NÉPSZAVASzerző: LENGYEL LÁSZLÓ2022.10.30.
Társadalmak, nemzetek vezető politikai, gazdasági és szellemi elitje sokféleképpen reagálhat válságokra. Magára hagyják népüket, hogy magukat mentsék. A nép kegyét keresik, vágyait próbálják teljesíteni, hogy még mélyebbre hulljanak. Régi receptjeiket, orvosságaikat alkalmazzák új betegségekre. Játszmáik tétjeként egész országukat fölteszik. Szembenéznek a helyzettel, kibogozzák az okokat, hosszútávú terveket készítenek, amelyekhez közép- és rövidtávú megvalósítható megoldásokat rendelnek hozzá. Elvállalják a felelősséget, hogy ők születtek helyre tolni a kizökkent időt.
Válaszokat találni
A válságok – világjárvány, háború, klíma, energia, menekültek, infláció, társadalmi egyenlőtlenség – szorosan egymáshoz kapcsolódó láncolata, a globális, a regionális és a nemzetállami eltérő érdekeltség és érintettség szinte lehetetlenné teszi a különálló nemzetállami válságkezelést még a legnagyobb hatalmaknál, így Amerikánál és Kínánál is, nemhogy a kicsiny Magyarországnál. Válaszokat, méghozzá hosszútávú válaszokat nemcsak Európának és az Amerika vezérelte szélesebb értelemben vett Nyugatnak kell találnia, hanem valamilyen kiegyezésben Kínával és a szélesebb értelemben vett Déllel/Kelettel egy politikai, gazdasági, szellemi világelitnek is. Erre többé-kevésbé példa volt az 1945-ös megállapodás a világintézményekről és az univerzális szabályokról, majd az 1989-91-es hidegháború utáni univerzális rendszerkísérlet. A globális válság mutatja, hogy mennyire késlekedett a világ az új megállapodásokkal, intézményekkel és szabályokkal.
Ugyanakkor Magyarország egyre mélyülő válságát felerészben bizonyosan maga az évtized alatt létrehozott politikai-gazdasági rendszer, az elhibázott kül- és gazdaságpolitika okozza.
A személyes autokrácián, egyeduralmon alapuló politikai rendszer, a magánmeggazdagodást célul tűző gazdasági szisztéma céljaiban és eszközeiben reform- és EU-ellenes. Ezért a válságra a rendszerszerű válasz az improvizált önkény, a központosítás központosítása, illetve a fejvesztett kapkodás és a társadalom magára hagyása...
AMERIKAI NÉPSZAVASzerző: Amerikai Népszava2022.10.29.
Hiába erőlködik Orbán és Szijjártó, Amerikának nincs se joga, se lehetősége Ukrajnáról tárgyalni az oroszokkal, és nem egyezhet meg Ukrajna feje fölött semmiben. Amerika nem háborús fél. Az orbáni propaganda hazugsága, hogy nem Ukrajna és Oroszország, hanem Amerika és Oroszország áll egymással szemben. Az amerikai-orosz tárgyalások szorgalmazása csapda is, igazolása a hazug konspirációs elméletnek, miszerint az amerikaiak provokálták ki a háborút, valójában ők állnak szemben az oroszokkal, Ukrajna pedig csak eszköz az amerikaiak kezében.
Ez egy tőrőlmetszett náci propaganda, annak az összeesküvéselméletnek a része, hogy a világban levő háborúkat Amerika, egész pontosan az amerikai kormány mögött álló zsidó “háttérhatalom” provokálja ki, hogy anyagi hasznot húzzon belőle. Ez egy évszázados náci konspirációs elmélet, hazug propaganda, amit az orosz háború elején Magyarország legnagyobb szégyenére már Orbán is elmondott, amivel Potyka bácsi, valamint a Jurta Színház nyilasai és hungaristái szintjére süllyedt. Ha Amerika kezdeményezne ilyen tárgyalást Putyinnal, azt bizonyítéknak tekintenék a konteóra.
Orbán Viktor és a náci alvilág szintjét elhagyva, le kell szögezni, hogy nem Amerika áll hadban Oroszországgal, hanem Ukrajna. A háborút nem a Nyugat és nem Amerika “provokálta” ki, hanem Oroszország indította, hogy Ukrajna területeit magához csatolja, Ukrajnát gyarmatosítsa és egy orosz bábkormányt ültessen az ukrán nép nyakára. Oroszország terjeszkedése áll a háború mögött, semmi más, mert Ukrajna túlságosan elválasztja Oroszországot Európától és azoktól a térségektől, amelyek felé, és amelyek rovására terjeszkedni akar.
