Szerző: NÉPSZAVA
2022.10.08.
Bónuszként idézzük Orbán Viktor diplomamunkáját, amiből kiderül, a huszonéves Orbán milyen világosan látta, hogy a pártállam tehetetlen az alulról jövő civil kezdeményezésekkel szemben...
2022. október 9., vasárnap
A TANÁRAIKÉRT TÜNTETŐ DIÁKOKAT A REZSIM NEM TUDJA LÁTSZATENGEDMÉNYEKKEL LESZERELNI, CSAK TOVÁBBI MEGFÉLEMLÍTÉSSEL TUD REAGÁLNI
NÉPSZAVA / PODCAST
Szerző: NÉPSZAVA
2022.10.08.
Önmagát kellene megtagadnia a pártállamnak ahhoz, hogy elindulhasson a közoktatás fejlesztéséhez szükséges szakmai párbeszéd. A tanáraikért tüntető diákokat a rezsim nem tudja látszatengedményekkel leszerelni, így várhatóan csak további elnyomással, megfélemlítéssel tud majd reagálni – derül ki a Népszava „Hol Élünk?” című közéleti podcastjének e heti adásából, ahol Varga Dóra, Juhász Dániel és Batka Zoltán beszélgetett az erősre sikerült szerdai tüntetésekről.
Bónuszként idézzük Orbán Viktor diplomamunkáját, amiből kiderül, a huszonéves Orbán milyen világosan látta, hogy a pártállam tehetetlen az alulról jövő civil kezdeményezésekkel szemben...
Szerző: NÉPSZAVA
2022.10.08.
Bónuszként idézzük Orbán Viktor diplomamunkáját, amiből kiderül, a huszonéves Orbán milyen világosan látta, hogy a pártállam tehetetlen az alulról jövő civil kezdeményezésekkel szemben...
MOSZKVAI PECSENYÉK
FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
Sok pecsenye sül a kercsi híd lángjainál, akkor is, ha magát a tüzet már régen eloltották. Abból a szempontból, amelyből ma fogjuk vizsgálni az eseményeket, nagyjából mindegy is, a robbanás mekkora kárt okozott – különben sem nem jelentéktelent, sem nem katasztrofálisat, a híd helyreállítható, de nem azonnal – nekünk ma az a fontos, mi lesz a támadás következménye.
Ráadásul nem katonai szempontból. Katonai szempontból világos, hogy egy időre erősen meggyengül a Herszonban és általában Dél-Ukrajnában harcoló orosz erők utánpótlása – néhány napig mindenképpen, ugyanis a vasúti közlekedés fő feladata most a Krímben tartózkodó mintegy ötvenezer orosz turista evakuálása, utána is kérdéses, hogy a nehéz, lőszerekkel megrakott tehervonatok biztonságosan tudják-e majd használni a meggyengült szerkezetű hidat. Ha az ukrán erők ezzel a lehetőséggel képesek élni, nagy előnyökre tehetnek szert, ha nem – akkor náluk is vannak bajok. Ezt majd meglátjuk. A közúti közlekedés már biztos, hogy nem áll helyre egyhamar, elindultak az első kompjáratok, mármint a teherautók számára, viszont ne feledjük, hogy a kompközlekedés erősen függ az időjárástól.
De minket ma a történtek politikai következményei érdekelnek. Egészen pontosan az orosz belpolitikai konzekvenciák, ugyanis egy dolog bizonyos: hogy lesznek ilyenek. A hídrobbantás előtt is elindult egy folyamat, a harkivi vereség és Liman eleste, valamint a mozgósítás által kiváltott ellenérzés-hullám hatásai eljutottak a Kremlig is, és megindult a bűnbak-keresés. Korábban egy nagyon különös, háromoldalú sakkjátszma zajlott a háborúval kapcsolatban, melyben az első játékos a védelmi minisztérium volt, a veteránokból álló hivatalnok-gárdájával (kivéve Sojgut, aki életében sok minden volt, csak épp katona nem), ők a vereségekre megfelelő válaszlépésnek találták a részleges mozgósítást.
Velük szemben állt a háborúpárti szilovik-frakció, élén Kadirovval és a Wagner-csoport tulajdonosával, Prigozsinnal, akik azt mondták, hogy a megoldás inkább egy teljes átszervezés volna a védelmi minisztériumban, majd utána a nem hagyományos harcmodor és a taktikai nukleáris fegyverek bevetése. Ők a mozgósítást ugyan nem ellenezték nyíltan, de felhasználták: tekintsük a pár nappal ezelőtti belgorodi zendülés példáját, melynek során mintegy ötszáz, fegyverrel, lőszerrel ellátott újonc lázadt fel, ugyanis már egy hete várakoztak a régióban, de nem osztották be őket semmiféle katonai egységhez, valamint nem kaptak sem ételt, sem szállást. Az árkokban aludtak. Igaz, hogy a fegyvereik is az 1970-es évekből származtak, de még működőképesek voltak. Ez idáig a védelmi minisztérium bürokratái ellen szól, csakhogy a videofelvételeken felfedeztek a hangadók között Wagner-jelvényt viselő katonákat is, akiknek az ellátásával nem szokott gond lenni, és felvetődik a kérdés: még ha valódi is a lázadás (egyáltalán nem kizárt, hogy az, fordultak elő arrafelé cifrább dolgok is), az indulatok felkorbácsolásához nem járultak hozzá Prigozsin emberei? Aki így újabb fegyvert kapott a kezébe Sojgu ellen. Nem tudjuk a választ, de a lehetőséget jegyezzük meg.
Végül ne feledkezzünk meg a „mérleg nyelvéről”, a hatalmas olvasottságú katonai blogger (a továbbiakban: „milblogger”) közösségről sem, akik ugyan nem pártolják egyik frakciót sem, de jelenleg inkább húznak Kadirov és Prigozsin felé.
A védelmi minisztériumban és a vezérkarban pedig megkezdődtek a személycserék, ami arra utal, hogy a szilovikok nyerésre állnak. Tegnap érkezett a hír, hogy a Kreml a légierő parancsnokát, Szergej Szurovikin hadseregtábornokot nevezte ki az ukrajnai orosz hadművelet új parancsnokának, és ez a kinevezés pozitív visszajelzéseket váltott ki a nacionalista milblogger közösségen belül. Szurovikin korábban az ukrajnai erők „déli” csoportját irányította, és állítólag ő volt a felelős Liszicsanszk júliusi elfoglalásáért. A milbloggerek megosztották véleményüket Szurovikin kinevezésével kapcsolatban, megjegyezve, hogy Szurovikin rendelkezik azzal a „kemény” jellemmel, amely szükséges ahhoz, hogy visszaszerezze a kezdeményezést Ukrajnában. Jevgenyij Prigozsin extravagáns módon dicsérte Surovikin-t, mert „beült egy harckocsiba és rohant megmenteni” a Szovjetuniót az 1991-es moszkvai puccskísérlet során. (Három civilt tiport el azzal a páncélossal, később bíróság elé is került emiatt, de felmentették). Sőt, Kadirov is örömét fejezte ki, Szurovikint „igazi tábornoknak és harcosnak” nevezve.
De Sojgu még mindig a helyén van, bár lassan kizárólag ellenségek veszik körül. Annak dacára is ő a védelmi miniszter, hogy tegnap álhírek sora terjedt szét a közösségi oldalakon, melyek szerint „a Kreml állítólag lecserélte Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimov hadseregtábornok vezérkari főnököt Alekszej Djumin tulai kormányzóra és Alekszandr Matovnyikov altábornagyra, a szárazföldi erők főparancsnok-helyettesére.”...
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.10.09.
Ráadásul nem katonai szempontból. Katonai szempontból világos, hogy egy időre erősen meggyengül a Herszonban és általában Dél-Ukrajnában harcoló orosz erők utánpótlása – néhány napig mindenképpen, ugyanis a vasúti közlekedés fő feladata most a Krímben tartózkodó mintegy ötvenezer orosz turista evakuálása, utána is kérdéses, hogy a nehéz, lőszerekkel megrakott tehervonatok biztonságosan tudják-e majd használni a meggyengült szerkezetű hidat. Ha az ukrán erők ezzel a lehetőséggel képesek élni, nagy előnyökre tehetnek szert, ha nem – akkor náluk is vannak bajok. Ezt majd meglátjuk. A közúti közlekedés már biztos, hogy nem áll helyre egyhamar, elindultak az első kompjáratok, mármint a teherautók számára, viszont ne feledjük, hogy a kompközlekedés erősen függ az időjárástól.
De minket ma a történtek politikai következményei érdekelnek. Egészen pontosan az orosz belpolitikai konzekvenciák, ugyanis egy dolog bizonyos: hogy lesznek ilyenek. A hídrobbantás előtt is elindult egy folyamat, a harkivi vereség és Liman eleste, valamint a mozgósítás által kiváltott ellenérzés-hullám hatásai eljutottak a Kremlig is, és megindult a bűnbak-keresés. Korábban egy nagyon különös, háromoldalú sakkjátszma zajlott a háborúval kapcsolatban, melyben az első játékos a védelmi minisztérium volt, a veteránokból álló hivatalnok-gárdájával (kivéve Sojgut, aki életében sok minden volt, csak épp katona nem), ők a vereségekre megfelelő válaszlépésnek találták a részleges mozgósítást.
Velük szemben állt a háborúpárti szilovik-frakció, élén Kadirovval és a Wagner-csoport tulajdonosával, Prigozsinnal, akik azt mondták, hogy a megoldás inkább egy teljes átszervezés volna a védelmi minisztériumban, majd utána a nem hagyományos harcmodor és a taktikai nukleáris fegyverek bevetése. Ők a mozgósítást ugyan nem ellenezték nyíltan, de felhasználták: tekintsük a pár nappal ezelőtti belgorodi zendülés példáját, melynek során mintegy ötszáz, fegyverrel, lőszerrel ellátott újonc lázadt fel, ugyanis már egy hete várakoztak a régióban, de nem osztották be őket semmiféle katonai egységhez, valamint nem kaptak sem ételt, sem szállást. Az árkokban aludtak. Igaz, hogy a fegyvereik is az 1970-es évekből származtak, de még működőképesek voltak. Ez idáig a védelmi minisztérium bürokratái ellen szól, csakhogy a videofelvételeken felfedeztek a hangadók között Wagner-jelvényt viselő katonákat is, akiknek az ellátásával nem szokott gond lenni, és felvetődik a kérdés: még ha valódi is a lázadás (egyáltalán nem kizárt, hogy az, fordultak elő arrafelé cifrább dolgok is), az indulatok felkorbácsolásához nem járultak hozzá Prigozsin emberei? Aki így újabb fegyvert kapott a kezébe Sojgu ellen. Nem tudjuk a választ, de a lehetőséget jegyezzük meg.
Végül ne feledkezzünk meg a „mérleg nyelvéről”, a hatalmas olvasottságú katonai blogger (a továbbiakban: „milblogger”) közösségről sem, akik ugyan nem pártolják egyik frakciót sem, de jelenleg inkább húznak Kadirov és Prigozsin felé.
A védelmi minisztériumban és a vezérkarban pedig megkezdődtek a személycserék, ami arra utal, hogy a szilovikok nyerésre állnak. Tegnap érkezett a hír, hogy a Kreml a légierő parancsnokát, Szergej Szurovikin hadseregtábornokot nevezte ki az ukrajnai orosz hadművelet új parancsnokának, és ez a kinevezés pozitív visszajelzéseket váltott ki a nacionalista milblogger közösségen belül. Szurovikin korábban az ukrajnai erők „déli” csoportját irányította, és állítólag ő volt a felelős Liszicsanszk júliusi elfoglalásáért. A milbloggerek megosztották véleményüket Szurovikin kinevezésével kapcsolatban, megjegyezve, hogy Szurovikin rendelkezik azzal a „kemény” jellemmel, amely szükséges ahhoz, hogy visszaszerezze a kezdeményezést Ukrajnában. Jevgenyij Prigozsin extravagáns módon dicsérte Surovikin-t, mert „beült egy harckocsiba és rohant megmenteni” a Szovjetuniót az 1991-es moszkvai puccskísérlet során. (Három civilt tiport el azzal a páncélossal, később bíróság elé is került emiatt, de felmentették). Sőt, Kadirov is örömét fejezte ki, Szurovikint „igazi tábornoknak és harcosnak” nevezve.
De Sojgu még mindig a helyén van, bár lassan kizárólag ellenségek veszik körül. Annak dacára is ő a védelmi miniszter, hogy tegnap álhírek sora terjedt szét a közösségi oldalakon, melyek szerint „a Kreml állítólag lecserélte Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimov hadseregtábornok vezérkari főnököt Alekszej Djumin tulai kormányzóra és Alekszandr Matovnyikov altábornagyra, a szárazföldi erők főparancsnok-helyettesére.”...
BEZÁR A SOPRONI LÖVÉR HOTEL, BELENGETTÉK AZ ONLINE OKTATÁST EGY EGYHÁZI ISKOLÁBAN
ÁTLÁTSZÓ / VIDÉKI LAPSZEMLE
Szerző: KATUS ESZTER
2022.10.09.
Debreciner.hu: Három hónap alatt a DKV közel 5 ezer járata maradt ki
Egy, a közlekedési ügyek iránt érdeklődő civil az Átlátszó rendszerén keresztül kikérte a szolgáltató május 1. és július 31. között kimaradt járatainak a listáját. Az adatbázisból kiderült, hogy Debrecenben 3 hónap alatt összesen 4816, tehát havonta átlagosan 1605 járat maradt ki. Ez több mint 52 kimaradt járatot jelent naponta.
Nyugat.hu: Négy évtized után végleg bezár a legismertebb soproni szálloda
A soproni Lövér Szálloda 2022. november 1-jétől nem fogad vendégeket, ajtajára 39 év után lakat kerül” – idézi a szálloda közleményét a Nyugat.hu. Az ok: a „magyarázhatatlan ár- és energiakáosz” térdre kényszerített a szállodát.
SzabadPécs.hu: Péntektől indul újra a szemétszállítás Pécsen
Október 6-án reggel nem indult el a hulladékgyűjtés a városban, miután 77-en megtagadták a munkát. A pécsi polgármester a Biokom Nkft. ügyvezetőjével közösen a cég telephelyén átvette a dolgozók írásba foglalt követeléseit. Cserébe sikerült egyezségre jutni velük abban, hogy péntek reggeltől újraindul a szemétszállítás Pécsett. Ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy a következő 15 munkanapban lefolytassák az egyeztetéseket – írja a SzabadPécs.
KecsUP.hu: Belengette az online oktatást a Refi a rezsiemelés miatt
A Kecskeméti Református Egyházközség által fenntartott intézményeket drasztikusan érinti az energiaárak drágulása, ezért bezárják a tanuszodát, és az Újkollégium épületét is bezárják 18 órakor. Ha a gáz, a távhő és az áram drágulását az állam nem kompenzálja, akkor további megszorításokra kényszerülnek: visszajöhet az online oktatás – olvasható a KecsUP.hu cikkében.
7300.hu: Egyre több az utas a komlói vonatokon
Nőtt a vonattal utazók száma a 47-es Komló-Dombóvár vonalon. A vasúttársaságtól kikért adatokból az látszik, hogy a pandémia okozta visszaesés után az idén nem csak eléri, hanem nagy valószínűséggel meg is haladja az utasforgalom a 2019-es számokat. A három évvel ezelőtti utasforgalomhoz képest idén, a májust leszámítva, minden hónapban többen választották a vasutat.
Szerző: KATUS ESZTER
2022.10.09.
Egy, a közlekedési ügyek iránt érdeklődő civil az Átlátszó rendszerén keresztül kikérte a szolgáltató május 1. és július 31. között kimaradt járatainak a listáját. Az adatbázisból kiderült, hogy Debrecenben 3 hónap alatt összesen 4816, tehát havonta átlagosan 1605 járat maradt ki. Ez több mint 52 kimaradt járatot jelent naponta.
