Az Európai Unió fokozta a nyomást, amit Magyarország nacionalista miniszterelnökére gyakorol, miközben szüksége van Orbán Viktor támogatására ahhoz, hogy időben kiterjesszék az Oroszországgal szembeni szankciókat. Lényegében ezt állapította meg a The Wall Street Journal azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság 7,5 milliárd euró Magyarországnak szánt támogatás befagyasztását javasolta vasárnap.
A cikk szerint a lépés éveken át érlelődött, amióta az európai intézmények keresték annak a módját, hogyan tudnák nyomás alá helyezni Magyarországot Orbán Viktor antidemokratikusnak tartott hatalomkoncentrációja miatt. Orbánnak a pénzért cserébe novemberig meg kell valósítania azokat a korrupcióellenes reformokat, amelyek eloszlathatják a brüsszeli Bizottság aggodalmait.
Az amerikai lap idézi Kovács Zoltán szóvivőt, aki szerint a kormány százszázalékos bizonyossággal teljesíteni fogja kötelezettségvállalásait.
Brüsszel számára – írja a The Wall Street Journal – abban rejlik a kockázat, hogy az uniós végrehajtó testület, a Bizottság javaslatáról a tagállamoknak a következő hónapokban éppen akkor kell majd dönteniük, amikor szükségük lesz Orbán támogatására az Oroszországgal szembeni szankciók érvényben tartásához. Márpedig a magyar miniszterelnök szerint döglött lovat akarnak megülni azok, akik továbbra is a szankciók mellett vannak. Pénteken, Szerbiába látogatva Orbán felszólította az EU-t a szankciók feloldására.
Miközben az európai gazdaság lassul - a háborúnak betudhatóan csökkentett orosz gázszállítások miatt szárnyaló energiaárak következtében -, az EU-nak decemberben kell döntenie az Oroszországgal szembeni olajembargós intézkedések módosításáról, új garantált ársapka bevezetéséről, amit Washington szorgalmaz. Ezt a döntést csak teljes egyöntetűség mellett lehet meghozni. Január végén pedig az Uniónak döntenie kell az Oroszország elleni gazdasági korlátozó intézkedések jövőjéről, ami megint csak mind a 27 tagállam egyetértését igényli.
Miközben uniós tisztségviselők szerint Orbán soha nem kapcsolta össze kifejezetten az uniós támogatások kifizetésének az ügyét az Oroszország elleni szankciók kérdéskörével, magukat a szankciókat éles hangon bírálta, mondván, azokkal többet ártottak Európának, mint Oroszországnak.
A The Wall Street Journal úgy ítéli meg, hogy mivel az elmúlt években több uniós országban – így Franciaországban, Németországban, illetve Hollandiában - növekedett a Budapesttel szembeni frusztráció, abban az esetben, ha novemberig a magyarok nem hozzák meg az összes elvárt intézkedést, akkor valószínű, hogy a támogatást be fogják fagyasztani.
Biztosítható lenne-e a magyar támogatási pénzek befagyasztásához az uniós tagállamok körében a minősített többség? Ehhez két kritériumnak kell egyszerre teljesülnie: egyfelől a 27 tagállam legalább 55 százalékának, vagyis minimum 15 tagállamnak meg kell szavaznia a döntést. Másfelől a döntést jóváhagyó országok összlélekszámának ki kell adnia az EU teljes népességének a 65 százalékát.
Igen nagy súllyal esik latba, hogy a nagy lakosságszámú Olaszország miként szavaz majd. Ott most vasárnap, szeptember 25-én tartanak parlamenti választást, és a közvélemény-kutatási előrejelzések szerint Giorgia Meloninak, a neofasiszta gyökerű, ma is szélsőjobboldali Olasz Testvérek vezetőjének jó esélye van a választási győzelemre.
A Politico szerint az Olasz Testvérek támogatottsága most 25 százalék körül jár. Meloni két koalíciós partnerre számíthat, Matteo Salvini szintén meglehetősen radikálisan jobboldali Ligájára és Silvio Berlusconi Forza Italia (Hajrá, Itália) elnevezésű pártjára, amely az Európai Néppárthoz, a Fidesz volt pártcsaládjához tartozik. Ebben a szövetségben azonban – írja a Politico – mutatkoznak olyan jelek, hogy feszültséget okoz a kérdés, meddig menjenek el a szintén jobboldali Orbán Viktor támogatásában.
A múlt pénteken az Európai Parlamentben az Olasz Testvérek és a Liga a magyar kormányt megbélyegző határozat ellen szavazott, a Hajrá, Itália azonban megszavazta azt. Berlusconi a szavazás után úgy nyilatkozott: ő lesz a garanciája annak, hogy a következő olasz kormány liberális, NATO-párti és EU-párti legyen. „Ha szövetségeseink más irányt vennének, akkor nem maradnánk benne a kormányban” – mondta. Magyar szemszögből tehát abban az esetben, ha hitelt adunk Berlusconi szavainak, az a nagy kérdés, szert tehet-e Rómában Meloni Berlusconi támogatása nélkül is kormányképes többségre.
Ha tovább latolgatjuk a minősített többség esélyeit, akkor egy biztosnak látszó pontunk van. Lengyelország nem fordulna szembe a magyar kormánnyal – írja a Frankfurter Rundschau, a dpa hírügynökség alapján. Eszerint maga Mateusz Morawiecki miniszterelnök jelentette ki, hogy Varsó szembeszállna minden olyan törekvéssel hogy egy tagállamtól forrásokat vonjanak el jogellenesen. Mindeközben – írja a dpa – érkeznek olyan jelzések Budapestről és Brüsszelből, hogy dolgoznak a vita megoldásán.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