Amerika és Nyugat-Európa (az Európai Unió) Ukrajnát azért támogatja, hogy Ukrajna megvédhesse önállóságát és függetlenségét a terrorista orosz állammal szemben, és megvédje magát is attól, hogy az oroszok egész Európát fenyegessék, ahogy Putyin azt a háború elején meglebegtette. Attól, hogy Amerika és az EU pénzzel, fegyverekkel és szankciókkal támogat egy független országot, amely a törvénytelenül behatoló ellenséggel szemben szabadságharcot folytat, még nem jelenti azt, hogy ők maguk lennének a háborús felek, és ők állnának szemben az oroszokkal.
Ez csak olyan mocskos propagandisták és náci bajkeverők beteg fejében fordul meg, mint Orbán és Szijjártó, akik a háborús bűnös, tömeggyilkos és népirtó oroszok mellett állnak, és mindent azért tesznek, hogy a hazugságaikat elhitessék, a nyugatiak éberségét kijátsszák, őket hazug szövegekkel leszereljék, és Oroszország előtt megnyissák az utat Ukrajna elfoglalása és Európa leuralása felé. Szerencsére, sem az EU, sem Amerika nem annyira ostoba, hogy ezen ne lásson át. Nem tartunk még ott, hogy a felcsúti törpe Móricka irányítsa a világpolitikát és a nagyhatalmakat.
Ami a valóságot illeti, Amerikának nincs joga és felhatalmazása Ukrajnáról tárgyalni az oroszokkal. Semmiféle megállapodásra nincs joga, és semmit nem dönthet el az oroszokkal az ukránok feje fölött. Ukrajna nem európai és nem amerikai gyarmat, mint ahogy az orosz és magyar náci propaganda terjeszti. Egyedül Ukrajnának van joga tárgyalni Ukrajnáról. Ha Amerikában változás lenne és Trump (vagy egy elmebeteg klónja) kerülne hatalomra, és megpróbálna az oroszokkal megegyezni Ukrajnáról, az nemcsak jogsértő, hanem érvénytelen is lenne, az ukránok nem fogadnák el.
Ezt pedig maguk az ukránok nyilvánítanák ki, akik nem engednék meg, hogy Trump a “béke” hazug jelszava alatt Ukrajna területeit és az ország fölötti tényleges uralmat átengedje az oroszoknak. Ha ezt Trump megtenné, az ukránok szembefordulnának Amerikával is, nem kellene ilyen áron az amerikai segítség sem nekik, és partizánháborút folytatnának az oroszokkal. Amíg egy kés van az ukránok kezében, addig nekik van fegyverük, és nem adják meg magukat...
G7.HUSzerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS2022.10.30.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök októberi berlini látogatásán arról beszélt, hogy az ukrajnai háború valójában nem Ukrajna és az Ukrajnát megtámadó Oroszország között zajlik, hanem Oroszország és az Egyesült Államok között. Orbán sajtóbeszámolók szerint Berlinben azt mondta, hogy egy háború lényegét az erőforrások adják, amely téren Ukrajna saját erőből nem tud felérni Oroszországhoz. Ugyanakkor „gazdasági-pénzügyi téren korlátlanul kapnak (erőforrásokat) Amerikától, a fegyvereken, kiképzésen és az információn túl is azt is megmondják, hova kell lőni”. Emellett „az egész világ politikai szimpátiáját Ukrajna irányában az amerikai média tartja fenn, az a lokomotívja ennek.”
Ebből következik Orbán Viktor szerint, hogy az ukrán-orosz háború ma azért nyitott, mert az amerikaiak azt akarják, hogy nyitott legyen, ezért bezárni is ők tudják. Emiatt a háború is csak akkor érhet véget, ha az amerikaiak megegyeznek az oroszokkal. A miniszterelnök korábban a Direkt36 forrásai szerint egy zárt ajtók mögött tartott parlamenti megbeszélésen ennél is nyíltabban arról beszélt, hogy a konfliktus az amerikai külpolitika következménye.
