2022. november 6., vasárnap

A HAZUGSÁGGYÁR BLOKÁDJA - TÜNTETÉS AZ MTVA KUNIGUNDA UTCAI ÉPÜLETEINÉL

YOUTUBE
Szerző: A RÉSZTVEVŐK
2022.11.04.



A Hadházy Ákos által kezdeményezett Kunigunda utcai tüntetés eseménykrónikája. A felszólalók beszédei.

   13:40 - Hadházy Ákos
   15:50 - Ungváry Krisztián (történész)
   22:00 - Varga Orsolya (pécsi tanár)
   29:45 - Kalmár Lili (diák)
   34:20 - Simkó Edit (tanár)
   44:13 - Polyák Gábor (médiajogász)
   59:00 - Hajnal Edina (szülő - Magyar Anyák Kreatív Ellenállás)
1:08:30 - Mérő Vera
1:14:20 - Baranyi Krisztina
1:25:01 - Hadházy Ákos

BLOKÁD - JUHÁSZ PÉTER ÁLTAL KÉSZÍTETT INTERJÚK A KUNIGUNDA UTCAI TÜNTETÉSEN

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.11.04.



Blokád - a tüntetés... 

Juhász Péter interjúi a Kunigunda utcai tüntetés résztvevőivel. 

KÖTÖTTFOGÁS 215. – EXTRA: TÜNTETÉSEK: VÉRT, VERÍTÉKET, KÖNNYEKET?

MAGYAR HANG / KÖTÖTTFOGÁS
Szerző: MAGYAR HANG
2022.11.06.



Van-e értelme megint „kunigundázni”, miközben pörög a pedagógusügy? – erről is beszélgettek a műsor résztvevői a Kötöttfogás Extra szombati, közönség előtti felvételén a Hatszín teátrumban. A téma sok kérdést felvetett, így azt, hogy meddig lehet elmenni a radikalizmusban, de azt is, hogy vannak-e párhuzamok 2006 és 2022 között.

A szociális törvény módosítása is szóba került, miután Székely János szombathelyi megyéspüspök felemelte a hangját. De mi van a többiekkel?

Van-e egyáltalán még Németország? Schmidt Mária már korábban elmondta a véleményét, a műsorból pedig az is kiderül, hogy mit gondolnak vendégeink.

A Kötöttfogás Extra legutóbbi felvételén ezeket a témákat beszélte ki Pörzse Sándor műsorvezetése mellett Papp Réka Kinga, Csintalan Sándor, Dévényi István és Konok Péter.


A MAGYAR VÁLSÁGKEZELÉSNEK MÉG NEVE SINCS, NEMHOGY STRATÉGIÁJA

G7.HU
Szerző: KARSAI GÁBOR
2022.11.06.


(A szerző a GKI vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)


Napjaink magyar válságkezelő gazdaságpolitikájának még neve sincs, nemhogy végig gondolt stratégiája. Nincs olyan emblematikus vezetője, vagy legalább neve, mint a maga idejében a Kupa program, a Bokros- majd Gyurcsány csomag, vagy a Széll Kámán terv volt. Igaz, hivatalosan valódi gazdasági válság sincs, csak Magyarországot körülvevő „háborús” vagy „szankciós” válság, melynek hatásaitól azonban megvéd bennünket a magyar kormány.

A névtelenség jól tükrözi, hogy a kormányzat valójában nem jelentette be, hogy az egyensúlyjavító és antiinflációs gazdaságpolitika szakítást jelent az elmúlt évek erőltetett növekedésével. Nem közölte, mert ennek beismerése ellentétes lenne folyamatosságon és „tévedhetetlenségen” alapuló hatalomtechnikai céljaival. Éppen ezért valójában csak félszívvel képviseli azokat. Ez vezet gyakran végigondolatlan kapkodáshoz, a gazdaságilag megalapozott döntések politikai felülírásához. Gondoljunk csak az ársapkák megszüntetése mellett még nyáron hitet tevő Nagy Márton néhány napon belüli visszakozására, amit most, az ársapkák kiterjesztéséről szóló miniszterelnöki bejelentés után alighanem e lépés megideologizálásának kell követnie. De említhető az MNB furcsa, 2021 ősze után most októberben megismételt, a monetáris politikát váratlanul lazító döntése. Tavaly a jegybank olyan időpontban felezte meg havi kamatemelésének mértékét, most pedig jelentette be a kamatemelési ciklus leállítását, amikor gyorsuló, vagyis szigorodó monetáris politikát igénylő inflációt jelzett előre.

A következmény mindkét esetben a forint árfolyamának zuhanása volt.

Nehezen hihető, hogy a jegybank illetékesei szakmai alapon követtek volna el ekkora szarvashibát. Feltehetőleg a magas kamatoktól a növekedést, s nem kevésbé a növekedés látszatát féltő politikai elvárásnak igyekeztek lojálisan megfelelni, miként tette ezt a tárca nélküli miniszter is az ársapkák ügyében. Mindez tovább erodálta a magyar gazdaságpolitika hitelességét.

A gazdaságpolitikai cikcakk azonban folytatódik...

A MEGVALÓSULT MAGYAR ÁLOM: A MATOLCSY-CREW FELEMELKEDÉSE

MAGYAR JETI / 444.HU
Szerző: 444.HU
2022.11.05.



Ferrari, Porsche, magánrepülőgép, luxuséttermek, százmilliós órák és mesés villák. Ez Matolcsy Ádám és barátinak élete. De mi az a Matolcsy-féle gazdasági modell, ami ezt az abszurd életmódot lehetővé tette?

FÜGGETLEN KÖZTÉVÉ, PUTYIN KUTYUSA, ÖSSZESZERELŐ ORSZÁG❗| SOMOGYI ANDRÁS |

YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2022.11.06.



Független köztévé, Putyin kutyusa, összeszerelő ország❗

VISSZATÉRNEK A RÉGI MINTÁZATOK, ÚJRA. AZOK IS, MELYEKRŐL AZT GONDOLTUK, MÁR TANULTUNK BELŐLE, ZSÁKUTCA VOLT, ÉS MAGUNK MÖGÖTT TUDHATJUK…

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.11.05.