Nyugat.hu: Négy évtized után végleg bezár a legismertebb soproni szálloda
A soproni Lövér Szálloda 2022. november 1-jétől nem fogad vendégeket, ajtajára 39 év után lakat kerül” – idézi a szálloda közleményét a Nyugat.hu. Az ok: a „magyarázhatatlan ár- és energiakáosz” térdre kényszerített a szállodát.
SzabadPécs.hu: Péntektől indul újra a szemétszállítás Pécsen
Október 6-án reggel nem indult el a hulladékgyűjtés a városban, miután 77-en megtagadták a munkát. A pécsi polgármester a Biokom Nkft. ügyvezetőjével közösen a cég telephelyén átvette a dolgozók írásba foglalt követeléseit. Cserébe sikerült egyezségre jutni velük abban, hogy péntek reggeltől újraindul a szemétszállítás Pécsett. Ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy a következő 15 munkanapban lefolytassák az egyeztetéseket – írja a SzabadPécs.
KecsUP.hu: Belengette az online oktatást a Refi a rezsiemelés miatt
A Kecskeméti Református Egyházközség által fenntartott intézményeket drasztikusan érinti az energiaárak drágulása, ezért bezárják a tanuszodát, és az Újkollégium épületét is bezárják 18 órakor. Ha a gáz, a távhő és az áram drágulását az állam nem kompenzálja, akkor további megszorításokra kényszerülnek: visszajöhet az online oktatás – olvasható a KecsUP.hu cikkében.
7300.hu: Egyre több az utas a komlói vonatokon
Nőtt a vonattal utazók száma a 47-es Komló-Dombóvár vonalon. A vasúttársaságtól kikért adatokból az látszik, hogy a pandémia okozta visszaesés után az idén nem csak eléri, hanem nagy valószínűséggel meg is haladja az utasforgalom a 2019-es számokat. A három évvel ezelőtti utasforgalomhoz képest idén, a májust leszámítva, minden hónapban többen választották a vasutat.
A SZOLIDARITÁS HETE: TANÁRAIK VÉDELMÉBEN MEGMOZDULTAK A DIÁKOK
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.10.09.
Hatalmas diáktüntetés, pedagógussztrájk – válaszul pedig nyugdíjemelés a hátországnak. Már a NATO-val is kekeckedik a Fidesz: a többség leszavazta, hogy parlamenti döntés szülessen Finnország és Svédország NATO-tagságáról. Az uniós átlag a GDP négy százaléka, nálunk 12 százalék megy a költségvetésből gázvásárlásra. Válogatás legérdekesebb heti anyagainkból, egyben heti hírösszefoglaló.
Szerda az ellenállás napja volt a közoktatásban. Miután előző pénteken a polgári engedetlenségre hivatkozva több tanárt is elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, a diákok még aznap estére tiltakozást szerveztek az iskola épülete előtt. Szerda reggel pedig pedagógussztrájk, Budapesten több kilométeres élőlánc és sok vidéki városban is demonstráció volt az iskolák körül. A fővárosban mentősök, autósok és BKV-sofőrök jelezték dudálással szolidaritásukat...
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.10.09.
Szerda az ellenállás napja volt a közoktatásban. Miután előző pénteken a polgári engedetlenségre hivatkozva több tanárt is elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, a diákok még aznap estére tiltakozást szerveztek az iskola épülete előtt. Szerda reggel pedig pedagógussztrájk, Budapesten több kilométeres élőlánc és sok vidéki városban is demonstráció volt az iskolák körül. A fővárosban mentősök, autósok és BKV-sofőrök jelezték dudálással szolidaritásukat...
EGYRE ALACSONYABB A GYEREKEK FRUSZTRÁCIÓTŰRÉSE, AMIT NEM SZABAD FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI
G7.HU
Szerző: BAROSS DOROTTYA
2022.10.08.
Egy tavalyi felmérésben arról kérdeztek gyerekeket, hogy szerintük milyen az ideális iskola. Az őket terhelő házifeladat-tengerről, különórákról vagy épp korrepetálásról szóló válaszaikból kiderült, hogy nagyon pontosan rálátnak az őket érintő kérdésekre, és képesek megfogalmazni, hol van szerintük beavatkozási felület.
Az elfogadó, nyitott légkör, praktikus tudás iránti vágy mellett kitűnt, milyen fontos számukra a közösség, és hogy az iskola valóban gyerekcentrikus, izgalmas közeget teremtsen. A különböző hátterű és korú diákok véleményében visszaköszönt, hogy a közös tanulás során valamennyien leginkább
kalandos iskolai programokra, izgalmas tananyagra és sikerélményekre vágynak, amellett, hogy szeretnének valahová tartozni.
Őszintén: ezek egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott vágyak!
Szerző: BAROSS DOROTTYA
2022.10.08.
Az elfogadó, nyitott légkör, praktikus tudás iránti vágy mellett kitűnt, milyen fontos számukra a közösség, és hogy az iskola valóban gyerekcentrikus, izgalmas közeget teremtsen. A különböző hátterű és korú diákok véleményében visszaköszönt, hogy a közös tanulás során valamennyien leginkább
kalandos iskolai programokra, izgalmas tananyagra és sikerélményekre vágynak, amellett, hogy szeretnének valahová tartozni.
Őszintén: ezek egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott vágyak!
...
ÚGY KÍVÁN A KORMÁNY EGÉSZSÉGÜGYI REFORMOT VÉGREHAJTANI, HOGY PÉNZBE AZÉRT NE KERÜLJÖN
RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2022.10.08.
A napokban először a Medicalonline nevű szakmai lapban jelent meg annak az egészségügyi reformnak a képe, amit a Belügyminisztériumhoz csatolt Egészségügyi Államtitkárság jegyzett. Pár nappal később a Valaszonline.hu-n is megjelent egy ehhez kapcsolódó anyag, amely még több konkrét információt tartalmaz az egészségügyi reformról.Ebből a két forrásból fogom a következőkben felvázolni, hogy egyáltalán megvalósítható-e az államtitkárság anyaga és az milyen hatással járhat.
Miután a reformcsomag rengeteg olyan elemet tartalmaz, amelyről már régebben is írtam, elég gyakran vissza fogok utalni a blogomon megjelent szakmai anyagokra, vagy interjúimra, de sok esetben visszamehetünk a Fidesz által már-már egyenesen sátánnak kikiáltott, vadorzó, eszement figurának nevezett Molnár Lajosig, korábbi egészségügyi miniszterig. Ugyanis a reform néhány eleme egyenesen a molnári elképzelések leírása.
Mielőtt részletesen végigmegyünk az innen-onnan összeollózott anyagon, egy alapvető tényt le kell szögeznünk. Bármely egészségügyi reform megvalósításához pénz kell, rengeteg pénz, hiszen a rendszert az átállás alatt is működtetni kell. Márpedig a médiában megjelentek alapján az államtitkárság meglehetősen szemérmesen bánik ezzel a kérdéssel, pontosan úgy, mintha félszegen kérné NER funkcionalista az “alkotmányos költségét a 40 százalékot" a hozzáforduló pályázótól. A másik alapvető probléma, ami első olvasásra is nyilvánvaló, hogy ez a reformterv tulajdonképpen egy ötlethalmaz, ami nem áll össze egységes elképzeléssé, sokszor nem látni a részek közötti koherenciát és nem veszi figyelembe a pókháló-elmélet alapigazságát, miszerint minden mindennel összefügg és bárhol is nyúlnak bele az egészségügyi ellátórendszerbe, az mindenhol éreztetheti a hatását.
Külön figyelemre méltó az a hozzáállás a tervezett reformok bevezetése kapcsán, amely nem tartja szükségesnek a társadalmi egyeztetést, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”. Érdekes ilyen sorokat olvasni 12 év kétharmada után. Pláne a teljesen félresikerült koronavírus menedzselése után, amikor tényleg a romjaiban hever az összeomlott egészségügyi ellátórendszer.
Egy-egy ilyen reform három dolgon tud megbukni, az egyik a kommunikáció, a másik az előkészítés hiánya, a harmadig pedig a szakmai hozzáértés mellőzése a végrehajtás során.
Amennyiben ezeket a reformokat az elmúlt években látott intézkedésekhez hasonlóan, a jól ismert sudri-bunkó módon kívánják bevezetni, ahogyan a hálapénzt is kivezették, vagy az egészségügyi dolgozók jogállási törvényét (ESZJtv) bevezették, szinte garantálható annak a bukása, ami sajnos hosszútávra ismét ellehetetlenít bármely értelmes kezdeményezést ebben a szektorban...
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2022.10.08.
Miután a reformcsomag rengeteg olyan elemet tartalmaz, amelyről már régebben is írtam, elég gyakran vissza fogok utalni a blogomon megjelent szakmai anyagokra, vagy interjúimra, de sok esetben visszamehetünk a Fidesz által már-már egyenesen sátánnak kikiáltott, vadorzó, eszement figurának nevezett Molnár Lajosig, korábbi egészségügyi miniszterig. Ugyanis a reform néhány eleme egyenesen a molnári elképzelések leírása.
Mielőtt részletesen végigmegyünk az innen-onnan összeollózott anyagon, egy alapvető tényt le kell szögeznünk. Bármely egészségügyi reform megvalósításához pénz kell, rengeteg pénz, hiszen a rendszert az átállás alatt is működtetni kell. Márpedig a médiában megjelentek alapján az államtitkárság meglehetősen szemérmesen bánik ezzel a kérdéssel, pontosan úgy, mintha félszegen kérné NER funkcionalista az “alkotmányos költségét a 40 százalékot" a hozzáforduló pályázótól. A másik alapvető probléma, ami első olvasásra is nyilvánvaló, hogy ez a reformterv tulajdonképpen egy ötlethalmaz, ami nem áll össze egységes elképzeléssé, sokszor nem látni a részek közötti koherenciát és nem veszi figyelembe a pókháló-elmélet alapigazságát, miszerint minden mindennel összefügg és bárhol is nyúlnak bele az egészségügyi ellátórendszerbe, az mindenhol éreztetheti a hatását.
Külön figyelemre méltó az a hozzáállás a tervezett reformok bevezetése kapcsán, amely nem tartja szükségesnek a társadalmi egyeztetést, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”. Érdekes ilyen sorokat olvasni 12 év kétharmada után. Pláne a teljesen félresikerült koronavírus menedzselése után, amikor tényleg a romjaiban hever az összeomlott egészségügyi ellátórendszer.
Egy-egy ilyen reform három dolgon tud megbukni, az egyik a kommunikáció, a másik az előkészítés hiánya, a harmadig pedig a szakmai hozzáértés mellőzése a végrehajtás során.
Amennyiben ezeket a reformokat az elmúlt években látott intézkedésekhez hasonlóan, a jól ismert sudri-bunkó módon kívánják bevezetni, ahogyan a hálapénzt is kivezették, vagy az egészségügyi dolgozók jogállási törvényét (ESZJtv) bevezették, szinte garantálható annak a bukása, ami sajnos hosszútávra ismét ellehetetlenít bármely értelmes kezdeményezést ebben a szektorban...
HADHÁZY ÁKOS: HIBRID FORRADALMAT KELL CSINÁLNI
JELEN
Szerző: TÓTH ÁKOS
Hadházy Ákos független képviselő vér nélküli forradalomban gondolkodik. Úgy véli, hogy akkora társadalmi feszültségekre lehet számítani, amelyeket az ellenzék a változások kikényszerítésére fordíthat. Ehhez azonban olyan ellenzékre volna szükség, amely erre alkalmas. Kérdés az is, hogy mire lesz elegendő az a csomag, amelyet az Európai Bizottság kényszerített ki a magyar kormányból az uniós pénzek kifizetése fejében. Hadházy válasza: semmire. Szerinte az Unió akkor használ a leginkább, ha legalább nem árt.
Október 10-én, ha minden igaz, leteheti a képviselői esküjét. Mi fog változni ettől?
Sajnos nem sok minden, ugyanis egy országgyűlési képviselőnek gyakorlatilag már alig van több joga, mint egy átlagos állampolgárnak. Elveszítettük a közintézményekbe való szabad belépési jogunkat, ezzel leszűkítették az információhoz jutáshoz való jogunkat is. Bár kérdezhetjük az intézmények vezetőit, nem kötelező válaszolniuk, s ezért még csak nem is perelhetjük őket. Én a jövőben is a Parlamenten kívüli munkára fogok koncentrálni. A változás annyi lesz, hogy kapok fizetést, képviselői juttatásokat, így többet tudok vidékre utazni, ami elengedhetetlen a munkámhoz...
Szerző: TÓTH ÁKOS
2022.10.09.
Október 10-én, ha minden igaz, leteheti a képviselői esküjét. Mi fog változni ettől?
Sajnos nem sok minden, ugyanis egy országgyűlési képviselőnek gyakorlatilag már alig van több joga, mint egy átlagos állampolgárnak. Elveszítettük a közintézményekbe való szabad belépési jogunkat, ezzel leszűkítették az információhoz jutáshoz való jogunkat is. Bár kérdezhetjük az intézmények vezetőit, nem kötelező válaszolniuk, s ezért még csak nem is perelhetjük őket. Én a jövőben is a Parlamenten kívüli munkára fogok koncentrálni. A változás annyi lesz, hogy kapok fizetést, képviselői juttatásokat, így többet tudok vidékre utazni, ami elengedhetetlen a munkámhoz...
ELŐJÖTT A NER ÚJABB NAGYÁGYÚJA: ÖSSZEKÖLTÖZÖTT AZ EDDIG BUJKÁLÓ MATOLCSY-KLÁN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.10.07.
Miközben a hazai NER-csúcsgazdagok listáját hús-vér emberek vezetik – Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Jászai Gellért, Tiborcz István –, régóta pletykálják, hogy „titokban” a Matolcsy család is megépítette a maga bivalyerős üzleti hátországát. Most minderre bizonyíték is lett: egy budai, II. kerületi főhadiszállásra majd’ minden olyan magáncég és -tőkealap összeköltözött, amely jegybanki milliárdokat és ingatlanokat szippantott magába az elmúlt években. A Válasz Online azt is kiszúrta, hogy idén nyártól a gigantikus méretű Infopark Duna-parti irodatömbjeinek többsége is ezé a kláné.
A Magyar Nemzeti Bank által 2013-2015-ben vásárolt értékes ingatlanok közül több is „közvetlenül kapcsolódik” a Matolcsy György által vezetett intézmény „társadalmi felelősségvállalási programjaihoz” – ezzel a felütéssel indul a jegybank 2017-es belső vizsgálati anyaga. Az egyik megszerzett épületegyüttes a II. kerületi Pusztaszeri út 59-67. szám alatt található – az alábbiakban erre az objektumra összpontosítunk. Rögtön egy hosszabb idézetet veszünk elő az idézett dokumentumból; nyilván nem az untatás szándékával, hanem azért, hogy lássuk, az ingatlan milyen abszurd módon vesztette el közfunkcióját az évek során.
Tehát: „A Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Központi Kémiai Kutató Intézet (a budapesti Rózsadombon elhelyezkedő ingatlan) megvásárlásának célja tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpont létrehozása és működtetése. Többek között a tudásteremtés ösztönzése, a tudományos ismeretek és tapasztalatok megosztása a gazdaság és a hazai versenyképesség kitörési pontjait jelentő tématerületeken (bionika, robotika, egészségügy, egészségipar és egészségügyi szolgáltatások, turizmus, startup vállalkozások) interdiszciplináris kutatások, új tudományos és gazdasági ismeretek, eredmények létrehozásának ösztönzése és támogatása, a gazdaságban alkalmazható kutatás-fejlesztés ösztönzése, azok eredményeinek elterjesztése, ezáltal a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességének elősegítése. Az ingatlannal az MNB egy közösségi oktatási, kutatási, tudományos és kulturális funkciókkal ellátott fejlesztést kíván megvalósítani.”
