KLUBRÁDIÓSzerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT2022.10.27.
Sokkal eredményesebb lenne a korrupció elleni harc, ha Magyarország az Európai Ügyészséghez csatlakozna, állapította meg Kim Lane Scheppele elemzésében, a kormány reformjavaslatai csak elfedik a helyzetet. Nagyon népszerű az a petíció, ami Ursula von der Leyennek szól, hogy ne engedje meg az uniós támogatások kifizetését Magyarországnak. Az ukrán közvélemény szemében a magyarok már ellenségesek, az orosz lapok Szijjártóékat éltetik. Nemzetközi lapszemle.
A magyar kormány által az Európai bizottságnak benyújtott, a jogállamiság visszaállításának kísérletére tett 17 reformjavaslatot elemzi Kim Lane Scheppele két másik szerzővel. A Princeton egyetem professzora és társai korábban megállapították, hogy az úgynevezett Integritási Hatóság, amelynek feladata a korrupció megakadályozása lenne, nemhogy nem tekinthető politikailag függetlennek, de nem is lesz olyan hatásköre, amellyel lényegi változtatást tudna elérni. A legfrissebb írásban, a Verfassungsblogban, azt vizsgálták, hogy valóban működőképes lesz-e az a rendszer, amelyben bárkinek lehetősége nyílik az államügyészek döntése ellen fellebbezve a kifogásolt ügyet független bíróság elé vinni.
Az elmúlt 12 évben a legfőbb ügyész a korrupciós ügyeket gyakran azzal zárta le, hogy megállapította, nem állt fenn a korrupció esete – még a korrupciót megállapító uniós OLAF hivatalának verdiktje ellenére sem.
Az uniós országok közül hazánk nyújtotta be a legtöbb pénzügyi korrekciót az uniós támogatások felhasználása során. Az írásnak már a címe is sugallja, hogy ez a reformigyekezet szinte haszontalan, és még alkotmányellenes is lehet, másrészt pedig továbbra is képtelenség lesz a legfőbb ügyész döntéseit kontrollálni, esetleg felülbírálni. Ez megint olyan mintha Patyomkin falat húznának fel a meglévő intézmények elé, amelyek nemcsak, hogy eredménytelenek voltak a korrupció elleni harcban, de ekképpen gyakorlatilag bűnrészességet is vállaltak tevékenységükkel.
Sokkal eredményesebb lenne ebből a szempontból, ha Magyarország csatlakozna végre az Európai Ügyészséghez, hisz a felmérések szerint a megkérdezettek 71%-a támogatja a kezdeményezést. Újabb fordulat állhat be, ha – vélik az elemzők – a parlament által elfogadott 17 reformkezdeményezés egyikét-másikát esetleg az alkotmánybíróság nem fogadja el, merthogy a kétharmados Fidesz-parlament benyújtotta azt normakontrollra. A sort folytathatjuk, hisz az alkotmánybíróság sem független a fideszes kinevezettek miatt.
A Twitteren is szép köröket fut a Magyarországi jogállamiságért felelős uniós raportőr által terjesztett petíció, amelyben Gwendoline Delbos-Corfield, Daniel Freund, Terry Reintke, Tineke Strik, Ignazio Corrao, Rosa D'Amato, Sylwia Spurek támogatói aláírásokat gyűjtenek annak érdekében, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök ne engedje meg az uniós támogatások kifizetését se Magyarországnak, se Lengyelországnak mindaddig, amíg a reformintézkedések eredményesek nem lesznek, mert ezzel újabb precedenst teremt arra, hogy Európában következmények nélkül lejáratható, eltaposható a jogállam. Hisz egyre többen követik a két ország gyakorlatát, Szlovénia, Görögország, Csehország, Málta, Románia.
Magyarországra már mint ellenséges és nem baráti országra tekintenek az ukránok – derül ki a Raiting elnevezésű, ukrán szociológiai társaság közvéleménykutatása alapján, ahol a háborús időszakban történtek alapján ítélték meg az ukránok a hozzájuk való viszonyulás alapján az országokat. A legbarátibb országoknak Lengyelországot, Litvániát, Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat és Kanadát nevezték meg, de Magyarország kategóriát váltott – olvashatjuk a Novoje Vrémja portálon. Még Törökországot is barátinak tartja a megkérdezettek fele, Kínát neutrálisnak. Az okok között megemlítik, hogy Orbán Viktor szeptember 18-i beszédében oroszpárti hangot ütött meg és Brüsszel elhibázott háborús politikája alapján az Unió szétesését prognosztizálta. Ukrajna viszont gőzerővel hajt az uniós tagságra. A cikk fele gyakorlatilag csak Magyarországgal foglalkozik, hogy milyen összetűzésbe keveredett az ország Brüsszellel.
Az oroszországi lapok pedig annak örülnek, hogy a magyar kormány nem fogadja el az orosz gázra kivetendő uniós ársapkát. Szijjártó külügyminisztert idézik, aki szerint az ársapka eredményeként csökkenne az Európába szállítandó orosz gázmennyiség.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