Megint jött egy képzési kínálat.
Már a bevezető mondat is felkeltette az érdeklődésemet:
„Abban az esetben, ha az Ön által vezetett intézményben nincs olyan gyermek, akinek fejlesztőpedagógiára lenne szüksége, vagy akinek a fejlesztésére gyógypedagógiai ismeretekre lenne szükség, ha az Önök intézményében nincs roma/cigány származású gyermek, akkor az alábbiakban található pályázati program nem releváns Önöknek.
Kérjük, ebben az esetben töröljék levelünket.
Ha viszont van Önöknél ilyen gyermek, kérjük, tanulmányozza a csatolmányban található pályázati programot.”
A program három képzést kínál, a második a „Romapedagógia szakmódszertanos pedagógus” képzettséget adja.
Megint egy időutazásban érzem magam. Sok évvel ezelőtt ez a képzés masszívan benne volt a rendszerben, a rendszerváltás után szerencsésen eltűnt. A szakmaiság tüntette el.
Mert nemzetiségi, etnikai alapon a korszerű pedagógia nem címkéz. Hiszen nincs német, román, vagy, hogy egy most aktuális csoportot is említsek, ukrán pedagógia. Ez a megközelítés csak megágyaz a kirekesztésnek.
Volt valamikor egy mondat, amit tanultunk. Hogy a gyerekeket mindig a szociokulturális környezetével együtt értelmezzük. Minden gyerek más, a jó pedagógiai viszonyulás pedig a gyerekhez alkalmazkodik.
Nekem van órám szegregált tanulócsoportban, csak romák között, és olyanban is, ahol a csoport nagy része a többségi társadalomból kerül ki. 40 éves pedagógiai pályafutásom alatt sosem éreztem, hogy rájuk másfajta módszertan kellene. Gyermekközpontú és a szociokulturális közegüket is értelmező módszertan kell. Ami nem etnicizál.
Persze tudom, ez a kényelmesebb. Kijelenti, hogy őket nem lehet úgy tanítani, mint a többit. Ez felmentés is a felelősség alól.
Az, hogy most ez így előkerül, nem sok jót jósol. Egy idő után igazolja majd az oktatási szegregációt is, hiszen ugyebár nem lehet egy osztályban kétféle módszertan szerint tanítani.
Ez egy újabb lehetőség a szakadék növelésére.
Nemrég egy új Európai Bizottsági meghallgatásra hívtak, a roma gyerekek oktatási helyzetéről. Nyilván, ha pl. ezt civil oldalról meghallgatják majd, akkor a kirekesztés erősödése az üzenet. Ugyanez kormányzati oldalról az ügyet kezelő álláspontként jelenik meg. Ebben vagyunk évek óta. Két, egymással szemben álló álláspont. Ami nem közeledik. Sőt. Visszatérnek a régi mintázatok, újra. Azok is, melyekről azt gondoltuk, már tanultunk belőle, zsákutca volt, és magunk mögött tudhatjuk.

SÁNDOR KLÁRA: HA BUTÁN CSINÁLJUK, A TECHNIKAI FEJLŐDÉS TÁRSADALMI SZAKADÁSHOZ VEZET

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2022.11.06.


Sándor Klára nyelvészként jelenleg a szegedi egyetem támogatásával a társadalmi digitalizáció tárgykörében is vezet kutatásokat, illetve ezzel foglalkozó csoportokat. Az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár a Klikk TV Mélyvíz című adásában ennek általános hatásairól és jövőbeni gyakorlatáról is beszélt Németh Péternek.


„Sokan remélték, hogy a digitalizáció egy nagy, általános, demokráciát teremtő eszközzé válik, de már korábban sejthettük, hogy ez nem így lesz, hiszen a gazdasági, a regionális és társadalmi különbségek ilyenkor még jobban nőnek. Az egyik csoportnak, amelyik előnyben volt, megsokszorozódnak az erőforrásai, a többieknek viszont felerősödnek a hátrányai” – vázolta a jelen kor egzisztenciális infrastruktúráját.

Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a fejlődés társadalmi szakadáshoz vezethet, „ha bután csináljuk”. Ennek a jelei napjainkban erősen láthatóak is, „nagyon óvatosan kell bánni azzal a nagy hurráoptimizmussal, ami a digitális eszközök oktatásban tervezett használatával kapcsolatban fellángolt”.

Empirikus eredményeik mutatják, hogy kevésbé hatékony a tanulás, ha digitális eszközökkel történik. „Amit a leginkább látunk, hogy minél inkább azok a generációk kerülnek egyetemre, akiket ’digitális bennszülötteknek’ hívnak.” Az előző generációkhoz képest jóval szerényebb a műveltségük, ám feltűnő az egymás közti – főleg digitális – agresszivitásuk.”

Sándor Klára szakmai álláspontja, hogy a nagy digitális fellendülés után meg kell tanulni, hogy mindezt miképpen lehet okosan használni. Nyelvészként és volt politikusként kellő rálátása van a mára kialakult politikai nyelvezetre is, amiről kettős a véleménye. „Fejlődött és nem fejlődött’ – definiálta paradox módon a felvetést. Magyarán „visszafejlődött, mert nincs”. Képviselősége alatt, még 2010-ig „élő beszélgetések, viták voltak, nem előre bemagolt szövegeket mondtak fel a politikusok. Mára gyakorlatilag megszűnt az élő nyelvhasználat.”

Egy értelemben azonban mindez fejlődött, ami viszont negatívum is. „Mivel hatékonyabban éri el az embereket, manipulatívabb. Az látható, hogy két szembenálló politikai oldal politikai sámánjai állítanak elő szövegeket, amiket nem ideológiai, sokkal inkább hit alapján fogadnak be az emberek”.