Magyarul: az MNB annak idején erősen fogadta, hogy a budai elitnegyed 2,5 hektáros területén álló, a 20. századi épített örökség egyik fontos példájaként emlegetett kutatóintézeti központ továbbra is tudományos „szentély” marad. Hiszen új gazdái ezzel tartoznak a hazának. A jegybank tehát 2015-ben megvette a Pusztaszeri úti ingatlant az Akadémiától, majd négy évig körön belül – ám a közvagyonjellegtől már megfosztva –, a Pallas Athéné alapítványhálózatnál tartotta. Ezután jött az első fordulat: 2019-ben az MNB-elnök családja körüli magántőkealapos lobbicsoportnak privatizálták az épületegyüttest. Az eset kirívó lenne, ha nem ez lett volna a bejáratott módszer a Matolcsy-univerzumban – idén májusi cikkünkben ezt házról házra bizonyítottuk...
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.10.07.
A Magyar Nemzeti Bank által 2013-2015-ben vásárolt értékes ingatlanok közül több is „közvetlenül kapcsolódik” a Matolcsy György által vezetett intézmény „társadalmi felelősségvállalási programjaihoz” – ezzel a felütéssel indul a jegybank 2017-es belső vizsgálati anyaga. Az egyik megszerzett épületegyüttes a II. kerületi Pusztaszeri út 59-67. szám alatt található – az alábbiakban erre az objektumra összpontosítunk. Rögtön egy hosszabb idézetet veszünk elő az idézett dokumentumból; nyilván nem az untatás szándékával, hanem azért, hogy lássuk, az ingatlan milyen abszurd módon vesztette el közfunkcióját az évek során.
Tehát: „A Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Központi Kémiai Kutató Intézet (a budapesti Rózsadombon elhelyezkedő ingatlan) megvásárlásának célja tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpont létrehozása és működtetése. Többek között a tudásteremtés ösztönzése, a tudományos ismeretek és tapasztalatok megosztása a gazdaság és a hazai versenyképesség kitörési pontjait jelentő tématerületeken (bionika, robotika, egészségügy, egészségipar és egészségügyi szolgáltatások, turizmus, startup vállalkozások) interdiszciplináris kutatások, új tudományos és gazdasági ismeretek, eredmények létrehozásának ösztönzése és támogatása, a gazdaságban alkalmazható kutatás-fejlesztés ösztönzése, azok eredményeinek elterjesztése, ezáltal a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességének elősegítése. Az ingatlannal az MNB egy közösségi oktatási, kutatási, tudományos és kulturális funkciókkal ellátott fejlesztést kíván megvalósítani.”
Magyarul: az MNB annak idején erősen fogadta, hogy a budai elitnegyed 2,5 hektáros területén álló, a 20. századi épített örökség egyik fontos példájaként emlegetett kutatóintézeti központ továbbra is tudományos „szentély” marad. Hiszen új gazdái ezzel tartoznak a hazának. A jegybank tehát 2015-ben megvette a Pusztaszeri úti ingatlant az Akadémiától, majd négy évig körön belül – ám a közvagyonjellegtől már megfosztva –, a Pallas Athéné alapítványhálózatnál tartotta. Ezután jött az első fordulat: 2019-ben az MNB-elnök családja körüli magántőkealapos lobbicsoportnak privatizálták az épületegyüttest. Az eset kirívó lenne, ha nem ez lett volna a bejáratott módszer a Matolcsy-univerzumban – idén májusi cikkünkben ezt házról házra bizonyítottuk...
TÉNYLEG HATÁSTALANOK AZ OROSZORSZÁGRA KIVETETT SZANKCIÓK?
G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.10.09.
Az utóbbi hetekben a Fidesz belpolitikai kommunikációjának legfrissebb refrénjévé vált, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok és más szövetségesek által Oroszországra kivetett szankciók nem működnek, sőt inkább Európának ártanak, mert ezek felelnek az uniós inflációért és energiaellátási gondokért, azok feloldása pedig minden gondot megoldana – már ha nem lenne ilyen tökelütött önsorsrontó “Brüsszel”.
Természetesen a fideszes szövegekben könnyű súlyos logikai bukfenceket találni:
Ezzel együtt a szankciók hatékonysága olyan politikai közösségekben is élénk vita tárgya, amelyek nem saját gazdaságpolitikai felelősségük hárítására, esetleg a nyugatellenes, oroszbarát propaganda eszközeként használják a témát.
Egyfelől a kezdeti remények ellenére a példátlanul kemény pénzügyi szankciók nem vitték csődbe Oroszországot, a reálgazdasági károk pedig rövid távon nem olyan súlyosak, hogy ellehetetlenítsék az ukrajnai háborúzást és megdöntsék Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjét. Eközben az orosz ellenlépések miatt Európa és az Európán kívüli világ is komoly pénzügyi, gazdasági, és egyes esetekben politikai árat fizet a szankciókért, ami erősen árnyalja a gazdasági háború hasznát.
Másfelől a szankciók hiába nem hoztak összeomlást, – az Ukrajnának való nyugati fegyverszállításokkal és az ukrán fegyveres erők minden előrejelzést meghazudtoló felkészültségével együtt – fontos szerepet játszanak az orosz offenzíva megakadásában, az orosz ipar elsorvasztásában és Moszkva geopolitikai (vagy a geopolitikai polihisztorok aktuális buzzwördjével élve, geoökonómiai) befolyásának csökkentésében, továbbá az ország hosszabb távú gazdasági leszakadását is előrevetítik. A háború finanszírozása az már a nyár végén elkezdett problémássá válni, az orosz finanszírozási helyzeten pedig a “részleges mozgósítás” okozta kivándorlás és az olajipari szankciók jövő évi életbe lépése is rontani fog.
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.10.09.
Természetesen a fideszes szövegekben könnyű súlyos logikai bukfenceket találni:
- az infláció olyannyira nem a szankciókkal kezdődött, hogy a magyar kormány másfél hónappal az ukrajnai orosz invázió előtt vetett ki hatósági árstopot az élelmiszerekre,
- az oroszok jóval a háború előtt elkezdték tekergetni az európai gázcsapot,
- az energiára és agrárkereskedelemre semmiféle szankciót nem vetettek ki,
- a büntetőintézkedéseket nem “Brüsszel” hozta, hanem az uniós tagállamok egyhangú döntéséről van szó, amelyet Magyarország is megszavazott,
- az Európára is jellemző inflációs és energetikai folyamatok pedig a világ számos olyan országában is jelentkeznek, amelyek igyekeznek rendkívül távol tartani magukat a háborútól és a szankciózástól.
Ezzel együtt a szankciók hatékonysága olyan politikai közösségekben is élénk vita tárgya, amelyek nem saját gazdaságpolitikai felelősségük hárítására, esetleg a nyugatellenes, oroszbarát propaganda eszközeként használják a témát.
Egyfelől a kezdeti remények ellenére a példátlanul kemény pénzügyi szankciók nem vitték csődbe Oroszországot, a reálgazdasági károk pedig rövid távon nem olyan súlyosak, hogy ellehetetlenítsék az ukrajnai háborúzást és megdöntsék Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjét. Eközben az orosz ellenlépések miatt Európa és az Európán kívüli világ is komoly pénzügyi, gazdasági, és egyes esetekben politikai árat fizet a szankciókért, ami erősen árnyalja a gazdasági háború hasznát.
Másfelől a szankciók hiába nem hoztak összeomlást, – az Ukrajnának való nyugati fegyverszállításokkal és az ukrán fegyveres erők minden előrejelzést meghazudtoló felkészültségével együtt – fontos szerepet játszanak az orosz offenzíva megakadásában, az orosz ipar elsorvasztásában és Moszkva geopolitikai (vagy a geopolitikai polihisztorok aktuális buzzwördjével élve, geoökonómiai) befolyásának csökkentésében, továbbá az ország hosszabb távú gazdasági leszakadását is előrevetítik. A háború finanszírozása az már a nyár végén elkezdett problémássá válni, az orosz finanszírozási helyzeten pedig a “részleges mozgósítás” okozta kivándorlás és az olajipari szankciók jövő évi életbe lépése is rontani fog.
Összeomlásra számítottak, nem jött be
Bár az orosz erőd falait áttörték, Moszkva eddig nem omlott össze, és nem adta meg magát. A tőkekorlátozások és kamatemelések megakadályozták a pénzügyi válságot és a rubel összeomlását. Az első időszak csökkenése után az orosz olajexport Kína, India és más ázsiai országok növekvő vásárlásai következtében helyreállt. A fontosabb orosz tartományokban a munkanélküliség menedzselhető szinten maradt. A távlati kilátások hosszú stagnálásról szólnak, de a katasztrofális összeomlás elmaradt – jellemezte a helyzetet Nicholas Mulder, a Cornell Egyetem tanára egy szeptember végi cikkében.
Ez annak fényében kevésbé meglepő, hogy a szankciók szakirodalma hagyományosan szkeptikus a gazdasági hadviselés hatásosságát illetően, miután még a legkeményebb büntetőintézkedések is relatíve ritkán vezetnek politikai magatartásváltáshoz. Oroszország esetében ennek esélyét a kezdetektől csökkentette, hogy Vlagyimir Putyin számára a jelek szerint Ukrajna ideológiai és/vagy geopolitikai elképzeléseiből fakadóan nehezen feladható célpont, valamint hogy nagy energiaexportőrként nagyobb mozgástere van a szankciók kivédésére...
Bár az orosz erőd falait áttörték, Moszkva eddig nem omlott össze, és nem adta meg magát. A tőkekorlátozások és kamatemelések megakadályozták a pénzügyi válságot és a rubel összeomlását. Az első időszak csökkenése után az orosz olajexport Kína, India és más ázsiai országok növekvő vásárlásai következtében helyreállt. A fontosabb orosz tartományokban a munkanélküliség menedzselhető szinten maradt. A távlati kilátások hosszú stagnálásról szólnak, de a katasztrofális összeomlás elmaradt – jellemezte a helyzetet Nicholas Mulder, a Cornell Egyetem tanára egy szeptember végi cikkében.
Ez annak fényében kevésbé meglepő, hogy a szankciók szakirodalma hagyományosan szkeptikus a gazdasági hadviselés hatásosságát illetően, miután még a legkeményebb büntetőintézkedések is relatíve ritkán vezetnek politikai magatartásváltáshoz. Oroszország esetében ennek esélyét a kezdetektől csökkentette, hogy Vlagyimir Putyin számára a jelek szerint Ukrajna ideológiai és/vagy geopolitikai elképzeléseiből fakadóan nehezen feladható célpont, valamint hogy nagy energiaexportőrként nagyobb mozgástere van a szankciók kivédésére...
Ugyanakkor februárban és a tavasz folyamán az Egyesült Államok, az Európai Unió és tíz további nyugati és ázsiai ország példátlanul kemény szankciókat és korlátozásokat hozott Oroszország ellen, egyebek mellett zárolták a jegybank tartalékát, levágták az orosz államot és a legtöbb orosz bankot a nemzetközi pénzügyi rendszerről, erősen visszafogták fontos ipari termékek és technológiák oroszországi exportját, és külföldi vállalatok százai kényszerültek elhagyni az országot.
Az ezekből fakadó kezdeti pánikot azonban relatíve gyors konszolidáció követte: a New York Timesnak amerikai szakértők és név nélkül nyilatkozó kormányzati források már a nyár elején arról beszéltek, hogy a szankciók nem érték el a céljukat, és nem tudtak rövid távon számottevő kárt tenni az orosz gazdaságban, a Bloomberg kormányzati forrásai pedig azon lamentáltak, nem számítottak rá, hogy Amerikában és Európában is ilyen súlyos gazdasági árat kell fizetni szankciós politikáért.
“Arra számítottunk, hogy (a pénzügyi szankciók) teljesen padlóra küldik az orosz gazdaságot, és mostanra egy sokkal gyengébb Oroszországgal lesz dolgunk” – mondták amerikai kormányzati emberek szeptemberben a CNN-nek...
Az ezekből fakadó kezdeti pánikot azonban relatíve gyors konszolidáció követte: a New York Timesnak amerikai szakértők és név nélkül nyilatkozó kormányzati források már a nyár elején arról beszéltek, hogy a szankciók nem érték el a céljukat, és nem tudtak rövid távon számottevő kárt tenni az orosz gazdaságban, a Bloomberg kormányzati forrásai pedig azon lamentáltak, nem számítottak rá, hogy Amerikában és Európában is ilyen súlyos gazdasági árat kell fizetni szankciós politikáért.
“Arra számítottunk, hogy (a pénzügyi szankciók) teljesen padlóra küldik az orosz gazdaságot, és mostanra egy sokkal gyengébb Oroszországgal lesz dolgunk” – mondták amerikai kormányzati emberek szeptemberben a CNN-nek...
KISZÁMOLTUK, HOGY SZAKADNAK LE A KISNYUGDÍJASOK - LÁTSZIK, MÁR NINCS VÁLASZTÁSI ÉV
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.10.07.
A drágulás miatti újabb emelést is figyelembe véve a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok juttatása az idén alsó hangon (hiszen ez az összeg csak a sáv legalja) pont kétszeresével nő, mint az átlagnyugdíjat kapóké. Különösen a kisnyugdíjasok lemaradása látványos. Számolgattunk.
Az idei év a KSH adatai szerint mintegy 150 ezer forintos átlagnyugdíjjal indult. Ez Budapesten 185,4 ezer, Szabolcsban viszont mindössze 128,4 ezer forintos ellátást takar – persze szintén átlagosan. Minél nagyobb az inflációs emelés, annál nagyobb a különbség abban, hogy az idősek havonta mennyiből gazdálkodhatnak az ország különböző területein.
Az előbbi számoknál maradva, az idei két drágulás miatti, már végrehajtott nyugdíjemelés (ez összesen 8,9 százalékot tesz ki) után a budapesti és a szabolcsi átlagnyugdíjas közötti különbség még a korábbinál is nagyobbra nőtt. Utóbbi most 57 ezer forint helyett már 62 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat havonta, mint fővárosi társa.
Félmillióan csak tengődnek
Arányában a legtöbben (ez körülbelül egymillió embert jelent) a 100-160 ezer forintos juttatási sávba tartoztak az év elején. Havonta 260 ezer forintnál többet pedig majdnem minden tízedik nyugdíjas kapott. A táblázatba ezekből a sávokból választottunk ki néhány havi összeget, hogy plasztikusan érzékelhetővé tegyük, miként tágul az inflációs emelések hatására közöttük az olló...
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.10.07.
Az idei év a KSH adatai szerint mintegy 150 ezer forintos átlagnyugdíjjal indult. Ez Budapesten 185,4 ezer, Szabolcsban viszont mindössze 128,4 ezer forintos ellátást takar – persze szintén átlagosan. Minél nagyobb az inflációs emelés, annál nagyobb a különbség abban, hogy az idősek havonta mennyiből gazdálkodhatnak az ország különböző területein.
Az előbbi számoknál maradva, az idei két drágulás miatti, már végrehajtott nyugdíjemelés (ez összesen 8,9 százalékot tesz ki) után a budapesti és a szabolcsi átlagnyugdíjas közötti különbség még a korábbinál is nagyobbra nőtt. Utóbbi most 57 ezer forint helyett már 62 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat havonta, mint fővárosi társa.