Orbán nincs egyedül ezzel a véleménnyel. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is azt hangoztatta, hogy a NATO Ukrajna felfegyverzésével közvetett háborút folytat Oroszország ellen, de az európai politikai paletta jobb- és balszélének populista képviselői is szeretnek arról beszélni, hogy a konfliktus az Egyesült Államok felelőssége. Valamelyest enyhébb formában, de az orbáni kottából játszik az amerikai Demokrata Párt balszárnyának 30 képviselője is, akik nemrég közvetlen amerikai–orosz tárgyalásokra szólította fel Joe Biden elnököt, és a háború mielőbbi befejezését sürgette.
A politikusok mellett ugyanakkor akadémiai körökben is vita tárgya, hogy egy, az Egyesült Államok és Oroszország közötti közvetett háború folyik-e Ukrajnában. A válasz nagyrészt attól függ, mit tekintünk közvetett háborúnak, a klasszikus hidegháborús analógiák mindenesetre Ukrajnában nem igazán állják meg a helyüket...
TELEXSzerző: NAGY BÁLINT2022.10.28.
Még nyáron, a miniszterelnök fizetését is megemelő salátatörvényben fogadták el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását is, amelyben a katonai jog terén vezettek be néhány változtatást. Ez összefügg az átalakított honvédelmi törvénnyel és egy 2020-as alaptörvény-módosítással is. Emellett november 1-jétől jön a könnyebben elrendelhető szükségállapot és az „összehangolt védelmi tevékenység” is. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kormánypárti elnöke szerint a bevezetett változások technikai jellegűek, míg az ellenzéki alelnök szerint azért vannak benne érdekes részek.
Az Alaptörvény 2020-as, kilencedik módosításának talán egyik legemlékezetesebb eleme, hogy kimondta: az apa férfi, az anya pedig nő. Arra talán már kevesebben emlékeznek, hogy az Alaptörvény módosítása a különleges jogrendi állapotokat is átalakította. Szintén a korábbi módosítás miatt volt szükség a Büntető törvénykönyv alakítására is. A Btk. egy nyári módosításával egy 2012-ben elfogadott rendelkezést változtattak meg, miszerint a kibúvás a katonai szolgálat alól és a hadkötelezettség teljesítésének korlátozására vonatkozó rendelkezések akkor is alkalmazhatóvá válnak, ha a kormány még csak benyújtotta a hadiállapotról szóló javaslatot, így nem kell megvárni, míg hivatalosan is hadiállapotot hirdetnek. Röviden:
azok, akik nem akarnak bevonulni, vagy igyekeznek megakadályozni besorozhatóságukat, gyakorlatilag szinte azonnal szankcionálhatók.
Idetartozik, hogy aki megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A mostani módosítást többek közt magyarázhatja a szomszédunkban zajló háború is, azonban a Btk. módosításának hátterében technikai okok is állnak: az említett 2020-as, kilencedik Alaptörvény-módosításban hatról háromra csökkentették azon esetkörök számát, amelyek különleges jogrend esetén bevezethetők: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet. Ehhez kellett igazítani bizonyos szabályozásokat is.
Minderről megkérdeztük a honvédelmi bizottság kormánypárti elnökét, Kósa Lajost és Harangozó Tamást, MSZP-s alelnököt is...
HÍRKLIKKSzerző: MILLEI ILONA2022.10.30.
Miután a jogalkotó – lényegében a kormány – centralizálta a különleges jogrendi helyzeteket, ennek az intézményi oldalán is egyfajta centralizációt szeretne végrehajtani. Lattmann Tamás, nemzetközi jogász szerint ezért hozta létre a Nemzeti Eseménykezelő Központot. Azt mondja, az életre hívását lehet sok ponton kritizálni, de ezek a kritikák akkor fognak ülni, ha – és ezt soha ne adja az ég – valaha a gyakorlatban tesztelni kell. Azt meg jobb, ha soha nem kell kipróbálnunk.
– Mi célból jött létre Rogán Antal szuperhatósága, a Nemzeti Eseménykezelő Központ?
– A jelenleg hozzáférhető információkból úgy tűnik, azzal összefüggésben, hogy a jogalkotó – lényegében a kormány – szépen centralizálta a különleges jogrendi helyzeteket, majd ennek intézményi oldalán is egyfajta centralizációt szeretne végrehajtani. Az Alaptörvény korábban nagyon sokféle különleges jogrendi állapotot rajzolt föl, és ezeket az elmúlt években szépen összesürítették. Most már lesz a mindenféle veszélyhelyzet. Úgy látszik, ebbe beleszerettek...