Hiába ügyesebb az egyik oldal, ha a másik oldal „ellen-álhíreket” gyárt. „Elenyészően kevés olyan fórum, sajtófelület maradt, ahol érdemben megvalósulna az a kritikus szemléletű igazságkeresés, amit mi annak idején megszoktunk.” Tapasztalata szerint egy új műfaj kezdi visszahozni az említett minőséget, ezek a podcastok, amiket a fiatalok is sokan hallgatnak.

Szóba került Pankotai Lili – nem kis mértékben mesterségesen – nagy vihart kavart október 23-ai fellépése, amivel kapcsolatban nyelvészként is véleményt formálhatott Sándor Klára. „Egy órámon a diákjaim kérték, hogy beszéljünk erről. Szerintem mind a szövegnek, mind az előadónak az volt a célja, hogy vihart kavarjon – ha ez tudatos volt, akkor rendben van. Abban szerintem tévednek, hogy ez egy kormányellenes szöveg volt. Véleményem szerint ez egy generációs kinyilatkozás volt.”

ROBERT MERLE: "EZ BÁRMIKOR JELENNÉ VÁLHAT"

MAGYAR NARANCS / ÁSATÁS
Szerző: SZABÓ STEIN IMRE
2022.11.06.


Robert Merle 1997-ben járt Budapesten, az akkori Ünnepi Könyvhét alkalmával. Akkor többek közt arról beszélt lapunknak, hogy a 
Mesterségem a halálban leírtakhoz hasonló dolgok bármikor újrakezdődhetnek. Az interjút az Ásatásban most újra közre adjuk...


„ORBÁN TELJESEN HÜLYÉNEK NÉZ MINDENKIT, ENNEK NEM LEHET JÓ VÉGE” - INTERJÚ NAGY BANDÓ ANDRÁSSAL

NÉPSZAVA
Szerző: KARDOS ERNŐ
2022.11.06.


A diktatúrák hasonlóan működnek, ezért válhattak ismét aktuálissá a Kádár rendszerben született írásaim Orbán Viktor kormányzása alatt is - mondja Nagy Bandó András. A humorista a két rendszer különbségét abban látja, hogy míg korábban a hatalomnak fájó vicce miatt rövid időre eltiltották a színpadtól, a mai viszont tartósan belé fojtotta a szót. A humorista november 12-én ünnepli 75 éves születésnapját, de nem csak a szilencium miatt vonult belső szellemi emigrációba, hanem mert az ország fele nem is értené, amiről beszél...

ÁTMATRICÁZTA A MOMENTUM A KORMÁNY BOMBÁS PLAKÁTJAIT

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2022.11.06.


Az ország több pontján átragasztották a kormány bombás-szankciós plakátjait a Momentum aktivistái, szerintük ugyanis nem a szankciók, hanem a rossz kormányzás a felpörgő infláció oka. Gelencsér Ferenc Momentum-elnök szerint ki akarják javítani „a Fidesz hazugságait”, és fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy szerintük a „Fidesz-felár” miatt drágul minden.

A Momentum politikusai arra is felhívták a figyelmet, hogy továbbra is várják országszerte a konzultációs íveket, amelyeket Soprontól Berettyóújfaluig a Momentum pultjainál és irodáiban összeszednek, brikettbe préselnek és eljuttatnak a rászorulóknak, hogy legalább legyen mivel befűteniük a leghidegebb napokon.

A Telex videója arról, hogy a budapestiek hogyan fogadták a bombás plakátokat, itt nézhető meg
.


EZ A KÖNYV NEMCSAK A RÉMISZTŐ JELENT MUTATTA MEG, DE A JÖVŐNKBE IS BELELÁTOTT

24.HU
Szerző: INKEI BENCE
2022.11.06.


Kathrine Kressmann Taylor Címzett ismeretlen című, rendkívül rövid regényét a nácizmus elleni legkorábbi vádiratként tartják számon Amerikában. A történelem által egymással szembefordított két barát levelezését megörökítő történet még azelőtt jelent meg, hogy Hitlerék lendületbe jöttek volna, ám hibáival együtt is jóval pontosabban mutatja az agymosó propaganda félelmetes erejét, mint a legtöbb, ugyanezt a témát feldolgozó, későbbi könyv.


Kathrine Taylor valamikor a harmincas években olvasott egy újságcikket az akkor már náci Németországban tanuló amerikai diákokról, akiknek az otthon maradt barátaik Hitlert kifigurázó leveleket küldtek, mire azok kétségbeesetten visszaírtak: „Hagyjátok abba! Veszélyben vagyunk. Ezek az emberek nem viccelnek. Meg is gyilkolhatsz valakit azzal, hogy leveleket írsz neki.”

Ennek alapján született meg a levélregény ötlete, mely a megjelenésekor hatalmas siker lett az angolszász országokban, és ma már az Állatfarmhoz hasonlítják a szerepét: mindkettő rövidke, gyorsan olvasható könyv, csak míg George Orwell a kommunista diktatúrák lényegét fogta meg az állatos parabolával, addig a Címzett ismeretlen a fasizmust sűrítette bele egy félóra alatt könnyedén elolvasható regénybe. Ehhez képest a könyv sokáig jószerével ismeretlen maradt a kontinentális Európában, ahol csak a kilencvenes évek végén, az első kiadása után hat évtizeddel jelentek meg több nyelven is a fordítások. A Címzett ismeretlent a haláltáborok felszabadításának ötvenedik évfordulóján újra kiadták Amerikában, ez ismét ráirányította a figyelmet, annál is inkább, mert a szerző még élt. Ezt követően fordították le előbb franciára, majd a zajos siker és a 600 ezer eladott példány hatására számos további országban megjelent a könyv.

Azóta pedig sajnos épp elég aktualitása lett ennek a regénynek ahhoz, hogy itt maradjon a köztudatban. A Címzett ismeretlen először 2010-ben jelent meg magyarul, de most, amikor új fordítással került a boltokba, szinte válogatni is lehetne az apropók között, ha egy olyan könyvről beszélünk, amely megmutatja, miként képes átmosni az emberek agyát a gyűlöletpropaganda, és mindez hogyan szakíthat szét barátságokat vagy akár családokat is...