Félmillióan csak tengődnek
Ez az eltérés persze nem csak regionális. A különböző juttatási sávok között is egyre nagyobb a különbözet. A KSH statisztikája szerint több mint félmillió nyugdíjas tengődik saját jogon 100 ezer forint alatti ellátáson. Majdnem kétharmaduk nő, ami nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy a „gyengébbik” nem tovább él. A legidősebbek szenvedhetik meg leginkább az egyre nagyobb leszakadást.
| Nyugdíjak alakulása (ezer Ft/hó) | ||||
|---|---|---|---|---|
| 2022. jan. | Jelenleg* | További emeléssel** | Eltérés*** | |
| Országos átlag | 150 | 163,4 | 170,7 | 20,7 |
| Budapesti átlag | 185,4 | 201,9 | 211,0 | 25,6 |
| Szabolcsi átlag | 128,4 | 139,8 | 146,1 | 17,7 |
| A legnépesebb sáv alsó értéke | 100 | 108,9 | 113,8 | 13,8 |
| A legfelső sáv induló értéke | 300 | 326,7 | 341,4 | 41,4 |
| *a januári összeg az év elejei és a júliusi (összesen 8,9 százalékos) emelés után | ||||
| ** a novemberi 4,5 százalékkal kalkulálva | ||||
| *** az év elejéhez képest | ||||
| Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés és számítás | ||||
Arányában a legtöbben (ez körülbelül egymillió embert jelent) a 100-160 ezer forintos juttatási sávba tartoztak az év elején. Havonta 260 ezer forintnál többet pedig majdnem minden tízedik nyugdíjas kapott. A táblázatba ezekből a sávokból választottunk ki néhány havi összeget, hogy plasztikusan érzékelhetővé tegyük, miként tágul az inflációs emelések hatására közöttük az olló...
HÚZÓS PODCAST / SZ. BÍRÓ ZOLTÁN - UKRÁN TRAGÉDIA, OROSZ KATASZTRÓFA!
HÚZÓS PODCAST / ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2022.10.08.
A Húzós podcast vendége ezúttal Putyin elnök és Oroszország értő ismerője, a térség folyamatainak elemzője, az orosz néplélek szakértője. Hallhatnak Putyin indítékairól, Ukrajna válaszairól és esélyeiről, az atomfenyegetésről, a béke lehetőségeiről. És a végére talán azt is megértjük: miért van háború? Sz. Bíró Zoltán egyetemi tanár az orosz-ukrán háborút értékeli!
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2022.10.08.
A Húzós podcast vendége ezúttal Putyin elnök és Oroszország értő ismerője, a térség folyamatainak elemzője, az orosz néplélek szakértője. Hallhatnak Putyin indítékairól, Ukrajna válaszairól és esélyeiről, az atomfenyegetésről, a béke lehetőségeiről. És a végére talán azt is megértjük: miért van háború? Sz. Bíró Zoltán egyetemi tanár az orosz-ukrán háborút értékeli!
A TUDÁSELLENESSÉG ÖRDÖGI KÖRE – TANÁRBÉREMELÉS SEM MENTENÉ MEG A FIDESZ ORSZÁGÁT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2022.10.06.
A tanári béremelés kell, az ma már erkölcsi kérdés, ám sajnos Magyarországot már ez sem menti meg Kovács Tibor szerint. Rendszeres vendégszerzőnk a lapunk hasábjain indult oktatásügyi vitához szól hozzá, és úgy érvel: a tudásellenes társadalom ördögi körébe kerültünk, amelyet éppúgy erősít az egészségügy borzalmas állapota, ahogy a Mészáros Lőrinc-jelenség is – főként pedig a kormányfő összeszerelőüzem-stratégiája. Vélemény.
Érdekes vitasorozat alakult az oktatás ügyéről a Válasz Online hasábjain. Ehhez szólok hozzá. Amellett érvelek, hogy Magyarországon nem az oktatással van gond, hanem a tudás presztízsének leértékelődésével. A megoldás rég nem oktatási, sőt, még csak nem is politikai kérdés, mert a magyar társadalom többsége és a jelenlegi politika már nem hisz az évszázados elvben, hogy a tudás megszerzése szükséges az előrejutáshoz, a boldoguláshoz és az ország sikeréhez. Olyan gazdasági és társadalomszerkezet alakult ki, amelyben sokaknak irracionális, cseppet sem hatékony életstratégia tanulásra pazarolni az időt. Ebből azonban vesztes nemzet bontakozhat csak ki, amin már nem lehet olyan intézkedésekkel változtatni, mint a tanárok fizetésének megemelése.
A tudás már nem a boldogulás legjobb módja
A közbeszédben a magyar oktatás színvonalának leromlásáról beszélünk, és ennek egyik látványos jele a tanárok megalázóan alacsony bére. Ennek emelése ma már több mint oktatási kérdés: egyszerűen erkölcsi ügy. Meg kell lépni. Azonban még ha sikerülne is kiharcolni az emberhez méltó juttatásokat: önmagában ettől ne reméljünk a társadalom egészére ható komoly változásokat. A tanári bérek ügye csupán tünet. Magyarországon ugyanis az elmúlt évtizedben újjáépült a szocializmus tudásellenes társadalomszerkezete. Évszázados európai paradigma és a rendszerváltás utáni időszak azon kevés elve dőlt le, amit párthovatartozástól függetlenül elfogadtunk. Eszerint a tanulás útján megszerezhető tudás az egyénnek sikeresebb életet, az országnak értékesebb humánerőforrást és így erősebb nemzetet eredményez. Nényei Pál vitaindító esszéjében található ez az idézet: „A tankötelezettség célja pedig köztudomású: adassék meg minden embernek a lehetőség, hogy fejlődjön, hogy megszerezze a boldoguláshoz szükséges tudást.” Ez összefoglalja mindazt, amit sokan tartanak a sikeres társadalmak legfőbb feltételének.
Ezzel szemben 2022-re Magyarországon egyének nagy tömege és a politika ezt már nem gondolja igaznak. Orbán Viktor 2014. október 10-én jelölte ki az új irányt. A miniszterelnök által megfogalmazottak lehetnének a tudásellenes társadalom kiáltványának első mondatai is. Íme: „A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő.” Ezzel összhangban az elmúlt évek politikai intézkedései, nemzetstratégiai elképzelései és preferenciái, sokszor talán akaratuk ellenére, de a tudást hátránnyá tették, a megszerzésére használt időt pedig ésszerűtlenül használt, elpazarolt idővé. És itt nem elsősorban a kapcsolatokra épülő sikerre gondolok, hanem arra, hogy a társadalom legkülönfélébb csoportjai számára ma a legjobb életstratégia, a boldogulás legjobb módja nem a minél több tudás megszerzése, hanem a minél előbbi munkába állás. A tanári pálya ennek legszomorúbb szimbóluma: sokévi tanulással sem képes megélhetésben versenyezni egy 8 általánost végzett határvadásszal. A kérdés azonban ennél jóval összetettebb...
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2022.10.06.
Érdekes vitasorozat alakult az oktatás ügyéről a Válasz Online hasábjain. Ehhez szólok hozzá. Amellett érvelek, hogy Magyarországon nem az oktatással van gond, hanem a tudás presztízsének leértékelődésével. A megoldás rég nem oktatási, sőt, még csak nem is politikai kérdés, mert a magyar társadalom többsége és a jelenlegi politika már nem hisz az évszázados elvben, hogy a tudás megszerzése szükséges az előrejutáshoz, a boldoguláshoz és az ország sikeréhez. Olyan gazdasági és társadalomszerkezet alakult ki, amelyben sokaknak irracionális, cseppet sem hatékony életstratégia tanulásra pazarolni az időt. Ebből azonban vesztes nemzet bontakozhat csak ki, amin már nem lehet olyan intézkedésekkel változtatni, mint a tanárok fizetésének megemelése.
A tudás már nem a boldogulás legjobb módja
A közbeszédben a magyar oktatás színvonalának leromlásáról beszélünk, és ennek egyik látványos jele a tanárok megalázóan alacsony bére. Ennek emelése ma már több mint oktatási kérdés: egyszerűen erkölcsi ügy. Meg kell lépni. Azonban még ha sikerülne is kiharcolni az emberhez méltó juttatásokat: önmagában ettől ne reméljünk a társadalom egészére ható komoly változásokat. A tanári bérek ügye csupán tünet. Magyarországon ugyanis az elmúlt évtizedben újjáépült a szocializmus tudásellenes társadalomszerkezete. Évszázados európai paradigma és a rendszerváltás utáni időszak azon kevés elve dőlt le, amit párthovatartozástól függetlenül elfogadtunk. Eszerint a tanulás útján megszerezhető tudás az egyénnek sikeresebb életet, az országnak értékesebb humánerőforrást és így erősebb nemzetet eredményez. Nényei Pál vitaindító esszéjében található ez az idézet: „A tankötelezettség célja pedig köztudomású: adassék meg minden embernek a lehetőség, hogy fejlődjön, hogy megszerezze a boldoguláshoz szükséges tudást.” Ez összefoglalja mindazt, amit sokan tartanak a sikeres társadalmak legfőbb feltételének.
Ezzel szemben 2022-re Magyarországon egyének nagy tömege és a politika ezt már nem gondolja igaznak. Orbán Viktor 2014. október 10-én jelölte ki az új irányt. A miniszterelnök által megfogalmazottak lehetnének a tudásellenes társadalom kiáltványának első mondatai is. Íme: „A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő.” Ezzel összhangban az elmúlt évek politikai intézkedései, nemzetstratégiai elképzelései és preferenciái, sokszor talán akaratuk ellenére, de a tudást hátránnyá tették, a megszerzésére használt időt pedig ésszerűtlenül használt, elpazarolt idővé. És itt nem elsősorban a kapcsolatokra épülő sikerre gondolok, hanem arra, hogy a társadalom legkülönfélébb csoportjai számára ma a legjobb életstratégia, a boldogulás legjobb módja nem a minél több tudás megszerzése, hanem a minél előbbi munkába állás. A tanári pálya ennek legszomorúbb szimbóluma: sokévi tanulással sem képes megélhetésben versenyezni egy 8 általánost végzett határvadásszal. A kérdés azonban ennél jóval összetettebb...
100-140 ÉVES LEMARADÁSBAN VAN A MAGYAR ISKOLARENDSZER
G7.HU
Szerző: HOLTZER PÉTER
2022.10.08.
“Egy abszolút a szakadék szélén álló rendszert látok magam előtt, amit akárhonnan fricskázunk, szétesésgyanús az egész. Valószínűleg a legérzékenyebb pontja most a pedagógushiány, és valószínűleg ezen fog kibukni az, hogy itt valami nagy baj van” – mondta Gloviczki Zoltán.
Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és a Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképzési Bizottságának elnöke, aki 2010 és 2013 között oktatási helyettes államtitkár, 2017 és 2020 között az Oktatási Hivatal elnöke is volt. A G7 oktatási témájú podcast-sorozata, a 28. óra új évadának első adásában többek között a magyar oktatási rendszer vízióhiányáról, a szülők elvárásairól, a pedagógusok képzéséről és helyzetéről is beszélgettünk vele.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány az EU-s pénzek megérkezésétől teszi függővé a pedagógusbérek emelését, azt mondta, a kommunikáció, amely a kormány tagjaitól vagy a vezető emberektől jön, olyan szempontból hiteles, hogy az ő ingerküszöbüket valóban nem üti meg az, hogy itt milyen problémáról van szó. Ez a problémahalmaz azonban nem az elmúlt években, és még csak nem is az elmúlt évtizedekben jött létre...
Szerző: HOLTZER PÉTER
2022.10.08.
Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és a Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképzési Bizottságának elnöke, aki 2010 és 2013 között oktatási helyettes államtitkár, 2017 és 2020 között az Oktatási Hivatal elnöke is volt. A G7 oktatási témájú podcast-sorozata, a 28. óra új évadának első adásában többek között a magyar oktatási rendszer vízióhiányáról, a szülők elvárásairól, a pedagógusok képzéséről és helyzetéről is beszélgettünk vele.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány az EU-s pénzek megérkezésétől teszi függővé a pedagógusbérek emelését, azt mondta, a kommunikáció, amely a kormány tagjaitól vagy a vezető emberektől jön, olyan szempontból hiteles, hogy az ő ingerküszöbüket valóban nem üti meg az, hogy itt milyen problémáról van szó. Ez a problémahalmaz azonban nem az elmúlt években, és még csak nem is az elmúlt évtizedekben jött létre...
ORBÁN ÉS A FIDESZ KÁROKOZÁSA TÖRTÉNELMI LÉPTÉKŰ - BESZÉLGETÉS SÍKLAKI ISTVÁN SZOCIÁLPSZICHOLÓGUSSAL
ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: KARDOS ERNŐ
2022.10.07.
Az első száz nap alapján egyértelmű, hogy a kormány szinte valamennyi választási ígéretét megszegte. Az áprilisban hatalomra kerülő Orbán Viktor végül azt a programot hajtotta végre, amivel ellenzéki győzelem esetén választóit riogatta: komoly megszorításokat vezetett be, drámai módon elengedte az energiaárakat, emelte az adókat, és elvesztette uralmát az infláció felett. A népszerűtlen intézkedéseket pedig rákente a háborúra és a brüsszeli bürokratákra. A kormány népszerűsége ennek ellenére szinte töretlen. Az országgyűlési választáson az önmagát győzelemre is esélyesnek tartó ellenzék viszont képtelen erőt felmutatni, a Fidesz politikájából semmit sem profitált. A helyzet politikai elemzése helyett a történtekre társadalom-lélektani magyarázatot kértünk Síklaki István szociálpszichológustól, az ELTE nyugalmazott egyetemi tanárától.
– A társadalom politikai emlékezete furán működik, ahogy az egyén memóriája is. A közélettel hivatásszerűen nem foglalkozók agya képtelen pontosan megjegyezni a pártok ígéreteit. Az idő múlásával ráadásul az emberek fejében folyamatosan torzulnak is a szlogenek, és ha száz nap után – esetleg a következő választás előtt – visszaemlékeznek azok tartalmára, az emlékké vált ígérvények felidézése pontatlan. Továbbá az emlékfoszlányok mindig az adott pillanatnak megfelelően rekonstruálódnak, s ha valami a valóságban megtörtént – még ha az ellenkezőjét ígérték is –, hajlamosak vagyunk úgy emlékezni, hogy mindig is ez volt a terv, nem pedig az ellenkezője. Mindezt tudományos kísérletek igazolják, ha tehát az ellenzék valamilyen hazugságra nem képes megfelelő időben, erőteljesen felhívni a köz figyelmét, akkor elvész a múlt ködében. Persze normális országban, ahol van ellenzék s van kritikus társadalmi nyilvánosság, ez nem fordulhat elő, mert a közbeszéd állandóan frissíti az emlékezetet, s a kormány esetleges hazugságaira felhívja a figyelmet. Tudjuk azonban, hogy nálunk sem ellenzék, sem megfelelő nyilvánosság nincs...
Szerző: KARDOS ERNŐ
2022.10.07.
– Ha bármely hatalomra készülő kormány becsapja a választóit, s az kiderül, akkor a támogatók inkább elfordulnak tőle, ahogy egy hazudozó szülő is hiteltelenné válik a gyereke előtt. Száz nap kormányzás alatt a Fidesz szinte minden csábító ígéretét megszegte, a tömeg szemében mégsem lett igazán politikai hulla. Mi ennek a lélektani magyarázata?
– A társadalom politikai emlékezete furán működik, ahogy az egyén memóriája is. A közélettel hivatásszerűen nem foglalkozók agya képtelen pontosan megjegyezni a pártok ígéreteit. Az idő múlásával ráadásul az emberek fejében folyamatosan torzulnak is a szlogenek, és ha száz nap után – esetleg a következő választás előtt – visszaemlékeznek azok tartalmára, az emlékké vált ígérvények felidézése pontatlan. Továbbá az emlékfoszlányok mindig az adott pillanatnak megfelelően rekonstruálódnak, s ha valami a valóságban megtörtént – még ha az ellenkezőjét ígérték is –, hajlamosak vagyunk úgy emlékezni, hogy mindig is ez volt a terv, nem pedig az ellenkezője. Mindezt tudományos kísérletek igazolják, ha tehát az ellenzék valamilyen hazugságra nem képes megfelelő időben, erőteljesen felhívni a köz figyelmét, akkor elvész a múlt ködében. Persze normális országban, ahol van ellenzék s van kritikus társadalmi nyilvánosság, ez nem fordulhat elő, mert a közbeszéd állandóan frissíti az emlékezetet, s a kormány esetleges hazugságaira felhívja a figyelmet. Tudjuk azonban, hogy nálunk sem ellenzék, sem megfelelő nyilvánosság nincs...
