 2024-ben a 72 százalékát,
  • és 2025-re érné el a 80 százalékát a tanárok bére.
  • 2030-ig vállalta a kormány, hogy ezt indexálja, tehát a diplomás átlagbérrel együtt emeli a pedagógusbért is.

A szakszervezetek képviselői kiemelték, hogy 2021 októberében még 200 ezer forintos cafetériát, és 30 ezres könyvvásárlási lehetőséget ajánlott a tanároknak, ahhoz képest ez egy komoly elmozdulás, amely azt mutatja, hogy

„a társadalmi nyomás előtt a kormány kezd meghajlani. Csakhogy ezt hogy fogja betartani, erre rendkívül kíváncsiak vagyunk.”

– fogalmaztak...

...A Tanítanék mozgalom közleményében azt írta, „hihetetlen és megalázó, hogy a kormány képviseletében Maruzsa Zoltán államtitkár még mindig nem tudott előállni olyan javaslattal, ami legalább a pedagógusok napi megélhetési problémáit rendezi.” Szerintük Maruzsa Zoltán ma bebizonyította, hogy alkalmatlan a közoktatás ügyének elősegítésére, ezért le kell mondania.

A Tanítanék továbbá azt írta, kitart az eddigi követeléseik, az oktatás rendszerszintű reformjának előfeltételei mellett:

  • Az oktatási dolgozók bérét a kormány igazítsa a diplomás átlagbérhez!
  • A kormány állítsa vissza a pedagógusok sztrájkjogát!
  • Vegyék vissza a polgári engedetlenségük miatt kirúgott tanárokat, a kormány hagyja abba a tanárok fenyegetését!

Hozzátették: amíg ezeket a követeléseket a kormány nem teljesíti, folytatni fogják az ellenállást és a polgári engedetlenségi hullám szervezését az oktatásban.

ITT OLVASHATÓ