MAX BOOT: AZ OROSZOK TANKÖNYV SZERINT HARCOLNAK, CSAKHOGY A TANKÖNYVÜK NEM ERRE A HÁBORÚRA VONATKOZIK

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2022.11.06.


Max Boot szovjet származású amerikai író, tanácsadó, hadtörténész arról írt a Washington Postban, hogy Oroszország könyv szerint harcol, csakhogy nem a jó könyv szerint. Szerinte ugyanis a lényeg a helyes katonai doktrína: az az intellektuális koncepció, ami a katonai erők kiképzését és felszerelését szabályozza, és ha ezt jól megértik, a csapatoknak jelentős előnyük lesz, de ha félreértik, akár leküzdhetetlen hátrányuk is keletkezhet.

Az Egyesült Államok hadserege nagyon jól értette ezt az 1991-es öbölháború előtt. Az 1982-es AirLand Battle-doktrína előrevetítette a precíziós lőszereket használó légierővel támogatott szárazföldi erők gyors mozgását. Az amerikai hadsereg azt tervezte, hogy így harcolna Európa síkságain a szovjet hadsereg ellen, de a koncepció jól bevált a szovjet fegyverekkel ellátott iraki hadsereg elleni harcra is az Arab-sivatagban. Az eredmény a modern hadtörténelem egyik legegyoldalúbb konfliktusa volt.

Az orosz hadsereg viszont egyáltalán nem boldogul az ukránnal, Max Boot szerint az offenzíva a teljes alkalmatlanságról tanúskodik, és bár a lehangoló harci teljesítményre sok magyarázat született – ideértve az alacsony morált és a silány vezetést –, a kudarc főleg a katonai doktrína hiányosságainak tudható be. A doktrína ugyanis a nagyon merev oroszoknak még fontosabb, mint a nyugatiaknak...

ORBÁN ÉS PUTYIN A BÉKÉRŐL BESZÉLNEK, UGYANAKKOR EGY SZÉLESEBB NEMZETKÖZI KONFLIKTUS ALAPJAIT TEREMTIK MEG

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2022.11.06.


Szerencsétlenebb időzítéssel nem is beszélhetett volna Vlagyimir Putyin arról, hogy Ukrajnával szemben a mai napig élnek azok a területi igények, melyek nem csak az oroszok számára kecsegtetnek területi gyarapodással. Az orosz elnök ugyanis november 4-én, az ottani Nemzeti Összetartozás Napján említette meg ilyen kontextusban Lengyelország és Románia mellett Magyarországot. Putyin agyában nyilván fel sem ötlött, hogy ezen a napon tiporták el a szovjet tankok az '56-os forradalmat hazánkban. Orbán Viktor pedig hallgat...

Vlagyimir Putyin úgy tekint Ukrajnára, mint egy nagy cipóra, amelyből sokan szeretnének kihasítani egy-egy darabot. Évtizedek óta hangsúlyozza, hogy számára nem létezik ilyen ország, az ukránok pedig gyakorlatilag az oroszok kistestvérei, akiket végre vissza kéne terelni a nagy testvér karjaiba. A világ vezető politikusai ezt csak retorikai fogásnak tekintették mindaddig, amíg Oroszország rá nem szabadította teljes hadi gépezetét keleti szomszédjára.

Most pedig, hogy elakadtak az orosz csapatok, Putyin kijátszott egy újabb kártyát, amivel igyekszik megbontani az Ukrajna mögött álló európai államok egységét. November 4-i beszédével azoknak a nacionalistáknak üzent, akik hasonlóan hozzá egy instabil, ideiglenes államalakulatnak tartják Ukrajnát, melyet most könnyen darabokra lehetne szedni. Lengyelország és Románia azonban gyorsan leszögezte, hogy nincsenek területi követeléseik keleti szomszédjukkal szemben. Magyarország miniszterelnöke eközben posztolt egyet a levert forradalmunkkal kapcsolatban, ugyanakkor nem nevezte nevén az agresszort, vagyis ismét meg kívánt felelni Putyin elvárásainak.

De vizsgáljuk meg alaposabban, milyen történelmi előzményekre alapozza az orosz elnök azt a véleményét, hogy ideje lenne szétmarcangolni Ukrajnát! Putyin hangsúlyozta, hogy „a lengyel politikai elitben még mindig él a »tengertől a tengerig« nagy ország megteremtésére vonatkozó elképzelés”. Kétségtelen tény, hogy a mai Ukrajna területének jelentős része állt lengyel fennhatóság alatt egészen a 18. századig, amikor Oroszország egyre intenzívebben terjeszkedni kezdett nyugat és dél felé. Ebben az időszakban jutottak el az oroszok a Fekete-tengerig, és szerezték meg a Krím-félszigetet, és ekkor alapították többek között Odesszát és Szevasztopolt is.

Vannak persze olyanok, akik ráéreznek a nacionalizmusban, revizionizmusban rejlő lehetőségekre, felélesztik a múlt sérelmeit, hogy aztán új területek megszerzésének ígéretével erősítsék meg hazai bázisukat...

A NÉPBUTÍTÁS LÉLEKTANA

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.11.06.


Propagandakutatás.
Igen, van ilyen tudományág, rögtön kétféle is: az egyik irányzat azért kutatja a propagandát, hogy azt minél hatékonyabbá tegye, ez a „politikai szakértők” feladata, a másik viszont azért, hogy felismerje és leírja a jelenséget: ez már társadalomtudomány. Mindenesetre kutatható anyag akad bőven, én most egy ilyen tanulmány eredményeit ismertetem.

Maga a tanulmány október 24-én jelent meg az orosz, ám független Vazsnije Isztorii portálon, kiválónak találtam már akkor is, de nem volt alkalmam írni róla, elsodorták a napi, harctéri események. A szerzője „a szerkesztőség”, tehát kollektív felelősséget vállalnak a megjelenésért, de alapvetően Maxim Aljukov munkájának kivonatát mutatják be az olvasónak, aki a londoni King’s College Oroszország Intézetének kutatója – ebből szemezgetek én most, és ahol lehet, megjegyzéseket is fűzök hozzá, ugyanis komoly, általános felismerései vannak a kiváló Aljukovnak, melyek nem csak orosz, de magyar földön is érvényesek. Meg mindenfelé az egész világon. Ez az Aljukov-írás különben csak az első része az „Oroszország–24 (Propaganda nélkül)” című projektnek, minden hónap 24-én várhatóak a folytatásai.