„PUSZTÍTOTTAK ÉS ÖRÖMÜKET LELTÉK BENNE”
TELEX / VIDEÓ
Szerzők: Nyilas Gergely, Huszti István, Halász Júlia
2022.10.08.
A nemrég felszabadított kelet-ukrajnai településeken áthaladva értünk Kamjankába, ahol még a korábban látottaknál is félelmetesebb pusztítást hagytak az oroszok maguk után. A lakók elkezdtek visszaköltözni, de fogalmuk sincs, mihez fognak kezdeni a faluban, ahol mindenük odaveszett. A Telex tudósítói meghalt szeretteik sírját kereső, és az orosz haderők rombolásában mindenüket elvesztett helyiekkel is találkoztak a szó szerint földig rombolt faluban...
Szerzők: Nyilas Gergely, Huszti István, Halász Júlia
2022.10.08.
A nemrég felszabadított kelet-ukrajnai településeken áthaladva értünk Kamjankába, ahol még a korábban látottaknál is félelmetesebb pusztítást hagytak az oroszok maguk után. A lakók elkezdtek visszaköltözni, de fogalmuk sincs, mihez fognak kezdeni a faluban, ahol mindenük odaveszett. A Telex tudósítói meghalt szeretteik sírját kereső, és az orosz haderők rombolásában mindenüket elvesztett helyiekkel is találkoztak a szó szerint földig rombolt faluban...
ORBÁN AZ OROSZOKHOZ ÁTÁLLNA, DE AZ EU-BÓL VAN ESÉLYE PÉNZHEZ JUTNI
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.10.09.
“Pénz beszél, kutya ugat”, mondhatná Orbán a populizmusával megcélzott tipikus “magyar embernek”, miért van az, hogy az oroszok által indított háborúban az oroszok mellett áll, ideológiailag az orosz rendszert támogatja az EU-val szemben, az Unióban orosz érdekeket képvisel, Magyarországon határozott, félreérthetetlen oroszpárti és Európa-ellenes goebbelsi propagandát folytat, mégis megszavazza az oroszok elleni szankciókat. Mert a NER bármennyire is sérti az uniós jogállami követelményeket, még mindig az EU-ból van több esélye pénzhez jutni, mint barátjától, Putyintól.
Ez mindent elmond arról, mennyire bízhat a Nyugattal szemben orosz támogatásban, segítségben, bármilyen adott szóban. Ennek pedig nemcsak az az oka, hogy a szankciók igenis működnek és Oroszország nemcsak a saját háborúját képtelen finanszírozni, hanem saját országát is, és ha Putyin nem tud viszonylag gyors győzelmet aratni Ukrajnában, ami már kizárt, akkor a szankciók és az ukrán hadsereg győzelmei térdre kényszerítik Oroszországot, s ezért van napirenden a “taktikai” atombomba lehetősége is. Mert az oroszok akkor sem adnának, ha nem így lenne.
Ez pedig következik az orosz birodalmi gondolkodásból, és az orosz maffia belső törvényeiből, amely a titkosszolgálattal összefonódva irányítja az orosz rendszert. Ez a kettő egybevág, s a lényege az, hogy nem tűr egyenrangú partnereket, csak leigázott, zsarolt, alárendelt szerepbe kényszerített csatlósokat, akiket felhasználhat, kiszipolyozhat, nem pedig ő tart el. Az oroszok soha senkiben nem bíznak, őszinte barátságot nem ismernek, a szavahihetőségen röhögnek. Kézben tartott embereket és hasznos idiótákat, alacsonyabbrendű kiszolgálókat ismernek csak, nem barátokat.
Orbán hamis ideológiája, hazugságokra épülő rendszere, rossz számításai és megszámlálhatatlan tévedései mellett a legnagyobb melléfogása az, hogy nem ismeri az oroszokat és elhiszi a mosolyt Putyin és Lavrov arcán. Elhiszi, hogy “lehetünk mi jó barátok, nem akarunk mi téged bántani Viktor azokkal az információkkal, amit tudunk rólad”. Putyin az első adandó alkalommal hátba szúrná Orbán Magyarországát, ha arra lenne szüksége, azt is úgy adná elő, mint baráti gesztust. Ha bírna az ukránokkal, terjeszkedne tovább, bevonulna Magyarországra Orbán engedélyével, mint a sicc.
Mert Orbánnak nem lenne más választása. Ha hirtelen segítségül hívná a NATO-t (ha még egyáltalán tag lenne, ha az oroszok akkora háborús fölényben lennének), akkor az oroszok kicsinálnák. Orbán azzal, hogy egy antiszemita ideológiára épülő, nyugatellenes, antiliberális, antidemokratikus fasiszta rendszert épített fel, és személyes sértődöttsége miatt a nyugati liberális világ ellensége lett, logikailag tényleg nem számíthat senkire, csak a nyugatellenes oroszokra és Kínára (és saját csatlósaira), de azokban nem bízhat meg úgy, mert a nyugatiakban, akik tartják a szavukat.
Orbán ott véti el, hogy az antiliberális keleti diktatúrákba ugyanazt a barátságot, megbízhatóságot, kiszámíthatóságot, szabályszerűséget és elvszerűséget látja bele, ami csak liberális jogállamok sajátja, nem pedig embertelen, népirtó diktatúrák jellemzője. Ezért Magyarországot a civilizációból nemcsak a senki földjére viszi, hanem egyenesen a romlásba, pusztulásba és a szolgaságba, ha az oroszokhoz és a kínaiakhoz köti az ország szekerét, márpedig ezt teszi, mivel a nyugati világgal gyűlöletből végzett, és azonosult a fasiszta ideológiával. Egyedül a pénzhiány tartja vissza.
Ha Orbán remélhetne olyan és annyi ingyen pénzt az oroszoktól és a kínaiaktól, mint az Európai Uniótól, már régen nyíltan szembefordult volna a Nyugattal, átadta volna nyugati főhadiszállásnak Magyarországot az oroszoknak és a kínaiaknak is. De a kínaiak is magyar pénzen gyarmatosítják Magyarországot, úgy igáznák le az országot, hogy eladósítják és pénzügyileg lehúzzák. Az oroszok a “drúzsba” jelszava mögött ugyanezt csinálják. Ezek nem olyanok, mint Amerika, aki a szabadságot úgy próbálja exportálni, hogy felszabadít a demokráciára és töménytelen pénzt ad...
Szerző: Amerikai Népszava
2022.10.09.
Ez mindent elmond arról, mennyire bízhat a Nyugattal szemben orosz támogatásban, segítségben, bármilyen adott szóban. Ennek pedig nemcsak az az oka, hogy a szankciók igenis működnek és Oroszország nemcsak a saját háborúját képtelen finanszírozni, hanem saját országát is, és ha Putyin nem tud viszonylag gyors győzelmet aratni Ukrajnában, ami már kizárt, akkor a szankciók és az ukrán hadsereg győzelmei térdre kényszerítik Oroszországot, s ezért van napirenden a “taktikai” atombomba lehetősége is. Mert az oroszok akkor sem adnának, ha nem így lenne.
Ez pedig következik az orosz birodalmi gondolkodásból, és az orosz maffia belső törvényeiből, amely a titkosszolgálattal összefonódva irányítja az orosz rendszert. Ez a kettő egybevág, s a lényege az, hogy nem tűr egyenrangú partnereket, csak leigázott, zsarolt, alárendelt szerepbe kényszerített csatlósokat, akiket felhasználhat, kiszipolyozhat, nem pedig ő tart el. Az oroszok soha senkiben nem bíznak, őszinte barátságot nem ismernek, a szavahihetőségen röhögnek. Kézben tartott embereket és hasznos idiótákat, alacsonyabbrendű kiszolgálókat ismernek csak, nem barátokat.
Orbán hamis ideológiája, hazugságokra épülő rendszere, rossz számításai és megszámlálhatatlan tévedései mellett a legnagyobb melléfogása az, hogy nem ismeri az oroszokat és elhiszi a mosolyt Putyin és Lavrov arcán. Elhiszi, hogy “lehetünk mi jó barátok, nem akarunk mi téged bántani Viktor azokkal az információkkal, amit tudunk rólad”. Putyin az első adandó alkalommal hátba szúrná Orbán Magyarországát, ha arra lenne szüksége, azt is úgy adná elő, mint baráti gesztust. Ha bírna az ukránokkal, terjeszkedne tovább, bevonulna Magyarországra Orbán engedélyével, mint a sicc.
Mert Orbánnak nem lenne más választása. Ha hirtelen segítségül hívná a NATO-t (ha még egyáltalán tag lenne, ha az oroszok akkora háborús fölényben lennének), akkor az oroszok kicsinálnák. Orbán azzal, hogy egy antiszemita ideológiára épülő, nyugatellenes, antiliberális, antidemokratikus fasiszta rendszert épített fel, és személyes sértődöttsége miatt a nyugati liberális világ ellensége lett, logikailag tényleg nem számíthat senkire, csak a nyugatellenes oroszokra és Kínára (és saját csatlósaira), de azokban nem bízhat meg úgy, mert a nyugatiakban, akik tartják a szavukat.
Orbán ott véti el, hogy az antiliberális keleti diktatúrákba ugyanazt a barátságot, megbízhatóságot, kiszámíthatóságot, szabályszerűséget és elvszerűséget látja bele, ami csak liberális jogállamok sajátja, nem pedig embertelen, népirtó diktatúrák jellemzője. Ezért Magyarországot a civilizációból nemcsak a senki földjére viszi, hanem egyenesen a romlásba, pusztulásba és a szolgaságba, ha az oroszokhoz és a kínaiakhoz köti az ország szekerét, márpedig ezt teszi, mivel a nyugati világgal gyűlöletből végzett, és azonosult a fasiszta ideológiával. Egyedül a pénzhiány tartja vissza.
Ha Orbán remélhetne olyan és annyi ingyen pénzt az oroszoktól és a kínaiaktól, mint az Európai Uniótól, már régen nyíltan szembefordult volna a Nyugattal, átadta volna nyugati főhadiszállásnak Magyarországot az oroszoknak és a kínaiaknak is. De a kínaiak is magyar pénzen gyarmatosítják Magyarországot, úgy igáznák le az országot, hogy eladósítják és pénzügyileg lehúzzák. Az oroszok a “drúzsba” jelszava mögött ugyanezt csinálják. Ezek nem olyanok, mint Amerika, aki a szabadságot úgy próbálja exportálni, hogy felszabadít a demokráciára és töménytelen pénzt ad...
ÉLET ÉS IRODALOM 2022/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.10.07.
P U B L I C I S Z T I K A
Kovács Zoltán
Tisztesség kérdése
Lapzártakor folytatódik a tanárok sztrájkja. Kedd reggeli hírek szerint a Kölcsey Ferenc Gimnázium több tanárát elbocsátották. Délelőtti hírek szerint a Szent István Gimnázium diákjai sorfalat álltak, miközben figyelmeztető levelet kapott három, korábban polgári engedetlenségi akcióban részt vevő tanáruk. Időközben a kormány és a vezető párt domesztikált csatornáján megszólalt Kövér László házelnök, aki igencsak otromba rendszerezésével a tanárok tisztességes csoportját állította példaként: az idetartozó tanárokról bölcselkedve fejtegette, hogy a tisztességes pedagógusok teljesítménye nem a fizetésüktől függ. (Vagyis Kövér ezzel azt akarta mondani, hogy nincs pénz a fizetésemelésre, erre ne számítson egyetlenegy tanár se.) Nem folytatnám ezt a logikát, mert ha ezt a házelnöki gondolatfutamot megfordítjuk, akkor oda lyukadunk ki, hogy a tisztességtelen tanár teljesítménye viszont arányos a fizetésével, és ez a logikai gondolat a hülyeség még nagyobb tartományát nyitja elénk. Ez már A tanú című film Virág elvtársát idézi, aki mély meggyőződéssel magyarázta Pelikán gátőrnek, hogy az a gyanús, aki nem gyanús. Erre akkoriban egy egész világrendszert lehetett alapozni, de amint hallgatom a magyar parlament elnökét, ezt a világrendszert a vezető párt vezető emberei ma sem tartják kivitelezhetetlennek, alighanem kísérletet is tesznek rá. Gyanúsak, nem gyanúsak, tisztességesek, tisztességtelenek, ilyen egyszerű az élet, hogy pedig ki melyikek közé tartozik, azt a kor Virág elvtársai eldöntik majd.
Persze mondott mást is: „A pedagógusok béremelésére szükség van, jelenlegi bérük ahhoz a munkához és felelősséghez képest, ami terheli és kötelezi őket, nem méltányos. (...) Mivel a gyermekeink jövője múlik az oktatási rendszeren, hosszú távú stratégiai kérdésként kell szem előtt tartani, hogyan lehet az iskolarendszert és a pedagógusbéreket is olyan állapotba hozni, hogy ne legyen ok az aggodalomra.”Tovább
Mellár Tamás
Parlamenti színes
2022. szeptember
Hát ismét elkezdődött a parlamenti szezon, szeptember 26-án, hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszaka elstartolt. Ahogyan az várható volt, Orbán miniszterelnök nagyívű, több mint 30 perces beszéde indította a parlamenti ülések legújabb sorozatát. Arról próbálta meggyőzni a hallgatóságot, hogy mindaz, amit ő tesz, nemcsak hogy jó, hanem az egyetlen lehetséges út Magyarország előtt ebben a vészterhes időszakban. A nagyfőnök nem improvizált, hanem felolvasta a korábban megírt beszédét. Éppen ezért volt különösen bántó és illúzióromboló (ha valakinek maradtak még illúziói Orbánnal kapcsolatban), hogy mennyire primitív módon érvelt, és milyen sok csúsztatás és ténybeli tévedés volt a beszédében.Tovább
Gadó Gábor
Pótvizsga ősszel
Szilágyi-Gál Mihály
Az apolitizmus politikája
Váncsa István
Tovább a helyes úton a fényes jövő felé
Marosán György
A globális kormányzás
felesleges vagy kívánatos, elutasítandó vagy elkerülhetetlen?
Herman János
Az eltűnt jövő nyomában
Ablonczy Anna
Polcz Alaine emlékére
Zelei Dávid
Jön-e Brazíliában 2022-re 2003?
Gyenge Dániel
A szankciók haszna
Gyáni Gábor
A marxista történetírásról
A NER propagandájának a szellemét közvetítő mai történeti közbeszéd szüntelenül a marxista–leninista történetírás „akadémiai fellegvárát” kárhoztatja a neki nem tetsző történetkép hirdetéséért. Túl azon, hogy harmincvalahány évvel a politikai rendszerváltás után egy ilyen vád vagy gyanú erőtlennek tetszik, számot kell még vetni azzal is, hogy létezett-e vajon egységes és egyöntetű marxista nézetrendszer a történelem dolgait illetően.Tovább
Molnár Erzsébet
Forralt bor
Vágvölgyi B. András
Gyónás, manipuláció, kelepce
Tavaly októberben egy Facebook-bejegyzés alatt rám írt egy hölgy, hogy mondandója lenne. Mivel valósnak látszott a profilja, és nem kukkolásra csábított, visszaírtam, kérve: jelentkezzen privátban. Jelentkezett is, azzal, hogy „Kiss Árpád szeretne beszélni magával”. Kiss Árpád a mindközönségesen „romagyilkosságoknak” nevezett eseménysor elsőrendű elítéltje, nyomozati, bírósági értékelés szerint a halálbrigád vezetője, parancsnoka, a szervező ész. A hosszú történet rövidre fogva: november-decemberben kétszer is beszélgettünk Kiss Árpáddal Skype-on másfél-másfél óra hosszan. A címben írtak vagy-vagy kérdése sem tűnt eldönthetőnek. Számtalan pont várt verifikálásra, és vár továbbra is; a dolgokra rálátással bíró politikai aktorok a hallgatásba menekülnek. Kiss Árpáddal azóta is volt kapcsolatfelvétel, májusban, exkluzivitást ígért, és a dolgok aprólékos átbeszélését.Tovább
Végső Zoltán
Szakcsi Lakatos Béla halálára
Ungváry Rudolf
Miféle álarc?
