Szerző:DOBOS EMESE
2022.09.14.
Magyarország blokkolja a minimumadó-szabályozást, az EU azonban ennek ellenére be akarja vezetni a reformot – írja a berni Der Bund. A nagy konszernekre kirótt nyereségadó legalább 15 százalékos szintjének az előírásával az adóparadicsomokat akarják „kiszárítani” – fogalmaz a svájci lap. Az EU-ban adóügyekben a tagállamok egybehangzó akaratnyilvánítására van szükség, és Magyarország erre alapozva június óta vétóval akadályozza a döntéshozatalt.
Brüsszelben sokan azt állítják – teszi hozzá a Der Bund -, hogy ennek nem tárgyszerű okai vannak, hanem Orbán, az autoriter miniszterelnök valójában így akar engedményeket kicsikarni az Európai Bizottságtól a jogállamisági vitában. Németország akár nemzeti hatáskörben be akarja vezetni a minimáladó intézményét. Sven Giegold, a gazdasági tárca államtitkára a Twitteren úgy foglalt állást: Berlin nem nézheti tétlenül, hogy Orbán a vétójával milliárdos nagyságrendű adóbevételtől fossza meg a német államot.
Svájc kormánya, a szövetségi tanács azt javasolja, hogy az alpesi ország a maga részéről 2024 kezdetétől érvényesítse a 15 százalékos minimáladót a 750 millió eurónál nagyobb éves forgalmat lebonyolító cégek esetében. Az EU-ban a Der Bund szerint az úgynevezett megerősített együttműködés jogintézményét akarják alkalmazni arra, hogy a minimáladó bevezetésével egyetértő tagállamok ezt megtehessék. Akik a magyarokhoz hasonlóan ezt nem akarják, azoknak nem kötelező, de nincs is vétójoguk – magyarázza a lap a jogi konstrukció lényegét.
A cikk kitér arra is, hogy a jogállamisági viták miatt Lengyelország és Magyarország nem kapta meg eddig a koronavírus-járvány utáni gazdasági kilábalást segítő uniós helyreállítási támogatást. Először a lengyelek akadályozták uniós szinten a minimáladó elfogadását, majd a magyarok fogalmaztak meg aggályokat.
A Frankfurter Rundschau cikke szerint Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság német kereszténydemokrata elnökének már nem maradt sok ideje arra, hogy megvalósítsa kitűzött terveit a 2024 májusi európai parlamenti választásokig. A vele szemben támasztott elvárások azonban meglehetősen magasak: ki kell vezetnie az Uniót az Ukrajna elleni támadó háború nyomán előállt válságból, továbbá az energiaválságból, az éghajlatváltozás okozta krízisből, valamint a jogállamisági válságból – sorolja a problémás területeket a frankfurti lap.
Miért kezd keménykedni az EU Orbán Viktorral? Erre a kérdésre keresi a választ a Bloomberg amerikai hírügynökség. A szerző megállapítja: az Uniót régóta aggasztja a jogállamiság eróziója Orbán alatt, de csak újabban tekinti létfontosságúnak a magyar irányváltást a demokrácia megtámogatása és az EU egysége érdekében. Ha ezzel kudarcot vallanak, akkor azzal felhígulhat az Unió, erősödhet a polarizáció, sőt, feléledhet a vita Magyarországnak az EU-ból való esetleges távozásáról – véli a Bloomberg.
A cikk kifejti, hogy a demokrácia féltése és a korrupció miatti aggodalom egymással összekapcsolódik, de az Európai Bizottság a maga vizsgálódását kénytelen azokra a kérdésekre korlátozni, amelyek az EU költségvetését érintik és alááshatják az Unió pénzügyi érdekeit. Miközben tehát Orbán a fajok tisztaságáról beszél, visszaszorítja a független médiát, illetve korlátozza az LMBTQ-jogokat, és ez mások részéről elítélést vált ki, mindez nem képezheti az uniós vizsgálódás tárgyát. Az igazságszolgáltatás függetlensége azonban reflektorfénybe került, és központi szerepet tulajdonítanak neki a korrupció elleni küzdelemben.