Akkor lássuk, mit tudunk meg tőle:...

AZ OROSZ IMPERIALIZMUS POLITIKAI LOGIKÁJA

MÉRCE
Szerző: ARTYUH VOLOGYIMIR
2022.11.06.


Az Ukrajna elleni orosz invázió körüli vita (beleértve a FocaalBlog korábbi hozzászólásait is) a kezdetleges „vagy a NATO, vagy Oroszország” dichotómiától egy árnyaltabb, „ez a NATO, de…” versus „ez Oroszország, de…” csapásvonalak mentén zajló vita felé van elmozdulóban. Örvendetes fejlemény, hogy a vita résztvevői immár követni kezdték Tony Wood (2022) azon tanácsát, hogy úgymond „súlyozzák” az orosz invázióhoz vezető tényezőket. A mostani szövegnek is ez a célja. Azonban ahelyett, hogy ezt kvantitatív módon tenném és „súlyokat” tulajdonítanék az egyes szereplőknek, Don Kalbhoz (2022) hasonlóan inkább egy relációs narratíva bemutatására fogok törekedni.

Ezen, a háborúról szóló vitához való hozzájárulás az Ukrajnában megszakított terepmunkám (2021) mellett a Fehéroroszországban végzett terepmunkámra (2015-2017) és az arra vonatkozó következtetéseimre támaszkodik, miszerint Lukasenko „cezarista rezsimje” a népi és geopolitikai kihívások hatására hogyan váltott át, hogy Gramscival éljek, „passzív forradalmi stratégiára” (Artiukh 2020, 2021). Az Ukrajnában és Fehéroroszországban szerzett tapasztalataimra támaszkodva tehát felvázolom Oroszország agresszív területi terjeszkedésének politikai logikáját az Egyesült Államok hanyatló hegemóniájának tükrében. Azt állítom, hogy a legitimizmus logikája által vezérelt terjeszkedés során Oroszország egy új, ellenforradalmi „Szent Szövetséget” kínál leendő partnereinek, mint ahogy azt a cári Oroszország is tette a 19. században, és olyan „Majdan-ellenes” rezsimek rendszerének a létrehozására törekedik, amelyek fontos közös kulturális és politikai vonásokat mutatnának...

ORBÁN AZ OSZKÓI SZŐLŐHEGYEN PÁLINKÁZOTT, SOMOGY MEGYE A SOR VÉGÉN KULLOG - AZ ÁTLÁTSZÓ VIDÉKI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2022.11.05.


Debreciner.hu: „Egy új vasfüggöny nyugati felén fogunk elhelyezkedni” – Hajdúnánáson kampányolt Kövér László a szankciók ellen

November 3-án Tiba István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselőjének meghívására Hajdúnánáson tartott lakossági fórumot Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke, amelyen a politikus a kormány legújabb nemzeti konzultációjának kitöltése mellett kampányolt. A Debreciner szerint a politikus ehhez csúsztatásokat, álhíreket és összeesküvéselméletbe hajló fejtegetéseket is latba vetett.

Atádhír.hu: Somogy: 10 üres álláshelyre 109 álláskereső jut

„Két olyan adatsor is nyilvánosságra került a napokban, amely ismét élesen rávilágít megyénk valódi helyzetére, be tudjuk sorolni magunkat országos és európai viszonylatban egyaránt” – írja a lap. Somogyban ugyani 10 üres álláshelyre 109 álláskereső jut, ami a legrosszabb mutató az országban a KSH alapján. Az átlagos vásárlóerőt tekintve is a sor végén kullog Somogy, már csak Szabolcsban gyengébb ez a mutató.

Nyugat.hu: Orbán az oszkói szőlőhegyen járt, beszélgetett, pálinkázott, mosolygott

V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő Facebook-oldalán tett közzé képeket arról, hogy Orbán Viktor és felesége az oszkói szőlőhegyen járt. „A látogatás, ahogyan a képek is tanúsítják, inkább baráti jellegű volt, hiszen sem a Fidesz hivatalos oldalán, sem a kormany.hu-n, de még magának Orbán Viktornak a Facebook-oldalán sem található róla egy árva sor sem” – írja a Nyugat.hu.

Szegeder.hu: Szegeden zárják be a legtöbb postahivatalt vidéken. Megkérdeztük a Magyar Postát, miért

Egyelőre nem tudni, mennyi időre, de Szegeden tizenkettő, Miskolcon, Debrecenben és Pécsen kilenc, Nyíregyházán hét, Győrben és Salgótarjánban öt posta zár be az energiatakarékosságra hivatkozva. A lap megkérdezte a Magyar Posta Zrt.-t, hogy miért Szegeden zárják be a legtöbb postát. A cégnél némileg kitérően azt mondták, hogy Szegeden egyrészt a kifejezetten alacsony forgalmú és jellemzően gázfűtéses hivatalok az érintettek, másrészt törvényileg sem kötelességük ennyi hivatalt működtetni, viszont most spórolni kell.

Kapost.hu: Volt röpke három hónapig egy kaposvári kormánytagunk: Lázár János kirúgta Horváth János helyettes államtitkárt

Lázár János miniszter az új Építési és Beruházási Minisztérium „településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárának” nevezte ki 2022. június 12-i hatállyal Horváth Jánost. A dicsőség azonban nem tartott soká, a napokban fel is mentette. Horváth 2007-2011 között Kaposvár városi főépítésze volt, 2011-től napjainkig a „Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, állami főépítész, főosztályvezető” címet viselte.

HADKÖTELEZETTSÉG AZ ÚJ, KÜLÖNLEGES JOGRENDBEN

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2022.11.05.