Király Júlia
Tatjana levele
Lantai András
Kitiltás büntetlenül
Lánczos Vera
Egy pszichózis árnyékában
P Á R A T L A N
ICs
BÚCSÚBULI
Bandó
KIHALLGATÁS
Csabai
NEMZETI BALETT
-hg-
MIA
Huszár Ágnes
RONTÓPÁLI ÜZEMMÓD
-szil-
SENS CRITIQUE
Szilasi György
KÉM-LELÉS 2
-y -n
JÁTSZÓTÉR
két tételben
g. t.
VALLÁSA?
(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS
Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ
Szerző: ÉS
2022.10.07.
Tisztesség kérdése
Lapzártakor folytatódik a tanárok sztrájkja. Kedd reggeli hírek szerint a Kölcsey Ferenc Gimnázium több tanárát elbocsátották. Délelőtti hírek szerint a Szent István Gimnázium diákjai sorfalat álltak, miközben figyelmeztető levelet kapott három, korábban polgári engedetlenségi akcióban részt vevő tanáruk. Időközben a kormány és a vezető párt domesztikált csatornáján megszólalt Kövér László házelnök, aki igencsak otromba rendszerezésével a tanárok tisztességes csoportját állította példaként: az idetartozó tanárokról bölcselkedve fejtegette, hogy a tisztességes pedagógusok teljesítménye nem a fizetésüktől függ. (Vagyis Kövér ezzel azt akarta mondani, hogy nincs pénz a fizetésemelésre, erre ne számítson egyetlenegy tanár se.) Nem folytatnám ezt a logikát, mert ha ezt a házelnöki gondolatfutamot megfordítjuk, akkor oda lyukadunk ki, hogy a tisztességtelen tanár teljesítménye viszont arányos a fizetésével, és ez a logikai gondolat a hülyeség még nagyobb tartományát nyitja elénk. Ez már A tanú című film Virág elvtársát idézi, aki mély meggyőződéssel magyarázta Pelikán gátőrnek, hogy az a gyanús, aki nem gyanús. Erre akkoriban egy egész világrendszert lehetett alapozni, de amint hallgatom a magyar parlament elnökét, ezt a világrendszert a vezető párt vezető emberei ma sem tartják kivitelezhetetlennek, alighanem kísérletet is tesznek rá. Gyanúsak, nem gyanúsak, tisztességesek, tisztességtelenek, ilyen egyszerű az élet, hogy pedig ki melyikek közé tartozik, azt a kor Virág elvtársai eldöntik majd.
Persze mondott mást is: „A pedagógusok béremelésére szükség van, jelenlegi bérük ahhoz a munkához és felelősséghez képest, ami terheli és kötelezi őket, nem méltányos. (...) Mivel a gyermekeink jövője múlik az oktatási rendszeren, hosszú távú stratégiai kérdésként kell szem előtt tartani, hogyan lehet az iskolarendszert és a pedagógusbéreket is olyan állapotba hozni, hogy ne legyen ok az aggodalomra.”Tovább
Mellár Tamás
Parlamenti színes
2022. szeptember
Hát ismét elkezdődött a parlamenti szezon, szeptember 26-án, hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszaka elstartolt. Ahogyan az várható volt, Orbán miniszterelnök nagyívű, több mint 30 perces beszéde indította a parlamenti ülések legújabb sorozatát. Arról próbálta meggyőzni a hallgatóságot, hogy mindaz, amit ő tesz, nemcsak hogy jó, hanem az egyetlen lehetséges út Magyarország előtt ebben a vészterhes időszakban. A nagyfőnök nem improvizált, hanem felolvasta a korábban megírt beszédét. Éppen ezért volt különösen bántó és illúzióromboló (ha valakinek maradtak még illúziói Orbánnal kapcsolatban), hogy mennyire primitív módon érvelt, és milyen sok csúsztatás és ténybeli tévedés volt a beszédében.Tovább
Gadó Gábor
Pótvizsga ősszel
Szilágyi-Gál Mihály
Az apolitizmus politikája
Váncsa István
Tovább a helyes úton a fényes jövő felé
Marosán György
A globális kormányzás
felesleges vagy kívánatos, elutasítandó vagy elkerülhetetlen?
Herman János
Az eltűnt jövő nyomában
Ablonczy Anna
Polcz Alaine emlékére
Zelei Dávid
Jön-e Brazíliában 2022-re 2003?
Gyenge Dániel
A szankciók haszna
Gyáni Gábor
A marxista történetírásról
A NER propagandájának a szellemét közvetítő mai történeti közbeszéd szüntelenül a marxista–leninista történetírás „akadémiai fellegvárát” kárhoztatja a neki nem tetsző történetkép hirdetéséért. Túl azon, hogy harmincvalahány évvel a politikai rendszerváltás után egy ilyen vád vagy gyanú erőtlennek tetszik, számot kell még vetni azzal is, hogy létezett-e vajon egységes és egyöntetű marxista nézetrendszer a történelem dolgait illetően.Tovább
Molnár Erzsébet
Forralt bor
Vágvölgyi B. András
Gyónás, manipuláció, kelepce
Tavaly októberben egy Facebook-bejegyzés alatt rám írt egy hölgy, hogy mondandója lenne. Mivel valósnak látszott a profilja, és nem kukkolásra csábított, visszaírtam, kérve: jelentkezzen privátban. Jelentkezett is, azzal, hogy „Kiss Árpád szeretne beszélni magával”. Kiss Árpád a mindközönségesen „romagyilkosságoknak” nevezett eseménysor elsőrendű elítéltje, nyomozati, bírósági értékelés szerint a halálbrigád vezetője, parancsnoka, a szervező ész. A hosszú történet rövidre fogva: november-decemberben kétszer is beszélgettünk Kiss Árpáddal Skype-on másfél-másfél óra hosszan. A címben írtak vagy-vagy kérdése sem tűnt eldönthetőnek. Számtalan pont várt verifikálásra, és vár továbbra is; a dolgokra rálátással bíró politikai aktorok a hallgatásba menekülnek. Kiss Árpáddal azóta is volt kapcsolatfelvétel, májusban, exkluzivitást ígért, és a dolgok aprólékos átbeszélését.Tovább
Végső Zoltán
Szakcsi Lakatos Béla halálára
V I S S Z H A N G
Ungváry Rudolf
Miféle álarc?
Király Júlia
Tatjana levele
Lantai András
Kitiltás büntetlenül
Lánczos Vera
Egy pszichózis árnyékában
P Á R A T L A N
ICs
BÚCSÚBULI
Bandó
KIHALLGATÁS
Csabai
NEMZETI BALETT
-hg-
MIA
Huszár Ágnes
RONTÓPÁLI ÜZEMMÓD
-szil-
SENS CRITIQUE
Szilasi György
KÉM-LELÉS 2
-y -n
JÁTSZÓTÉR
két tételben
g. t.
VALLÁSA?
(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS
Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ
ÉLET ÉS IRODALOM 2022/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.10.07.
F E U I L L E T O N
Legendahántás
avagy kis továbbképzés magyartanároknak a XIX. század magyar irodalmából
Kardos Ernő
Orbán és a Fidesz károkozása történelmi léptékű
Beszélgetés Síklaki István szociálpszichológussal
Csuhai István
Alap
► Hernán Díaz: Bizalom. Fordította Pék Zoltán. 21. Század Kiadó, Budapest, 2022, 399 oldal, 4990 Ft
Mindenképpen érdekes helyzet lett volna, az itthoni könyvkiadási viszonyokhoz, ahol az újnak, a frissnek szembetűnő primátusa van, feltétlenül illő: egy az évi Booker-díjas előbb jelent volna meg magyarul, mint hogy október 17-én megkapta volna a londoni elismerést.
Ráadásul a zsűri igazán rendhagyó, ízig-vérig posztmodern szellemű, elemeiben mégis a leggondosabb klasszikusságra törekvő irodalmi művet díjazhatott volna az 1973-ban Argentínában született, előbb Svédországban, aztán az Egyesült Államokban nevelkedett, felnőttkorát idestova három évtizede Brooklynban élő Hernán Díaz második regényének kiemelésével. Olyan regényt, ahol a posztmodern és a klasszikus jelleg közötti átjárás az olvasó számára nem különösebben nehezen megoldható feladat, továbbá a regény végére érve sem a posztmodern, sem a klasszikus olvasói énje nem sérül, és nem hoz áldozatot az egyik vagy a másik rovására. Arról van szó, hogy a Bizalom teljes szövege négy különálló részre, voltaképpen négy önálló, külön címmel ellátott, más-más szerző jegyezte „könyvre” tagolódik, és ezt a négy részt semmiféle szerzői kommentár nem kíséri vagy választja el egymástól, miközben a négy rész egymásutánja (egymáshoz való viszonyuk és saját helyük az egészben) mégiscsak a Bizalom jelentásadásának, vagy régebbi fogalmazással, megfejtésének kulcsa.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Bod Péter
Ex libris
Avi Loeb: A földönkívüli
Spiró György: Mikor szabad ölni?
Paul Auster: Láthatatlan
Hervé Le Tellier: Anomália
Kardos András
Episztemofília
► Jonathan Culler: Irodalomelmélet – Nagyon rövid bevezetés. Fordította Füzi Péter és Pikó András Gáspár. Balatonfüred Városért Közalapítvány (Tempevölgy), Balatonfüred, 2022, 201 oldal, ármegjelölés nélkül
Az elmélet Culler számára olyan tevékenység, mely mintegy összevegyítése mindazon területeknek, amelyek az irodalom, a kultúra, a világ, a személyiség együttes vizsgálatának dilemmáiból, jelentéseiből de-konstruálhatók, újra értelmezhetők és felépíthetők. Ahogyan egyetértőleg idézi Rortytól: „Goethe és Macaulay és Carlyle és Emerson napjaiban újfajta írásmód alakult ki, ami nem irodalmi művek különböző értékeinek taglalása, sem szellemtörténet, sem morálfilozófia, sem társadalmi jövendölés, hanem mindezek összevegyítve egy műfajban.” Tovább
Hegedűs Claudia
Psycho-önanalízis
► Bret Easton Ellis: Fehér. Fordította Sepsi László. Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 324 oldal, 3999 Ft
A könyv első részéből megtudhatjuk, hogy milyen volt gyerekeskedni a hetvenes évek Amerikájában egy felső-középosztálybeli (fehér) srácnak, aki felett nem köröztek a túlaggódó „mai helikopterszülők”. Ezáltal a tizenéves Bret horror-regényeken és korhatáros filmeken szocializálódott, amelyek nemcsak átvezették a felnőtt létbe, de nagymértékben „fejlesztették az irónia iránti érzékét” is. A megkerülhetetlen írópéldaképek – Stephen King és Joan Didion – munkái pedig intellektuális lépegető-kockákat jelentettek számára a pályája elején.Tovább
Gajdó Ágnes
„Fenséges érzés hemperegni a sárban”
► Tóth Krisztina: Ezt jól kifőztük! Illusztrálta Hajba László. Manó Könyvek, Budapest, 2022, 64 oldal, 2690 Ft
A sorozat első kötete a Legyünk barátok! címet kapta. Ekkor kerül egy udvarba, egy családhoz Malac és Liba. Kis gazdájuk, Gáborka mindenben segíti őket. A szülők is kedvesek, ám a lényeg, hogy a két jószág örökké tartó szövetséget köt egymással, és onnantól kezdve izgalmas, sokszor már-már szürreális kalandokban lesz részük. Hol Liba a kíváncsibb, s belevonja Malacot az ismeretlenbe, hol meg fordítva. A sorozatban eddig hét kötet jelent meg: Legyünk barátok!; Fogjunk verebet!; Csavarogjunk együtt!; Gatyát fel!; Várjuk a karácsonyt!; Nyomozzunk! A legújabb az Ezt jól kifőztük! címet viseli, és ugyanúgy megnevettet, elgondolkodtat, mint az előzők. Rendkívül szórakoztató, egyedi – különösen Malac „beszólásai” tetszenek. Például amikor Liba megkérdezi tőle, minek turkálgat folyton. Mire Malac: „Hogyhogy minek? Azért, mert jólesik. Csiklandozza a földecske az orromat. Fenséges érzés hemperegni a sárban!” (7.) Tovább
Hetényi Zsuzsa
Sorozat
► Tomáš Forró: Donbasz – Nászutas lakosztály a Háború Hotelben. Fordította Mészáros Tünde. Lábnyom Kiadó, Budapest, 2022, 336 oldal, 4450 Ft
Tomáš Forró neve bizalmat kelt, szlovák és magyar ékezetei a kultúraközi látásmód garanciáját sugallják. A szlovák krízis-riporternek csak egyik szakterülete Közép- és Kelet-Európa, leírta Ecuadort, Kolumbiát, Venezuelát… ugyan hol ne lenne ma válság és konfliktus. Forró szinte szenvtelen iróniával tárja olvasói elé a régóta mérgesedő konfliktusokat. Nem bogozza a távoli történelmi múltat, Majdan zérópontjától kezdi a felgöngyölítést.Tovább
Huszár Ágnes
A gyermekkor tisztelete
► Trencsényi László: Szoc. Reál. Válogatott írások. Új Helikon Kiadó, Budapest, 2021, 261 oldal, ármegjelölés nélkül
Ha Trencsényi szellemében végiggondoljuk, a ma iskolája mit tudott megtartani és továbbfejleszteni a felidézett pedagógiai innovációkból, szomorúan kell megállapítanunk: keveset. A KLIK-esített iskolarendszer megakadályozza az iskola és a tágabb környezet kulturális anyagcseréjét, a sajátos igényekhez alkalmazkodó nevelést. A tankönyvek és taneszközök a naprakész politikai indoktrináció eszközeivé züllöttek. Amikor Ukrajna megtámadásának, egy ma is folyó háborúnak a kormánypolitika igényeinek megfelelő hazug értelmezését beírhatják a nyolcadikos történelemkönyvbe, messzebb vagyunk a gyermekek és a gyermekkor Rousseau által követelt tiszteletétől, mint a Kádár-korszak utolsó éveiben.Tovább
Papp Sándor Zsigmond
Tragikus jókedv
► Elin Cullhed: Eufória. Fordította Papolczy Péter. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2022, 381 oldal, 4399 Ft
Az Eufória nem túl mozgalmas regény, bár szépen leköveti az életrajz fontos állomásait. Már elkészült a fő mű, Az üvegbúra, de a megjelenése még számos kérdést vet fel (például azt, hogy a saját nevén publikálja-e, mert az önéletrajzi elemek miatt tart az anyja reakcióitól); világra jön Nicholas, a második gyermek; Assia Wevill személyében megjelenik a csábító; megírja legjobb verseit, s közben darabokra hull az élete. Sokkal fontosabbak a belső történések, az állandó rezonancia az őt kizökkentő eseményekre, a gyötrő kérdések megfogalmazása – rengeteg kérdésé. Tovább
Sinkó István
Kiefertől Dumas-ig
avagy megint egy Biennálé
(Az 59. Velencei Biennálé)
Akkor hát Biennálé. A kurátori hívó mondat az Álmok tején volt (jelentsen ez bármit is). A női gondolkodásmód, a női elkötelezettség, a női művészet került ezúttal fókuszba, és már a nemzetek pavilonjában – a kurátori gyűjtés eredményeképpen – megjelent ez a sokféleség. Érdekes textilek, különböző, a képzőművészeti szcéna perifériáján lévő országok alkotóinak nagyívű felsorakozása mellett azért néhány sztár (Vera Molnar, Paula Rego) is helyet kapott, mégpedig kiemelkedő munkákkal.Tovább
Mélyi József
Álruhás szellem
(Pacsika Rudolf Képtelenség című kiállítása december 18-ig látható a szentendrei MűvészetMalomban.)
