Szerző: MILLEI ILONA
2022.09.25.
„A magyar jövő őrzői az egyházak” – mondta Csák János, kulturális és innovációs miniszter az egyházi felősoktatási intézmények vezetői előtt tartott előadásában. Valóban az egyházak a magyar jövő őrzői?
Ez úgy, ahogy van hülyeség, hablaty. Egyrészt mi az, hogy „magyar jövő”? Valamikor volt ennek értelme, amikor egy nagyon jól definiálható mozgalomhoz kapcsolódtak az ilyen jelszavak. Azt, hogy magyar jövő, definiálni kéne, hogy ne értsük félre. Hiszen a magyar jövő része az európai jövőnek, az európai jövő része a világ jövőjének. Lehet, hogy ez Csák Jánosnak nem tetszik, de ez az ő privát ügye. Ha neki nem is tetszik, nyugodtan tudomásul vehetné, hogy Magyarország nem egy elszigetelt test a világban, és remélem, soha nem is marad az. Ez ugyanis nem szokott sok sikerre vezetni. Másodszor mi az, hogy „egyházak”. Maga a katolikus egyház – kezdjük mindjárt a legnépesebbel Magyarországon –, az nem a magyar jövőt őrzi. Semmilyen magyar jövőt nem őriz, még hogyha ennek az elhangzott mondatnak értelmet is tulajdonítunk. Katholikosz (catholicus), ez a szó azt jelenti: egyetemes. Tehát Jézus, és a jézusi értékrend nem nemzeti jövőket adományozott az emberiségnek, hanem a keresztény felfogás szerint az egész bűnös emberiséget váltotta meg a saját kereszthalálával. Ezért egyetemes ez az ügy, ami a katolikus megnevezésben is benne van. Ez nem nemzeti ügy. Aki nemzeti ügyet akar csinálni ebből, az éppen a lényegét nem érti ennek. Az egyház, és innentől kezdve mindegyik egyház – tehát nem csak a katolikusokról beszélek –, és mindegyik felekezet (tegyük ezt azonnal hozzá) azokat az értékeket őrzi, amelyeket ez a hagyomány öröknek tekint. Márpedig, ha a keresztény egyházakról, katolikusokról, a protestáns egyházakról, tehát a reformátusokról, az evangélikusokról stb. beszélünk, akkor ez az értékrend valamikor az időszámításunk szerinti I. század környékén, Jézus fellépésével bontakozott ki. Azután a következő évszázadokban, a korai kereszténység, az egyházatyák idejében lett olyan, amilyen, akkor vált olyanná a teológiai tanítás, a dogmatikai rendszer stb. amilyen. Ha jól tudom, akkor még nem volt magyarság. Mondjuk, Jézusnak a Hegyi beszéde nem a magyarság értékeit fogalmazza meg, és nem is a magyarságot szólítja meg, hanem minden embert. Magyart és olaszt, franciát és németet, és hottentottát. Mi az, hogy „egyházak”? Azért a kultúráért felelős minisztertől elvárom, hogy rögtön tegye oda az egyházak mellé, hogy felekezetek. Hiszen van zsidó felekezet is ebben az országban, és ez a felekezet történetileg is, kulturálisan is nagyon sok értékkel járult hozzá az egész magyar történelemhez, a magyar történelem megannyi pillanatához. Egy nemzet jövőjét pedig együttesen határozzák meg az egyházak is, de nem csak azok, hanem az egyházon kívüli emberek sokasága is. Akik ugyanolyan tisztességes, sőt, adott esetben néha – olvashatunk erről – tisztességesebb életet élők, mint olykor egyik, vagy másik egyházhoz, vagy felekezethez tartozó. Tehát ők is hozzájárulnak. Vagyis nem a hitvilág az, ami meghatározza majd a magyar jövőt. Csák János mondata egy primitív, az uralkodó ideológiának szolgai módon megfelelni akaró mondat, aminek se füle, se farka. Aki ilyeneket mond, az nem is tudja, mik azok az egyházak, felekezetek, mit képviselnek, csak hablatyol...