Magyarországon átalakult a különleges jogrend, november 1-jétől a korábbi hat helyett háromra – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre. Egyúttal kikerült az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett. Kérdés, hogy ez mit is takar.


A parlament október 24-én elfogadta a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosítását is, amely alapján novembertől – akár többször egymás után – 180 nappal is meghosszabbítható a veszélyhelyzetet – írja az Index.

A különleges jogrend az alkotmányos szabályozás különös részeként rendkívüli, kivételesnek tekinthető időszakokra határozza meg az állam működését. Az elmúlt években volt részünk bőségesen rendkívüli időszakokból, hiszen a koronavírus-világjárvány mellett a szomszédos Ukrajnában kitört háború is beleszólt a mindennapi életünkbe...

SÖTÉT IRÁNYBA MUTAT AZ EGÉSZSÉGÜGY ÁTALAKÍTÁSA ÉS A SZOCIÁLIS TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

RÖNTGEN BLOG / 444.HU
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2022.11.06.


Nehéz nem észrevenni, hogy a két egymástól függetlennek tűnő jelenlegi elképzelés tulajdonképpen ugyanabba a sötét, dermesztő irányba mutat.

Az egyik az u.n. Szociális törvény módosítása, amely a jelenlegi szabályozást (2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.),

így módosítaná:

Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.

2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.

3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.

4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.

5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.
"

Azaz az állam gyakorlatilag kivonulna a szociális ellátásból, vagy legalábbis a saját szerepét jelentősen csökkentené...

A COVID-JÁRVÁNY ÓTA EGYRE TÖBB AZ ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLET ÉS A SZÁNDÉKOS ÖNÁRTALOM A FIATALOK KÖZÖTT

G7.HU
Szerző: NAGY ZSOLT
2022.11.06.


A Covid-járvány okozta érzelmi sokk és a korlátozások bevezetése miatt felboruló közösségi élet a világon mindenhol megviselte a fiatalok lelki és mentális egészségét. Kirívó azonban, hogy míg az EU tagállamok nagyrésze proaktívan állt ehhez a problémához, Magyarországról ez nem mondható el – erre jutott az az uniós tanulmány, mely kifejezetten azt vizsgálta, hogyan próbálták a tagországok megóvni a saját fiataljaik lelki egészségét. Míg külföldön a leggyakoribb intézkedés az iskolapszichológusi hálózat megerősítése volt, növelték a szakemberek és a tanácsadók számát is, nálunk leginkább a fejetlenség illetve a szakemberhiány miatt az esetek csak torlódtak.


Ezt jól szemlélteti, hogy a 2021-es évben több, mint 40 százalékkal nőtt a Vadaskert Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia sürgősségi osztályán kezelt fiatalok száma a 2019-hez képest.

“Alapvetően megemelkedett az igény a sürgősségi ellátás iránt” – mondta a G7-nek az intézet igazgatója, Dr. Baji Ildikó. Bár a legutóbbi, 40 százalékos emelkedést egy évvel ezelőtt mérték, az akut ellátást igénylő esetek száma nem csökkent.

A szakember szerint az öngyilkossági kísérletek száma nőtt látványosan, de a hangulatzavarral küzdő illetve depressziós tüneteket mutató gyerekekből is egyre több van...

VALÓBAN NEM A PÁRTSZIMPÁTIA, HANEM MAGYARORSZÁG POLGÁRAI SZÁMÍTANAK ?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.11.05.


Fürjes Balázs remek ember! Az objektív igazságot hanyagul panyókára vetve jön-megy közöttünk, rettentő terhével kel és nyugszik, minden szava és leírt mondata maga az objektív kinyilatkoztatás, az "egyik oldal" és a "másik oldal" közötti légtornász, a mélybe le nem zuhanó elfogulatlanság, akinek gondolatai az emberi ész megvilágosító ereje elől elrejtőző igazságot tündöklő fényességgé képes felragyogtatni.

Most épp szerény és visszafogott, cseppet sem tolakodóan hivalkodó pozícióból kitekintve vállalkozik Baranyi Krisztina edukációjára, aki – mint Fürjes hangsúlyozza – „egy kormánykritikus televízió, az ATV stúdiójában… nem volt hajlandó válaszolni… a Pesti Srácok újságírójának kérdésére.”

Én most nem időznék el Fürjes axiomatikus, vagyis nem bizonyítható, ám bizonyítás nélkül is igaznak tekintett előfeltevésénél, miszerint az ATV „kormánykritikus televízió”, hisz most nem is erről kívánunk diskurálni, inkább nevelői-tanítói céllal papírra vetett állításainál horgonyoznék le egy minutáig.

1. Fürjes tanítómester rosszallóan emlegeti fel, hogy „Ön… erőteljes jelzőkkel minősített több szerkesztőséget is, korlátozta egy újságíró szólásszabadságát…” Csak fájlalni tudom, hogy noha a Fürjes Balázsban testet öltött objektivitás mindenre rezonál, kivéve talán csak a saját köldökére nem. Mert fájdalom, eddig nem tűnt fel neki, hogy hány miniszter, mi több, maga az ország második közjogi méltósága, a Várhegyen trónoló miniszterelnök mondta bele sok százszor, például a 444.hu mikrofonjába, hogy nem és nem, fake news-nak nem nyilatkozom. Bizonyára azért, mert a fake news jelzős szerkezet az aranyszájú miniszterelnök szájából valójában az 5-ös számú fideszesnek ajándékozott lovagkereszt szinonimájaként értendő.