Pacsika művészete az aszinkronitás felvillantása – nem lehet megállapítani, mi az új és mi a régi. Egyetlen idő létezik, a művészet ideje, amelyben még az aktuális problémák is univerzális álruhában jelennek meg. Vagy másként – Duchamp nyomán –: egyáltalán nincsenek is problémák (s ebből kiindulva megoldások sincsenek). Egy másik irányból nézve viszont minden probléma. Mintha Pacsika fiatal korában Hollandiában tanulva – Obelix mintájára – megmártózott volna a kritikus, konceptuális művészet vizében, és ez azóta is hatna; így megmaradt ugyanannak az autonóm európai szellemnek, aki mindig is volt. Ebből az alapállásból tekint rá kívülről a kultúrára, és innen kiindulva gondolja el és éli meg a művészetet. Pontosan tudja, hogy a kettő – művészet és kultúra – távolról sem azonos.Tovább
Torma Tamás
Mázrobbanás
(Vályog 3D-ben, Debrecen, Afrika)
Debrecenben azért más a helyzet, mivel itt egy sokkal vitathatóbb értékű 1970-es szocmodern épületet kell majd lebontani, de az egyik kommentelő azért nem állta meg megemlíteni, hogy nem lenne-e ergonómabb annak legalább a tartószerkezetét megtartani (lásd ökológiai lábnyom). A hivatkozás itt is az, hogy statikailag ez lehetetlen – persze ha tudjuk, hogy a megrendelő a kormányzatilag jól kistafírozott MCC, az ő anyagi kapacitásaik kívül esnek a válságracionalitás keretein – sőt a MOL-részvényekkel a kőolajos extraprofitból még jobban gazdagodnak is.Tovább
Báron György
Legendásítás
(Bereményi kalapja. Magyar film. Rendező: Papp Gábor Zsigmond)
Bereményi csaknem összes munkája személyes élményekből táplálkozik, mégis, újabb kori irodalmunk egyik legrejtőzködőbb alkotója ő. A maga építette legendárium tarka paravánja mögé rejtőzik, lehetetlen elválasztani a valódi történéseket az elképzeltektől, az emlékeket a tényektől – a kettő játéka adja szövegeinek összetéveszthetetlen ízét. Játékos alkat, mintha folyamatosan bújócskázna. Papp Gábor Zsigmond portréfilmje ezt a Bereményit állítja elénk: a saját legendájával játszót. Meg sem kísérli, hogy a legendák mögül a szerzőt előcsalogassa, ellenkezőleg, tovább építi a Bereményi-mítoszt.Tovább
Molnár Zsófia
Baráti és családi körök
(Kárpáti Pál: Hogy a barátaim egyszer végighallgassanak, Trafó Klub, szeptember 6.; Fajankó, Füge Produkció – Maszk Egyesület, Jurányi Ház, szeptember 20.)
A két program természetszerűleg össze-össze kapcsolódik: egyrészt van átjárás, továbblépés egyikből a másikba, másrészt az alkotók néha akaratlanul is rácsatlakoznak egymásra, ahogyan ezt az ősz első Staféta-bemutatójával Kárpáti Pál is teszi. Bár lehet, hogy csak az alagsori Trafóklub szelleme volt rá olyan hatással, hogy – az azóta már a Stafétában is teljesített – Kelemen Kristóf 2016-os TITÁNium-előadásához (Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk) hasonlóan hosszú és fura címet adjon „társas monodrámájának”: Hogy a barátaim egyszer meghallgassanak.Tovább
Csengery Kristóf
Utak és képek
(A Zongora. Ránki Dezső szólóestje, Müpa, szeptember 27.)
Ránki Debussy tételei felé is ugyanazzal a részletgazdag és briliánsan pontos előadással fordult, amellyel Schubertet megszólaltatta, de persze a végeredmény mégis egészen más lett. Ha Schubert zenéje az örökkévalóságra figyel, Debussyé a minket körülvevő tárgyi világ érzéki jelenségeire, a múlékony kicsiségekre. A Gyermekkuckó hat tételében (Doctor Gradus ad parnassum, Az elefánt bölcsődala, Babaszerenád, Hópelyhek tánca, A kis pásztor, Golliwogg’s Cakewalk) és a Metszetek három darabjában (Pagodák, Granadai este, Kertek esőben) semmi transzcendencia vagy misztika nincs, a tételek karaktereket ábrázolnak, hangulatot festenek, könnyedséget vagy nehézkességet, komolyságot vagy játékosságot jelenítenek meg hedonista életélvezettel.Tovább
Fáy Miklós
Új fiú a játszótéren
(Jonathan Tetelman – Arias, DG, 2022)
Jonathan Tetelman esetében nem kell annyira élelmesnek lenni, megjelent első árialemeze, nagy kiadónál, ahhoz már valamit tudni kell, hogy idáig jusson az ember. Chilében született, de amerikaiak fogadták örökbe, sokáig baritonnak tanult, aztán tenor lett belőle. Szerencséje van, mert nem tenoralkat, már ha elfogadjuk, hogy tenornak lenni az élet más területén balszerencse, pici, kövérkés fazonok, magas, nőies hanggal. Ehhez képest Tetelman termetre is magas, karcsú, jóvágású, rendezők és közönség álma, nem kell élénk fantázia hozzá, hogy belelásson az ember valami karddal hadonászó hőst, aki dobhártyarepesztő magasságokkal szólítja harcba a többieket.Tovább
Grecsó Krisztián
Magyar táj, magyar ecset
(Csorba Dániel bemutatja: „A 16 négyzetméteres apró otthonom”, YouTube, szeptember 18.)
Csorba Dániel pazarul időzített. A honlapja szerint ingatlanosként dolgozó szakember látta, hogy változnak a trendek. Már a magyar felső polgári réteg is büszke rá, hogyan él, már lehet arról beszélni, milyen visszahúzódni tanyára, a tervezők, tulajdonosok – nyilván üzleti okokból –, szívesen mutogatják a kiadásra szánt, kivételes házaikat, és a miniházdivathoz is megjöttek a megfelelő energiaárak. Csorba egyéni akcióba kezdett, egy jól felépített YouTube csatornával egyedül megcsinálta azt, amire a régi rutinnal dolgozó nagy tévék minden bizonnyal most is nemet mondtak volna. Egy designer műsort. A szerkesztő-műsorvezető jó ingatlanos lehet, mert pontosan találja meg a témákhoz az embert, a tulajdonost, a tervezőt. Ismeri a trendeket, az irányokat, városról falura, tanyára, környezetvédelem, energiaminimum, kilátás, természetközeliség, hagyomány versus modernitás és így tovább.
Kiss Noémi
Hideg szerelem
Beköltözött a hideg a házunkba. Egy őszi nap volt, jól emlékszem. Délben még sütött nap, láttam valakit, aki úszott a folyóban, kacsák követték, talán a ködember volt. Ott élt az ártéren. Sárga, őszi fény. Csak a kontúrjai csillogtak a napban, ezüstösen verte vissza a víz felszíne a napsugarakat, mosta a fák gyökerét, habzott.
Messze, a szigetcsúcson gázolt az ember a sekély vízbe. A révig lefolyt és kimászott a köveknél. Kora délután már köd ült a tájra, három rétegben, a Pilisből ereszkedett a folyóra. Éjszaka megfagytak a levelek. Megsárgultak és megfonnyadtak, összetöpörödtek. Hogy miért pont ekkor érkezett, nem tudom. Nem is értettem, túl korán volt még. Október közepe. Észre se vettem volna, hogy lekeveri a fagy az őszi tájat. Mit érdekeltek engem akkoriban a levelek, a hulló dió, az érett birsalma, a vadkörte, a gesztenye...
Csakhogy befújt a szél a házba, a szobába, a paplan alá.Tovább
Szántó T. Gábor
Kafka sírja
Buli volt az éjjel?, kérdi Dorfman. A fejem rázom.
Vigyázz a prágai nőkkel. Észre se veszed, és itt ragadsz.
Nézek rá csodálkozva. Lehet, hogy el is sápadok. Szemem dörzsölöm, elfordulok, kávéscsészém mélyére rejtem a tekintetem, de ahogy felnézek, még mindig figyel. Dorfman tekintete átsugárzik rajtam, nem tudom, képzelem, vagy valóban különleges, ahogy néz, a filmes szemével. Akár egy festőé, a látvány mögé akar látni, megfejteni vagy komponálni, szétszedni és összerakni, gyűjti, elraktározza és rendszerezi a képeket, ahogyan én szavakra figyelek, szavakat lopok, hangsúlyokat és mondatokat. Nem zavartatja magát, tovább néz a szemembe, mint aki faggat a tekintetével.
Van valami furcsa rajtam?, bukik ki belőlem.
Együtt fogunk dolgozni. Tudnunk kell, mi van a másikkal. Ha bajod van, ha másra kell figyelned, nem tudsz koncentrálni.
Hangja komor, mint aki megérzi zaklatottságom.
Rendben. Majd elmondom, ha úgy gondolom, hogy közügy.
Hangom pikírt, falat emel közénk. Kijelöli, meddig van joga közelíteni, és mi az illetéktelen behatolás.
Egy csónakban evezünk, mondja. Mindnyájunkat érhet baleset. Ha nem nyúlunk a másik után, felborulhat a csónak.Tovább
Toldy Csilla
Itt jó lesz
Csodálatos elragadtatás vette hatalmába. Az Északi-tengert gyöngéd napfény világította meg, míg a hullámok végtelensége megnyitotta a teret. Minden érzékével ráismert a szabadságra. Teste hirtelen kényszerrel válaszolt, hogy mozduljon, nyújtózzon, sikítson és sírjon. Nem tudta visszafogni, a könnyek kibuggyantak a szeméből, és ajka gyerekesen fölfelé görbült. Aztán az is elmúlt. Felsóhajtott. Mint egy szikla, mely végre megadja magát az állandó erózió erejének, ledobta magáról bűnterhelt múltját. Becsukta a szemét, és még egy lépést tett előre, a semmibe.Tovább
Abafáy-Deák Csillag
Pollen
Ez rosszabb, mint egy férj, jegyezte meg Ildi, Darinka barátnője, illetve talán jobb is, legalább nem zaklat, és cinkosan nevetett azzal a sok fehér fogával. Meg se kérte a kezem, ha mégis összefutunk valakivel, Bertalan úgy mutat be engem, a feleségem. Ildi csóválja a fejét, erről eddig miért nem szóltál, nem én vagyok a legjobb barátnőd? Egyébként régimódi dolog, csattant fel Ildi. És mi van akkor, amikor te alszol a Sashegyen? Ugyanaz, kuksolok egyedül a nagy házban, a balkonon etetem a madarakat, és várom, hogy jöjjön haza a pasim. Jön, de későn, hiába főzök, azt is csak piszkálja, nem éhes, ki van készülve, hajtogatja, ma már egy korrektort sem alkalmaznak a szerkesztőségben, a feltörekvő, fiatal írók még az egyes vagy többes szám használatával sincsenek tisztában, az alany és állítmány egyeztetéséről nem is beszélve.Tovább
Jónás Tamás
Álmodtam veled
Jónás Tamás
Elvillan
Tóth Erzsébet
Hát nem
Marno János
2022 szeptember 20
Szerző: ÉS
2022.10.07.
avagy kis továbbképzés magyartanároknak a XIX. század magyar irodalmából
I N T E R J Ú
Orbán és a Fidesz károkozása történelmi léptékű
Beszélgetés Síklaki István szociálpszichológussal
K R I T I K A
Alap
► Hernán Díaz: Bizalom. Fordította Pék Zoltán. 21. Század Kiadó, Budapest, 2022, 399 oldal, 4990 Ft
Mindenképpen érdekes helyzet lett volna, az itthoni könyvkiadási viszonyokhoz, ahol az újnak, a frissnek szembetűnő primátusa van, feltétlenül illő: egy az évi Booker-díjas előbb jelent volna meg magyarul, mint hogy október 17-én megkapta volna a londoni elismerést.
Ráadásul a zsűri igazán rendhagyó, ízig-vérig posztmodern szellemű, elemeiben mégis a leggondosabb klasszikusságra törekvő irodalmi művet díjazhatott volna az 1973-ban Argentínában született, előbb Svédországban, aztán az Egyesült Államokban nevelkedett, felnőttkorát idestova három évtizede Brooklynban élő Hernán Díaz második regényének kiemelésével. Olyan regényt, ahol a posztmodern és a klasszikus jelleg közötti átjárás az olvasó számára nem különösebben nehezen megoldható feladat, továbbá a regény végére érve sem a posztmodern, sem a klasszikus olvasói énje nem sérül, és nem hoz áldozatot az egyik vagy a másik rovására. Arról van szó, hogy a Bizalom teljes szövege négy különálló részre, voltaképpen négy önálló, külön címmel ellátott, más-más szerző jegyezte „könyvre” tagolódik, és ezt a négy részt semmiféle szerzői kommentár nem kíséri vagy választja el egymástól, miközben a négy rész egymásutánja (egymáshoz való viszonyuk és saját helyük az egészben) mégiscsak a Bizalom jelentásadásának, vagy régebbi fogalmazással, megfejtésének kulcsa.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Bod Péter
Ex libris
Avi Loeb: A földönkívüli
Spiró György: Mikor szabad ölni?