2. Fürjes nagymester ezután korszakos felismerését osztja meg az olvasóival, miszerint „mi, magyarok sokfélék vagyunk, családosak és egyedül élők, nők és férfiak, hívők és ateisták, mindenféle ember”, s rögvest egy kis politikafilozófiai kitérőt tesz, amelyben hangsúlyozza a „sokféle véleményt", meg azt, hogy „demokráciában élve tolerálnunk kell az irányunkban kritikus, velünk vitázó véleményeket és azok megfogalmazóit.” Sajnos ebben az összefüggésben a példák elmaradtak, pedig emelt fővel hozhatta volna föl a sajtószabadság páratlan triumfálásának a Népszabadságtól az Origóig, vagy az Indextől a Klubrádióig stb. stb. terpeszkedő diadalívét, egészen a közszolgálat elnevezésével tréfálkozó pártfórumig, ahol „demokráciában élve” messzemenően szem előtt tartották, hogy „sokfélék vagyunk”, s tolerálták „az irányukban kritikus, velük vitázó véleményeket és azok megfogalmazóit.”, miként teszik ezt ma is, töretlen kedvvel, megannyi szorgos hangyaként, a nemzet épülésére, vagy tették ezt hosszú éveken át, a választások előtt különös odafigyeléssel, hiszen választáskor is sokfélék vagyunk, férfiak és nők, ateisták és hívők, ilyenek meg olyanok. Így válhatott aztán a tiszta és csalásoktól mentes választás természetes őrévé a hazai sajtó, s benne annak legfényesebb és legragyogóbb csillaga, a közszolgálati pártszolgálat.

3. Fürjes vátész morális útravaló gyanánt arra int, hogy „a magyar választókat tiszteljük meg azzal, ha válaszolunk a kérdésekre. Akkor is, ha az adott médium által közvetített értékrenddel, politikai nézetekkel a legkevésbé sem értünk egyet” – hangzik a kissé didaktikus, ám annál érthetőbb tantétel, kísérteties összhangba lépve a „boldog karácsonyt kívánok” mélységesen mély üzenetével.

4. „A médiának, legyen az bármilyen beállítottságú is, alapvető feladata a tájékoztatás, a kérdezés, a különböző nézőpontok bemutatása. Ebben mi, politikusok úgy segíthetünk, hogy válaszolunk a feltett kérdésekre… A szólás szabadsága a baloldalt és a jobboldalt egyaránt megilleti, a magyar embereknek pedig joguk van sokféle véleményt, álláspontot megismerni” – emeli fel mutatóujját az ég felé az ő egész népét taní-tani szándékozó gesztussal Fürjes sámán, s csak a legádázabb intoleránsra és antidemokratára hull alá a feledés mindent elborító homálya, holott emlékezhetünk arra a sok-sok esetre, amikor a második magyar közjogi méltóság, szabadidejét, honvédségi repülős nyaralásait, stadionlátogatásait, kolbásztöltéseit és így tovább visszamondta, csak azért, hogy eleget tegyen a vele ellentétes nézeten lévő sajtóorgánumok meghívásainak. De eszünkbe juthat a második közjogi méltóság, amint a jól megszokott koreográfia szerint megérkezve a kötcsei találkozóra, kikászálódik a páncélozott járművéből, s a valamiért, ki tudja, miért, kényszeresen lökdösődő sajtóemberétől és a zord tekintetű, csípőtájékon játékosan kidagadó felöltőjű testőreitől körülvéve példamutatóan és türelmesen megáll, majd hosszú interjút ad például a 444.hu-nak, mert ha valaki, hát ő tudja igazán, hogy „mi politikusok… egyaránt válaszolunk a feltett kérdésekre”, sosem fake news-ozunk, mert az bántó és sértő (márpedig erre az ország második számú közjogi méltósága köztudottan egyszerűen képtelen), nem sietünk tova súlyosan döngő léptekkel, földre szegezett, gondterhelt tekintettel. S ezért nem is fordulhat elő sosem, hogy egy-egy sajtóértekezletről a kitiltás vagy kiutasítás megalázó sorsára jusson egy-egy sajtóorgánum, amely "nem a mi véleményünket osztja", s a sajtóorgánummal együtt azok olvasói, hiszen „mi, magyarok sokfélék vagyunk”, s minthogy „demokráciában élve tolerálnunk kell az irányunkban kritikus, velünk vitázó véleményeket és azok megfogalmazóit”, valamint tekintettel kell lenni arra, hogy „a szólás szabadsága a baloldalt és a jobboldalt egyaránt megilleti”, így aztán „mi, politikusok válaszolunk a feltett kérdésekre.”

5. Végül Fürjes táltos a vörös faroktól sem fosztja meg olvasóit: „Szabadságjogaink, a szólás- és véleményszabadság, a sajtó szabadságának tisztelete miatt fontos, hogy ne utasítsuk vissza, ha kritikusan kérdeznek minket, még ha esetleg ellenszenvvel is viseltetünk a kérdezővel szemben. Mert nem a kérdező személye, pártszimpátiája, hanem a hallgatóság, Magyarország polgárai számítanak.”

Jegyezzük hát meg: nem a pártszimpátia, hanem Magyarország polgárai számítanak. Ez felbecsülhetetlen jelentőségű útmutató, gránitszilárdságú alapvetés. Ezért aztán bátorkodom javasolni a szerzőnek, Fürjes Balázsnak, a haza bölcsődésének, hogy a Baranyi Krisztinának írt levele címzettjei közé legyen kedves becécézni az ország második közjogi méltóságát is. Meg kormányának és közpénzekből hizlalt holdudvarának tagjait is. Meg a Kunigunda utcai illegális zugpártsajtót is.

Fürjes Balázs pedig jó eséllyel pályázhatna a hazai nagy nevettetők Karinthy-gyűrűjére.
Legvégül üzenem a Kunigunda utcaiaknak, a Pesti Srácoknak, a Magyar Nemzetnek, a HírTV-nek, a 888-nak, a Magyar Hírlapnak, a Mandinernek, az egész Kesmának, tokkal-vonóval, stb., stb., hogy habár tudom, jövő héten szándékukban áll megkeresni, hisz ők tudják a legjobban, hogy mi, magyarok sokfélék vagyunk, s ők tolerálják leginkább a tőlük eltérő véleményeket, ám fájdalom, a jövő héten nem érek rá.

MÉLY VÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGON

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2022.11.04.


Magyarországon két párhuzamos változás zajlik le, amelynek látszólag semmi köze egymáshoz, de valójában a kettő összefügg.

Az egyik a parlamentarizmus, közelebbről a parlamenti ellenzék válsága, amely áthelyezi a harminchárom éves hangsúlyt a választási politikáról az adott hatalmi szerkezettől független népi mozgósításra. A tanárok és az iskolák melletti kiállás, amely nemcsak a pedagógusok és a szülők, hanem legalább annyira – megdöbbentő és megható módon – az iskolásgyerekek, főleg a gimnazisták műve (az apróbb hibák mellett az egyik legszebb és már hagyományokra támaszkodó tiltakozás). Ez a mozgalom elutasítja a parlamenti ellenzéki pártok „támogatását”, amelyet terhesnek és erkölcsileg problematikusnak érez. Ellenállás van a társadalomban, de ez az eddigi modellek – inkább ösztönös és hallgatólagos – elvetését jelenti. A parlamenti és (kisebb mértékben) a médiakonfliktust elveti a társadalmi-mozgalmi környezet (zömmel a tanulóifjúság), amely néha régi szavakkal, de újat akar: jelesül a mai kultúrát, a modernséget, a nem államelvű nemzetköziséget, a nemzedéki és identitásreformot, a mobilitást, az egyenlőséget a megújult jóléti államtól, valamint – éppen a gyerekek föltűnő szerepe mutatja ezt – a tekintélyi viszonyok átrendezését.

Miközben ez a türelmes és gyakran poétikus (nem a konfliktusban elkerülhetetlen gorombáskodásokra célzok itt persze) akció az egész országban megváltoztatja az uralkodó politikai viselkedési és beszédmódot, a másik póluson az egyetemek többségét és – részben – a Magyar Tudományos Akadémiától elválasztott kutatóintézeteket erős autoritárius (politikai jobboldali) kontroll alá helyezi a kormány (az állítólagos egyetemi alapítványokkal, amelyeket reakciós politikusok és bürokraták vezetnek az állami központ megbízásából) és szokatlan áltudományos intézményekkel egészíti ki, továbbá konvencionális művelődéspolitikát folytat például a kommersz megakiállításokkal és a Városligetben emelt, amolyan „sztárépítészeti” stílusú, zavaros funkciójú, kulturálisnak vélt, föltűnően környezetidegen és sznob, kozmopolita épületekkel, amelyek éles ellentétben állnak a látszólag domináns nemzeti diskurzussal és a közelben álló nagypolgári-monarchikus, a hajdani luxusreprezentációt még mindig képviselő épülethalmazzal, a régi Budapesttel, amelynek állítólag kultusza van (de nincs). Megdöbbentő, hogy a Néprajzi Múzeum szükségtelenül hatalmas új épületének nincsen semminő magyar vagy kelet-európai vonatkozása, épp ott, ahol ez szükséges lett volna: ezt a belátást elvárta volna az ember a jelenlegi etnokratikus kurzustól, de hiába.

A bürokratikus-állampárti egyetemi és tudománypolitika (meg kultúrapolitika) – kivételekkel – a tanár-diák tüntetések perspektívájából nézve egészen más politikai társadalom részének látszik lenni. A leigázott tudományos és fölsőoktatási intézmények egészen egyedülálló mértékben idegenek a magyarországi értelmiségtől, amelynek tevékenységi terepet és védelmet kellene biztosítaniuk a nemzeti kultúra önállósága és fejlődése érdekében. (A kormányzat egyébként sok pénzt ruházott be a kultúrába, itt-ott voltak is szerény eredmények a gazdasági válság kitörése előtt.) A magyarországi fiataloknak, a diákságnak – a fölnőtt értelmiség, a tudósok és művészek mellett – otthont kellene hogy kínáljanak a köz- és fölsőoktatási intézmények, amelyek hivatalos vezetése (az állami szférából az informális, de állami tekintélyű politikai szférába száműzésük, illetve a tankerületek megalapítása, megerősítése óta) technokrata és nem modernül, hanem régimódian konzervatív...


ÉLET ÉS IRODALOM 2022/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

KÖZMÉDIA: PÉNTEK ESTI MÁZ

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.11.06.


Pénteken este az M1 televízió fél 6-os híradójában beolvasták a tüntető tanárok és diákok az oktatás átalakítását követelő kilenc pontját, és bemutatták a köztévé épülete előtt tüntető embereket. Normális országban, tisztességes, demokratikus viszonyok között nem volna ez a hír, hiszen a médiának az a dolga, hogy tájékoztassa az embereket. Nálunk azonban egy ideje nem ez a szokás, sőt, a jövőben sem lesz az – ami pénteken este a Kunigunda utcai stúdióban történt, arra belátható időn belül nem lesz újabb példa.


Ne legyenek ugyanis illúzióink: az MTVA néven működő hazugsággyár nem változtatta meg a profilját. Ne gondolja senki, hogy a közmédia, miután pénteken este beszámolt egy, a kormány szempontjából kellemetlennek számító eseményről, jó útra tért. Szó sincs ilyenről, ez csak egy szerep, egy demokratikusra pingált máz. A hatalom azt játssza, hogy meghátrált, mert azt reméli, hogy ezzel kifogja a szelet a tüntetők vitorlájából.

A kilenc pont beolvasásával semmi sem változott. A közmédia mechanizmusa ugyanaz marad, mint ami volt, az ország lakkosságának nagy részét – egyes számítások szerint mintegy 80 százalékát – továbbra is információs karanténban tartják, mégpedig oly módon, hogy az eseményeket elhallgatják, vagy azokról csúsztatásokkal, ködösítve, esetleg kifejezetten hazug módon tudósítanak...

IGAZA VAN HADHÁZYNAK? AZ MTVA ÉS A PROPAGANDA A RENDSZER KULCSA?

HÁROMHARMAD / 24.HU / PODCAST
Szerzők: Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Pető Péter.
2022.11.04.


Hadházy Ákos független képviselő blokádot szervezett az MTVA köré, mert az Orbán-rendszer leváltásának szükséges feltételeként tekint a közpénzből finanszírozott propaganda felszámolására. Valóban ekkora jelentősége van az MTVA-nak? Elérhető cél az intézmény megváltoztatása? Ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Háromharmadban Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Pető Péter.