Paul Auster: Láthatatlan
Hervé Le Tellier: Anomália
Kardos András
Episztemofília
► Jonathan Culler: Irodalomelmélet – Nagyon rövid bevezetés. Fordította Füzi Péter és Pikó András Gáspár. Balatonfüred Városért Közalapítvány (Tempevölgy), Balatonfüred, 2022, 201 oldal, ármegjelölés nélkül
Az elmélet Culler számára olyan tevékenység, mely mintegy összevegyítése mindazon területeknek, amelyek az irodalom, a kultúra, a világ, a személyiség együttes vizsgálatának dilemmáiból, jelentéseiből de-konstruálhatók, újra értelmezhetők és felépíthetők. Ahogyan egyetértőleg idézi Rortytól: „Goethe és Macaulay és Carlyle és Emerson napjaiban újfajta írásmód alakult ki, ami nem irodalmi művek különböző értékeinek taglalása, sem szellemtörténet, sem morálfilozófia, sem társadalmi jövendölés, hanem mindezek összevegyítve egy műfajban.” Tovább
Hegedűs Claudia
Psycho-önanalízis
► Bret Easton Ellis: Fehér. Fordította Sepsi László. Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 324 oldal, 3999 Ft
A könyv első részéből megtudhatjuk, hogy milyen volt gyerekeskedni a hetvenes évek Amerikájában egy felső-középosztálybeli (fehér) srácnak, aki felett nem köröztek a túlaggódó „mai helikopterszülők”. Ezáltal a tizenéves Bret horror-regényeken és korhatáros filmeken szocializálódott, amelyek nemcsak átvezették a felnőtt létbe, de nagymértékben „fejlesztették az irónia iránti érzékét” is. A megkerülhetetlen írópéldaképek – Stephen King és Joan Didion – munkái pedig intellektuális lépegető-kockákat jelentettek számára a pályája elején.Tovább
Gajdó Ágnes
„Fenséges érzés hemperegni a sárban”
► Tóth Krisztina: Ezt jól kifőztük! Illusztrálta Hajba László. Manó Könyvek, Budapest, 2022, 64 oldal, 2690 Ft
A sorozat első kötete a Legyünk barátok! címet kapta. Ekkor kerül egy udvarba, egy családhoz Malac és Liba. Kis gazdájuk, Gáborka mindenben segíti őket. A szülők is kedvesek, ám a lényeg, hogy a két jószág örökké tartó szövetséget köt egymással, és onnantól kezdve izgalmas, sokszor már-már szürreális kalandokban lesz részük. Hol Liba a kíváncsibb, s belevonja Malacot az ismeretlenbe, hol meg fordítva. A sorozatban eddig hét kötet jelent meg: Legyünk barátok!; Fogjunk verebet!; Csavarogjunk együtt!; Gatyát fel!; Várjuk a karácsonyt!; Nyomozzunk! A legújabb az Ezt jól kifőztük! címet viseli, és ugyanúgy megnevettet, elgondolkodtat, mint az előzők. Rendkívül szórakoztató, egyedi – különösen Malac „beszólásai” tetszenek. Például amikor Liba megkérdezi tőle, minek turkálgat folyton. Mire Malac: „Hogyhogy minek? Azért, mert jólesik. Csiklandozza a földecske az orromat. Fenséges érzés hemperegni a sárban!” (7.) Tovább
Hetényi Zsuzsa
Sorozat
► Tomáš Forró: Donbasz – Nászutas lakosztály a Háború Hotelben. Fordította Mészáros Tünde. Lábnyom Kiadó, Budapest, 2022, 336 oldal, 4450 Ft
Tomáš Forró neve bizalmat kelt, szlovák és magyar ékezetei a kultúraközi látásmód garanciáját sugallják. A szlovák krízis-riporternek csak egyik szakterülete Közép- és Kelet-Európa, leírta Ecuadort, Kolumbiát, Venezuelát… ugyan hol ne lenne ma válság és konfliktus. Forró szinte szenvtelen iróniával tárja olvasói elé a régóta mérgesedő konfliktusokat. Nem bogozza a távoli történelmi múltat, Majdan zérópontjától kezdi a felgöngyölítést.Tovább
Huszár Ágnes
A gyermekkor tisztelete
► Trencsényi László: Szoc. Reál. Válogatott írások. Új Helikon Kiadó, Budapest, 2021, 261 oldal, ármegjelölés nélkül
Ha Trencsényi szellemében végiggondoljuk, a ma iskolája mit tudott megtartani és továbbfejleszteni a felidézett pedagógiai innovációkból, szomorúan kell megállapítanunk: keveset. A KLIK-esített iskolarendszer megakadályozza az iskola és a tágabb környezet kulturális anyagcseréjét, a sajátos igényekhez alkalmazkodó nevelést. A tankönyvek és taneszközök a naprakész politikai indoktrináció eszközeivé züllöttek. Amikor Ukrajna megtámadásának, egy ma is folyó háborúnak a kormánypolitika igényeinek megfelelő hazug értelmezését beírhatják a nyolcadikos történelemkönyvbe, messzebb vagyunk a gyermekek és a gyermekkor Rousseau által követelt tiszteletétől, mint a Kádár-korszak utolsó éveiben.Tovább
Papp Sándor Zsigmond
Tragikus jókedv
► Elin Cullhed: Eufória. Fordította Papolczy Péter. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2022, 381 oldal, 4399 Ft
Az Eufória nem túl mozgalmas regény, bár szépen leköveti az életrajz fontos állomásait. Már elkészült a fő mű, Az üvegbúra, de a megjelenése még számos kérdést vet fel (például azt, hogy a saját nevén publikálja-e, mert az önéletrajzi elemek miatt tart az anyja reakcióitól); világra jön Nicholas, a második gyermek; Assia Wevill személyében megjelenik a csábító; megírja legjobb verseit, s közben darabokra hull az élete. Sokkal fontosabbak a belső történések, az állandó rezonancia az őt kizökkentő eseményekre, a gyötrő kérdések megfogalmazása – rengeteg kérdésé. Tovább
Sinkó István
Kiefertől Dumas-ig
avagy megint egy Biennálé
(Az 59. Velencei Biennálé)
Akkor hát Biennálé. A kurátori hívó mondat az Álmok tején volt (jelentsen ez bármit is). A női gondolkodásmód, a női elkötelezettség, a női művészet került ezúttal fókuszba, és már a nemzetek pavilonjában – a kurátori gyűjtés eredményeképpen – megjelent ez a sokféleség. Érdekes textilek, különböző, a képzőművészeti szcéna perifériáján lévő országok alkotóinak nagyívű felsorakozása mellett azért néhány sztár (Vera Molnar, Paula Rego) is helyet kapott, mégpedig kiemelkedő munkákkal.Tovább
Mélyi József
Álruhás szellem
(Pacsika Rudolf Képtelenség című kiállítása december 18-ig látható a szentendrei MűvészetMalomban.)
Pacsika művészete az aszinkronitás felvillantása – nem lehet megállapítani, mi az új és mi a régi. Egyetlen idő létezik, a művészet ideje, amelyben még az aktuális problémák is univerzális álruhában jelennek meg. Vagy másként – Duchamp nyomán –: egyáltalán nincsenek is problémák (s ebből kiindulva megoldások sincsenek). Egy másik irányból nézve viszont minden probléma. Mintha Pacsika fiatal korában Hollandiában tanulva – Obelix mintájára – megmártózott volna a kritikus, konceptuális művészet vizében, és ez azóta is hatna; így megmaradt ugyanannak az autonóm európai szellemnek, aki mindig is volt. Ebből az alapállásból tekint rá kívülről a kultúrára, és innen kiindulva gondolja el és éli meg a művészetet. Pontosan tudja, hogy a kettő – művészet és kultúra – távolról sem azonos.Tovább
Torma Tamás
Mázrobbanás
(Vályog 3D-ben, Debrecen, Afrika)
Debrecenben azért más a helyzet, mivel itt egy sokkal vitathatóbb értékű 1970-es szocmodern épületet kell majd lebontani, de az egyik kommentelő azért nem állta meg megemlíteni, hogy nem lenne-e ergonómabb annak legalább a tartószerkezetét megtartani (lásd ökológiai lábnyom). A hivatkozás itt is az, hogy statikailag ez lehetetlen – persze ha tudjuk, hogy a megrendelő a kormányzatilag jól kistafírozott MCC, az ő anyagi kapacitásaik kívül esnek a válságracionalitás keretein – sőt a MOL-részvényekkel a kőolajos extraprofitból még jobban gazdagodnak is.Tovább
Báron György
Legendásítás
(Bereményi kalapja. Magyar film. Rendező: Papp Gábor Zsigmond)
Bereményi csaknem összes munkája személyes élményekből táplálkozik, mégis, újabb kori irodalmunk egyik legrejtőzködőbb alkotója ő. A maga építette legendárium tarka paravánja mögé rejtőzik, lehetetlen elválasztani a valódi történéseket az elképzeltektől, az emlékeket a tényektől – a kettő játéka adja szövegeinek összetéveszthetetlen ízét. Játékos alkat, mintha folyamatosan bújócskázna. Papp Gábor Zsigmond portréfilmje ezt a Bereményit állítja elénk: a saját legendájával játszót. Meg sem kísérli, hogy a legendák mögül a szerzőt előcsalogassa, ellenkezőleg, tovább építi a Bereményi-mítoszt.Tovább
Molnár Zsófia
Baráti és családi körök
(Kárpáti Pál: Hogy a barátaim egyszer végighallgassanak, Trafó Klub, szeptember 6.; Fajankó, Füge Produkció – Maszk Egyesület, Jurányi Ház, szeptember 20.)
A két program természetszerűleg össze-össze kapcsolódik: egyrészt van átjárás, továbblépés egyikből a másikba, másrészt az alkotók néha akaratlanul is rácsatlakoznak egymásra, ahogyan ezt az ősz első Staféta-bemutatójával Kárpáti Pál is teszi. Bár lehet, hogy csak az alagsori Trafóklub szelleme volt rá olyan hatással, hogy – az azóta már a Stafétában is teljesített – Kelemen Kristóf 2016-os TITÁNium-előadásához (Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk) hasonlóan hosszú és fura címet adjon „társas monodrámájának”: Hogy a barátaim egyszer meghallgassanak.Tovább
Csengery Kristóf
Utak és képek
(A Zongora. Ránki Dezső szólóestje, Müpa, szeptember 27.)
Ránki Debussy tételei felé is ugyanazzal a részletgazdag és briliánsan pontos előadással fordult, amellyel Schubertet megszólaltatta, de persze a végeredmény mégis egészen más lett. Ha Schubert zenéje az örökkévalóságra figyel, Debussyé a minket körülvevő tárgyi világ érzéki jelenségeire, a múlékony kicsiségekre. A Gyermekkuckó hat tételében (Doctor Gradus ad parnassum, Az elefánt bölcsődala, Babaszerenád, Hópelyhek tánca, A kis pásztor, Golliwogg’s Cakewalk) és a Metszetek három darabjában (Pagodák, Granadai este, Kertek esőben) semmi transzcendencia vagy misztika nincs, a tételek karaktereket ábrázolnak, hangulatot festenek, könnyedséget vagy nehézkességet, komolyságot vagy játékosságot jelenítenek meg hedonista életélvezettel.Tovább
Fáy Miklós
Új fiú a játszótéren
(Jonathan Tetelman – Arias, DG, 2022)
Jonathan Tetelman esetében nem kell annyira élelmesnek lenni, megjelent első árialemeze, nagy kiadónál, ahhoz már valamit tudni kell, hogy idáig jusson az ember. Chilében született, de amerikaiak fogadták örökbe, sokáig baritonnak tanult, aztán tenor lett belőle. Szerencséje van, mert nem tenoralkat, már ha elfogadjuk, hogy tenornak lenni az élet más területén balszerencse, pici, kövérkés fazonok, magas, nőies hanggal. Ehhez képest Tetelman termetre is magas, karcsú, jóvágású, rendezők és közönség álma, nem kell élénk fantázia hozzá, hogy belelásson az ember valami karddal hadonászó hőst, aki dobhártyarepesztő magasságokkal szólítja harcba a többieket.Tovább
Grecsó Krisztián
Magyar táj, magyar ecset
(Csorba Dániel bemutatja: „A 16 négyzetméteres apró otthonom”, YouTube, szeptember 18.)
Csorba Dániel pazarul időzített. A honlapja szerint ingatlanosként dolgozó szakember látta, hogy változnak a trendek. Már a magyar felső polgári réteg is büszke rá, hogyan él, már lehet arról beszélni, milyen visszahúzódni tanyára, a tervezők, tulajdonosok – nyilván üzleti okokból –, szívesen mutogatják a kiadásra szánt, kivételes házaikat, és a miniházdivathoz is megjöttek a megfelelő energiaárak. Csorba egyéni akcióba kezdett, egy jól felépített YouTube csatornával egyedül megcsinálta azt, amire a régi rutinnal dolgozó nagy tévék minden bizonnyal most is nemet mondtak volna. Egy designer műsort. A szerkesztő-műsorvezető jó ingatlanos lehet, mert pontosan találja meg a témákhoz az embert, a tulajdonost, a tervezőt. Ismeri a trendeket, az irányokat, városról falura, tanyára, környezetvédelem, energiaminimum, kilátás, természetközeliség, hagyomány versus modernitás és így tovább.
I R O D A L O M
Hideg szerelem
Beköltözött a hideg a házunkba. Egy őszi nap volt, jól emlékszem. Délben még sütött nap, láttam valakit, aki úszott a folyóban, kacsák követték, talán a ködember volt. Ott élt az ártéren. Sárga, őszi fény. Csak a kontúrjai csillogtak a napban, ezüstösen verte vissza a víz felszíne a napsugarakat, mosta a fák gyökerét, habzott.
Messze, a szigetcsúcson gázolt az ember a sekély vízbe. A révig lefolyt és kimászott a köveknél. Kora délután már köd ült a tájra, három rétegben, a Pilisből ereszkedett a folyóra. Éjszaka megfagytak a levelek. Megsárgultak és megfonnyadtak, összetöpörödtek. Hogy miért pont ekkor érkezett, nem tudom. Nem is értettem, túl korán volt még. Október közepe. Észre se vettem volna, hogy lekeveri a fagy az őszi tájat. Mit érdekeltek engem akkoriban a levelek, a hulló dió, az érett birsalma, a vadkörte, a gesztenye...
Csakhogy befújt a szél a házba, a szobába, a paplan alá.Tovább
Szántó T. Gábor
Kafka sírja
Buli volt az éjjel?, kérdi Dorfman. A fejem rázom.
Vigyázz a prágai nőkkel. Észre se veszed, és itt ragadsz.
Nézek rá csodálkozva. Lehet, hogy el is sápadok. Szemem dörzsölöm, elfordulok, kávéscsészém mélyére rejtem a tekintetem, de ahogy felnézek, még mindig figyel. Dorfman tekintete átsugárzik rajtam, nem tudom, képzelem, vagy valóban különleges, ahogy néz, a filmes szemével. Akár egy festőé, a látvány mögé akar látni, megfejteni vagy komponálni, szétszedni és összerakni, gyűjti, elraktározza és rendszerezi a képeket, ahogyan én szavakra figyelek, szavakat lopok, hangsúlyokat és mondatokat. Nem zavartatja magát, tovább néz a szemembe, mint aki faggat a tekintetével.
Van valami furcsa rajtam?, bukik ki belőlem.
Együtt fogunk dolgozni. Tudnunk kell, mi van a másikkal. Ha bajod van, ha másra kell figyelned, nem tudsz koncentrálni.
Hangja komor, mint aki megérzi zaklatottságom.
Rendben. Majd elmondom, ha úgy gondolom, hogy közügy.
Hangom pikírt, falat emel közénk. Kijelöli, meddig van joga közelíteni, és mi az illetéktelen behatolás.
Egy csónakban evezünk, mondja. Mindnyájunkat érhet baleset. Ha nem nyúlunk a másik után, felborulhat a csónak.Tovább
Toldy Csilla
Itt jó lesz
Csodálatos elragadtatás vette hatalmába. Az Északi-tengert gyöngéd napfény világította meg, míg a hullámok végtelensége megnyitotta a teret. Minden érzékével ráismert a szabadságra. Teste hirtelen kényszerrel válaszolt, hogy mozduljon, nyújtózzon, sikítson és sírjon. Nem tudta visszafogni, a könnyek kibuggyantak a szeméből, és ajka gyerekesen fölfelé görbült. Aztán az is elmúlt. Felsóhajtott. Mint egy szikla, mely végre megadja magát az állandó erózió erejének, ledobta magáról bűnterhelt múltját. Becsukta a szemét, és még egy lépést tett előre, a semmibe.Tovább
Abafáy-Deák Csillag
Pollen
Ez rosszabb, mint egy férj, jegyezte meg Ildi, Darinka barátnője, illetve talán jobb is, legalább nem zaklat, és cinkosan nevetett azzal a sok fehér fogával. Meg se kérte a kezem, ha mégis összefutunk valakivel, Bertalan úgy mutat be engem, a feleségem. Ildi csóválja a fejét, erről eddig miért nem szóltál, nem én vagyok a legjobb barátnőd? Egyébként régimódi dolog, csattant fel Ildi. És mi van akkor, amikor te alszol a Sashegyen? Ugyanaz, kuksolok egyedül a nagy házban, a balkonon etetem a madarakat, és várom, hogy jöjjön haza a pasim. Jön, de későn, hiába főzök, azt is csak piszkálja, nem éhes, ki van készülve, hajtogatja, ma már egy korrektort sem alkalmaznak a szerkesztőségben, a feltörekvő, fiatal írók még az egyes vagy többes szám használatával sincsenek tisztában, az alany és állítmány egyeztetéséről nem is beszélve.Tovább
Jónás Tamás
Álmodtam veled
Jónás Tamás
Elvillan
Tóth Erzsébet
Hát nem
Marno János
2022 szeptember 20
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)